Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-17 / 268. szám

1951 november 17, szombat NÉP LA 1 it Termelési értekezleten tettek újabb felajánlást a büdszentniiliályi-uti építkezés dolgozói A zsúfolásig megtelt padsorok bizonyságot tesznek arról, hogy a dolgozók nagy jelentőséget tulaj­donítanak annak, hogy a megtar­tandó termelési értekezletet érté­kessé tegyék. Hogyne jöttek volna cl, hisz most számol be a főműve­zető arról, hogy 'mit végeztek ed­dig, és mik lesznek a további fel­adatok. Az értekezletet Rezsler János tib. titkár nyitotta pieg, majd Nórák Ferenc tartott beszá­molót. i A beszámoló igen helyesen foglalkozott az Ok­tóberi Forradalom évfordulójának tiszteletére indított munkaver­seny eredményeivel, de ugyanak­kor felhívta a dolgozók figyelmét a inég mindig fennálló hiányossá­gokra is. — Nem véletlen az — mondotta a főművezető —, hogy a Magas- építési Vállalat a harmadik ne­gyedévi terv teljesítésében 34 szá­zalékkal megelőzte versenytársát, a debreceni 61. számú trösztöt és el­nyertük a tröszt vándorzászinjút. Kemény munkát végeztünk, hogy 108 százalékos eredményt érjünk el, de ugyanakkor a munka jobb megszervezésével, a fegyelem meg-’ szilárdításával igen könnyen elér­hettük volna a 110 százalékot is. Hiba volt azonban a beszámoló­ban — mint az a felszólalásokból is kiderült — hogy csak nagyvo­nalakban foglalkozott az eredmé­nyekkel. Nem népszerűsítette azo­kat a dolgozókat, akik tevékeny részesei voltak ennek a nagy munkának, akik élen jártak válla­lások teljesítésében. Megemléke­zett ugyan a beszámoló arról, hogy voltak fegyelemlazítók, akik elkéstek, vagy hamarabb abba­hagyták a munkát, de névszerint egyet sem említett. Pedig nagy- szükség van erre. A munkatelepen a fegyelem még mindig nem ki­elégítő. Elég sok a későn érkező és korán hazamenő. A beszámoló legnagyobb hiá­nyossága volt, hogy nem ismertette részleteiben a dolgozók előtt álló feladatokat, nem határozta meg az egy dolgo­zóra eső munka mennyiségét, hegy­ennek ismeretében tegyék meg újabb vállalásaikat. Délben volt ugyan brigádvezetői értekezlet, ahol a brigádvezetőkkel ismertet ték a brigád feladatait, de ugyan­akkor a dolgozók nagyrésze nem ismerte a ráháruló feladatokat. Ez a hiány osság rányomta bé­lyegét az egész értekezletre és a dolgozók többsége vem is tett felajánlást az építkezés határidő előtt való elkészíté­sére, A brigádvezetők azonban vállalták, hogy december 5-re befejezik az évi tervet. FÜLEI LÁSZLÓ a kőműves brigád nevében vállalta, hogy a IX/a és a X/a épületek vakolási ős a velejáró munkákat december 10 helyett, december 2-re befejezik. Munkájukhoz kérte a munkavezetők és a segédmunkások segítségét, bogy a folyamatos anyagellátással segítsék elő fel ajánlásuk teljesítését. — Mindnyájunk becsületbeli kö­telessége — mondotta —, hogy Állami Vállalatok figyelmébe! A NYÍREGYHÁZI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT MéRLEGJAVItÓ részlegét Lenin-tér 2. szám alatt VARRÓGÉPJAVITÓ részlegét Egyház'utca 4. s.zám alatt megnyitotta. Hivatkozással a 164/1950. sz. mi­niszteri rendeletre, kérjük az állami vállalatokat, hogy