Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-22 / 298. szám
NÉPLAP 19*51 december ?7 s/omúat A munkaszervezetek kialakításánál, azok megerősítésénél vezesse termelőszövetkezeteinkeí a szovjet- élenjáró kolhozok példája A brigádhoz tartozó valamennyi növénynek munkacsapatokhoz való beosztását 1047-ben a kurszki kerület szudzsani körzetének Vörös zászló” nevű kolhoza végezte például el. Ebben a kolhozban a munkacsapatokhoz nyolc-tíz növényt osztottak be 1—6 hektár terjedelemben. A „Vörös zászló” kolhozban a munkacsapatok megfeszítetten dolgoztak, de még a legjobbak is csak alacsony terméseredményt értek el. Figyelembevéve az ilyen beosztás hiányosságait, a kolhoz ágy határozott 1948-ban, hogy minden munkacsapathoz kevesebb kultúrát, kevesebb növényt oszt be és megnöveli a beosztott növények területét. A szovjet kolhozokban általában két, három, négy növényt osztanak be egy-egy munkacsapathoz, azokban a kolhozokban pedig, ahol gabonatermeléssel is foglalkozik a munkacsapat, húrom, négy ötféle növényt. Az élenjáró kolhozok gyakorlata azt mutatja, hogy a növények kiválasztásánál legfontosabb: Lapunk elmúlt vasárnapi számában kezdtük meg néhány olyan tapasztalat ismertetését, amelyeket az élenjáró szovjet kolhozok szereztek a munkaszervezetek kialakítása, megerősítése soráu. A szovjet tapasztalatok tárháza termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődéséhez, meglévő termelőszövetkezeteink felvirágzásához kinccsel felérő útmutatásokkal segít bennünket. Második cikkünk, amely az egyes növényeknek a munkacsapatokhoz való beosztásáról szól, újabb lehetőséget ad arra, hogy szövetkezeteink vezetői, tagjai a sajtóbau megjelent cikkeikben, leveleikben hozzászóljanak a munkaszervezetek kialakításának, megerősítésének kérdéséhez. A növények beosztása a munkacsapatokhoz A termelőszövetkezetekben és csoportokban folyó jó munkához szükséges, hogy a munkacsapatokat helyesen szervezzék meg, helyesen asszák be hozzájuk az egyes növényeket és a munkacsapatok munkájút úgy irányítsák, hogy cg és 2 esztendőben ne legyen lehetőség a munkáért való egyéni felelősség meglódulására. Fontos, hogy minden munkacsapat termését külön takarítsák he és külön vegyék számba. Az élenjáró szovjet kolhozok tapasztalatai aláhúzzák: az állandó munkacsapatok helyes szervezésé- - nek egyik fontos feltétele az egyes növények és földterületek okos be- ■ osztása a munkacsapatokhoz. Az egyes növényeknek a munkacsapatokhoz való beosztásánál fi- -gyelembe kell venni a mezőgazda- sági munkák gépesítésének fokát, a növények munkaigényét és a mun- i.ka munkacsapatok szerinti szervezésének tapasztalatait. A kolhozokban a munkacsapatokhoz elsősorban ipari növényeket, kapásnövény eket, zöldségféléket osztanak be. Ezeknél sok kézi művelés szükséges, terméshozamuk emelése nagymértékben a munkacsapat tagjainak munkájától függ. — Az élenjáró kolhozok gyakorlata megmutatta, hogy igen jó eredményekkel jár a gabonafélék munkacsapatokhoz való beosztása is. Természetes ez, hiszen sokféle munka van a gabona körül Is, mint hóolvadáskor a keletkező vizek felfogása, a vetőmag előkészítése, a trágya beszerzése és a trágyázás, a növények fejtrágyázása, a gyomlálás és a vetések gondozása. Ezeket a munkákat a munkacsapatok nagy gonddal, felelősséggel, gyorsan elvégzik. Nagyon fontos körülmény: mennyi növényféleséget ■ kell a munkacsapatokhoz beosztani Volt idő, ainiüor a szovjet kolhozokban a munkacsapatokhoz csak egy-egy növényt osztottak be. A gyakorlat megmutatta, hogy ez a mód hiányosságokat von maga után. Ugyanis: ha a munkacsapathoz egy, még ha sok munkát igénylő növényt is osztanak be, a mezei munkálatok egész időszakában le- • hetetlen egyenletesen hasznosítani a kolhozlsták munkáját. Bármelyik növény nevelésénél jelentős hullámzások és szünetelések vannak a munkaőrafordítás terén. Egyik időszakban a munkacsapat teljesen túl van terhelve és ha a földdarab nagy, akkor a megállapított Időpontra nem is tud