Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)

1952-01-30 / 24. szám

2 NÉPLAP 1952 január 30. szerda Új technika alkalmazása a népgazdaságban 1951-ben további sikereket értek el űjtfpusú gépek, szerkezetek és segédanyagok gyártásában és be­vezetésében. A hazai gépgyártás 1951-ben mintegy ötszáz rendkívül fontos újtípusú és márkájú gépet és szer. kezetet gyártott Ezek a gépek és szerkezetek biztosítják a népgaz­daság további technikai fejlődé­sét. A népgazdaság minden ágában jelentősen emelkedett a gépesítés színvonala. 1951-ben a népgazdaság minden ágában folytatódott az új, magas termelékenységű technológiai fo­lyamatok bevezetése, a termelés rovábbl automatizálása. 1951-ben munkásoknak, mérnö­köknek és technikusoknak a ter­melési folyamatok javítására és gyökeres tökéletesítésére irá­nyuló, körülbelül hétszázezer talál­mányát és észszerüsítő javaslatát alkalmazták. Mezőgazdaság 1951-ben a szocialista mezőgaz­daság új sikereket ért el a föld­művelés és az állattenyésztés fej­lesztése, valamint a kolhozok szer­vezeti és gazdasági megerősítése terén. A Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő állami termésfel­ügyelőség adatai szerint a gabona-' növények össztermése, a Volga- mente, Nyugat Szibéria, Kazahsztán és egyes más területek kedvezőt­len Időjárási viszonyai ellenére 1951-ben 700 milliárd 400 millió púd volt (1.212 millió mázsa, MTI szerk.) A takarmánygabonafajták, a búza és a rozs termése felülmúlta az 1950 évit. A nyersgyapot össz­termése felülmúlta az 1950-es (ér­mést és nagyobb volt, mint az el­múlt években. A cukorrépatermés több, mint 27 millió tonna volt, nagyobb, mint 1950-ben. 1951-ben a vetésterület — min­den növényt beleértve — 0.7 millió hektárral növekedett az 1950 évi­hez viszonyítva. 1951-ben még jobban erősödött a mezőgazdaság technikai alapja. A múlt évben a mezőgazdaság J37 ezer traktort kapott, — 15 ló­erős traktorokra átszámítva —, továbbá 53 ezer gabonabetakarító kombájnt, köztük 29 ezer magán­járó kombájnt, valamint 59 ezer tehergépkocsit, kétmillió talajmeg­művelő eszközt, vető-, arató- és egyéb mezőgazdasági gépet. A mezőgazdaság technikai fel- zerelésének növekedése lehetővé (ette a kolhozokban és a szovho- zokbau a mezőgazdasági munkák még fokozottabb gépesítését. A gép- és traktorállomások 1951-ben a kolhozokban 39 százalékkal több mezőgazdasági munkát végeztek, mint 1950-ben. A kolhozok egész gabonatermésének több, mint 60 százalékát kombájnokkal takarí­tották be. A szovbozokban csaknem teljes egészében gépesítették a fő mező­gazdasági munkát. A mezőgazdaság gépesítésével egyidejűleg nagy munkálatok foly­tak a mezőgazdaság villamosításá­val kapcsolatban is. 1951-ben je­lentősen növekedett a kolhozok­ban a villamosonergia felhaszná­lása a gabonakezelésnél, a takar­mányelőkészítésnél, a vízellátás­ban. a tehenek fejősénél és a bir- kanyirásnál. 