Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-21 / 297. szám

NÉPLAP 1951 decer-ibcr 51. mentek 3la este ünnepük Nyíregyháza dolgozói Sztálin elvtárs születésnapját Sztálin elvtárs születésnapjáról ünnepség keretében emlé­keznek meg a nyíregyházi dolgozók ma este 7 órakor Városi Színházban tartandó műsoros előadáson. Az ünnepi beszédet Botrágyí Zoltán elvtárs, a Városi Pártbizottság tagja tartja meg, Gj ore elvtárs előadása a „Boise* izmus hatalmas ügyéről“ Az előadáson résztv esznek Vasárnap délután 4 órai kez­dettel Győré József elvtárs, a 'legyei Pártbizottság titkára tart előadást a Pártoktatás Há­zában „A bolsevizmus hatalmas ügye“ címmel, ___________ párthmkeionáriusok, alapszer­vi vezetőségi tagok, tömegszer- vezetí és tanácsiunkcíonáriu­sok. Mindenből teljesítettem beadási kötelességem T erm elősző vetkezeti inozgaliii unk további fejlődésének útja Hajdú Sándor elvtárs felszólalása a Megyei Pártértekcsleten Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére vállaltam, hogy decem­ber 21-re beadási kötelezettségem­nek mindenből eleget teszek. Mikor vállalásomat tettem, az vezetett, hogy én Is sok hálával tartozom többi dolgozó társaimmal együtt a Sztálin elvtárs vezette nagy Szovjetuniónak. Mert mi, magyar dolgozók nagyon sokat kö­szönhetünk Sztálin elvtársnak. Én a megváltozott életemet, hogy ma már nem vagyok Hegedűs Zoltán, Gyulaházi Miklós és a többi volt kállósemjéni földbirtokos kizsák- mányoltja. A földosztáskor 4 hold földet is kaptam, amelynek jó megmunkálása után gondtalan, boldog életem van. Gyermekem, Mária a nagykállói tanács, Ilona pedig a kállósemjéni községi ta­nács dolgozója. Itt intézik a dolgo­zó nép ügyét, ahova mi azelőtt rettegés nélkül be sem tudtunk menni. Nem is lehet elmondani, olyan nagy a különbség régi és mostani életünk között. György fiamnak, mikor nemrég megnősült, két tehenet tudtam adni és nekem is maradt még kettő. Kis részét írtam csak le meg­változott életemnek, de azt hi­szem, ez is elég, hogy megértse mindenki: miért vállaltam és már azóta teljesítettem kötelességemet, hanem felhívtam erre a közelem- ban lakék figyelmét. Az állam iránti kötelezettségeink teljesítése után méltóképp ünnepeljük felszabadí­tónk, segítőnk, pártfogónk, Sztálin eivtűrs születésnapját. Hegye* Sándor kállósemjéni dolgozó paraszt. Megyénk termelőszövetkezetei és csoportjai nemcsak gazdaságilag, de politikailag is sokat fejlődtek ebben az esztendőben. Fejlődésük, eredményeik bizonyságát adták, hogy mennyivel előnyösebb a nagy­üzemi gazdálkodás a kisparcellás egyéni gazdálkodással szemben. Szö­vetkezeteink eredményei megmutat­ták, hogy a közös vagyon növelése mellett is túlszárnyalja a tagok jövedelme nemcsak a kisparasztok, de a középparasztok átlagos jöve­delmét is. A nyirkarászi „Május 1“ terme­li őszö vet kezet zárszámadásainak eredménye is ezt mutatja, A szövet­kezetben a közös vagyon ebben az évben mintegy egymillió forint. Üzemi alapra* 43.000 forintot tarta­lékoltak. Ebben az esztendőben há­rom pár lovat vettek teljes felsze­reléssel, magtárt javítottak 12.000 forintos költséggel kilencven da­rál) süldőt vásároltak 40.000 fo­rintért, szúz malacot 10.000 forin­tért, 202 juhot 00.000 forintért. Vettek ötszáz baromfit is, kereken négy kutat építettek, erre tízezer forintot költöttek. A tojás, baromi'!, élőállat begyűjtési terv teljesítéséért harcolnak a nyír tétiek Sokan hallgatták Nyírtéten is rket. Azóta már rendezte beadását. Rákosi elvtárs beszédét, amiből j Feladata községünk többi dolgozó parasztjainak, akik még mindig tartoznak államunknak, hogy megértették, hogy beadási kötele­zettségeik teljesítése éppoly fontos, mint az ipari dolgozók évi tervtel­jesítése. Ezt ismerte fel Lengyel Pál is, aki Kákosi elvtárs beszédé­nek elhangzásakor még adósa volt az államnak. Mint mondotta, szé­gyenkezve ment hazafelé a rádió­beszéd meghallgatása után és nem mert Hatházi Pálra, Szikszai Ist­vánra nézni, akik már teljesítették mindenből beadási kötelezettságei­Kővessék Lenével Pál pél­dáját. akkor községünk nemcsak kukori­cából, lm nem tojásból, baromfiból, élőállatból is teljesíti beadási ter­vét. Csorba Béla vezető mezőgazdász Magyar tiltakozás az ENSZ-nél és a nemzetközi menekültügyi szervezetnél a Wyugatnémetorsxágban erőszakkal visszatartott magyar gyermekek ügyében A külügyminisztérium tusi főosztálya közli A Magyar Vöröskereszt többízben fordult a nemzetközi menekültügyi szervezet nyugat németországi ki- rendeltségének a fasiszták által Németországba hurcolt magyar gyermekek hazahozatala ügyében. Olyan magyar gyermekek sorsáról van szó, akiket immár hat eszten­deje hozzátartozóiktól, hazájuktól c lszakítva, N yuga t-N émetországba u i ártanak vissza. Annak ellenére, hogy Magyarországon élő szülőik, vagy hozzátartozóik a gyermekek hazahozatalát kérik, a nemzetközi menekültügyi szervezet átlátszó ürügyekkel és mesterkedésekkel a nyugati zónák megszálló hatóságai­nak nyomására akadályokat gördít hazahozataluk elé. A Magyar Vöröskereszt legutóbb a nemzetközi menekültügyi szerve­zet igazgatójához tiltakozó levelet intézett, amelyben megállapítja, hogy a nemzetközi menekültügyi szervezet nyugatnémetországi szer­vei nemcsak hogy nem tettek meg minden lehetőt a gyermekek haza­térésének érdekében, hanem elősegí­tették, hogy a serdülő, idegen kör­nyezetben élő gyermekeket megté­vesztő befolyással, hamis ígéretek­kel és erőszakkal hazájuktól vaut távolmaradásra, sőt az Egyesült Államokba való kivándorlásra bír­ják rá’’. A Magyar Vöröskereszt levelének másolatát Szántó Zoltán, a Magyar Népköztársaság párizsi követe jegy­zék kíséretében megküldte Louis Padilla Nervónak, az Egyesült tájékozta-"Nemzetek Közgyűlése elnökének. , A magyar kormány — hangsú­lyozza a jegyzék — a leghatározot­tabban támogatja a perdülő korban lévő gyermekek hozzátartozóinak kérését, követeli azon gyermekek hazatérésének lehetővé tételét is, akiknek szülei elpusztultak és ka- tegórikusan tiltakozik az ellen, hogy magyar állampolgárok sorsá­ról önkényesen döntsenek erre ille­téktelen szervek”. A Magyar Népköztársaság követe kormánya megbízásából kéri az Egyesült Nemzetek* Közgyűlésének elnökét, hogy érvényesítse befolyá­sát a Nyugat-Németországban lévő magyar gyermekek mielőbbi haza­térése érdekében. , termelőszövetkezetben, ad­dig ebben az esztendőben 26 iorint 65 fillér, cinciié még egy kiló búza, 43 de ka ross, egy kiló negyven deka ku­korica, egy kiló alma, kórom deci bor, két kiló krumpli, három deka bab, egy deka mák ä deka cukor és liét kilónál több szálastakar­mány esik egy munkaegységre. Bíró János szövetkezeti tag 579 munkaegysége után 19.767 forint készpénzt kapott s természetbcu annyit, amennyi mindenféle tér menyből munkaegységei arányában járt neki. A nyírkarászi termelőszövetkeze­téhez hasonló sok példát lehet fel­sorolni. Ezek azt mutatják, hogy amelyik szövetkezetben jó volt a munkafegyelem, jó volt a munka megszervezé­se, betartó’ták a szövetke­zeti demokráciát s nem utolsó sorban: a pártszer­vezet a szövetkezet motor­ja volt, lelkesítette, mozáá- sította a tagokat a tenniva­lók elvégzésére — ott jó eredmények születtek, s ezek a tagok jövedelme melleit a közös vagyon növekedésében is megmutatkoznak. Amit? az elmúlt esztendő­ben 16 forintot ért egy munkaegység a nyirkarászi A termelőszövetkezetek és csoportok fejlődtek sítja az cgyénileí? gazdái virágzanak^ és taglétszámban is egyre gyarapodnak, mint például a sényői termelőesoport is. ahol a tagság, elsöhslyiitt a pártszervezet népnevelői beszéltek a kívülállók közt eredményeikről, megmutatták az egyéni gazdák és a szövetkezeti tagok jövedelme közti különbséget. Sényőn a zárszámadás óta 44 dol­gozó - paraszt lépett a ,Kossuth” termelőcsoportba. Ugyanígy a gégé- nyl „Adj7’’ termelőszövetkezeti cso­port 17 új tagot, a nyíregyházi „Ságvári” 10 új tagot vett fel a zárszámadás óta. S a megye több szövetkezete fejlődött taglétszám­ban a zárszámadások nyilvánosság­ra kerülte után is. Mindez azt bizonyítja, hogy a íól működő termelőszö­vetkezetek példája meggyor­kodó dolgozó parasztok át térését a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára. Rákosi elvtárs november harminc t- diki beszéde útmutatás számunkra: ...1 legjobb agitáció és propaganda a termelőszövetkezetek eszméje melleit, ha ezek a szövetkezeteit vi­rágoznak, ha termelékenységük, jö­vedelmük messze meghaladja az egyéni parasztok eredményeit. Ne csak mi agitáljunk most már a termelőszövetkezetek mellett, ha­nem beszéljen a, termelőszövetkeze­tek jó eredménye magáért. Most mór megvan annak a lehetősége, hogy az egyénileg gazdálkodó pa­raszt saját tapasztalatából győződ­jék meg a szövetkezet hasznossá ■óról és fölényéről”. Pártszervezeteink és a szövetkezeti mozgalom Az eredmények mellett meglát-fközel 21 forintos volt a munkaegy- szik az is megyénkben, hogy járási ség. Elsőnek maga a járást pártbí- pártblzottságaink, termelőszövetke-1zottság h. titkára, Virágh elvtárs zeteink pártszervezetei, a termelő­szövetkezeti tagok — és tanácsaink nem tettek meg mindent annak ér­dekében, hogy még nagyobb ered­mények szülessenek a termelőszö­vetkezetek megszilárdítása, fej­lesztése területén. Sok esetben nemcsak a szövetke­zeti tagok kívülállók közt folytatott agitációja körül voltak hiányossá­gok, hanem maguknak, a szövetke­zeti tagoknak nevelése, felvilágosí­tása területén is. így történt meg például, hogy a győríeleki , Dózsa” termelőcsoportban elégedetlenkedő hangok hallatszottak. Mert netu beszélt arról senki, hogy évközben a tagok munkaegységenkint közel tizenegy forintra rúgó előleget vet­tek fel minden munkaegységre, emellé tíz forint értékű volt a ter­mészetbeni juttatás munkaegységen- kint. Elégedetlenkedtek többen an­nak ellenére, hogy u szövetkezetben Hat évre ítélte a megyei bíróság Héber Bélát feketevágásokért A nyíregyházi megyei bíróság szerdán tárgyalta Héber Béla — a Szálloda és Vendéglátóipari Vál­lalat volt igazgatójának feketevá­gást ügyét. Ugyanakkor vonta fele­lősségre a bíróság Kovács Imrét, a vállalat volt főkönyvelőjét, vala­mint Horváth Pétert és Grób Fé­lért. a vállalat alkalmazottalt. Bár a Héber Béla vezetése alatt álló űzetnek hatósági húsellátást kap­tak, valóságos fekete vágóhidat ál­lítottak be az egyik üzemrész ud­varán és itt száznál több sertést és borjút vágtak le s ezzel súlyos kárt okoztak népgazdaságunknak, j Héber Bélát a megyei bíróság hatévi börtönre ítélte, hat évre el­tiltotta a közügyektől és jelentős pénzbüntetést kell fizetnie. Kovács Imrét 2 évi börtönbüntetésre, a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. Kovács Imre annak ellenére, hogy tudott a feketevágásokról, azok számláit ellenjegyezte. Nem csoda, hiszen, mint falusi jegyző s volt horthysta katonatiszt annak idején a fasisztarendszer hű kiszolgálója vol f. Horváth Péter és Grób Péter vád­lottakat — akik a feketevágásban segédkeztek — a bíróság 8 illetve 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. A: vádlottaknál teljes, illetve részle­ges vagyonelkobzást mondott ki a bíróság. volt ...pánik” hangulatban, hogy „a győrtelki csoportnak rossz az ered­ménye”. A nagylialászi „Petőfi” termelő­csoportban is volt hasonló hangu­lat. Éppen a későbbi felvilágosítás eredményezte (kiszámítottuk, hogy a sertésgondozó például 20.000 , fo­rinton felül keresett ebben az év lien), hogy megváltozott a hangu­lat a csoportban és a tagok maguk vetették fel, hogy még jobb lett volna az évi eredmény, ha jobb lett volna a munkaszervezés, fegyelme­zettebben dolgoztak volna a tagok. Pártbizottságaink, pártszer- vezsteínk feladata a kö­zeljövőben, hogy ne csak a termelőszövetkezetek szám­szerű fejlődésére törekedje­nek, hanem a már meglévő termelőszövetkezetek és csoportok megerősítését, megszilárdítását tűzzék ki célul. Pártunk II. Kongresszusának ha­tározata már felhívta erre a döntő feladatra figyelmünket, de felhív­ta Központi Vezetőségünk és a Po­litikai Bizottság Is. Ennek ellenére a Megyei Pártbizottság szövetkezeti osztálya, de járási pártbizottsá­gaink és pártszervezeteink is nem minden esetben tartották szem előtt e tennivalókat. Többször nem adtuk meg járási pártbizottságainknak a megfelelő iránymutatásokat ezen a területeit. Éppen ezért az feladatunk, hogy a iaiu szocialista átalakításának sikerei érdekében mielőbb mlataszövetkezetekké fej­lesszük meglévő termelőszö­vetkezeteinket, — Első lépés, hogy megszilárdítsuk tér- melőszöretkezeteink és csoportjaink vezetését Ennek érdekében már tettünk lé­péseket. Kéthetes elnökképző isko­lát indítottunk, a járási székhelye­ken pedig brigádvezetői iskolák in­dultak. Pártszervezeteink a termelőszö­vetkezetekben és csoportokban se­gítsék elő, hogy a szövetkezetveze­tésbe bevonják a középparasztokat. A szövetkezetbe lépett középparusz- tok a szövetkezet vezetésben elő fog­ják segíteni a szövetkezeti gazdasá­gok megszilárdulását. Megyénk szövetkezeteinek vezeté­sénél azok fejlődéséhez elengedhe­tetlen a szilárd szövetkezeti demokrácia, az alapszabályok pontos betartása. A jó eredményeket elért termelő- szövetkezetek és csoportok tagjai minden fontos kérdést megtárgyal­tak a taggyűléseken, a vezetők nem magukban, nem*a tagok nélkül dön­töttek. Ezekben a szövetkezetekben érezték a tagok, hogy ölt a szövet­kezetek gazdái. S ez a körülmény kétségtelenül hozzájárult a jó eredmények megszületéséhez. — Vol­tak ezen a területen súlyos hiá­nyosságok. Mint például az npjg.vi termelőcsoportban, ahol az elnök •mindent egyedül akart Intézni, a. iagság háta mögött cselekedett. E hiányosságok mielőbbi kijavítása szükséges, ez a munka is a ltöze'- jövő tennivalói közé tartozik. Termelőszövet kezet i mozga lmun k fejlődéséhez szükséges, hogy a szö­vetkezetekben szilárd legyen a munkafegyelem, ne legyenek' rendellenességek a jö­vedelemelosztás területén. Terme­lőszövetkezeteinkbe, csoportjainkba a dolgozó parasztok közül olyan k lépnek te, akik meggyőződtek a szövetkezés előnyéről, akik szivvel- lélekkel dolgoznak a szövetkezetek felvirágzásáért. Munkájukat meg - routliatja, tönkreteheti a szövetke­zetekbe befurakodott ellenség, a munkakerülők, akik az egyenlősdi- séget dicsőítik. Mi történt, például az apagyi termelőcsoporíbaní A becsületes tagok jól dolgoztak. Voltak azonban olyan fegyelme­zetlenek, lusták, akik tíz, tizenegy órakor indultak reggel helyett a mezőre. Mégis ugyanúgy részesed­tek a jövedelemből, mint a becsü­letesek. Természetesen elment a kedvük a munkától azokua k Is, akik fegyelmezetten, jól igyekez­tek dolgozni. A munkafegyelem megszilárdí­tása. az egyenlősdiség elleni bari; mellett feladatuk pártszerveze­teinknek, hogy előmozdítsák az J, típus szerint működd termelöcso- portok fejlődését, azt, hogy azok fejlettebb típusra térjenek át. Szövetkezeti gazdaságaink meg­szilárdításának legfontosabb elő­feltétele a tszcs, pártszervezetek megerősítése munkájuk megjavítása. Az eddig elért eredmények legnagyobbrészt a pártszervezetek jó munkájának köszönhetők. Azonban sokfelé vau olyan nézet, hogy a szövetkezetek­ben lebecsülik a pártszervezetek je­lentőségét. Azt hangoztatják, hogy „most már szövetkezetben va­gyunk, nincs sok dolga a pártszer-’ vezetnek”. Nem jelent ez mást, mint lebecsülni azt a motort, amely előreviszi a termelőszövetkezete- két, vezeti a harcot a támadó osz- tályellenség ellen, vezeti a harcot a munkaszenezetek kialakításáért, a jó munkaszellem megteremtő sóért. tms

Next

/
Oldalképek
Tartalom