saját erejével megbirkózni a munkával. Más ldő- - ckban a munkacsapatnak kevés mnka Jut. A munkák között beit szünetekben a munkacsapatot ■r.dszerlnt átvezónylik akkor más i'ületre, vagy pedig csak egyes tálkát küldenek el máshová dolgozni. Ebből az „átvezénylésből”, „át tildééből” az következik, hogy a •aunkacsapat tagjai elhagyják ál- andó földdarabjukat, megkezdődik i vándorlás, amely könnyen a munkacsapat felbomlásához vezet, De feltétlenül lehetőséget' ad az egyéni felelősség meglazulásúra. Mert nem lehet megállapítani, ki hol dolgozott hanyagul, nem lehet felelősségre vonni a mulasztókat. Ezért fontos tehát, hogy egy-egy munkacsapathoz ne egy-egy, hanem több növény termelését osszák be. Azonban ugyancsak hiba lenne, hogy ha minden munkacsapathoz minden növény területéből beoszta- tanának földdarabokat. Előfordult egyes kolhozokban, hogy minden munkacsapathoz beosztottak a brigád területén termelt valamennyi növényből. Ezeket a növényeket egyenlő mértékben osztották fel az összes munkacsapat között. A növények Ilyen sokasága egy-egy munkacsapatnál, oda vezetett, hogy a munkacsapatok nem sajátíthatták el minden növény élenjáró agrotechnikáját. A rossz beosztás elaprózott földdarabokat létesített s ez szintén megnehezítette a munkacsapatok munkáját. Termelőszövetkezeteink és csoportjaink mai értekezletei elé Termelőszövetkezeteinkben és csoportjainkban a szövetkezeti tagok mindenkori rendszeres értekezlete a szövetkezeti demokrácia egyik legkézzelfoghatóbb megnyilvánulási formája. Azért mert ezeken az értekezleteken beszélik meg a szövetkezeti tagok az egész gazdaság életét válnak maguk is e gazdaságok irányítóivá hozzászólásaikkal, javaslataikkal. — A szövetkezeti demokrácia megsértése mindig oda vezet, hogy a szövetkezetek tagiai nem tekintik magukat szövetkezetük, csoportúik gazdájának. Csak annvit látnak, hogy az elnök, vaév az igazgatóság, intézőbizottság tagjai a hátuk mögött intézik a szövetkezet, ügyeit, megkérdezésük nélkül — sokszo, talán rosszul is — döntenek. Számos példa vau rá. hogy a szövetkezeti demokrácia megsértéséből a munkafegyelem meg- lazulása következett. — A mai értekezleten a legteljesebb szövetkezeti demokrácia szellemében Számolónak be a szövetkezeti veze'-ők a tagságnak a szövetkezeti élet eseményeiről; a zárszámadások eredményeiről. a közös vagyon gyarapodásáról, a munkaszervezetek kiépítésének és meg* szilárdításának menetéről- az állattenyésztés jelentőségéről, a munkafegyelem megszilárdításáról. Egyszóval mindenről, ami a szövetkezetekben történik. Vápák a tagság javaslatait, bírálatát Érjék el, hogy a mostani értekezletekkel is megizmosodjék szövetkezeteikben a demokrácia. a munkálatok egész időtartamára egyenletesen biztosítani a munkacsapat munkaerejét A mi termelőszövetkezeteinkben ős csoportjainkban igen sok hiányosság volt a növények munkacsapatokhoz való elosztásánál. Ebből következett aztán, hogy a munkacsapatok megvoltak ugyan, esetleg az állandó területet is kijelölték számukra, de a munka sűrűje Idején felborult a szépnek és jónak tartott szervezés, mert egyik munkacsapat nem tudott megbirkózni feladataival, a másik munkacsapatnak meg ugyanabban az időben nem volt mit csinálnia. Vándoroltak a szövetkezeti tagok, elhagyták kijelölt területeiket, febomlott a munkaszervezet, S mindez cseppet sem segítette az egyéni felelősség megszilárdítását. Ellenkezőleg: a fegyelmezetlenségnek, a felületes munkának engedett teret, mivel egy-egy területen más és más csapat, vagy más ős más tag dolgozott. A mátészalkai „Zalka Máté' termelőszövetkezetben történt meg, hogy a növények helytelen elosztása következtében beállott munkatorlódásnál elvonták a munkacsapatot a dohány-kertészetből, elvonták a kony- hafcertböl. Dudvds maradt a dohány, kevesebb lett a termés, elhanyagol- goltdk a konyhakertet, ahol nem kevesebb, mint 130.000 forint kára lett a szövetkezetnek, A szovjet élenjáró kolhozok tapasztalatai arra tanítanak bennünket: minden