1951-ben tovább fejlődött a kol­hozok és a szovhozok közösségi állattenyésztése. A közösségi kol­hoz-állattenyésztés a szovhozok ál­lattenyésztésével együtt túlsúlyba került az általános állatállomány­ban. A gazdaságok valamennyi kate­góriájában, a kolhozok, szovhozok, a kolhozparasztok, a munkások és alkalmazottak tulajdonában lévő jószágállomány összmennyisége 1951-ben csaknem 34 millió jószág­gal növekedett, ezen belül a szarvasmarbaállománv több mint 1.6 millióval, a sertés 2.6 millió­val, a juh és kecske összesen 8.5 millióval, a lő csaknem egymillió­val. A baromfiállomány 1951-ben több mint hatvan millió szárnyas­sal gyarapodott A Szovjetunió európai részében a sztyeppé« és erdős-sztyeppés vi­dékeken lévő kolhozok, erdőgazda­ságok, gép- és traktorállomások, valamint erdő védőállomások 1951- ben 715 ezer hektár területen ül­tettek védőerdőket A vasúti, vízi és gépkocsi-teherszállítás növekedése 1951-ben a vasúti teherszállítás évi tervét túlteljesítették. A teherforgalom az 1950 évihez viszonyítva 12 százalékkal növe­kedett. Az átlagos napi rakodási orvét a vasutak 103 százalékra teljesítették. A kocsifordulő gyor- • fására az állami tervben kitűzött feladatokat a múlt évben túltel- asítették. Az egy tonna-kilomé- erre eső üzemnnyagfelhasználás a vasutaknál az 1050 évihez viszo­nyítva 3 százalékkal csökkent. A n-utak üzembentartási munkái­nak megjavítására kitűzött fel­adatokat azonban nem teljesítették egészében. : A folyami közlekedés évi teher­szállítási tervét 1951-ben 100.6 százalékra teljesítette, a folyami közlekedés teherszállítása 1950-hez viszonyítva 13 százalékkal növe­kedett. A tengeri közlekedés 1951-ben 102 százalékra teljesítette teher­szállítás! tervét. A tengert közle­kedés teherszállítása 1930-hez vi­szonyítva S százalékkal növeke­dett. A gépkocsiközlekedés teherfor-1 galma 1950-hez viszonyítva 20 szá- alékkal növekedett. A népgazdaság beruházásainak növekedése 1931-ben nagyszabású építkezési grammot hajtottak végre. Az fiml beruházások terjedelme az ■múlt évben, 1930-hez viszonyítva 12 százalék volt. A villanyerőmü .étkezésekre fordított állami be­húzások terjedelme 1900-hez vl- oayítva 140 százalék volt, a - és fémkohászatnál 120 szü­lék, a szén- és kőolajiparnál 112 túzalék, a gépgyártásnál 110 szá­júk, az építőanyagiparnál 135 -ara lék, a gépállomásoknál és ■ t hozóknál 106 százalék, a köz- odésnél 103 százalék, a lakás­éi főzésnél 120 százalék. Sikeresen teljesítették az 1951- ien megállapított tervfeladatokat volgal, doni és dnyeperi nagy hídépítési, vízépítési műtárgyak építése, valamint a turkméniai fő­csatorna építése terén. 1951-ben az építkezési szervek — 1950-hez viszonyítva — csök­kentették 3z építkezések költsé­geit és időtartamát. Sok szerv azonban nem biztosította minden­ben az állami terv által megálla­pított építkezést költségcsökkentési feladatok teljesítését. Az állami vállalatok, az intéz­mények és a helyi szovjetek, va­lamint a városok és a munkás­telepek lakosai 1951-ben áltatni hitellel összesen 27 miilió négyzet- méter lakóterületet építettek. — Ezenkívül vidéken körülbelül négyszázezer lakóházat építettek. Az áruforgalom fejlődése 1951-ben tovább folytatódott a ■.zovjet kereskedelem fejlődése, a 1 ormány — az ipar és a mezőgazdá­mig fejlesztése, a munka termelé- •Üsayöőgének emelése és az ön­költségcsökkentés terén elért új sikerekkel kapcsolatban 1931 már-| c:us elsején újból — a jegyrend-1 szer megszüntetése óta negyedszer — csökkentette a közszükségleti cikkek állami kiskereskedelmi árait Az új árcsökkentés a szov­jet rubel még fokozottabb megszi­lárdításához, vásárlóerejének emelkedéséhez vezetett és ahhoz, hogy a lakosság lényegesen több árut vásárolt. Kibővült az állami és a szövet­kezeti kereskedelem hálózata. Az elmúlt évben körülbelül nyolcezer új üzletet nyitottak. 