Néplap, 1951. november (7. évfolyam, 255-279. szám)

1951-11-17 / 268. szám

4 i.i>v^xaber 17. szombat Javítsák meg kapcsolataikat gépállomásaink a termelőszövetkezetekkel A termelőszövetkezetek megte­remtésében, szervezeti és gazdasági megerősítésében óriási szerepük van gépállomásainknak. Nemcsak azért, mert a fejlett technika al- kalmazájSával hatalmas mértékben segítik elő a nagyüzemi kollektív gazdálkodás megszervezését, hanem azért is, mert a már meglévő cso­portoknál komoly segítséget kell nyujtaniok a csoport megszilárdí­tásában, a termelési terv összeál­lításában, és általában minden gazdasági munka elvégzésénél. A gépállomásvezetőknek ismerniük kell a körzetükhöz tartozó terme­lőszövetkezetek munkájában jelent­kező problémákat, tudniok kell ar­ról, hogyan hajtják végre a meg­kötött munkaszerződéseket és messzemenő támogatást kell nyúj­tani a problémák megoldásához. A gépállomás mezőgazdászainak segí­teni kell a termelőszövetkezet agro­nómia! ellátása útján, a munka helyes megszervezésében, a helyes vetésforgó megállapításában, a terv elkészítésében. A mezőgazdá­szok feladata az is, hogy a leg­messzebbmenőkig használják ki termelőcsoportjaink a fejlett agro­technika minden vívmányát. Vájjon hogyan felelnek meg a követelményeknek Szabolcs-Szat- már gépállomásai? A megye gép­állomásainak nagyrészére általá­ban jellemző, hogy nem megfelelő a kapcsolatuk a termelőszövetkeze­tekkel. A kapcsolatot legfeljebb csak a mezőgazdász képviseli,, s a traktoristák, akik a szövetkezetek mezején dolgoznak. A gépállomás­vezetőink a legritkábban látogat­nak el egy-egy termelőcsoportba azzal a céllal, hogy a munkákra vonatkozólag megbeszéljék az elő­forduló hibákat s azok kijavításá­nak módját. Hogy mennyire nem törődnek, és milyen keveset tesz­nek a gépállomásvezetők a ter­melőcsoport és a gépállomás viszo­nya megjavításáért, azt semmi sem bizonyítja, jobban, mint az a kö­rülmény, hogy a mostanában lezaj­lott gépállomási tanácsülések kevés kivétellel, nem sok ered­ményt hoztak. A gépállomásveze­tők nagyrésze abban a téves hit­ben él, hogy a gépállomás „ma­gáért” van, nem pedig a kollektív nagyüzemi mezőgazdaság megte­remtéséért. Éppen ezért nem fordítottak nagy gondot a tanácsülések megszervezésére sem, amely a termelőszövetke­zetek és a gépállomás közti viszony megtestesítője. Az ófehértói gépállomás vezetője, Fóti elvtárs még a levelet sem bontotta fel, amelyben a megye- központ értesítette a tanácsülés megtartásának határidejéről. A termelőcsoport és a gépállomás rossz kapcsolatának kirívó példá­ja : a gépállomás felszántott olyan (földet a csoportnak, amelyből még nem szedték ki a burgonyát. Ha pedig meg is tartották volna a ta­nácsülést némely gépállomáson, nem végeztek semilyen szer­vező munkát, így nem jelent meg a tanácskozáson egy csoportelnök sem, mint ahogy az a dózsapusz- tai gépállomáson történt. Ott, ahol a gépállomás vezetősé­ge és a mezőgazdász megadja a kellő segítséget a termelőcsopor­toknak, annak az eredménye nem marad el. A nagyecscdi gépállomás mező­gazdásza, Kovács elvtárs se­gítségével a nagyecscdi ter­melőcsoport 262 mázsa cu­korrépatermésátlagot tudott el­érni. a csaholci gépállomás •vezetője állandóan tartja a kap­csolatot a csoportokkal, ha valami (problémájuk van, segít annak megoldásában, megmagyarázza az állandó brigádok jelentőségét, és segít azok megszervezésében is. — Muha elvtárs mezőgazdász jó kap­csolatot teremtett a termelőcso- iportokkal. Minden munka előtt megbeszéli a tennivalókat, és meg­adja a szükséges útmutatást.’ — A gépállomás körzetében lévő terme­lőszövetkezetek jól dolgoznak, erre mutat az is, hogy állandóan emel­kedik a belépők és az újonnan megalakult csoportok száma. — A nyár óta 18-ról 36-ra emelkedett a .termelőszövetkezet száma. A csaholci gépállomáson minden munka megindulása előtt a gép­állomási tanács értekezletet tart. A bedőbokori „Dózsa” termelő­csoportban kétszeri jégverés elle­nére is 60 mázsás tengeritermést takarítottak be. Míg a büdszent- mihályi gépállomáshoz tartozó fi­sra dobi „Táncsics” tszcs-ben ki kellett szántani a tengerit, mert nem sikerült. A gépállomás gazdá- sza és a csoport növénytermesz­tést brigád vezetője addig vitatkoz­tak a különböző agrotechnikai kér­déseken, míg végül a tengeriből nem lett semmi. Sem a gépállo- másvezetö, sem a párttitkár nem figyelt fel a káros „vitára”, De elhanyagolták a többi csoportokat Is, melynek következménye: kevés a belépő a csoportokban. Csak az a gépállomás mond­hatja el magáról, hogy jó a kap­csolata a termelőcsoportokkal, amelynek traktorosai is tevékeny módon részt vesznek a csoport szervezeti és gazdasági fejlesztésé­ben. A traktorosoknak érezniök kell, hogy munkájuk jó elvégzése, a különböző újítások fel- használása, a minőségi munka, mindez a termelőszövetkezet meg­erősödését, fejlesztését szolgálja. Ott, ahol a gépállomás vezetősége szívén viseli a termelőszövetkezet gondját, ott a traktoristák is, a jó példát követve, igyekeznek jó munkával elmélyíteni a kapcsola­tot. A tiszaszalkai gépállomás trakto­ristája, Kreknyák József a bara­bási tszes-nek szántva azt tapasz­talta, hogy akárhogyan állítja be az ekét, a szántás nem jó. Bán­totta a dolog, mert tudta, hogy a rossz munka a termelés rovására megy. Addig gondolkodott, míg ki nem találta, hogy az eke után tár­csát akaszt. A végzett munka így már javult, de még nem volt ki­elégítő. Még egy boronát is akasz­tott a tárcsa után, mellyel most már tökéletes munkát tudott vé­gezni. Becsülik is érte a termelő- csoportban. De a jánki gépállomásvezető váj­jon hogyan segíti elő a termelő- csoport fejlődését mikor maga is idegenkedik az újítástól? A me­gyeközpont ismertette a gépállo­másokkal a vetőgép fogaskeréktö- rés kiküszöbölésének módját. Az újítás alkalmazása két és fél órai időt vesz igénybe, és kiküszöböli a soknapos állásokat, amelyeket egy- egy fogaskeréktörés okoz. De a jánki gépállomásvezető ezt az újí­tást nem volt hajlandó alkal­mazni. A gépállomás és a termelőszövet­kezetek közti kapcsolatban méjf nagyon sok hiba van Ezen sürgősen javítani kell. A gépállomásvezetők, a politikai ve­zetők, a mezőgazdászok és a trak­torosok munkájukkal állandóan támogassák a termelőszövetkezete­ket. Támogassák úgy, hogy hama­rosan komoly javulásról számol­hassanak be, . — áfra Rádióműsor NOVEMBER 17, SZOMBAT KOSSUTH-RÁDIÓ: 6.00: Nacy­jainkról szól az ének. 5-30: Hírek. 5.40: Fúvószene. 6.00: Falurádió. 6.30: Menyeeskek énekegyüttese éne­kel. 6.45: Hírek. 7.00: A V1T dalai­ból. 8.05: Hanglemez. 11.30: Öregek. Elbeszélés’. 12.00: Hírek. 12.30: Szencl- lai László és zenekara játszik. 13.15: Zenekari muzsika. 14.19: Fiatal mü! vészek hang-versenye. 14.30: A máso­dik határ. Kádiódráma. 14.50: .Kínai kantáta. 15.30: A Társadalmi Szemle legújabb számának ismertetése. 15.45: Állami vállalatok hírei. 15.50: Könyv, musika, színház. 16.lő: Szovjet na­pok — szovjet emberek. 16.20: Szov­jet zenekari muzsika. 17.00: Hírek. 17.10: Tánczenc. 17.50: Falurádió. 18.25: Népi együttes. 19.00: Egy falu — egy nóta. 20.00: Hangos Újság. 20.40: A begyűjtési verseny hírei. 20.45: Közvetítés a Magyar Zenei Hét megnyitásáról. 21.30: A költészet kincsestárából. 22.00: Hírek. 22.25: Tánc éjfélig. 24.00: Hírek. PETÖFI-KÁDIÓ: 6.00: Hangleme­zek. 6.45: Jó reggelt, gyerekek! 7.05: Hanglemez. 7.35: Amit a mozi­ban hajlottunk. 800: Operettrészie­tek. 8.40: Magyar dalok. 9.45: Gö­rög gyermekek műsora. 10.00: Hírek. 10.10: Délelőtti hangverseny. 10.50: Hanglemezek. 15.00: Népballadák. 15.40: Regényrészlet. 16.00: Zenei újság. 16.35: Ipari szaktanfolyam. 16.50: zív küldi szívnek. 17.10: Ta­nuljunk énekszóra oroszul! 17.30: Hírek. 17.40: Népi zenekar. 18.15: Hanglemez. 18.40: Tánczene. 19.15: Sportnegyedóra. 19.30: Mindenki ope­rája. Don Pasquale. 21.30: Ajándék­műsor. 22.30: Népi zenekar. IDÖJ ÁRÁSJ ELENTÉS Várható időjárás szombat estig: változó felhőzet, néhány helyen, főleg nyugaton kisebb eső. Mérsékelt észak­nyugati-északi szél. A hőmérséklet alig változik. Várható hőmérsékleti érté­kek: szombaton reggel minusz2—plusz 1. délben 10—13 fok között. — Fűtés alapjául szoláló napi középhőmérsék­let az ország egész területén több mint négy C’ fok. ÜLTESSEN gyümölcsfát! Alma, körte, szilva, kajszi, cseresznye, meggy oltványokat utánvéttel és azonnal szállít a Tiszántúli Állami Faiskolák Dózsapuszta. Nagyobb gondot a pártkiadványok terjesztésére l Az előttünk álló feladatok meg­követelik tőlünk azt, hogy a nóp- nevelőinunka színvonalát állan­dóan emeljük. A pártszervezetek feladata, hogy jó érvekkel, adatok­kal lássák el a népnevelőket s ez­zel javítsák az agitáció minősé­gét. S hogy a pártszervezet ezt a feladatot be tudja tölteni, hogy a népnevelők jól tudjanak agitálni, ahhoz az szükséges, hogy lelkiis­meretesen felhasználják a Párt írásos kiadványait, brosúráit, füze­teit stb. Ha megvizsgáljuk azt, hogy pártszervezeteink hogyan fog­lalkoznak Pártunk agitációs és propagandakiadványaival, folyó­irataival, akkor meg kell állapí­tani : sok hiba tapasztalható ezen a téren. A fő hiba az, hogy szer­vezeteink nagyrésze, beleértve kö­zépszerveinket is: nem foglalkoz­nak kellőképpen, rendszeresen a pártkiadványok terjesztésével. A balkűnyi pártszervezetnél például a leküldött anyagok hónapok óta érintetlenül hevernek. Az utóbb küldött pénzes és díjtalan anyago­kat fel sem bontották. Meg sem nézték a „Termelőszövetkezeti Hír- adó’-’-kat például, amelyeket már régen el kellett volna juttatni a dolgozó parasztokhoz, népnevelők­höz. Az alapszervezet titkárának és ágit, prop, felelősének az a vé­leménye: „nálunk nem lehet pro­pagandaanyagot terjeszteni ...” — Nem is lehet úgy, hogy az ágit. prop. felelős, aki a Népbolt vezető­je, a pártkiadványokat egy éve már a Népbolt raktárában hever- tette! A kisvárdai gépállomáson négy hónap óta felbontatlanul hevertek a „Pártépítés’’ számai, a Népneve­lő-füzetek s más propagandaanya­gok. Hasonló a helyzet a nagykál- lói gépállomáson. A nagykállói ál­lami gazdaságban a pártvezetőség nem is tudott arról, hogy az alap- szervezethez érkeztek párt kiadvá­nyok (?!) — az anyagnak nincs felelőse. Sorolhatnánk tovább azokat az alapszerveket, ahol nem fordítanak gondot a pártkiadványok terjeszté­sére. Vannak azonban ezen a téren jó munkát végző elvtársak is.. -7 Nemcsak rendszeresén terjesztik a kiadványokat, hanem a helyi ada­tokat is közük a népnevelőkkel s így állandóan javul a népnevelő munka. Ilyen jó munkát végez, a kisvárdai, nagykállói, nyírbátori falusi pártszervezet. A büdszent- mihályi gépállomáson maga a tit­kár elvtárs gondoskodik -arról, hogy a pártkiadványokat megkap­ják a brigádok s ugyanakkor ma­gyarázatot fűz minden egyes anyaghoz, megmagyarázza annak felhasználási módját. A kislétai gépállomás pártvezetősége is gon­dosan bánik a pártkiadványokkal s nemcsak a párttagok, hanem a pártonbívliliek körében is terjeszti. Tekintsék ezeket az alapszerveze­teket példaképüknek azok az alap- szervezetek, ahol hanyagság, gon­datlanság és felelőtlenség uralko­dik a propaganda- és agitációs anyagterjesztés területén. A Párt- írásos kiadványok formájában Is igen nagy segítsége nyújt a felada­tok elvégzéséhez. Ezzel a segítség­gel minden egyes pártszervezet kö­teles élni! . Hirdetmény Tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottak arcképes igazolványai­nak érvényesítése 1952, évre Értesítjük a tényleges és nyugellá­tott közalkalmazottakat, hogy arcké­pes igazolványaikat 1952. évre tör­ténő érvényesítést 1951. november hó 26-tól kezdődően 1951. december 31-ig végezzük. Felhívjuk az érdekelteket, hogy a szolgálati főnökségeik útján a fenti időpontig az érvényesítést kér­jék. Nyugellátott közakalmazottak a A—H kezdő-betűsök november 28-ig, I—K kezdőbetűsök december 3-ig ér­vényesíthetik arcképes igazolványai­kat.- Azok a nyugellátott közalkalma- zotak. akik az igazolványuk érvénye­sítését kívánják, a törzsszámúk köz­lése mellett kérjék az űrlap megküldé­sét az Országos Nyugdíjhivataltól. Az érvényesítendő igazolványokat a gyorsabb elintézés végett kérjük pos­tán beküldeni és mellékelni a saját címére megcímzett borítékot, amelyet 24 órán belül érvényesítve vissza­küldőnk. MÁV. Igazgatóság Debrecen. Hirdetmény Büdszentmihály községben. Paula- liget dűlőben befogtak 5 drb csikót. Igazolt tulajdonosuk átvehetik a Köz­ségi Tanácsnál. Ha a tulajdonos no­vember 30-ig nem jelentkezik, a csi­kókat nyilvános árverésen elárvere­zik. — V. Pethe Sándor VB titkár h. APRÓHIRDETÉS ELADÓ egy szép fehér hálószoba­bútor, Virág-u. 39. sz., 3. ajtó. FAJTISZTA farkaskutya-kölykök eladók. Gorkij-tér 3. sz. KIFOGÁSTALAN hosszú bőrkabátot vennék (borjúbörből). kéztől. Tóth, Kisvárda, Dózsa Gyorgy-u. 12. JÓÁLLAPOTBAN lévő író-, szorzó­éi» öf-szeadógépet veszünk. Kiskereske­delmi tVállalat. Dózsa György-u 27. EGY drb ruhaszekrén.v. sezlon és ket ágysodrony eladó. Eötvös-u. 3. EGY világos hálószobabútor eladó. Virág-u. 59. REMINGTON irodai írógép eladó. Érdeklődni: Kovács, Bessenyei-tér 2. SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Felelős szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadó: Gvöre József Szerkesztőség: Nyíregyháza. Dózsa Gvörerv-u. 6 Tel.: 13-70. 32-77 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u l — Telefon: 30-00. Nyíregyházi-nyomda. V Nyíregyháza, Dózsa György-u. 5. Fontos intézkedéseket tartalmaz a nyugdíjrendeletnek az özvegyekre vonatkozó része A Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak a dolgozók egységes társadalom­biztosítási nyugdijáról hozott 1951. évi 30. számú törvényerejű rendeieic fontos intézkedéseket tartalmaz az özvegyekre vonatkozóan is. A tőkés világban még a keresőké­pes munkás eiete is sanyarú voit, nem is szólva arról a nyomorról, ami a munkascsaládokra akkor várt,_ ha kidőlt a keresőképes apa. A tőkés világban nem törődtek az özvegyek­kel. Népi demokráciánk messzeme­nően gondoskodik a dolgozó családok­ról, a nőknek nemcsak egyenlő műn. kaiehetőséget és egyenlő bért bizto­sit, de ezentúl a közelmúltban meg­jelent nyügdljrendelet mésszemonően támogatja a dolgozók özvegyeit. A rendelet kimondja, hogy özvegyi nyugdíj jár a férj halálától számí­tott egy éven át minden özvegynek, akinek meghalt térje a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idut eltöl'-ötie. Ismeretes, hogy a rokkant­sági nyugdíjhoz a következő legrövi­debb szolgálati idő szükséges: 22 éves korig férfiaknál három, nőknél kettő, földalatti, vagy egészségre ártalmas munkahelyen és munkaközben vég­zett munkánál két év. 22—25 éves életkorig férfiaknál négy, nőknél há­rom, földalatti vagy egészségre ártal- imas munkakörben végzett munkánál ugyancsak három év. 25-től felfelé a következőképpen alakul: 25—30 éves életkorig hat, négv, illetve négy, harminc—harmincöt éves életkorig nyolc, öt, illetve öt, harmincöt— negyven éves életkorig 10, hét, illetve hat év, negyven éven felül pedig fér­fiaknál tíz, nőknél kilenc, földalatti vagy egészségre ártalmas munkakör­ben végzett munkánál hét év a rok­kantsági nyugdíj eléréséhez szüksé­ges legrövidebb szolgálati idő. Szolgálati időtől függetlenül jár egy éven át az özvegyi nyugdíj, ha a férj üzemi baleset, illetőleg foglalko. zási betegség következtében halt meg. ÁLLANDÓ ÖZVECYI NYUCOIJ jár, vagyis egy éven túl is jár a nyugdíj annak az özvegynek, aki férjé halálakor 50-ik életévét betöl­tötte, vagy rokkant, vagy aki leg­alább két árva ellátásara jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik, vagy akinek a férje mint földalatti munkahelyen dolgozó bányász, üzemi baleset következteben halt meg. A rendelet előírása szerint az özve­gyi nyugdíjra jogosultság szempont, jaból rokkant az a nő, aki egészsége, nek megromlása vagy testi fogyatko­zása következtében munkaképességét legalább kétharmad részben elvesz, tette. A rokkantság alapján megálla. pitéit özvegyi nyugdíj a rokkantság tartamára jár. Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó igény az özvegy újabb megrokkanása esetén, vagy 55-ik élet­évének betöltésekor éled fel. Annak az özvegynek, aki férje ha­lálakor a 40-ik életévét már betöl­tötte, de állandó özvegyi nyugdíjra nem volt jogosult, 55-ik életéve be­töltésétől kezdve, továbbá megrokka­nása esetén jár állandó özvegyi nyug­díj. Ha az özvegy megrokkanása fér­je halálától számított tíz év eltelte előtt következik be, állandó özvegyi nyug­díjra akkor is jogosult, ha férje ha­lálakor 40. életévét még nem töltötte be. Annak az özvegynek, aki legalább két árva ellátásra Jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik, az özvegyi nyugdíj az árvaellátás folyósításának időtartamára jár. Ha az árvaellátás folyósítása az özvegy 40-ik életévé, nek botöltése után szűnik meg, az özvegyi nyugdíjra vonatkozó igény az özvegy 55-ik életévének elérésekor vagy megrokkanása esetén feléled. A nyugdíirendelct kimondta. hogy annak a nőnek, akinek házasságát törvényesen felbontották vagy, aki férjétől egy évnél hosszabb idő óta különváltan élt, özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha férje halálakor tartásdíjra jogosult volt. A feleséggel egyenlő feltételek mel­lett' özvegyi nyugdíjra jogosult az a no élettárs, aki a meghalt férfival annak halálát közvetlenül megelőzően legalább egy éven át együtt élt, ha az együttélésből gyermek származott és a férfi az apaságot elismerte, vagy azt a bíróság jogerősen megállapí­totta. A rendelet kimondja, hogy az öz­vegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából a férj halálának szá­mit annak eltűnése is, ha az eltűnést a bíróság Jogerősen megállapította. MIKOR JÁR VÉCKIELÉCITÉS AZ ÖZVEGYNEK? Az özvegyi nyugdíjra való igény megszűnik, ha az özvegy újból házas­ságot köt. Aki állandó özvegyi nyug­dijat kap, annak újabb házasságkö­tés esetén egy évi özvegyi nyugdijá­nak megfelelő összegű végkielégítés jár. MENNYI AZ ÖZVEGYI NYUGDÍJ? Az özvegyi tőrzsnyugdij összege a nyugdíj megállapftásánál alapul szol­gáló munkabér 15 százaléka. Nyug- uijkiegészités óimén az 1945. évi ja. nuár hó 1. napja óta munkaviszony­ban töltött minden év után a törzs, nyugdíj 2 százaléka jár. Az üzemi baleset, vagy foglalkozási betegség következtében meghalt férj özvegyé­nek törzsnyugdija a nyugdijmegállapu tásának alapjául szolgáló munkabér 30 százaléka. Ehhez is Jár a kiegészí­tés, vagyis ha az elhalt férj halálát megelőző 12 hónap alatt átlag 1000 forintot keresett és mondjuk foglal­kozási betegség következtebén halt meg, akkor özvegyének az 1000 fo­rint 30 százaléka, tehát 300 forint özvegyi törzsnyugdíj jár, ehhez Jön évenként a tőrzsnyugdij 2 százaléka vagyis 1945 január 1. óta 7X6 forint, azaz 42 forint, így az özvegyi nyug­díj 342 forint.

Next

/
Oldalképek
Tartalom