munkacsapathoz olyan növényeket kell beosztani, amelyeknél a legtöbb munkát igénylő munkálatok Ideje nem eshetik egybe! Minden munkacsapathoz elengedhetetlen beosztani őszi és tavaszi gabonákat, korai és késői bapásnövényeket. Az élenjáró kolhozokban munká- rafordítási számításokat végeznek, mielőtt az egyes növényeket elosztanák a munkacsapatok között. Ezzel kerülik el, hogy a növények helytelen elosztása miatt munkatorlódás legyen, ezzel kerülik el annak veszélyét, hogy az esetleges „vándorlás”, „áthelyezés” miatt megalazuljon a munkacsapatokban az egyéni felelősség a végzett munka Irányában. » Helyesen cselekedtek a sza- mostatdrfalvi „Ady” termelőszövetkezetben, amikor munká- raforditási számításokat végeztek, hogy elkerüljék a munka megszervezéséi az idén előfordult hibákat. Az alkalmazott agrotechnika módját és a megállapított teljesítménynormát figyelembevéve kiszámították, egyes munkafolyamat milyen mxmkárafordífást követel meg. 1 Egy táblázatszerű számítást kaptak, amelyben megvan: IS hold dohány egyszeri, megkapálása lókopá- val egy nap alatt 37 tag munkáját veszi igénybe. Egy egy tagra 600 négyszögöl jut. — 5 hold cukorrépa egyszeri so rab olása egy nap alatt 30 tag munkája, egy-egy tagra S00 négyszögölet számítva., slb. Eszerint a számítás szerint helyesen tudják csoportosítani az erőket, helyesen tudják elosztani a növényféleségeket a munkacsapatok között. Legfontosabb teáját a fövényeknek niunkacsapatak közt való elosztásánál, hogy a munkacsapat tagjait olyan munkafeltételek közé állítsák, amelyek biztosítják a munkacsapat munkaforrásainak teljes és egyenletes hasznosítását, a munka magas termelékenységét és minden munkának a legjobb időpontban és kiváló minőségben való elvégzését. Méltó ítéleteket szabjon ki a mátészalkai járásbíróság a leketevágókra Dolgozó népünk ádáz ellenségei, | kost engedélynélküli borjúvágásért a kulákok és spekulánsok állat-1D. Szőlősi apjával együtt régi állományunk esztelen pusztításával, feketevágásokkal próbálják aláásni államunk szilárd közcllá- tásat. A feketevágók a nép gyalázatos ellenségei s megérdemlik a legsúlyosabb büntetéseket. Járási bíróságaink nagyrésze ezt jól megérti. A nyírbátori bíróság a napokban ítélkezett például Török Ferenc felett. Török Ferenc a múltban is üzérkedett s nemrégiben azért lépett be a tcnnelőszö- vetkezeti csoportba, mert azt hit te v ott nyugodtabban folytathatja mesterkedéseit .Tévedett, mert éppen a termelőszövetkezeti csoportban leplezték le igazi mivoltát. Legutóbb egy sertést vágott le feketén. A járásbíróság egyévi börtönnel, valamint pénzbüntetéssel sújtotta. Ugyancsak a nyírbátori járásbíróság ítélte el 1 évre és nagyobb pénzösszeg megfizetésére D. Szöllősi Miklós nyírgyulajl la-. kupecliírben áll a faluban s a becsületes dolgozó parasztok helyeslik a bíróság ítéletét. Annál inkább helytelenítik a mátészalkai járásbíróság egyik ítéletét, amelyet Szekeres bíró hozott. Békefi Ernőné újpesti kupec Számos- szegre utazott le, ott sertést vásárolt, azt levágta és Pestre akarta szállítani feketézés céljából. Békéimét már liáraszor büntették meg, kétszer hasonló cselekedetért. Ennek ellenére Szekeres bíró csupán két hónapra ítélte minden mellékbüntetés nélkül. Ennelk aa ítéletnek maga Békefiné örült a legjobban. A mátészalkai járás- bíróságnak is meg kell értenie: a nép érdeke megköveteli, hogy a feketevágások elkövetőit példásan, igen szigorúan kell megbüntetni, hogy ezek az ítéletek elrettentsék a spekulánsokat hasonló üzelmek« tői. II és fél évre ítélték el Izsó Sámuel mátészalkai feketevágót A megyei bíróság tegnap tárgyalta Izsó Sámuel, mátészalkai volt vasutas, többszörös feketevágó bűnügyét. Izsó több ízben vágott le spekulációs szándékkal sertéseket, borjúkat. — A megyei bíróság lí és fél évi börtönre, vagyonúnak teljes élkobzására ítélte. A tárgyalásról későbbi lapszámunkban bő vebben beszámolunk. Csernyák József kallóséin jeni dolgozó paraszt népnevelő munkával segíti a begyűjtési terv teljesítését Csernyák József hazaérkezett. Egy kis bosszúságot lehetett leolvasni az arcáról, ahogy a nagykabátot a fogasra akasztotta. Biztos jól megéheztél, de most már várj, amíg elkészül a vacsora — mondta neki a felesége. Ilonka a lánya, azonban nem ilyen „szigorú” s fagyos szalonnát hozott, meg egy kis pálinkát étvágygerjesztőnek. — Az kell még, hogy utána bort is hozzál be neki — zsörtölődött Csemyákné — mi meg azt sem tudjuk, merre járt. Kiderült ez is hamarosan. NEM TÜDŐM MEGÉRTENI Herczku Andrást, meg inngn az utcánkból Nagy Gábort, Kozma. Sándort, Most hallottam fenn a tanácsházán, hogy még mindig tartoznak az államnak — kezdte az ember. — Pedig nekik is volna miből rendezni adósságukat, úgy, mint nekünk — volt a véleménye Cscr- nyáknénak. — Legjobban akkor, ha nem fc- ketézték volna el, mint Kozma Sándor a kukoricát. Mindenhova vitte az, csak a földmüvesszövetke- zet raktárába nem — toldotta meg a beszélgetést a varrógép mellől Ilonka. A beszéd kisidőre abbamaradt, mert Ilonka kiszaladt megetetni a két hízót (a harmadikat már levágták). Csernyák a szalonnázás után.átült a tűzhely mellé, ahonnan jó illatot terjesztett, a fazékban főtt friss disznóhús. Pihen egyet —• gondolta■— hiszen a ló jóltartása ráér később is. Ilonka, vissza jövet csaj- hozott, az apjának egy pohár bort. Jól is esett Csernyák Józsefnek, különösen azért, mert saját termés. Neki meg a hozzá hasonló volt szegényembernek, cselédnek terem már a föld a kállósemjéni határban, nem Hegedii-s Zoltán földbirtokosnak. SOKSZOR SZÓBAKERÜLNEK A RÉGI IDŐK, főleg mikor fial, József a tűzoltó, János, a Pesten dolgozó asztalos, meg András is itthon vannak. Hegedűs földbirtokos lánya mindig az ö kis két hold földjén lovagolt keresztül, holott apjának száz holdjai voltak. Legázolta a búzát, vagy amit vetettek ■ bele. De ezért Csernyák József nem mehetett se hová panaszra. Hegedűs persze feljelentette őt, mikor a kisfia Hegedűs árokpartján szedett egy kis muharfüvet. Meg is büntették Csernyák Józsefet 23 pengőre a nagy leállói járásbíróságon, ahol Hegedűs bardtjai voltak a hatalmasok. Nagy pénz volt akkor 23 pengő, hiszen Kúllay Miklós ,,miniszterelnök úrnál” szüretelésnél egy napi munkáért 80 fillért fizettek és abból is levont a földbirtokos napi 80 fillért a „szőllőevésért”, EZEK JUTNAK ESZÉBE Csernyák Józsefnek, mikor a saját terméséből eszik, vagy iszik. Mert földet kapott 0 is a régi nagybii tokból, mint Kozma Sándor cs sokan mások. Ezért nem érti Csernyák József, hogy a hozzá hasonló Kozma Sándornak és sok hátralékos kállósemjéni dolgozó parasztnak nem jutnak ezek. eszébe. Meg az sem., hogy napközik orvosi rendelőt, fúrottkutakat kapott a község. Lám, ott van Orha György, régi gazda. Teljesítette a beadást, meri ahogy ő mondja: nyugodt az élete, nem úgy, mint a földbirtokosok idején, amikor rettegnie kellett attól, hogy nem vetették-e szemüket az ő földjére is az ezerholdasok és nem akarják-e azt hozzácsapni az övékhez. Most hálából, becsülettel teljesíti kötelességét. Csernyák József azt is látta, hogy a multkorá- ban Orha György bc-be nézett a népnevelőértekezletre, végig is hallgatta, azonban később mór nem volt ott. Nem 6 volt az oka, hogy idegennek érezte magát a párthelyiségben. Nem nagyon beszélgettek vele 8 nem is talált ott hozzá hasonló dolgozó parasztot, tán csak kettőt. A Idmpagyujtás után, amikor Csernyákék folytatták a beszélgetést, Csemyákné mór megértette, hogy miért maradt oda olyan sokáig az ember, „Népnevelőben” volt. Csernydknét érdekelte a dolog és az is: ml lesz azokkal, akiknek nem használ a szép szót Erre is választ kapott. Majd használ a törvény. MegfogjáJc most a spekulálókat. Magyar György kulák is rajtavesztett 10 mázsa rejtegetett, krumpliján, meg Kálmánchelyi Antal kulák is a több, mint 10 mázsa kukoricán. Megbüntetik őket és így járnak azok is, akik feketéitek, spekuláltak a krumplival, tengerivel s elmulasztották a beadás teljesítését. '(—arass—j