3951 végén a Szovjetunió népgaz­daságában a munkások és alkalma­zottak száma 40.8 millió volt, 1 millió 600 ezerrel több, mint 1950 végén. Az Iparban, a mező- és erdő- gazdaságban, az építőiparban és a közlekedésnél egy év alatt 1 millió 250 ezerrel, a tan- tudományos, kutató- és gyógyintézményeknél majdnem 230 ezerrel, a kereskede­lemben és a közmüveknél több, mint T00 ezerrel emelkedett a munká­sok és alkalmazottak száma. 1951-ben éppúgy, mint a megelőző években — az országban nem volt munkanélküliség. A múlt évben 365 ezer fiatal szakmunkás végezte el az ipari, vasúti, bányászati szakiskolákat, a gyári és üzemi tanfolyamot és a bányászati iskolákat. Ezek az ipar­ban, az építkezéseknél és a közle­kedésben helyezkedtek el. 1950- ben hétmillió olyan munkás és alkalmazott volt, akit egyéni is brigádok keretében történő oktatás és szaktanfolyami oktatás útján ké­peztek ki, vagy akinek emelték szakképzettségét. Az iparban foglalkoztatott mun­kások munkájának termelékenysége 1951-ben 1950-hez viszonyítva tíz százalékkal emelkedett. A kultúra fejlesztése, közegészségügy és városrendezés 1951- ben újabb sikereket értek el a szocialista kultúra minden terü­letén, A Szovjetunióban az elmúlt ér­ben a tanulói«: száma — minden ta­nulást formát beleértve — 57 mil­lió volt. A hétosztályos és középisko­lák száma egy év alatt majdnem ötezerrel emelkedett. A népgazdaságban foglalkoztatott, főiskolát vagy technikumot végzett szakemberek összlétszámú 3931-ben 8 százalékkal volt magasabb, mint 1950- ben. A tudomány, a technika, az iro­dalom- és a művészet terén végzett kiváló munkáért 1951-ben 2691 tu­dós, mérnök, agronómus, irodalmár «és művész, munkás és a mezőgaz daságban élenjáró dolgozó kapott Sztálin-díjat. 3951-ben az országban több, mint 350 ezer állami és társadalmi szer­vezetek vezetése alatt álló külön­féle könyvtár volt. Ezeknek könyv­állománya több, mint 700 millió példány, 3951-ben a filmvetítők száma a múlt évhez viszonyítva négyezerrel emelkedett. 1951-ben 32 százalékkal több néző látogatta a színházakat és filmszínházakat, mint 3950-ben. 1951 nyarán több, mint ötmillió gyermek és serdülő fiatal üdült. A kórházakban és szülőotthonok­ban az ágyak száma 1950-hez vi­szonyítva majdnem ötvenezerrel emelkedett.A szanatóriumokban és üdülőházakban IS ezerrel emelke­dett a férőhelyek száma. 1951-ben az orvosok száma 1950-hez viszo­nyítva több, mint 6 százalékkal emelkedett. A gyógyszerek, orvosi célokra használt gépek cs berendezések ter­melése 1930-hez viszonyítva 36 szá­zalékkal megnövekedett. 1951-ben éppúgy, mint az előző években is nagy munkálatok foly­tak közüzemek építése, városok és xnunkáslakóíelepek fejlesztése, víz vezeték építése és csatornázás, a villamos- és trollibuszközlekedés ki­bővítése, úgyszintén a lakások gáz- és fütőhálézatba való bekapcsolása, továbbá fásítás, a városi utcák és terek kövezése és aszfaltozása, valn mint parkok, terek és sugárutak építése terén. R nemzeti jövedelem és a lakosság jövedelmének emelkedése A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1951- ben az 1950. évihez viszonyít­va összehasonlító árakban 12 száza*, lókkal növekedett. 