Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-22 / 298. szám

1951 december 22, szombat néplap •i Sztálin elvtár« születésnapjául ünnepi ülést tartott az országgyűlés A* 1952, évi költségvetésről szóló törvényjavaslat letárgyaló«« után befejeződött az országgyűlés ülésszaka Tód teken délelőtt ünnepi fény­árban ragyogott az országgyűlés ülésterme, zsúfolásig megteltek a képviselői padsorok, a karzatok. Lelkes taps köszöntötte a terembe belépésükkor IIákosi Mátyás elvtár- sat, a dolgozó magyar nép szere­tett vezérét. Rónai Sándor elvtár­sat, Dobi Istvánt, s a kormány töb­bi tagját. Méltóságteljes, ünnepi csendben emelkedett szólásra Dögéi Imre elvtárs, az országgyűlés elnöke. — Tisztelt országgyűlés — mon­dotta. Ma ünnepeljük és velünk együtt ünnepük a világ dolgozói, a már felszabadult és a még elnyo­matásban élő dolgozó emberek száz és százmilliói 72. születésnapját an­nak, aki ma a hallhatatlan emlékű Lenin mellett a világtörténelem leg­nagyobb alakja, akt az emberiség történetének új korszakát indította pl, akit ma ágy ismernek, szerte a világon, hogy a nagy Sztálin! (hosszantartó fergeteges taps., az országgyűlés tagjai, a karzatok kö­zönsége, felállva, perceken át tartó viharos lelkesedéssel, ütemes taps­sal. fejezte ki a magyar nép forró lángoló szeretetét a nagy Sztálin iránt). A. továbbiakban hangsúlyozta Dö­Lenin óta senki nem tett töb­bet az elnyomottak, kizsákmá­nyoltak, a szenvedők érdekűben, mint Sztálin. Sztáün elvtárs számtalan esetben tettekkel mutatta meg, hogy a magyar népnek igazi nagy barátja. Sztálin elvtársnak köszönhetjük, hogy szabad, független ország let­tünk, hogy hazánk az ellenség min­den próbálkozása ellenére nem vált újra az imperialisták véres kaland­jának színterévé, hogy megvertük belső ellenségeinket és megterem­tettük a munkások és dolgozó pa­rasztok szabad államát: a Magyar Népköztársaságot. — Ma tehát, amikor Sztálin elv- társ 72. születésnapját ünnepeljük, megfogadjuk, hogy minden körül­mények között hűek leszünk a szo­cializmus, a béke ügyéhez, hűek le­szünk a nagy, a legyőzhetetlen Szovjetunióhoz, annak bölcs vezé­réhez, a magyar nép legjobb barát­jához, a világbéke legfőbb őréhez, a nagy .Sztálinhoz!” Dögéi elvtárs szavait percekig tartó dübörgő taps fogadta. Ezután az országgyűlés megkezd­te a népművelési tárca költségveté­sének tárgyalását. gél elvtárs, hogy Megszületett és rohamosan fejlődik a felszabadult magyar nép kultúrája Barcs Sándor előadói beszédében. sok hatalmas térhódítása hangsúlyozta, hogy a tömegkultúra gek között, kiszélesítése terén 1951-ben jelentős előrehaladás történt. Ez különösen a kultúrversenyek nagy mozgósító erejében és komoly eredményeiben, a kultúrotthonok létesítésében és a könyvtárhálózat kiterjesztésében je­lentkezik. Ezután Horváth Márton elvtárs mondott beszédet. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy megszületett és rohamosan fejlődik a felszabadult magyar nép kultúrája. — Művészeti életünk nemzeti jel­lege soha nem volt oly egyedural­kodó, mint napjainkban. Soha tör­ténelmünk folyamán népünk milliói nem .voltak aktív résztvevői, egy­szerre nézői és alkotói művészeti életünknek, mint ma. Rámutatott, hogy a múltban ül­dözött, vagy elferdített magyar népművészet otthont lelt a népi de­mokráciában. — A magyar népművészet felvi­rágzása mellett új kultúránk nem­zeti jellegének másik lényeges vo­nása legjobb hagyományaink új életre keltése, a magyar klassziku­töme­Müvészeti életünk nemzeti voná­sainak gyors kivirágzását nem utol­só sorban a szovjet lcultúva meg­termékenyítő hatásának is köszön­hetjük. A szovjet kultúra hatásá­ra művészeti életűnk még nemze­tibb, demokratikusabb, szó szerint milliókhoz szól. A szovjet regényt, a szovjet filmet, festészetet úgy vallja magáénak népünk, mint hogy a szovjet olvasó magáénak vallja Petőfit. Ma a szovjet kultúra ugyanúgy segítő kézzel nyúl felénk, mint né­hány évvel ezelőtt a fasizmust le­győző katonák keze, mint a nép­gazdaságunk útját egyengető szov­jet tudósok, sztaliánovisták, kol­hozparasztok keze. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy művészeink csak akkor fog­ják tudni elmondani népünk tet­teit, ha egygyé válnak népünk eszméivel is, ha megszabadulnak a munkájukat gátló polgári előíté­letektől. A népművelési tárca költ­ségvetését az MDP nevében elfo­gadta. Fordítsunk 10 millió forinttal többet gépesítésre mint mdsfélmüliári fmintát Ezután az országgyűlés a nép­művelési tárca költségvetését álta­lánosságban és részleteiben is el­fogadni, majd megkezdte a föld­művelésügyi tárca költségvetésének tárgyalását. Császár Balázs előadó hangsú­lyozta, hogy a, földművelésügyi miniszté­rium 1952. évi állami költség- vetése több, mint négyszáz millió forinttal, azaz több mint száz százalékkal nagyobb az 1951. évi költségvetési ke­retnél. A jövő költségvetési évben öntözé­ses gazdálkodásunk területét mint­egy ötvenöt százalékkal emelik. Az állatállományban még gyakran pusztító járványok megelőzése ér­dekében kiterjesztik a védőoltatás- akclókat, erre a tavalyi összegnek közel kétszeresét irányozza elő a költségvetés. Nagy gondot fordíta­nak a szakemberképzésre is. Nagy gondot fordítanak a kísérleti gaz­daságok és tudományos intézetek eredményes munkájának biztosítá­sára, az élenjáró szovjet tudo­mány mind nagyobbmérvü alkal­mazására. 1 mezőgazdaság fejlesztésére a földművelési tarca kereté­ben előirányzott összeg az állami mezőgazdasági gépüzem költségvetésével együtt több, méisfél milliard tesz ki. Ezután a termelőszövetkezetek erősödéséről, majd a J’árt és a kormány legutóbbi nagyjelentőségű határozatáról beszélt és hangsú­lyozta: dolgozó parasztságunk fel­ismerte, hogy a rendelet a becsü­letes dolgozó parasztok érdekeit szolgálja. Dávid Ferenc a jövő évi felada­tokról beszélt, majd így folytatta: A magam részéről indokoltnak tartanám, hogy a, mezőgazda­ság fokozott gépesítésére, a már előirányzott összegen fe­lül további tíz milliót fordít­sunk, hogy ebből újabb trak­torok, aratógvpek és betakarító gépek álljanak mezőgazdasá­gunk rendelkezésére, Az országgyűlés ezután a földmű­velésügyi tárca költségvetését rész­leteiben és általánosságban elfo­gadta. Költségvetésünk a békét szolgálja Ezután az országgyűlés a pénz­ügyi tárca költségvetését tárgyalta. Kiss Imre előadó hangsúlyozta: a pénzügyi minisztériumnál előirány­zott adóbevételek döntő részét, 26.2 milliárd forintot a forgalmiadé be­vételek adják. A gazdasági és pénzügyi bizott­ság — folytatta — megvizsgálta azokat a módosító javaslatokat, amelyek a tervberuházúsok elő­irányzott kiadási keretének 100.7 millió forintos felemelését jelentik. A gazdasági és pénzügyi bizottság egyúttal megállapította, hogy a módosító javaslatok szüksé­ges és indokolt irányban bőví­tik a beruházások kereteit. Ezért javasolta a bizottság, hogy az országgyűlés ff, „nép­gazdaság fejlesztése” című fe­jezetben a tervberuházásokra előirányzott 15.500 millió fo­rintot 15.466.7' millió forintra, emelje fel. Ezután Szita János szólalt fel: Rámutatott, hogy népi demokráciánk egész költ­ségvetése a békét szolgálja, míg az imperialista államok — elsősorban az USA — költség- vetését a. fegyverkezési ver­seny jegyében készítették. Ezután az önköltség csökkentése terén fennálló nagy lehetőségekről beszélt. Mindenkinek meg kell ér­tenie — mondotta — hogy az ön­költségcsökkentés által megtakarí­tott forintok mögött megannyi meg­takarított tonna szén, vas, acél és egyéb anyag áll. Azok a tartalékok, amelyek az önköltségcsökkentés terén fennáll­nak, lehetővé teszik az elhangzott költségvetésbővítési javaslatok megvalósítását, anélkül, hogy csök­kentenénk a költségvetés 2S5 mil­liós feleslegét. Ezután az országgyűlés a pénz­ügyi tárca költségvetését általános­ságban és részleteiben elfogadta. 166.7 millió forinttal emelkedik a beruházás ,*A népgazdaság fejlesztése” című fejezettel kapcsolatban a költség- vetés tárgyalása során több mó­dosító indítvány hangzott el. Ezek­kel kapcsolatban Olt Károly elv­társ pénzügyminiszter szólalt fel: A gazdasági és pénzügyi bizott­ság megvizsgálta a különböző ja­vaslatokat és azok mindegyikét el­fogadásra ajánlja az országgyűlés­nek. A javaslatok összesen 166.7 millió forinttal emelik az 1952. évi tervberuházások 15.3 mil­liárd forintos előirányzatát. A javaslatokat magamévá teszem és elfogadásra ajánlom a tisztelt országgyűlésnek. A módosító javaslatok figye­lembevételével az 1952. évi költségvetés bevételei 43 mil­liárd 769 millió 727 ezer, ki­adásai pedig 43 milliárd 4Hr> millió 970 ezer forintra, emel­kednek, a költségvetés mérlege pedig 28S millió 750 ezer forint — az erede­ti előirányzattal csaknem egyenlő — felesleget mutat, ami azt je­lenti, hogy 1952. évi költségveté­sünk szilárd egyensúlya nem vál­tozik. Olt Károly elvtárs pénzügymi­niszter beszéde után az országgyű­lés a népgazdaság fejlesztése című fejezet költségvetését a javasolt módosításokkal általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután az elnöklő Dögéi Imre elvtárs szavazásra tette fel a kér­dést az 1952. évi állami költség- vetésről szóló törvényjavaslat fe­lett. Az országgyűlés a javasolt módosításokkal fogadta el a tör­vényjavaslatot, Az 1952. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslat elfogadá­sával az országgyűlés ülésszaka be­zárult. Agitátorok tapasztalatcseréje litaértehexlet megyénk népnevelőmozgalmáról I. A Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztálya vitaértekezlctet hí­vott össze, amelyen megjelent több járási pártbizottsági ágit. prop. tit­kár, számos párttitkár s néhány kitűnt népnevelő. A feladat az volt, hogy az értekezlet feltárja a népne- vclőmozgalom jó módszereit, ta­pasztalatait s feltárja a hibákat is. Kovács Sándor elvtárs, a Megyei Pártbizottság ágit. prop. titkárhe­lyettesének megnyitó szavai után, kezdetét vette a vita. Elsőnek Kiss elvtárs, a kisvár­sa szólalt fel. Mint hangoztatta, számos eredményt értek el a nép­nevelők, különösen a kampányfel­adatok végrehajtása során. Domb- rádon például két nap alatt 25 ragon vegyesterményt gyűjtöttek be. egyre éberebbek, harcosa bbak a népnevelők. Nemrégiben leplezték le például Szabolcsbákán Szalay Kálmán 35 holdas kulákot, aki nem teljesítet­te beadási kötelezettségét. Kiderült a vizsgálat során, hogy nemcsak terményt rejtegetett, hanem ara­nyat, ékszert és fegyvert isi A dal Járási Pártbizottság munkatár- hiba azonban az, hogy a népnevelőmunka még mindig kampányszerű —- Ügy áll a dolog — mondotta Kiss elvtárs — hogy a népnevelők csak akkor kere­sik fel a dolgozó parasztokat, ha valami kampányfeladatot kell végrehajtani. Egy Dombrád melletti tanya dolgo­zó parasztja mondotta az őt felke­reső népnevelőknek: „Velem még nem beszélgettek el. Jöjjenek ez­után gyakrabban". Ez azt mutat­ja, hogy a dolgozó parasztok szí­vesen látják a népnevelőket — az olyan népnevelőt, aki rendszeresen állandóan meglátogatja. Nagy elvtárs, a fehérgyarmati Járási Pártbizottság munkatársa kiemelte, hogy a rigmusos, dalos felköszöntők- nek nagy sikere van falun. Igen alkalmas a rigmus arra, hogy népszerűsítsük az élenjárókat, de alkalmas arra Is, hogy az ellensé­get leleplezzük — mint ahogy ezt tették a kulákokkal Fehérgyarma­ton és Tnnyogmaíolcson. — Az ellenség leleplezésénél azon­ban vigyázni kell arra — mondot­ta Nagy elvtárs — és ez vonatko­zik általában agitáciőnkra: gyülöltessük meg a kulákot, mint a legvadabb osztdlycllen- séget. Mutassuk meg, mint a falu ember­telen kizsákmányolóját, aki a múlt­ban a végletekig kiszipolyozta a dolgozó parasztokat s most, mint az amerikai Imperializmus ügynöke aljas aknamunkájával újra a régi rendszert szeretné viszaállítanl, há­borús utón. Nagy hibája agitá- ciónknak az, hogy nem mutatja még meg a kulákot, mint a kizsák- mányolók osztályának legvadabb falusi képviselőjét. A mi agitációnknak támadó­nak kell lennie. Meg kell előzni az ellenség gyalá­zatos rémhíreit s a rémhírek le- leplezésénél sem védekezni kell, ha­nem támadni! A népnevelők állandó területi beosztottról közé tartozik s a munkában Is élen­jár. Soltész elvtársnö a továbbiakban a szemléltető agitációról beszélt. Jő módszereket sorolt ,fel. A járás több községében beszélt Soltész Julia elvtársnő, a mátészalkai JB munkatársa: A népnevelők alapos helyi is­mereteitől nagyban függ as agi­táció eredményessége. Sokkal barátibban, hatásosabban és alaposabban el tud beszélni az agi­tátor az olyan családdal, amelyet jól ismer, tudja: milyen Volt a helyzetük a múltban, hogyan válto­zott meg. A népnevelőnek a nép állandó nevelőjének kell lennie a szó szoros értelmében. Márcsak csért is fontos az állandó területi beosztás. A járás tapasztalatai bi­zonyítják, hogy ahol jól szervezték meg a népnevelömunkút, ahol állan­dó területen dolgoznak az agitáto­rok, ott jók a termelési eredmé- 'nyek. Papos ezek közé a községek rajzokban, grafikonokban dol­gozta fel a pártszervezet egy- egy dolgozó parasztcsalád fej­lődését, gyarapodását a felsza­badulás óta. Jól használták a „Villám”-plakátokaí is. egyes termelőszövetkezeti cso­portok kiállításokat rendeztek ter­méseredményeikről. A Járási Párt­bizottság bangosautót irányított a begyűjtés ideje alatt a községekbe s a hangosautó dallal, zenével és más módon segítette a begyűjtést. Néhány tapasztalatot elmondott a népnevelőértekezletekkel kapcsolatban Rámutatott: a, népnevelőértekez- let csak akkor eredményes, ha a tapasztalatok, a feladatok megvita­tása után határozatok születnek, amelyek megbízatásokat adnak min­den egyes népnevelő számúra. He­lyes az a módszer, amely a járás területén kezd kialakulni: a párt- titkár minden alkalommal megkér­dezi az eredmények és hibák feltá­rása után a népnevelőket, hogy ml a javaslatuk a feladatok elvégzésé­vel kapcsolatban. így maguk a nép­nevelők tevékenyen hozzájárulnak a határozatok meghozatalához, te­vékenyebben hajtják Is végre azo­kat. Fontos az, hogy « párttitkár elvtársak minden- kor számoltassák be a népne­velőket, ellenőrizzék a munka, elvégzését. (Az agitátorok tapaszíaJtoseréjét to* vábbi számainkban folytatjuk.) Díszelőadás Sztálin elvtárs 72. születésnapja alkalmából A világ dolgozóinak szeretett tanítója, a magyar nép nagy ba­rátja, Sztálin elvtárs 72. szüle* tésnapja alkalmából a Magyar- Szovjet Társasát* és az Orszá­gos Béketanács díszelőadást rendezett Budapesten az Uránia filmszínházban, A díszelőadáson megjelent Dobi István, a mi­nisztertanács elnöke, a magyar politikai, kulturális és gazdasági élet sok más kiválósága. Ott voltak: Bobrísev, a szovjet nagykövetség tanácsosa, Huan- Cen, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövete és a töb* bi baráti ország külképvíseletei­llolnap Iá,yore elvtárs tart előadást a Pártoktatás Házában Holnap délután 4 órai kez­dettel Győré József elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára tart előadást a Pártoktatás Há­zában „A bolsevízmuc hatalmas ügye” címmel. Az előadáson résztvesznek a párt funkcionáriusok, alapszer­vi vezetőségi tagok, tömegszer* vezeti és tanácsfunkcíonáríu- sok. nek vezetői. Ünnepi beszédet Máté György elvtárs, a magyar írók Szövetsé­gének párttitkára mondott, majd bemutatták a „Megvédjük Cáricint“ című Sztálin-díííal ki tüntetett szovjet filmalkotást. A vasmegyeri dolgozó parasztok jól teljesítik kötelezettségüket az állammal szemben Vosmegyer dolgozó parasztja! tegnap, Sztálin elv társ születés­napján jelentettél; a Megyei Párt­bizottságnak, jó eredményeket él* tek el e nagy ünnep tiszteletére az állam iránti kötelezettségek tel­jesítésében. K u korica begyüj tésl tervüket december 21-re 140 százaléko­sam, baromfibegyüjlési tervü­ket 110 százalékosan teljesí­tették. Elérték erre a napra, hogy tojásbegyüjtésben sem adósai már az államnak. Az adófizetés terén is rend van m községben. Az adót mindenki pen­tosan befizettél Vg$megyercn,

Next

/
Oldalképek
Tartalom