munkájukat a jl> vőben állami szektornál végeztessék. munkatelepek közötti első helyün­ket megtartsuk. PIStUCISZ ISTVÁN kőműves átképzés, akit jó mun­kája jutalmául nemrég vettek fel a Párt tagjelöltjei sorába, vállal­ta a brigád nevében, hogy a IX. tX/a és a X/a épületek befeje­zési munkájában a vakolást és dörzsölést december 10 helyett, ötödikére befejezik. FRANCEL JÓZSEF ácsbrigúdja vállalta, hogy 175 szá­zalékos átlagteljesítményüket 180 százalékra emelik és a nagyrészt bontási munkáknál úgy vigyáznak az anyagra, hogy selejtjük egy százalékon alul legyen. Az ács­munkákat december 5-re elvégzik. Bálint Mária segédmunkás brigádja nevében vál­lalta, hogy az anyagszállításnál és a befejező takarítási munkáknál erejük és tudásuk legjavával segí­tik elő a szakmunkásokat abban, hogy vállalásaikat teljesíteni tud­ják. BÁNSZKI ANDRÁS segédmunkás felszólalásában igen helyesen felhívta az építésvezető­ség figyelmét azokra a hibákra, amelyek az anyaggazdálkodás te­rén mutatkoznak. „Sokhelyütt dol­goztam — mondja — de ilyen ha­nyagsággal még nem láttam ke­zelni az építőanyagokat. Bármerre járok, minduntalan találkozom ez zel a hanyag nemtörődömséggel. Itt egy csomó malter, amott ce­ment kiborulva, vagy leverik a bevakolt falat és mennek tovább, mintha semmi sem történt volna.1 Felhívta a dolgozókat, hogy lel­kiismeretesen gazdálkodjanak a nép vagyonával, mert ez minden dolgozónak becsületbeli köteles sége. Az építkezés dolgozói szép ered menyeket értek el, de ugyanakkor vannak hiányosságok Is. Hogy az elsőséget megtartsák, szükséges az, hogy javítsák meg a munkafegyel­met. több gondot fordítsanak az anyagtakarékossdgra. A termelési értekezleten elliang zottak azt bizonyítják, hogy nincs ideje az elbizakodottságnak és sürgősen ki kell szélesíteni az egészséges szocialista munkaver­senyt, a Gazda-mozgalmat, hogy eleven mozgatóerővé váljon az évi terv túlteljesítésért indított ver senynek. púrto e zető j ég. o ál as zt/h i tapasztalatok A balkányl állami gazdaság pártszervezetének vezetőségújjá­választó taggyűlésén Szécsényi Klára elvtársnő a titkárt beszá­molót bírálva hiányolta, hogy az nem foglalkozott a DlSZ-szerve- zet munkájával. Igen sok fiatal dolgozik a gazdaságban és a pártszervezetnek komolyan kelle­ne velük foglalkozni, hisz ők je­lentik a pártszervezet jövőjét, legfőbb tartalékát. Hiányolta azt is, hogy a beszámoló nem tért ki a nők bevonására. Mindössze 4 női párttag van a nagy pártszer­vezetben és ezért kérte az új vezetőséget, hogy többet foglal­kozzon a nőneveléssel. * 1 A piricsei „Vörös Csilláé“ termelőszövetkezeti csoportban a párttagság olyan vezetőket választott meg az alapszervezet élére, akik a munkában élen­járnak, példát mutatnak. A háromtagú vezetőség között kettő brigádvezető s az egyik munkaegysége 298, a másiké 240. A nyírlugosi falusi alap­szervezet tagsága szintén olyan elvtársakat választott a párt szervezet élére, akik a Béke­kölcsönjegyzés során és a be­gyűjtésben is példát mutattak az egész falu népének. Az újraválasztó taggyűlése­ken, a pártértekezleteken ezt a kérdést, a termelésben való helytállás kérdését is