Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-24 / 300. szám

NÉPLAP 1951 december 24. hétfő ‘Emellett akármelyik caoporttagunk elmondhatja, hogy soha ilyen teli ramrája nem volt és büszkén mu­tatja meg akárkinek a házatáját- 4.60 UM bűzét és rosso t, 1 kiló ■Tukoricát, 24 deka cukrot 30 deka . rpát osztottunk többek között egy munkaegység után, ezenfelül ma­lacokat a háztáji gazdaságihoz. — Készpénzből 12.52 jutott egy mun­kaegységre és ezt keresel te a multévlbez képest jőpár csopor+ta- i.-unk. Nem számolták ugyanakkor a sok természetbeni jövedelmet meg a közös vagyon sokszoros gya­rapodását Ez is azt mutatja, hogy sókkal jobb munkát kell vé­gezni. PÁRTSZERVEZETÜNKNEK, hogy minden egyes csoporttag he­lyesen lássa a csoport fejlődését, a saját sorsa javulását és aszerint tudjon foglaJikoznl a kívülállókkal is. Hiányzik nálunk a jó felvilágo­sító munka, ennek tudható be az Is, hogy eredményeink ellenére sem jelentkeznek még az új belépők. Sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a tanulásra is, mert nem okultunk még a tavalyi hibából és ha meg is indítottunk bárom szemináriumot még sokan elmaradnak arról. Rákost elvtárs figyelmeztetését még nem Szívlelte meg eléggé pártszervezetünk és a csoportunk vezetősége. A munka- fegyelem terén is javítanunk kell, ha a jövő évben még szebb ered­ményeket akarunk elérni, sé egyre közelebb akarunk kerülni példaké­peinknek, a szovjet kolhozoknak eredményeihez. Úgy várjuk valamennyien az or­szágos tanácskozást, hogy ott ta­pasztalataink kicserélésével, veze­tőink útmutatásával kijavíthatjuk eddigi hibáinkat, amelyek nagy cé­lunk elérését a falu, a mi falunk szocialista átaalkítását is hátrál­tatták Laskod, Vorosllov tsz. • . Rács Katalin Az állami gazdaságok feladatai Rákosi elvtárs Pártunk II. Kon­gresszusán mondott beszédében meghatározta az állami gazdaságok feladatait, tennivalóit: „ők lesznek a szocialista mezőgazdaság legjobb árutermelő mintabirtokai, melyek nemesített vetőmaggal, fajáUatokkal is támogatják a mezőgazdaságot, új kultúrák, új termelési módok kiki sérletezésével, meghonosításával és elterjesztésével gyorsítják mezőgaz­dáságunk további fejlődését. Az ellátni gazdaságokjó működésűk esetén hatalmas segítséget nyújthat- nak, különösen az átmenet idején a fiatal termelőszövetkezetek megerö- '"•déséhez és felvirágzásához'’. A Szabolcs-Szatmár megyei álla­mi gazdaságok a II. Kongresszust követő Időkben felismerték hatal­mas feladatukat az ország szocia­lista építésében, nagyüzemi szocia­lista mezőgazdaság megteremtésé­ben. Kezdték valóban hivatásukat betölteni a minőségi termelés és a mlntagazdaság megteremtése, vala­mint az állattenyésztés terén. A nyírmadal állami gazdaságban jó munkaszervezéssel, az állandó munkacsapatok kialakításával, olyan termésredményeket értek el, amelyek messze túlszárnyalják n környékbeli egyénileg dolgozó pa­rasztok terméseredményeit, őszi ár­pából például az egyénileg dolgozó parasztok átlagtermése alig 10—12 mázsa, addig az állami gazdaságé meghaladja a 16 mázsás átlagot. Sőt van olyan földjük, amelyen ré­gi gazdáinak még a fü sem termett meg, az állami gazdaság erről a földről 11 mázsás rozsot takarított be holdanklnt. A balkányl állami gazdaság a jő termésátlagok mel­lett, a tejhozam emelése terén ért el jelentős eredményeket. A napi tejhozam tehgneklnt átlagosan 2.2 literrel emelkedett. De a jó ered­ményeket ért el a dombrádi és a bödszentmlhályl állami gazdaság Is. Különösen jó volt zabtermésük, mert míg az egyénieknek alig ho­zott holdankint két-három mázsát, addig a dombrádi állami gazdaság­ban az átlagtermés 6.11 mázsa, a bűdszentmlhályl állami gazdaság­ban pedig 8.50 mázsa volt. Az állami gazdaságokban a mun­kafegyelem megszilárdításával ér­ték el a*t, hogy mostmár valóban mintagazdaságokká válnak. Az eredmények elérésében nagy szere­ltet játszott a munkaversey beveze­tése. Bár a megye állami gazdaságaira a fellendülés jellemző, mindezek mellett azonban még vannak ko­moly hibák. Sok a javítani való a munkaszervezet kialakításánál, az egyéni felelősség kialakításánál s a munkaverseny kiterjesztésénél. Még mindig vannak a megyében olyan állami gazdaságok, ahol a helytelen munkaszervezés következ­tében Idő- és munkaerőpazarlás fo­lyik. A fehérgyarmat-nagymezői ál­lami gazdaságban például a rostá­láshoz hat munkaerőt osztottak be, holott ugyanazt a munkát négy em­ber Is el tudta volna végezni. És ugyanebben az állami gazdaságban Lukács agronómus hibájából, aki a munkabeosztást végzi, a dolgozók reggel órákat várnak, mert nem tudják, hová kell menniük. Hogy az állami gazdaságok a szerepüket be tudják tölteni, a rájuk háruló nagy feladatokat meg tudják oldani, ennek egyik igen fontos feltétele: az állami gazdasá­gok jövedelmezők legyenek. A beru­házásoknál és az anyagi eszközök felhasználása terén még sok a fo­gyatékosaág. Igen sok állami gaz­daságban a pénzgazdálkodás és ezzel kapcsolatban a tervfegyelem nem megfelelő. Jellemző példa erre a nyírtass! állami gazdaság, ahon­nan 250 darab süldőt küldtek el továbbtenyésztés céljára, de nem válogatták ki és így 63 selejtesnek bizonyult, hét el is pusztult szál­lítás közben. De nemcsak a pénzgazdálkodás­nál, hanem az anyaggazdálkodás terén is sok esetben könnyelműség, pazarlás tapasztalható. Jellemző példája a felelőtlen gazdálkodásnak a nagymezői állami gazdaság. Az e gazdasághoz tartozó Jenei-ta- nyán a silózáshoz beállított gép órákhosszat jár üresen, mert nincs mellette ember. De ugyancsak ha­nyagságra rali a nyírlugosi állami gazdaság 14 centiméteres „mély­szántása” Is. Az állami gazdaságok legtöbbje elhanyagolja a termelőszövetkeze­tekkel való foglalkozást. A balká- nyi és bűdszentmihályl állami gaz­daság agronómusai, ttadnai József és Nánási Pál rendszeresen látogat­ják a termelőcsoportokat, már megkezdték a segítségadást, de be kell vonni a termelőcsoportokat az állami gazdaságban folyó szakmai oktatásba is. Ezen a téren komoly nevelő munkát kell végezni és nem csak jelentéseket küldeni a megyei központnak, hogy „a csoporttagok nem mennek el az előadásokra”. Rákosi elvárs november 30-i be­szédében az állami gazdaságokról szólva ezeket mondotta: „...gyenge még a szervezetük, a munka meg­szervezése és főleg gyenge a mun-, kafegyelem”. Az állami gazdasá­gainkban bár sokat javult a mun­kafegyelem — különösen Rákosi elvtárs beszéde után — de ez még nem minden. A hodászi állami gaz­daság tehenészetében például az állatokat nem gondozzák. A tehe­nek bőre már hónapok óta nem lá­tott sem vakarót, sem pedig kefét s a hanyag munkást Idáig senki sem vonta felelősségre. De a domb­rádi állami gazdaság baromfitele­pén sem dicsekedhetnek a jő munkafegyelemmel. A gazdaság ve­zetősége itt Is járjon el keményen a munkafegyelem lazítólval szem­ben. A pártszervezetek is ismerjék fel feladatukat. Rákosi elvtárs beszé­déből : „A legfontosabb fegyelemzési eszköz annak a szellemnek a kiala­kítása, amely elítéli, megbélyegzi a fegyelmezetlenséget, amelyben a fe­gyelem megsértése, igazolatlan el­maradás, szégyen és gyalázat”. Állami gazdaságainknak, hogy feladataikat végre tudják hajtani, legfontosabb teendőjük a munkafe­gyelem megszilárdítása mellett a jó munkaszervezés és az egyéni fe­lelősség kialakítása, valamint nem utolsó sorban a termelőcsoportok­kal való kapcsolat felvétele és megszilárdítása. í-í. Q, Nagy István nyírkarászi szövetkezeti tag boldog élete A nyirkarászi „Május I” termelő-'nő majd ki a dombokon, fény gyűl övét kezet hire az idei őszön messzire bejárta az egész megyét. Mindenfelé tudnak arról, hogy a szövetkezeti munka kiváló eredmé­nyeket hozott Nyírkárászon, a „Má­jus 1” termelőszövetkezet tagjai bőségben, jómódban élnek esztendei munkájuk gyümölcséből, A majd­nem Slf forintos munkaegység nagy dolog, főként, ha a-t nézi az em bér, hogy van vagy négy-ötszáz eb­ből az értékes munkaegységből. Nagy Istvánnak, a „Május 1” mun­kacsapatvezetőjének pontosan 413 munkaegység után számolták ki esztendei jövedelmét. NAGY ISTVÁN HÁZA messzire esik Nyírkárásztól. A határ tele van szórva sok olyan apró hdzacs kával, mint a Nagy Istvúnéké. Egy szoba, kis konyha, no, meg istálló — ahogy újgazdáknál dukál. Sok kis ház, sok apró parcella — ilyen volt a nyirkarászi határ. Most a. szövetkezet fogja össze a parcellá­kat: a „Május 1”. És összefogja az embereket is egy nagy közösségbe, amelyilcnek egy az akarata, ame­lyikben az egy ember boldogulása nem is lehet meg A közösség boldo­gulása nélkül. A kis házak még szétszórtan tar­kítják a mezőt. De a tanyaközpont terve már készül, új lakások som a pusztán, zene szól majd a kultúr- házban, s a nyirkarászi „Május 1” tagjai azt mondják: senkivel se cserélnénk el boldog életünket. Most is mondják ezt a „május clsejeiek”. Nagy István házába rit­kán térül be idegen, vendég. De Nagy István sohse mulasztja cl megmondani: „Megelégedett ember vagyok, semmiért sem cserélném fel mostani életemet a régivel!”. MIT IS LÁTHAT első pillantás­ra egy váratlan vendéy Nagyék dombokkal szegélyezett házának kis konyhájában? Nagy, fényes rádió szól az egyik sarokban. A vidám induló hangja kihallatszik a hold fényes udvarra. A rádión új óra ketyeg. A magasra vetett ágyon sö­tétzöld, selymes tapintású terítő. Van ilyen az asztalra való is. Gsakhát az mindig nem lehet az asztalon, különösképp most, hisz kár lenne érte. Ugyanis tegnap volt Nágyéknál disznóölés, az asztal lap. ját vastag szalonnák botitják most, a tűzhelyen nagy fazékban ízes tepertővé pirosodik a kockáravágott zsimakvaló. — Százharminc kilós volt —di­csekszik cl Nagy József a levágott disznó súlyával, — De még vágunk egy hízót az idén. Úgy akarjuk, hogy az közelebb legyen a két má­zsához, mint az egyhez... NAGY ISTVÁN NEVE MELLÉ* 413 munkaegységet írtak a szövet­kezeti irodán a „Május elsejében”. Esztendei munkája után majdnem 12 mázsa kenyérgabonát, közel öt és fél mázsa kukoricát, nyolc má- sányi krumplit, vagy négy mázsa almát, 37 kiló cukrot, 31 mázsa szálaatakarmányt, meg 111 és fél liternyi bort kapott Nagy István. Ennyit természetben, Ropogós ban­kókban pedig, vagy 11.000 forintot. (Beleszámítva az évközben felvett 3.000 forintnyi előleget is). És a természetbeni juttatásokhoz számit az a két süldő, amivel hat disznója van mór odahaza, a háztáji gazda­ságban Nagy Istvánnak. Ahogy számolja, eszébejut, hogy 120 forint föld járadékot is kapott a szövetkezetbe vitt föld után, a természetben kapott almajuttatásból vagy 2.300 formtot pénzelt. Mindehhez hozzájött még négy szekér krumpli, egy szekémyi ten geri, vagy négy zsák napraforgó — ennyit hozott a ház körül hagyott nyolcssáz öl. — A háztáji hasznából 730 fo­rintért egy kerékpárt vettünk. HOGY MIT VÁSÁROLTÁK NAGYÉRf Kerek nyolcezer forintot költöttek ruhafélére. A rádió — pontosan megmondja Nagy István 1.350 forint ötven fillér volt. A paplan, meg a ..garnitúra” — úgy- terltő, asztalterítő, függöny — 800 forintba, Nagy István új télikabdt- ja, 700 forintba került. Hat inget is vettek nyolcvan forintjával, az asszonynak két öltözet ruhát is, meg ,,kardigánt”, férfiöltönyt, fér- fipullóvert, két pár bakancsot, női cipőket, a kisfiúnak ruhát, télika-... bátot, cipőt, zsirosbödönöket fvan mit beletenni!), sok más edényt —, és ki tudja elsorolni, mi mindenre tellik nyolcvan darab százasból. — Hat esztendő alatt összesen nem volt annyi pénzem, mint a, család ezidei jövedelme. — így mondja Nagy István. De vájjon csak az-e Nagy 1st vá- . nék egy évi munkájának gyümölcse, amit hazavitt, amit megvásárolt a. Nagy család? Koránt se annyi. Nagy István a „Május 1” termelőszövet­kezet többi tagjával együtt, gazdá­ja negyven kocának, 100 süldőnek, 9G kismalacnak, 292 juhna-k, í* lónak, 450 baromfinak, az egész közös vagyonnak, amely nem keve­sebb, mint egymillió forint! Nagy István munkájának jöve­delme ott van a 43.000 forint érté­kű üzemi alapban, az idén vásárolt 3 pár lóban, a 12.000 forintos idei magtdrjavításba.n, a 43.000 forintért vett 90 süldőben, a 30.000 forintért vett 292 darab birkában, a szövet­kezet gyarapodásában, MILLIOMOS A MI TERMELŐ: SZÖVETKEZETÜNK —- így szok­tuk mondani — szögezi le Nagy István, Megelégedetten, boldogan él a „május elsejeick” egész közös- , sége, a nyírkarászi „Május 1” ter­melőszövetkezet. De nem úgy meg­elégedettek, hogy mit sem tesznek mostmár a előrehaladásért. Ki lehel' ezt könnyen venni Nagy István sza­vából. —Szép, igen szép a jövedelmünk. De még jobb lehetett volna, ha nincs hiba közben a munkaszerve­zettel. Mert volt, hogy dcserdűd- tek a munkacsapatokhoz beosztott területek, egy-egy csapat hol itt, hol ott dolgozott. Éppen ebből jött aztán, hogy nem volt minden rond­áén az egyéni felelősséggel. A kukoricásban is, a burgonya- földön is voltak olyan hat-nyolc méteres darabok, ahol semmi «« kelt ki. Persze, hogy kit se tuákuúk felelősségre vonni a hanyag mun­káért... Nem így lesz jövőre. Térkép sze­rint osztották el a területet a mun­kacsapatok, brigádok közt, jegyző­könyveket is készítettek az állandó, földdarabok átvételéről. S az egyes növényeket ú úgy osztották el a csapatokhoz, hogy a munka sűrű­jében se legyen fejetlenség soha. Nem történhet meg. mint az idén, hogy elhagyja a csapat a gyümöl­csöst éppen pajzstet-ürajzds idején és emiatt hat nyolc forinttal kiseb­beden meg a munkaegység, 8 Nagy István? RrigádvezetO is­kolára küldi most a „Május 1”­Jól keresett a termelöcsoportban az, aki jól dolgozott A kislétai tennelőcsoport tagjai szép eredményeket értek eL Bebi­zonyították a kívülálló dolgozó pa­rasztoknak. hogy a szövetkezeti gazdálkodás az egyetlen helyes út, amelyet járhatnak. A tagok szor­galmas munkája után nagyot fej­lődött termelőcsoportunk az elmúlt esztendő óta. Míg a tavalyi esztendőben cso­portunk szövetkezeti alapja 14.876 forint volt, addig az idén már ez felemelkedett 85.350 forintra. A csoport az elmúlt évben beruhá­zásra mindössze 5.000 forintot köl­tött, az 1951-es évben pedig már 16.148 forintot. Megnövekedett a csoporttagok ke­resete is. id. Oláh Elek például az A fehérgyarmati „Győzhetetlen brigád“ munka- felajánlása a gépállomások és termelő- szŐTetkezetek második országos tanácskozására A fehérgyarmati „Győzhetetlen brigád” termelőszövetkezet tagjai a gépállomások és termelőszövetke­zetek országos tanácskozását mél­tóképpen meg akarják ünnepelni. Ezért termelőszövetkezetünk a ta­nácskozás tiszteletére munkafel­ajánlásokat tett „Felajánlásunk­ban vállaljuk: még december hó­napban egy szaktanfolyamot indí­tunk a szövetkezetben, hogy a leg­szükségesebb szakmai tudást elsa­játítsuk. Vállaljuk, hogy január­ban terven felül még ötven hold­ra hordjuk ki az istállótrágyát és a dohánycsomózást, amelyet a terv szerint január 15-re kellene befe­jezni, január 10-ig elvégezzük. PIROS BERTALAN, tsz, elnök” elmúlt esztendőben 860 munka­egységre kapott 14.550 forintot Az idén pedig 816 munkaegységre, kapott: 13.42 mázsa búzát, 13.42 mázsa rozsot, 13 mázsa árpát, 16 mázsa kukoricát, 8 mázsa szénát, 140 kg. cukrot, 11 mázsa burgo­nyát és száz liter bort Ezek vol­tak a természetbeli juttatások, id. Oláh Elek évközben 3.821 fo­rint előleget vett fel, a zárszám­adáskor pedig még kifizettek neki 3.920 forintot De szépen kapott jó munkájával megszerzett 852 munkaegységre Lánci Albert családja is. A termó szetbeli fizetség fejében kaptak: 20 mázsa búzát 16 mázsa rozsot, IS mázsa árpát, 18 mázsa kukori­cát, 8.50 mázsa szénát, 1.60 mázsa cukrot, 15 mázsa burgonyát és száz liter bort Emellett pénzben kaptak 8.700 forintot. A csoportunkban mint látható: akik jól dolgoztak, jól Is kerestek. És bebizonyosodott, hogy helyesen tettük amikor a nagyüzemi gaz dálkodás útjára léptünk. , Kovács Mária kislétai Rákóczi tszcs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom