Néplap, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-21 / 297. szám
1951 december 21. péntek NÉPLAP 3 Az országgyűlés elfogadta :ix igazságügyi,, a közlekedés» és postaüg\ri, a közoktatásiig-yi, az élelmezési és a külkereskedelmi tárca költség-vetését Az országgyűlés csütörtökön foly tatta az 1952. éri állami költség vetés részletes tárgyalását. Meg je lent az ülésen a magyar nép szeretett vezére, Rákosi Mátyás elvtárs. Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Dobi István, a minisztertanács elnöke, valamint a kormány több tagja. Elsőnek az igazságügyi tárca költségvetését tárgyalták. Jelentős eredményeket értőnk el az igazságszolgáltatás demokratizálásában Spáezel István előadói beszédében igazságszolgáltatásunknak a felszabadulás óta bekövetkezett fejlődésével foglalkozott, majd így folytatta: — Nem szabad azonban megunnunk a fejlődésben. Megvalósítandó feladat még sok van. Az 1952. évre további új járásbíróságok létesítése van tervbe véve. A sürgős feladatok közül hadd említsem meg az új polgári perrendtartást törvény előkészítését, és a népi ülnökség rendszerének bevezetését a polgári bíráskodásba is, a bírói eljárások meggyorsítását. Igazságszolgáltatásunkra komoly feladatok várnak a dolgozó nép ellenségeinek megbüntetésénél, az állampolgári fegyelem biztosításánál, a társadalmi tulajdon, megvédésénél, szocialista építésünk feltételeinek bistositéisánúl. Ezután Németi József szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a hazug jelszavakat hirdető imperialista államok „igazságszolgáltatása” elsősorban a békéért harcoló demokratikus erők ellen irányul. A tőkés országokban évről-évre ouielke- dik a közönséges bűncselekmények száma. Az, Egyesült Államokban például 1949-íxm nyolcvanezerrel több közönséges bűncselekmény miatt emeltek az ügyészek vádat, mint az előző évben. A továbbiakban beszámolt arról, hogy kazánjában jelentősen csökkent a közönséges bűncselekmények száma. Tóth Endre felszólalásában hangsúlyozta, hogy nz igazságügyi apparátus átszervezése és demokratizálásit terén már jelentős eredményeket értünk el. Hangsúlyozta, hogy Igazságügyi szervelniknek fokozottabban kell tanulmányozniok a Szovjetunió igazságügyi szervezetét és igazságszolgáltatását. Az országgyűlés ezután az igazságügyi tárca költségvetését általa-' noeságban és részleteiben elfogadta, majd megkezdte a közoktatás- ügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását. IVÖTcljük a természettudományi kar építkezéseinek beruházását A közoktatásügyi tárca előadója Kerek Gábor volt. Beszámolt a közoktatásunk fejlődéséről és ennek során rámutatott, hogy míg az 1950—51-cs tanévben tizenegy [éle ipari és négyféle mezőgazdasági technikum működött, ebben a tanévben már 47 féle ipari és 8 féle mezőgazdasági technikum képezi az ipar és mezőgazdaság számára a szakkádereket. Ma hazánkban az általános iskolákba, a középiskolákba, az egyetemekre mintegy 1 millió jOO.OOO tanuló jár. A tanulók több, mint hatvan százaléka munkás és dolgozó parasztszülők gyermeke. Rusznyák Istvúai Kossuth-díjas egyetemi tanár a felsőoktatás kérdéséről beszélt. Beszámolt az ezen a téren mutatkozó eredményekről. Köszönetét mondott a hazánkban tartózkodó -zovjet tudósoknak és tanároknak értékes támogatásukért, majd így folytatta: — Tudományos beruházásaink között, a budapesti természettudományi kar építkezéseire az 1952. évre hat millió forint szerepel. Igen nagy érdekünk fűződik ahhoz, hogy ezek az építkezések mielőbb létrejöjjenek, löszén ettől a kibővítéstől függ, hogy fizikusaink, vegyészeink és természettudományos szakos tanáraink korszerűbb kiképzést kapjanak és ezeken a területeken a tudományos kutatómunka Is az eddiginél Is gyorsabb Ütemben