1951-ben 1950-hez viszonyítva jelentősen több mezőgazdasági ter­méket adtak el a lakosságnak a kolhozpiacokon, különösen lisztet, darát, szalonnát, baromfit, tojást, gyümölcsöt és mézet. A Szovjetunióban az egész nem­zeti jövedelem a dolgozóké. Ezenbe- lül a Szovjetunió dolgozói — épp­úgy, mint az előző évben is — sa­ját személyi, anyagi és kulturális igényeik kielégítésére a nemzeti jö­vedelemnek mintegy háromnegyed részét kapták meg, a nemzeti jöve­delem további része pedig az állam, a kolhozok és szövetkezeti szerve­zetek rendelkezésére maradt a szo­cialista termelés fejlesztésére és más állami, valamint közösségi szükségletekre. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a munkások, parasztok és értelmiségiek anyagi helyzetének jelentős javulását és a szocialista termelés további kiszélesítésének biztosítását a városban és falun egyaránt. A szovjet lakosság anyagi helyze­tének javulása kifejeződött a mun­kások és alkalmazottak pénzösszeg ben számított bérének és reálbéré­nek emelkedésében, valamint a pa­rasztok közösségi kolhozgazdálko­dásból, úgyszintén háztáji és sze­mélyes gazdaságból származó jöve­delmének növekedésében. Gromiko elvtárs. a Szovjetunió külügymiuiszterbelyeltese 1951 no­vember 24-én jegyzéket adott át az angol, a francia, a török és Cum- mtng amerikai ügyvivőnek azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, ame­lyeket az USA, Anglia, Francia- ország és Törökország kormánya az úgynevezett „középkeleti parancs­nokság” létesítésére vonatkozóan előterjesztett. 1951 december 18-án és 19-én a szovjet kormány válaszjegyzéket kapott az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és Törökország kor­mányától. E jegyzékekben az emlí­tett kormányok a tényekkel ellen­tétben megpróbálták tagadni a „kö- 'zépkelefi parancsnokság'’ létesítésé­vel kapcsolatos terveik agresszív jellegét. 1952 január 2S-án A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterhe- lyettese a szovjet kormány megbí­zásából átadta Cummingnak. az USA ügyvivőjének az Amerikai Egyesült Államok kormányához in­tézett jegyzéket, amely a többi kö­zött kijelenti. A „középkeleti parancsnokság'1 lé­tesítésének tervei azt célozzák, hogy a Középkelet országait bevon­ják az agresszív Atlanti Tömb ka­tonai Intézkedéseibe és hídfővé ké­pezzék ki. E terveket így értékelték még a közel- és küzépkcletl orszá­gokban is. Ez a terv — különösen Török­országnak és Görögországnak az Atlanti Tömbbe történő belépése után — a Szovjetunió, valamint a népi demokratikus államok bekerí­tését szolgálja és így a harmadik világháború előkészítésére irányuló tervek további kiszélesítését jelenti. Az USA kormányának 1931 de­cember 19-i jegyzéke „önkéntes," közös védelmi szervezet létesítésé­nek'’ szükségességével és „a tér­séghez tartozó országok segélyezé­sének, az említett országok füg­getlenségének és szabadságának megőrzése és megszilárdítása'’ át­látszó ürügyével igyekszik magya­rázni az agresszív terv célját. Teljesen nyilvánvaló — állapítja meg a jegyzék — e magyarázatok hamis jellege. A „középkeleti parancsnokságot” korántsem „az önkéntes közös vé­delmi szervezet” érdekében hozták létre, mert azt egyenesen rákény­szerítik a középkeieti országokra. A javaslat sem ezeknek az orszá­goknak kezdeményezésére vetődött Ezenkívül a lakosság 1951-ben — éppúgy, mint az előző években —• állami költségen a munkások és alkalmazottak társadalombiztosítása révén segélyeket, és juttatásokat, társadalombiztosítási nyugdíjat, in­gyenes orvosi segélyt, ingyenes és kedvezményes beutalásokat kapott szanatóriumokba, üdülőházakba és gyermekintézményekbe. A sokgyer­mekes és az egyedülálló anyák já­radékot, a tanulók ingyenes okta­tást, továbbképzési lehetőséget, ösz­töndíjakat kaptak. A lakosság ezenkívül egész sor egyéb segélv- ben és kedvezményben részesült. Ezenkívül a munkások és alkalma­zottak — vagyis mintegy 41 millió ember — legalább két hétig tartó fizetett szabadságban részesült, egész sor foglalkozási ág dolgozói pedig még hosszabb szabadságban részesültek. 