alaposan vizsgálja meg a választó tag ság, hogy valóban a legjobbak legyenek a vezetők. A Néplap sajtóankétja az építőipar élenjárói számára Vasárnap a S zaba les-S tat méri fiéplap szerkesztőségében sajtóan- kétra jönnek össze a nngye leg­jobb építőipari munkásai, műszaki dolgozói, párttitkárai, szakszerve­zeti vezetői, vállalatvezetői. Az an­kétet a Néplap szerkesztősége, a MÉMOSz. megyei titkárságával karöltve' rendezi. Kik vesznek részt ezen az anké- ton? Olyan tekintélyes, megbecsült, élenjáró építőipari dolgozók, mint Visnyik József elvtárs, a Nyíregy­házi Magasépítési Vállalat kőmű­ves sztahánovistája, Ferenczi Hi­báin elvtárs, az ország legjobb ácsa, a Nyíregyházi Magasépítési Vállalat sztahánovistája, Anderkó István. Népköztársasági Érdem­renddel kitüntetett mátészalkai kő­műves sztahanovista, Kovács Gá­bor, mátészalkai sztahanovista munkavezető. Stelin Róza, élenjáró kőműves, a szálkái .Tárás! Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja, — sok más kiváló munkással, mérnök­kel együtt. Itt lesznek az ötéves terv büszkeségét, a Tiszalöki Erő­müvet építő munkások legjobbjai Itt lesznek azok a vidámarcú, egyenruhás ipari tanulók, akik a jövő szakkádereinek lelkes hadsere­gét alkotják. MIRŐL LESZ SZÓ EZEN A TANÁCSKOZÁSON? Az ötéves terv sikeres végrehaj­tásáról. Szép eredményeket ért el megyénk területén az építőipar. Ezt bizonyítja, hogy a Nyíregyházi Magasépítési Vállalat a trösztön belül az első helyet vívta ki a ma­ga számára. A Mátészalkai Magas építési Vállalat az országban a leg­jobb munkát végezte a raktárépí tésnél. Sok más eredmény hirdeti azt, hogy az építönninkások forra­dalmi szellemükből nem vesztettek s becsülettel küzdenek az ország­építő ötéves terv győzelméért. Az eredményeket elsősorban a Szovjetunió baráti segítsége tette elérhetővé. Ez a segítség megnyil­vánult anyagiakban, modern gé­pekben, de megnyilvánult a sok-sok tapasztalatokban, A SZTAHANOVISTA lat sztahanovista kőművese beszá­mol a Mukszimenkó-módszerrel va­ló építés tapasztalatairól, amikor Konda János elvtárs, a Tatarozó Vállalat sztahánovista ácsa beszél­ni fog a legújabb zsaluzást mód­szerekről. — arról is beszélnek: soha le nem róható hálával gon­dolhatnak az építőmunkások a nagy szovjet népre, Sztálin elv­társra. Az eredmények mellett sok hiba van még s ezek a hibák gá­tolják a tervteljesítést. A Sa.jó- szentpéteri Vállalat nyíre; > házi munkahelyének sztahanovistái jo­gosan vetik fel: már három év óta (I) nem tudták tapasztalatai­kat más üzemnek átadni, s nem tudtak tapasztalatokat más üzemtől átvenni, mert a vállalat nem szer­vezett tapasztalatcserelátogat ásó­kat. Sok helyen erősen érvényesül még a maradi gondolkodás, ame­lyik a nőket kigúnyolja, gátolja a termelőmunkába való bekapcsolódá­sukban. Több helyen hiányos a brigádszervezés, nem jutnak cl gyorsan a munkahelyekre a leg­újabb módszerek, tapasztalatok. Igen sok hiba van még a tervezés körül s ez nem egyszer pazarlás­hoz vezet. Általában sokkal na­gyobb gondot kell fordítani az anyagtakarékossági mozgalom ki­szélesítésére. KÉM VÉLETLEN MUNKAMÓDSZEREK átadásában. S amikor ezek a ta­nácskozáson Májer Mihály elvtárs, a Nyíregyházi Magasépítési Válla­A rossznyelvek azt mond­ják, nincs már kire ügyelni falun, hisz a kulák iélí már a népi demokráciát, szavát se lehet venni. Mégis történ­nek olyan „csodák“, hogy a Bálíntbokorban „öngyilkos“ lesz egy jóbúsú disznó, vagy hogy Nyírbátorban egyenesen krumpliból nő ki a:: őszi ga­bona. Ezek a „csodák“ nem bűvös forrással, titokzatos va­rázspálcával kapcsolatosak. Hanem éppenséggel kulák- portán lett „öngyilkos“ a disznó, kulákiöldön „növesz­tett gabonát" a krumpli. Mint­egy megcáfolásaképp annak, hogy ártatlan báránykává szelídültek a kuiákok. S mintegy bizonyítékaként an­nak, hogy azok, akik a más bőrén keresték vagyonukat, a harácsolok, az uzsorások még veszettebb farkasokká vál­nak, minél jobban szorítja őket hátra a nép. Mert mi történt a Báliht- bokorban? Most, mikor cé­lul tűztük ki jószágállomá­nyunk fejlesztését, hogy hús, zsírozó minél több kerüljön a dolgozók asztalára, — Gyurján Mihály bálíntbokori 54 holdas kulák disznaja egy­szerűen „öngyilkos“ lett, amint a kulák elmondja, — beleszaladt a feldöntött vas­villába, s a villa egyenest a szívét szúrta keresztül... így szólt a kulák meséje a felsősimái tanyaközpontban, mikor vastagbőrű képpel vá­gási engedélyt kérelmezett. Az „öngyilkos" disznó és a krumplira vetett gabona Mert azt kért Gyurién Mi­hály, hogy „legalább meg- chessék a húst, ha már ek­kora szerencsétlenség tör- iént“. Csakhogy Gyurján Mihály kihagyta a számításból azo­kat, akiknek az eszén és éberségén nem járhat már túl a kulák. Mert kiderítet­ték, hogy valóban vasvilla volt a disznóhalált okozó „körülmény". Csakhogy a vil­la egyik ágát előbb kihajlí­tották, hogy derékszögben álljon a nyelétől, az udvaron a disznó mellé lopóztak vele ér. úgy vágták a disznó tor­kába, — hogy minél kisebbet nyikkantson, Nem volt még olyan disz­nó, amelyik „öngyilkos“ lett volna — talán afeletti bána­tában, hogy kulák disznaja. Százszorta inkább volt olyan kulák, aki nyakra-főre vágta le jószágait, csakhogy ne nő­jön, hanem kísebbedjék a jó- szágáilomány. Százszorta in­kább volt olyan kulák, aki hasonló cselekményre buzdí­totta hazugságaival még dol­gozó parasztokat is. Az agya­fúrtság meg abban van, hogy Gyurján Mihály minden igye­kezetével próbálta elhitetni: „szerencsétlenség történt disz­najával, becsületes ember ö, kétség nem férhet ehhez". Próbálta elhitetni, hogy ga- iamfehér az ő lelke, ne is az, hogy a Szabolcs-Szatmári Nép­lap, a Megyei Pártbizottság lapja hívja össze a megye legjobb építő­ipari munkásait tanácskozásra. A kommunista sajtó számára Lenin és Sztálin elvtársak fontos felada­tokat jelöltek meg a szocializmus felépítése időszakában. Lenin elv- társ ,,A szovjethatalom soronlevő feladatai’’ című munkájában utal arra. hogy százezres és milliós pél­dányban kell terjeszteni a sajtót, hogy az megismertesse a lakosság­gal az új élet építésének mintaké­peit, s a. dolgozókat a szocialista, munkafegyelem, az elvtársi versen­gés szellemében nevelje. A sajtó­nak a munkaversennyel foglalkoz­va, arról kell írnia, mint azt Sztá­lin elvtárs mondotta: „miként