fejlődjék. Ezért javaslom, hogy a természettudományi kar építkezésére előirányzóit hatmilliós összeget száz százalékkal, tizenkét millióra emeljük, ami lehetővé teszi, hogy az építkezés a tervezettnél gyorsabban valósuljon meg. További javaslatok a közoktatásügyi tárca beruházásainak emelésére Tóth Rajosáé felszólalásában rá mutatott, hogy a közoktatásügyi . tárca 1952. évi költségvetési előirányzata az elmúlt évivel szemben 53.3 százalékos emelkedést jelent. Még jelentősebb ez az emelkedés, ha tekintetbe vesszük, hogy az óvodai, általános és középiskolai kiadások a helyi tanácsok költség- vetésében szerelteinek. — Költségvetéseink — mondotta a továbbiakban — gondoskodik közoktatásügyünk fejlesztéséről. Különféle közoktatási intézményeink működésükhöz megkapják államunktól a szükséges fedezetet. De a költségvetés számainak megvizsgálásakor úgy látom, hogy néhány tétellel indokolt lenne megemelni a kiadásokat. így a középiskolák számának gyors növekedése, különösen az ipari városokban a diákotthonok fokozottabb fejlesztését teszi indokolttá. Ezért Javaslom, hogy n diósgyőri és az ózdi diákotthonok megépítésére már 1952-ben biztosítsunk fedezetet a költségvetésben ősz- szesrn egymillió forint erejéig. Javasolom továbbá, hogy az óvodák és napközi otthonok költségelőirányzatéit emeljük meg ötmillió forinttal és ezzel az összeggel újabb óvodák és napközi otthonok létesítését biztosítsuk. Ezzel is kifejezésre juttatjuk azt a gondoskodás, amellyel népi demokráciánk az anyákat és gyermekeket körülveszi. Bár kormányunk a költségvetésben szereplő jelentős összegekkel is igen nagymértékben fejleszti 1952-ben az iskolai testnevelést és a tömegsportot, úgy gondolom, helyes lenne erőfeszítéseinket e téren is fokozni és újabb iskolai tornatermek létesítésére, sport felszerelések be- ■ szerzésére további ötmillió forintot biztosítani. Végül a múltnak egy mulasztását keR sürgősen orvosolnunk. A~ állam állal átvett egyházi iskolák az átvételkor igen rossz állapotban voltak. Szükséges, hogy ezek helyreállításának ütemét meggyorsítsuk. Javaslom ezért, hogy erre a célra a költségvetésbe további lő millió forintot állítsunk be. Kérem az országgyűlést, hogy a javasolt emelésekhez járuljon hozzá. Az elnöklő Nagyistók József ezután javasolta, hogy az ország- gyűlés Rusznyák Istvánnak és Tóth Lajosnénak a közoktatásügyi beruházások emelésére vonatkozó javsalatait utalja a gazdasági pénzügyi bizottság elé. Az országgyűlés ebhez a javaslathoz hozzájárult, majd a közoktatásügyi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. Ezután az országgyűlés rátért az élelmezési miitisx- (ériam költségvetésének tárgyalására. Pala Károlyné előadói beszédében hangsúlyozta: a költségvetés lehetővé teszi, hogy a minisztérium megerősítse a különböző termékek begyűjtéséért felelős szervezetet és biztosítsa szocializmust építő dolgozó népünk egyre rö- vekvő szükségleteinek 1 »őségé? kielégítését. Ezután Nagy Imre elvtárs, élelmezési miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőül a termén ybegyüjté3 fontosságára mutatott rá és a többi között ezeket mondotta: — Dolgozó parasztságunk rnesz- szemenő támogatásának köszönhetjük. hogy az 1051—ö2. gazdasági évben gabonából .?}..} százalékkal, kukoricából S33.9 százaiéi,kai, napraforgóból ŐO százalékkal burgonyából 132.3 százalékkal többet gyűjtöttünk be, mint az elmúlt év azonos időszakában. A beadási terv teljesítése terén —' kimagasló eredményekkel — legjobb termelőszövetkezeteink járnak az élen, példát mutatva az állampolgári kötelesség teljesítésében. Ezután köszönetét fejezte ki azoknak a tanácselnököknek, akik az eredmények elérésében hathatósan közreműködtek, majd kijelentette : — A minisztérium egyik legfontosabb feladata az idei gazdag tapasztalatok alapján olyan szervezetet létesíteni, amely alkalmas inra, hogy a begyűjtés terén minden tekintetben meg tudjon felelni a fokozott követeimé nyéknél;. Hangoztatta, hogy gyökei csen fel kell számolni az állami fegyelem terén mutatkozó lazaságokat. Innen a törvényhozás házából szólunk azokhoz, akik beadási kötelezettségüknek még nem tettek eleget; a lemaradásra semmi ok sincs, a jó terméssel a beadás pontos, maradéktalan teljesítésének minden feltétele megvan, Aki kötelességét nem teljesíti, a törvény teljes szigorával lépünk fel vele szemben. A törvény igazságos mértékkel mér: mindenkinek érdeme szerint. Előnyökhöz juttatja a kötelességteljesítőket, bünteti a hanyagokat — legyenek azok kulákok, dolgozó parasztok, vagy tszcs-tngok. — A mezőgazdasági forgalmi korlátozások mgszüntetése — mondatta ezután — kölcsönösségen alapul: a parasztság biztosítja az államnak a begyűjtési terv teljesítését, az állam viszont a kötelezettség teljesítése alapján a szabadpiaci forgalmat. ' A tárca másik széles munkaterülete az élelmiszeripar — folytatta Nagy elvtárs —, amelyet a fokozódó követelmények komoly föladatok elé állítanak. Ezek megoldása során olyan nehézségekkel is meg kell küzdenünk, amelyek kívül esnek az ipar körén. Ezek a nehézségek elsősorban abból adódnak, hogy az ipar nyersanyagellátását jelentős mértékben sok százezer kisparaszti gazdaság biztosítja, amelyek elavult módszerekkel, nem a legjobb minőségű nyersanyagot termelik és azt apró tételekben, nem tervszerűen szállítják az ipar felé. — Az élelmiszeripar fejlődése szorosan összefügg a mezőgazdaság szocialista átszervezésével, a kisárutermelő egyéni gazdálkodástól a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra való áttéréssel. Ezzel oldódik meg az élelmiszeripar fejlődésének másik nagy követelménye: a minőségi termelés feltétele is, a fejlett agrotechnikai módszerek bevezetése és meghonosítása az Ipar nyersanyagainak termelése terén. Nagy elvtárs ezután elmondotta, hogy élelmiszeriparunk fejlődését gátolja az üzemek tervszei-fltlen elhelyezése, egyes iparágak klényjel- legc és a szakmunkáshlár.y. Nagy Imre elvtárs hosszantartó tapssal fogadott beszéde után nz élelmezési tárca költségvetését az országgyűlés általánosságban és részleteiben elfogadta. Szünet után az országgyűlés ál- tért a külkereskedelmi lárea költségvetésének tárnyalására. Nagymarosi Kálmán előadó a többi között kijelentette: Nemzetgazdaságunk megváltozott helyzetének eredményeképpen az 1952-es éviién mezőgazdasági kivitelünk csökken, ipari és különösen gépkivitelünk pedig erősen emelkedik. A külkereskedelmi ' minisztérium 1952 évi költségvetése az 3951 évivel szemben 0.2 milliós emelkedést mutat. Cgyanakkor külkereskedelmi forgalmunk 1952-ben 1951-hez viszonyítva legalább 15 százalékkal emelkedik. Ezután a külkereskedelmi káderképzés fontosságáról beszélt, majd hangsúlyozta,, hogy külkereskedelmünk alapját a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való árucsere forgalom képezi. Az országgyűlés a külkereskedelmi tárca költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. Javaslat a költségvetési beeuhásások emelésére Ezután az országgyűlés a közlekedés- és postaiig.»'! minisztérium költségvetését tárgyalta. Gáspár Sándor előadó részletesen ismertette a költségvetés fontosabb adatait. Ezután Ráca Kálmán rámutatott, hogy az 1952. gazdasági évre a vasúti áruforgalmat az ideihez viszonyítva, 19 százaléksai, a személyforgalmat pedig 8 százalékkal növelték az előirányzatban. Elmet» dotta, hogy a többi között megkezdték a Budapest-— hatvani fővonal villamosítását. A költségvetés növeli a közlekedés gyorsítását és egyben biztonságát elősegítő automata Verende,zések száméit. Befejezésül hangsúlyozta, hogy néhány tétellel kapcsolatban helyes lenne nz előirányzott kereteket bővíteni. All ez elsősorban — mondotta — a fővárosunk közlekedését nagymértékben javító, dolgozóink által rendkívül megkedvelt közlekedési eszközre, a trolibuszra. Javasolom, hogy <t trolibuszhúlózatot 1952-ben a költségvetésben előirányzottnál gyorsabb ütemben fejlesszük. és e céljára újabb 4 és fél millió forintos beruházási keretet biztosítsunk. Javasolom továbbá, hogy fi tihálózatunk meg javítására. elsősorban pedig a fokozódó forgalom következtében egyre inkább igénybevett főútvonalaink kl8zi\esitósére is újabb lő millió forint beruházást biztosítsunk. Javasolom végül, hogy dudari szénbányák fejlesztése szempontjából elsőrendű fontosságú Dudar-bányal vasútvonal építésére további három és fél milliót biztosítsunk az 1952. évben. Az országgyűlés közlekedés- és postaügyi minisztériuma költségvetését általánosságban és részleteiben elfogadta. Az országgyűlés legközelebbi ülését pénteken délelőtt tíz órakor tartja, ezen az ülésen a népművelési, a földművelési tárca és a pénzügyi tárca, valamint ,.A népgazdaságfejlesztése’ ' című fejezet költségvetését tárgyalja majd. Kiőre a begyűjtési terv ■iiarsidékialaii teljesítéséért! Nyírfát, Nyírtura, Székely és Vasmegyer kukoricabegyüjtési tervük teljesítése után megkapták a szabadpiacot A begyűjtési héten dolgozó parasztjaink újabb lendülettel indultak harcba a begyűjtési terv maradéktalan teljesítéséért. Több községben, mint Nyírtéten, Nyírturán, Székelyben és Vasmegyeren a párt- szervezet és a tanács jó munkájának következtében Sztálin elvtárs születésnapjának tiszteletére elérték kukoricabegyüjtési tervük túlteljesítését, amelynek jutalma a szabadpiac. A bukorlcabegyüjtés általában javulást mutat. December 15-én 612 mázsa évült be, aztán naponta emelkedett és december 18-án a begyűjtött kukorica 781 mázsa volt a medvében. Nem emelkedett azonban a napi be- gyüjtésátlag baromfiból, holott Szabolcs-Szatmár a megyék között a legyszégyenletesebb, utolsó helyen van a baromflbegyüjtésben. Ugyancsak utolsó megyénk tojásbeadásban is. Azonban tojásból sem emelkedik a napi begyűjtés. Sokkal nagyobb gondot kell fordítaniolí tanácsainknak a kapásnövények ter'mésébek begyűjtése mellett a ba-iző parasztja kötelezettsége teljesítc- romfi, tojás és élőállat begyűjtésé-1 se után induljon neki 5 éves tőrre is, hogy megyénk minden dolgo-Ivünk következő, 1952-es évének. Az ibrányi dolgozó parasztok teljesítették Sztálin elvtárs születésnapjára tett vállalásukat Do ez az eredmény nem jelenti — mondják a* ibrányi dolgozó parasztok — hogy a további munkával le- úllunlf. Újabb vállalást tettek. Vállalták, body méd ez évben kukorica- és burdonva- bedyüjtési tervüket 110 százalékra teljesítik, amit jólszervezett népnevelőmunkával és a törvény betartásával érnek cl. Emlékezetes, hogy az ibrányiak vállalták: december 21-re, Sztálin elviárs születésnapjára burgonyáéi kukoricabegyüjtési tervüket 100 százalékra teljesítik. Szavukért helytálltak és 20-áa délre a közsée begyűjtési tervét kukoricából 5 mázsával. burgonyából pedig 14 mázsával teljesítették túl Tivadaron nincs hátralékos A begyűjtési héten szép eredmények születtek községünkben. Ma már községünkben egyetlen hátralékos sincs inkább nagy azoknak a száma, akik beadásukat jóval túlteljesítették. Kukoricabeadásunkat eddig 190 százalékra teljesítettük, de még e hónapban elérjük a 200 százalékot. Szépen halad a sertésbeadás is, amiből eddig 88 százalékos teljesítést értünk el. Nem szégyenkezünk, adófizetés terén sem, hiszen minden negyedévi adófizetési tervet 100 százalékon felül teljesítettünk. Csapó Rajos Tivadar.