1951-ben a lakosság az említett kifizetések és kedvezmé­nyek alapján az állam számlájára 125 milliárd rubelt kapott, A munkások és alkalmazottak jö­vedelme, valamint a parasztok jö­vedelme — a közszükségleti cikkek árának leszállítása, a munkások és alkalmazottak pénzben kifejezett munkabérének emelkedése, a pa­rasztok pénzbeli és természetbeli jö­vedelmének növekedése és a lakos­ságnak az állam számlájára nyúj­tott juttatások és kedvezmények eredményeképpen — 3951-ben az, 1950. évihez viszonyítva összehason­lító árakban 10 százalékkal emelke- kedett — fejeződik be a Szovjet­unió minisztertanácsa mellett mű­ködő Központi Statisztikai Hivatal jelentése. fel. Ellenkezőleg a közel- és közép­keleti országokban növekvő aggoda­lom és közvetlen ellenállás tapasz­talható. A „középkeleti parancsnokság” létesítésének semmi köze sincs ah­hoz sem, hogy „e térség országait segélyben részesítsék függetlensé­gük és szabadságuk megszilárdítása céljából”. Elegendő rámutatni arra, hogy ez országok közül egyesek még most Is katonai megszállás alatt vannak. Ez a gazdasági kap­csolatok megszakadását idézi elő több olyan országgal, amelyekkel a középkeleti országoknak érdekében áll kereskedelmi kapcsolatokat fenn­tartani. Ilyen körülmények között nem lehet komolyan venni, hogy ezeknek az országoknak „segélyezé­séről'’ beszélnek, „fügyetlenségük őst szabadságuk megőrzése és megszi­lárdítása céljából”. Az Amerikai Egyesült Államok kormányának december ,19-t jegy­zéke azt állítja, hogy a középkeleti parancsnokság felállítása az önvé­delem jogán alapszik. Mivel — el­tekintve az angol csapatoknak az Amerikai Egyesült Államok által támogatott egyiptomi eselekméuyei- től — a Közel-, Közép-Kelet egyet­lenegy államát sem érte támadás, ezt a hivatkozást nem lehet más­képpen értékelni, mint kísérletet a ..középkeleti parancsnokság” felállí­tása mögött rejlő valódi célok lep­lezésére. Befejezésül a jegyzék hangsú­lyozza, hogy a béke fenntartásának érdekel vezérelték a szovjet kor­mányt akkor, amikor a középkeleti országokhoz intézett felhívásában figyelmeztette ezeket az országokat, hogy a „középkeleti parancsnokság” felállításának céljai veszélyes ka- laudorcálok és hogy a „középkeieti parancsnokság” ürügyével a har­madik világháború előkészítésébe akarják bevonni a Közel- és Közép- Kelet országait, A szovjet kormány megerősíti 1951 november 24-i jegyzékében ki­fejtett. álláspontját ezekkel az agresszív tervekkel kapcsolatban és ismét hangsúlyozza, hogy ezeknek a terveknek a megvalósítása követ­keztében előadódó helyzetért az Egyesült Államok kormányát és a szóbanforgó tervek többi kezdemé­nyezőjét terheli a felelősség.” Megfelelő szövegű jegyzéket nyúj­tottak át Nagy-Britannia, Francia- ország és Törökország nagyköveté­nek is. A munkások és alkalmazottak számának növekedése és a munka termelékenységének emelkedése A skoyjcí koruiányje^ Kéke az USA, Aagy-Ilriíannia, Frandaország és Törökország' kormányához

Next

/
Oldalképek
Tartalom