va­lósítják meg a tömegek u munka- versenyt, arról kell képet festenie, hogy mit éreznek a dolgozók milli­ós tömegei, amikor megvalósítják a munkaversenyt, aláírják a ver- senyszerződést, arról kell kópét festenie, hogy a dolgozók a munka- versenyt saját, belső ügyüknek te­kintik”. Közkinccsé kell tenni a legjobbak tapasztalatait, rendszere­sen ellenőrizni kell a kötelezettsé­gek teljesítését s a sajtó: „kímé­letlenül megbéiyegzi a fogyatékos­ságokat, nyíltan feltárja gazdasági életünk minden fekélyét és ... a fekélyek orvoslása céljából a dol­gozók közvéleményéhez apellál”. Lenin és Sztálin elvtársak azt tanítják: a Tárt ereje abban rej­lik, hogy a dolgozók millióival szé­les és elszakíthatatlan kapcsolatai vannak. A kommunista sajtó ereje is abban rejlik: állandó, szoros kapcsolat a dolgozó néppel, nap­nap után, szinte óráról órára be­szélgetni velük az őket legjobban érdeklő problémákról és kérdéseik­re választ is adni. A tömeggel való szoros kapcsolat megszilárdí­tásának egyik formája: a szerkesz­tőségekben összehívott tanácskozá­sok, megbeszélések. S ez a tanács­kozás még erőteljesebbé teszi a kommunista sajtó legfőbb hadsere­gét : a munkáslevelezők hadseregét, a proletárközvélemény parancsno­kainak hadseregét. A vasárnapi tanácskozás segítséget nyújt az építőipar megyei feladatainak meg­oldásához. jelentős segítséget nyújt ahhoz, hogy a Néplap szerkesztősé­ge az eddigieknél jobban ‘útija megoldani feladatait i November hó 6-án a MÁV. pálya­udvaron 1 darab 3 literes íonottkoreót és 1 darab vászonnal behúzott bőrön­döt találtak. Kellően igazolit tulaj­donosa 3 hónapon belül a nyíregy­házi városi rendőrkapitányságon át­veheti. November hó 4-én az Arany Jáno= utcában egy „TEHESZ“ gyártmányú 405024 gyári számú férfikerékpár- vázat találtak. Kellően igazolt tulaj­donosa a nyíregyházi váróéi rendőr, kapitányságon három hónaiul beüli, átveheti. gondoljanak róla rosszat. S ezért veszélyes a kulák ilyes­fajta manőverezése, ezért fontos még éberebbnek lenni most, hogy senkit se tévesz szén meg egyetlen „galamb fehér lelkű“ kulák se. Mert Pellei Sándornak is az volt a szándéka Nyírbátor­ban, hogy a beadását se tel­jesítse, de „jó kulák“ hírében is maradjon. Elhíresztelte, nincs már beadnivalója, akár­ki meggyőződhet róla. Persze, 26 mázsa krumplit 20—30 kilós csomókban elvermelt földjén, majd rávetette a ga­bonát. Senki se tudta volna bebizonyítani, hogy Pelleinek mégis van burgonyája, ha — Vágner Miklós mezőőr nincs, aki kileste ar agyafúrt Pellei mesterkedését és jelentést tett. Mindebből látni, nem alszik ám most se a kulák, nem vál­tozott „jóemberré“. Fel kell világosítani azokat, akik még­is azt hinnék, hogy nem kell tartani most már a kulákok- tól, mondván: „ki van húzva már azok méregfoga“. Fel kell világosítani és éberségre nevelni őket, hogy mind te­gyenek úgy, mini Vágner Jó­zsef mezőőr, Pellei leleplező- je. Mert az osztályharc ak­kor sikeres, ha a dolgozó parasztok széles tömegei tisz­tán látják a kulákokban a muH rendszer visszaállítására spekuláló ellenséget, népünk ellenségeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom