Néplap, 1952. január (8. évfolyam, 2-25. szám)
1952-01-30 / 24. szám
1952 január 30. szerda NÉPLAP a Hozzászólások Csojbalszan elvtárs életéről az építőipari műszaki vezetők megyei tanácskozásán Az építőipari szakszervezet megyei bizottsága az építőipart műszaki vezetőket tanácskozásra hívta össze. A beszámolót — melyet lapunk előbbi számában, közöltünk — Somlósi elvtárs tartotta meg, majd az alábbi hozzászólások következtek : Yalkovlcs István elvtárs, az Útfenntartó Vállalat igazgatója elmondotta, hogy a vállalat hogyan érte el a mnltévi 148 százalékos lervteljesítését. Megteremtették az egyéni felelősséget. Kiépítették a dolgozók körében a bírálat szellemét, ami hathatós segítséget adott a vezetésnek.Nem egy esetben fordult elő. hogy a dolgozók bírálták a vezetőség munkáját. A munkafegyelem megszilárdítására a legmesszebbmenőkig biztosították a művezetők jogait. Iliihez hozzájárult még a műszaki feltételek biztosítása, a verseny nyilvánossága, a fennakadás nélküli anyagszállítás, az osztályok közötti jó együttműködés. Ugyanezek a tényezők lendítik előre most is munkájukat. Rákosi elvtárs születésnapjára olyan jelentős felajánlásokat tettek a dolgozók, hogy azok végrehajtásával a vállalat évi tervét 10 hónap alatt lógja teljesíteni. Hibának említette Valkovics elv- lárs azt, hogy az újításokkal való foglalkozást elhanyagolták. Megtakarításnak vették például, ha a kihulló köveket összeszedték, amiért pénzt is fizettek. Később jöttek rá, hogy nem így kell takarékoskodni, hanem olyan minőségi munkát végezni, hogy a kihullások megszűnjenek. Ezt megértve, a dolgozók áttértek a minőségi munkára s ennek szellemében tettek vállalásokat is. Valkovics elvtárs felhívta még a műszakiak figyelmét arra, hogy szoros kapcsolatot építsenek ki a fizikai dolgozókkal, ötleteikkel, javaslataikkal segítsék elő a tervteljesítést. Törekedjenek arra, hogy az évi tervet határidő előtt teljesíteni tudják. Beregszászi József elvtárs, a tárcái i kőbánya üzemvezetője elmondotta, hogy a gépek használata, az újítások, ész- szerüsítések bevezetése nagyban elősegítették a tervteljesítést. Múltért tervüket már októberben 58 vagon kő kitermelésével túlteljesítették. Jauuárhaví tervüket már 53 vagonnal túlteljesítették és a hó végére 143 százalékos eredményt lógnak elérni. ,.A tervet teljesíteni azonban csak úgy lehet — mondotta a továbbiakban Beregszászi elvlárs —, ha a dolgozók egyénenként ismerik azt, hogy mit kell teljesíteni, hogy állnak naponta ezzel a tervteljesítéssel és természetesen, hogy milyen százalékban áll a túlteljesítés is.’’ Az évi térvteljesítűssel foglalkozva. Beregszászi elvtárs a kőbánya dolgozói nevében vállalta, hogy az üzem első negyedévi tervét Rákosi elvtárs születésnapjára — március 9-re — beiejezi és évi tervüket 10 hónap alatt teljesítik. Ezt a vállalást úgy kívánják teljesíteni, hogy új módszereket, újításokat vezetnek be a munkába, amiben a műszakiak nagy segítséget adnak. Az egyik törőgépet például egyszerű csúszdával látják el, hogy az eddig csupán etetéssel foglalkozó két dolgozó más munkát tudjon végezni. Naponta hrigúdvezetöl érlekezle- tet tartanak, ahol megbeszélik a másnapi tervfelaflatokat. A munkafegyelem megszilárdításával kapcsolatban elmondotta, hogy a műszakiak bátran alkalmazzák a nevelő-javító módszereket. Ha oz.t nem teszik, a becsületes dolgozók nagy többsége előtt vesztik el népszerűségüket. Holtai elvtárs a Tiszamenti Vízmííépítő Vállalat főmérnöke megemlítette, hogy a munkák tervszerűbbé tétele az előkészítő intézkedésekre irányítja a figyelmet. A politikai és szakmai oktatás kérdésével foglalkozva hiányosságnak tartja, hogy az oktatás csak Nyíregyházán indult meg és a műszakiak ebbe nincsenek bevonva. A szakmai továbbképzéssel kapcsolatban javasolja, hogy a vállalni vezetés gondoskodjon arról, hogy műszaki könyvtár álljon a dolgozók rendelkezésére. Murvai, a Víztuüépitö Víz-utcai munkahelyének építésvezetője javasolta, hogy a havi vcrsenycrtékelé- seket, fejlesszék ki versenyértékelő brigádértekezletté, hogy a brigád- vezetők tisztában legyenek az eredményekkel s ezen keresztül a dolgozók is értesüljenek róla. Javasolta még, hogy a szakszervezet szervezzen műszaki tapasztalatcserét, hogy ezzel is tnegkönnyíthessék a tervteljesítést a dolgozók számára és elősegítenék vele a műszakiak jobb együttműködését. Szentest Ciáhor síies*javItja munkajaí Mély részvéttel olvasta dolgozó népünk a Csojbalszan elvtárs haláláról szóló gyászjelentést s együttérez a mongol nép fájdalmával. Nagy fiát vesztette el a marsallban a Mongol Népköztársaság. A Mongol Népi Forradalmi Bárt egyik legrégibb tagja és szervezője, Szuhe-Bator legközelebbi harcostársa, barátja volt ő. Jobbágy pásztor fia volt. 1913- bnn elvégezte az urgai orosz konzulátus mellett működő iskolát s mint a tanulók legtehetségesebbjét, az irkutszki orosz gimnáziumba küldték. 1918-ban tért haza. Szívében a hazaszeretet lángolt. Röviddel hazatérte után megkezdte forradalmi harcát .Mongolia függetlenségéért. Forradalmi csoportot alakított s ez később összeolvadt Szuhe- Bator csoportjával. Ez a forradalmi csoport lett a magja a leendő Népi Forradalmi Pártnak. Csojbalszan elvtárs kezdettől fogva a Szovjet Köztársasághoz fűződő őszinte barátság híve volt, 1920 nyaváu a Szuhe-Bator vezette küldöttség tagjaként Szovjet-Orosz- orszúgbft érkezett, majd visszatérve hazájába, partizánalakulatok szervezéséhez kezdett hozzá. A Lenin megjelölte úton indultak el! Ezekből a partlzánosztagokból fejlődött ki a mongol népi forradalmi hadsereg. 1921-ben megalakult az ideiglenes mongol népi forradalmi kormány, amelynek Csojbalszan tagja lett s ugyanakkor, mint a főparancsnok politikai helyettese is dolgozott. 1924-ben kiáltották ki a Mongol Népköztársaságot. Csojbalszan elvtárs ettől kezdve a Kis Hural el nőké, rainiszterelnöklielyettes, belügyminiszter és főparancsnok. 1036- ban marsalli rangot kap, 1930-ben miniszterelnök és külügyminiszter lett. Egész tevékenysége alatt a Mongol Népköztársaság függetlensége megszilárdításának politikáját folytatta, szilárdította a barátságot és együttműködést a Szovjetunióval. 1945-ben a Mongol Népköztársaság hadat üzent Japánnak s a mongol népi hadsereg harcosai egy sorban küzdöttek a szovjet katonákkal s resztvettek a japán imperialista rablók leverésében. 1945 augusztu- sában Csojbalszan elvtárs üdvözlő táviratot intézett Sztálin elvtárshoz : „a mongol és szovjet nép barátsága örökre megbonthatatlan lesz...” Sztálin clrtárs ezt válaszolta: „MegggyŐződésem, hogy a Szovjetunió ős a független Mongol Népköztársaság továbbra is kéz a kézben halad az országaink ellenségei ellen vívott harcban népeink* javára’’. A Mongol Népköztársaság kihirdetésének napja óta eltelt 25 esztendő alatt nagy utat tett meg. Megtette a feudalizmustól és 'a középkortól a szocializmushoz vezető utat, átugorva a kapitalista gazdasági formát. Ezeket az eredményeket elsősorban a Szovjetuniónak köszönheti a mongol nép. fis köszönheti kiváló fiának, a most elhunyt lánc- lelkű vezérének, Csojbalszan elv- társnak. Falusi levelezők írják Újabb munkásszálló épül a csahold állami gazdaságban helyes mellé. A szálló korszerűen; lesz berendezve, lesz benne rádió, könyvtár, különböző sportfelszere relések. Állami gazdaságunk dolgozói ezt a szerető gondoskodást: még jobb munkával, magasabb tervteljesítéssel háláljuk meg. MAU Klrlf. Hogy voltunk mi a múltban?! Talpalatnyi föld sem volt a miénk, ahova csak léptünk, a más földjét kellett taposni. — így szokta mondáid Szentesi elvtárs, s utána arról beszél: Sztálin katonái az ő életüket is jóra váltották. 7 hold föld jutott Szentestéknek, három esztendeje házat építettek, az elmúlt őszön meg már nem a 7 hold, hanem a Kossuth tsz. 5Ó0 holdjának jövedelméből részeltek. Szentesi, meg a két gyerek, Mihály és Jolán 340 munkaegységet gyűjtöttek tnvasztóKiszig. Igaz. még több is lehetett volna. A kereset meg... — Most öltem meg egy 180 kilós malacot, de már a másik is hízik. Az se lesz kisebb. Nem mondhatják a szomszédok, hogy üres a házunk tája. A disznótoron itt volt Albert bátyja, meg több ismerős. Fél lábba! már ők is bent vannak a csoportban. Nekik szokta sorolni, hogy mi minden jutott a zárszámadáskor : Gabonából 18 mázsán felül, aztán 40 liter olaj, 35 kiló kása. Ki kiló mák, 10 kiló gersli, 40 hagyma, 350 árpa, 978 kiló csöves- tengeri, cukorból meg 98 kiló. Csak nézték, ahogy hoztam hazafelé. A káposztát, a többit nem is említem. Aztán a tehén, ami már flórjával kifizette az állami kölcsönt. A készpénz meg majdnem hatezer forintot tett ki. Miska, a nagyfiú mindjárt esőköpenyt, bakancsot vásárolt. Kell is neki, kocsis a csoportban. Százat meghaladta már az idei munkaegysége. Apjáé és húgáé meg 40—40 október óta. Más lesz az idei, mint a műit év, más lesz az irányítás. Ezt lesik a kívülállók is. VÁLTOZTATLAK A 11 UNKASZER VEZÉSEN Sokat ette a méreg a mült évben az öreg Szentesit. Sok mindent szeretett volna másként látni a csoportban. Nyáron rábízták az egyik munkacsapatot, Rendben is ment egy pár napig, majd aztán észrevette. hogy egyszeresak másodmagával marad a cukorrépa földön. Kitűnt, hogy a jórészt férfiakból álló csapat tagjait ekekapáboz és más íérl'iinuiikához vitték el. Ez is nagyban hozzájárult, hogy csak egyszer egyelték a cukorrépái. Jelentett vagy 30—40 mázsa külön* bözetet egy- holdon. Szentesiek is kevesebbet részeltek 30—40 kilóval emiatt. Magyarázta is ezt eleget. különösen }l fiataloknak. Szereti a könyveket böngészni. Ezt cselekedte ősszel is egy alkalommal a csoport könyvtárában, amikoris kezébe akadt egy fehér- fedelű vékony könyv. „Beíső Szervezeti Szabályzat” —• ez volt ráírva. Körülnézett óvatosan, neui-e látja valaki, aztán mi tagadás — elcsente a könyvet. Valahogy úgy állt a csoporttagok előtt akkoriban, hogy „ez nem a tagság számára, hanem csak a vezetőknek íródott”, Azok meg nem sokat beszéltek róla. Sok tanulságos dolog volt pedig abban. Az egyik az volt, amit leszűrtek belőle, hogy milyen hiba volt, csak csapatonként és nem egyénenként kimérni a munkaterületet. Magyarázta is akkoriban Szentesi elvtárs Molnárodnak: miért nem lehet azt elérni, hogy kiemelkedjen a jó munkás. Megtették a rutin kacsaim t tagjai* hogy reggelenként rávártak az utolsóra 1-2 órát is és csak akkor kezdték a munkát. „Minél- dolgozzon rá a másikra — egyenlően írják ügy is a munkaegységet”. Az alapszabályzatban az is benne állt, hogy kinek mennyi háztáji gazdaság jár. Bizony nem annyi, mint amennyit ICórik Miklós, Vámosi, Polonkai meg mások kint- hagytak. A vezetőség nem vette ezt szigorúan, pedig ez is hozzájárult a munkásliiáuyhoz. Aztán elóg könnyen vették, ha valaki engedély nélkül kimaradt a munkából, vagy iszákosságával sértette a csoport tekintélyét. Sokat rontott ez a termelőszövetkezet eredményein. A PARTCSOPORTVEZETÖ MUNKÁJA Szentesi elvtárs másokkal együtt nem egyszer felvetette ezeket a hibákat. mmi egyszer az üzemi pártszervezet taggyűlésén is. Ezért ís irányult talán rá a pártvezetőség figyelme, ősszel — egyesztendfis párttag lehetett akkoriban —- párt- csoportvezetőnek választották. Tóth elvtnrs a falusi pártbizottság titkára, meg Polonkai elvtársnő üzemi párttitkár sokat beszéltek mostanában a pártesoportok fel-' adatairól, kell is, mert Szentesi elv- társ is kezdi mostanában hanyagolni a csoporttagokkal való foglalkozást. Bélyeggel is nem egyszer a kislányt küldi. Ezelőtt a csoportta- gokknl is jobban foglalkozott. Kiss László meg mások tasaelöitek is lettek, aztán még az utca végére is hordják tőle a füzeteket, brosúrákat olvasni, nívogalja őket a politikai iskolára is, de ott még baj van. A J. B. csak most intézte el. hogy megkapják a középfokú politikai iskola anyagát, az alapfokú meg még meg sem indult, mert nincs előadójuk. A J. B., bár csak 500 méternyire van tőlük, még nem intézkedett efelől. Most folyik a tsz-ben A MUNKACSAPATO l\ KIALAKÍTÁSA Másként megy, mint tavaly. Személy szerint vállalnak felelősséget, a munkacsapatok tagjai a maguk ra vállalt 5—8 hold föld munkálú- sáért. Szentesi elvtárs nyolcat vállalt. Most ezzel a munkaesapatbe- onzlással párhuzamosan szervezik újjá a párt csoportokat, hogy az egyenlően elosztott kommunisták igazi lendítő erői legyenek a brigádoknak, munkacsapatoknak. Szentesi elvtársék Rákosi elv- társ születésnapjára készülnek. Legutóbb három hold gyümölcsös telepítését vállalták. Már a gödröket elő is készítették. — Úgy gondozzuk őket, mint ahogy velünk teszi a Párt — magyarázza Szentest elvtárs. Milyen gór. fosan nyesegeti a Párt a sok hibánkat, amit a múltból hoztunk. Ezért tudunk gyorsabban fejlődni így akar kertészkedni majd a rábízott. dolgozók között is Szó •••*> elvlárs párté*'. ’ vezető. .Javul a iejbegyöjtés .Igakon Ajak ís azok köz- a községek közé tartozott, amelyek a tejbeadási kötelezettségben hátul kullogtak. Bár ott is voltak olyan dolgozó parasztok, akik ezen a területen is helyt álltak: özv. Lénárt Józsefné 327, Rasinka István 276, Kovács János 200 százalékra teljesítette beadási tervét. Azonban a község eredményeit lerontották az olyanok, mint Sági János, aki egész évben nem adott tejet az államnak. Rákosi elvtárs beszéde után nagyot változott a helyzet ezen a téren is a községben: máris túlteljesítették az ehavi tervet. Azonban még nagyobb lenne az eredmény, ha a községi tanács keményebb kézzel bánna azokkal, akik megszegik a beadási törvényt és ezt joggal követelik a beadásukat liecsülettel teljesítő ajaki dolgozó parasztok. Mass&nifl Jósst.f, Kisvárán. Az újítóit, a szakemberek, a gépállomás mezőgazdászai együttesen harcoljanak a magasabb terméshozamért f;n a csahold gépállomás mezőgazdásza csatlakozom a nyfrtétl gépállomás mezőgazdászának ver-' senykihivásához, amelyben vállalja a gépállomás hatósugarában lévő termelőesoportok területének feltérképezését. Ezt a munkát az éiv hozzáni tartózó termelőcsoportokban, egy kivételével,már el is végeztem. A versenykihíváshoz csatlakozott gépállomásunk többi mezőgazdásza is, és már ők is a munka befejezése előtt állnak. Azonban ki szeretném bővíteni ezt a vállalást. Én nemcsak a növényféleségeket osztom fel u brigádok és munkacsapatok közt, hanem a szovjet tapasztalatok felhasználásával kidolgozom minden növényféleségnek a helyi viszonyoknak megfelelő agrotechnikáját. így lehetőség nyílik arra. hogy a körzetemben lévő termelő- csoportok mindegyikében foglalkozzanak például a tengeri négyzetes vetésével. A termelőcsoportokban folyó szakoktatásnál még nálam is van javítani való. A gaesályi Dózsa ter- melőesoportban például csak most Indítottam meg az alapfokú növénytermesztési szaktanfolyamot. Azonban vúllalalom, a hallgatók el is végzik a tanfolyamot. Vállalom, hogy a szaktanfolyamokon és szakelőadásokon ismertetem a termelő- c-oportokkal a terület helyes kihasználásának módszerét, mert ezzel komoly hibák voltak az elmúlt esztendőben. Az egyes növényekből a terméseredmény azért Tolt átlagon aluli, mert nem használták ki helyesen a földterületet. Példa erre a zajtai Dózsa termelőszövetkezei, ahol a cukorrépa sortávolság*. 60—70 centiméter, a tőtávolság pedig IS—20 centiméter volt. Ez döntően befolyásolta a terméseredményt s a termelőcsoporttagok csodálkoztak, hogy hol lehet a hiba, hisz a répafejek igen szépek voltak, a termés viszont elég kevés volt. Ennek a magyarázata az, hogy nem használták ki kellően a földterületet és ehhez járult még az, hogy n földet nem osztották ki munkacsapatokra és azon belül egyénekre. Éppen ezért vállalom, hogy segítünk a csoportoknak a munkafegyelem megszilárdításában az egyéni felelősség elmélyítésében és a verseny- mozgalom kiszélesítésében. Azonban nem elég az, hegy a terméseredmények fokozásáért csak mi, mezőgazdászok harcolunk. Ehheá az is szükséges, hogy a gépállomások szakemberei, újítók, főgépészei,, szerelők, a körzeti mechanikusé újításokkal, észszerűsítűsekkel gépeket kombináljanak Össze, Például olyan gépeket, amellyel a tenger : nézy rétesén lehet vetni. If«űrt Av4rn w A csaholci állami gazdaság a környező községektől több kilométerre fekszik és ezért a dolgozóknak nagy fáradságába került ezt az utat megtenni. Ezt szem előtt tartva állami gazdaságunk most egy batvanszemélye* munkásszállót épít a már meglévő száz férő-