Néplap, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-09 / 210. szám
Í951 SZEPTEMBER 9, VASÁRNAP 3 Már 23 centire szánt a traktor Varjálaposon mert jövőre 20 mázsás búzái akar a „Győzelem" fsz Mikor egy hete Ifjú Lukács András, a varjúlaposi „Győzelem” termelőszövetkezet elnöke l'estie utazott a legjobb gabonatermelők értekezletére, úgy ment, mint aki először megy valahová, cie ulána állandó vendég akar lenni. Úgyis indították útba a „Győzelem” tagjai. — A vállalásunkról meg ne feledkezzél — mondták. — Ne félj, nem kell jövőre szégyenkezned. Jövőre elérjük búzából a 20 mázsás átlagot I — bizonygatták a tagok. Ifjú • Lukács András aztán az értekezleten tolmácsolta is a „Győzelem” tagjainak vállalását. Nem üres fecsegés volt ez. Előre megfontolták, megtárgyalták a tsz. tagjai és úgy határoztak, hogy a 20 mázsát nyugodtan vállalhatják. Hogy mire építik a vállalás teljesítését? A szovjet tapasztalatokra és a munka jő megszervezésére. Ez az év megmutatta, hogy a szovjet módszerek alkalmazása megnöveli a terméseredményt főleg akkor, ha a munkálatokat idejében végzik el. A szovjet kolhozok példájára megmunkált föld évről-évre magasabb termést ad. — Ezt is tapasztalatból mondják a „Győzelem” tagjai. Az 1049-ben vetett gabona „csak” 10 mázsa átlagot adott, az 1950-es pedig már 17 mázsa 18 kilót. Ha megkérdik a „Győzelem” tagjait, hogy minek köszönhetik az idén aratott több mint 17 mázsás átlagot — a felelet mindig ezzel kezdődik: „Legelőször is a jó talajelőkészítésnek...” Talajelőkészítés. Ez az, amire már most nagy súlyt fektetnek a „Győzelemben”. A napokban összeült a tsz. vezetősége és megvitatták a munkák menetét. Meghatározták azok' elvégzésének határidejét. Így lett határozat, hogy az őszi árpát szeptember 12-re elvetik, míg a búza vetését október 25-re fejezik be. Az elnök már másnap felkereste a gépállomást, ahol erősen kikötötte, hogy a „Győzelem” földjén a minisztertanács határozatának megfelelően legalább 2-—23 centiméter mélyen végezzék el a szántást. A gépállomásvezető ezt meg is ígérte. Pénteken azután Cserpák József traktoros megérkezett gépjével. — Ifjú Lukács András mindjárt útbaindította. Megmutatta a felszántásra váró földeket és beszélgetés közben elmondta, hogy milyen termés elérését vállalták a „Győzelem” tagjai. — De hogy jövőre valóban 20 mázsát arassunk egy hold földről, ez rajiatok is múlik — mondta a két traktorosnak. Rajtatok is múlik, hogy lesz-e még több kenyér az eddiginél az országban jövőre. — Hogy mit tegyetek ennek érdekében? Azt, hogy becsülettel végezzétek munkátokat, hogy a megbeszélt 9 colos mélységben szántsátok fel földjeinket! Cserpák József vezető traktoros és Büstyei Károly segédvezető jó munkát fogadtak. Cserpák Józsefnek még külön szívügye is, hogy a „Győzelemnek” jó termése legyen, mivel a „Győzelem”-ben dolgozott ő is nemrég és a felesége is annak tagja. Büstyei Károly még arra is gondol, hogy a 20 mázsás termésátlag elérésével ők is jutalmazva lesznek, a minisztertanács határozata szerint. Mikor aztán az elnök eltávozta után felült a traktorra Cserpák József, a segédvezetőnek csak annyit mondott „Rajta leszünk, hogy meglegyen a „Győzelem” 20 mázsás búzája 1” A megindított traktor után pedig a 9 col. mélyre beállított eke szélesen hasította a földet. Ifjú Lukács András a dohányosok felé indult. Mentében újra átgondolta a vetés munkaszervezését, úgy, ahogy azt mór egymás között megbeszélték. S0 hold búzavetést állandó területükként három munkacsapat részére osztják fel. Az elvetést keresztben, hosszában végzik, ami megakadályozza a búza megdőlését. Minden munkacsapatból egy-egy ember közösen végzi el majd a műtrágyá- zánt- Télire hófogót készítenek a búzaföld végére kóró, kukoricaszár és szalma felhasználásával, hogy így is a vetésen marasztalják a téli csapadékot. Kora tavasszal aztán, ha fagyos, hengerezni fogják a vetést, lia pedig nem, akkor fogasolják. Ezután szórják el a fejtrágyának a pétisót. Nem volt könnyű dolga ifjú Lukács Andrásnak, míg odépg jutott, hogy minden tag szívügyének tekintse az agrotechnika alkalmazását. Még a tavaszon is húzódoztak tőle sokan. Apja, idős Lukács András és idős Újvári Imre is azok között volt, akik ellenezték a kukorica négyzetes vetését. Ma már ők a leghangosabbak, akik a „Győzelem” kukoricaföldjére viszik az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat. hogy nézzék meg a holdanként 50 mázsát is megadó négyzetesen vetett kukoricájukat, vagy a trágyával vetett burgonyájukat ami ről holdanként 200 mázsát várnak. Persze látták és látják a „Győzelem” nagy terméseredményeit a Varjúlapos körüli tanyavilág dolgozó parasztjai is. Látta például Kovács András, aki a Báji-bokur- ból Varjúlaposra költözik míg három családdal együtt, nogy a „Győzelem”-ben dolgozva élje az ottani tagok boldog életét. Most bontakozik ki igazán a nyírbátori „Vörös csillag44 tszcs tagjainak jómódú élete Ka valaki visszanéz 1949 re, a nyírbátori „Vörös csillárt“ megalakulásának első évére, ezt találja: vagyon 21 tag, 230 hold föld. Más semmi. Sem állatuk, sem gazdasági {elszerelésük nem volt. Csupán a töreti jn bizodalmuk a Pártban, akinek tánácsát követve, szakítottak az ósdival és léptek az új, boldogabb életet ígérő szövetkezeti gazdálkodás útjára a „Vörös csillag“ tagjai. A közös munkára tömörült akkori nincstelenek bíztak a Párt, az állam segítségében: kaptak segítséget! És hogy nem csalatkoztak a csoporttagok az újban, a közös munkában, azt látják ma már a nyírbátori kívülállók is. Látják azt a haladást, amit a „Vörös csillag“ két év alatt elért. Ma már 10 lova, 5 csikója, 21 sertése, 240 l'uha van a „Vörös csillagnak” és mindenféle gazdasági felszereléssel rendelkeznek. Épületekben sincs hiány. Csak az idén építettek egy 30 méteres, 8 fiókos beton és egy 10 méteres deszka- dohánypajtát. A csoport terméseredményeiről beszélnek a község egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai, hiszen nap. irint nap látják mezőn végzett munkájuk közben a „Vörös csillag“ véleményéit. A csoport tagjaitól pedig meg-meg kérdezik, hog" miből mennyit várnak. Azok pedig nem kis büszkeséggel sorolják, hogy búzából 730 mázsa, rozsból 411 mázsa, árpából 90 mázsa, zabból 330 mázsa, szösz ös bükkönyből pedig 45 mázsa volt a termés. A többi várható termést pedig így soroljak: 1C00 mázsa kukonca, 200 mázsa napralorgó, 2500 mázsa burgonya, 600 mázsa alma, 10—15.000 liter bor, 180 mázsa do hány, 400 mázsa lucerna, széna és mintegy 100 mázsa köles és muharszéna a másodvetésb öl. Jut mit eladni és jut mit munkaegység szerint szétosztani, Jól jövedelmez a juhok tartása is, hiszen csak gyapjúból eddig több, mint 12.000 ío- rintot kapott a tagság. Búzából csak „C“ vételi jegyre több mint 180 mázsát adtak el az államnak és az arra kapott iparcikkvásárlási utalványra minden csoporttag megkezdte a téliruha vásárlást. De az igazi vásárlás majd elszámol áskor lesz! Hggedüs Béla akkor 7500 forintot számít felvenni pénzben, ami meg is lesz neki. Két lányával dolgozik, akikkel 800 munkaegységet dolgoznak október 1-ig. A pénzjövedelem mellé azt is kiszámolták Hegedűs Bélának, hogy egyéb term elvényekből mit fog kapni Kenyérgabonából 40 mázsát, árpát 223 kilót, zabot 731 kilót, mákot 16 kilói már kapott is szálastakarmányt a háztáji gazdaságban lévő tehene részére 40 mázsát, a 2 hízóiát is lesz miből tartani. 56 mázsa burgonyát és 24 mázsa kukoricát kap, Bort 480 litert, almát 8 mázsát, szilvát 240 kilót kap, Szutor András, Kóródi Sándo r és a többiek is ilyen jövedelmet visznek haza. Erről beszéljenek a nyírbátori népnevelők, mindenkinek, lóként ha olyan gazdához kerülnek, aki még nem hallott mindent a „Vörös csillag“ tagjainak gondtalan, jómódú életéről. Forditson nagyobb gondot a szántási szerződéskötésekre a nagyecsedi gépállomás A cséplési tervteljesítésben elég jó eredményt ért ei a nagyecsedi gépállomás. Tervét 167 százalékra teljesítette Ehhez az eredményhez nem kis mértékben járult hozzá Nagy Sándor ielelős vezető, aki kilencszázas gépével 40 vagon terményt csépelt el. Tervét 205 százalékra teljesítette. A legutóbbi taggyűlésen felvették tagjelöltnek. És ez az, ami még jobb eredmények elérésére serkenti munkájában. Mezei Sán dór 135 százalékos teljesítéssel szintén az elsők közt van, Szabad idejüket felhasználtál; a munkások nevelésére. Munkájuk eredményes volt. Egy munkás se hagyta el a gépét a cséplés idején. A gépállomás ifi brigádjának mindketten tagjai, Nem vall szégyent velük a gépállomás ifjúsága. Nem dicsekedhet ilyen jó eredménnyel Kulcsár Mihály felelős vezető. Király László ellenőrrel együtt elfeledkeztek arról, hogy a párttagoktól példamutatást várnak a dolgozók. Mínketten otthagyták a gépet, elmentek attól messzire, a hűvösre, pihenni. És ha a gépnek baja volt, az etetőre bízták megcsinálását. „Gondos“ munkájuknak meglett az eredménye: egy teljes hetet álltak a csépléssel, géptörés miatt. Nem is tudták, csak 70 százalékra teljesíteni tervüket, A cséplö- munkások nevelésére sem fordítottak elég gondot. Ennek következménye, hogy 8 munkás hagyta ott a gépet. Az általános nyári tervteljesítéssel már nem dicsekedhetnek az ecsedi gépállomáson, hiszen 65.8 százalékos teljesítéssel a 20-ik helyen vannak. Ennek oka, hogy tarlóhántási tervüket csak 34 százalékra teljesítették, Az őszi terv teljesítésében se lesz jobb az eredmény, ha továbbra is ilyen hanyagul kezelik a szerződéskötést, Csupán 23%-ig biztosították eddig az őszi szántáshoz a területet. Ugylátszík, a gépállomás dolgozói azt várják, hogy a sültgalamb a szájukba repüljön. Nem mennek lu a dolgozó parasztokhoz szerződést kötni, mondván, hogy „úgy sem kötnek azok szerződést, mert készpénzzel kell fizetni“. Ez a véleménye még Szabó elvtársnak is, a gépállomás vezetőjének. Szabó elytárs nem sok érteimét látja a munkásokkal folytatott egyéni elbeszélgetéseknek. „Hiába beszélgetünk mi a munkásokkal nem sok értelme van annak, mert egy félóra múlva úgy is elfelejtik, hogy miről beszéltünk“. — Iuv becsüli lé Szabó elytárs a dolgozók nevelését. Szatmári Mihály politikai helyettes elvtárs is keveset törődik a dolgozók politikai nevelésével. Ha fel is keresi őket, kevés időt tölt ei egv-egy dolgozó mellett. A legutóbbi taggyűlésen Sívadó Miklós elv- társ, az üzemi bizottság titkára beszélt arról, hogy a gépállomáson a terv nemteljesítésének oka elsősorban a politikai nevelés hiánya. Az elmúlt oktatási évben elhanyagolták a dolgozók politikai nevelését. A szemináriumokat is csak ritkán tartották meg, mert Szatmári elvtárs mindig talált valami „munkát“, ami miatt elmulasztotta az oktatás megtartását. A DISZ szervezettel is keveset törődik Szatmári elvtárs. Pedig sokszor kért segítséget tőle Monodi elvtárs, a DISZ titkár. A nagyecsedi gépállomás vezetősége a jövőben tartsa jobban szívügyének a munkásokkal való foglalkozást. Számolja fel a hibákat, hogy ezen keresztül a munka is megjavuljon, A. K, Beszéljenek magas jövedelmükről, jólétükről a csengeri „Lenin" tsz tagjai Eltelt már pár év. azóta, mikor Csűri 1st. ván Garbolczi Árpád csengeri főszolgabíró parádéskocsisa volt. Ró- yen volt az. de azért még most is eszébe jut sokszor a főszolgabírónál töltött keserves élete. Leginkább este, le. fekvés (lőtt emlékezik. Visszagondol az akkori estékre, éjszakákra, amikor a főszolgabíró ,,úf\ vagy le se hagyta, feküdni vagy elsőórás álmából riasztotta fel és vitette magát szeretőihez vendéglőkbe• Ilyen kor aztán Csűri István, bármilyen hideg volt, a kocsi bakján virrasztót- ta át az éjszakát, mígnem az „úr" kiszórakoz. ta magát. Másnap aztán álmosan hajtva, sokszor majd a lovak közé bukoft. De mentség nem volt, dolgozni kellett, mert megtörténhetett, hogy a főszolgabíró ,,úr” ökle odasuj. tott a kimerült Csűri István nyakszirtjére. Vagy még rosszabb is történhetett akkor, ha a főszolgabíró .,úr" kímélni akarta magát. MERT ILYENKOR csak szólt az őt körülvevő csendőreinek. Másnap maguk után húzott lábbal jártak azok, aki. ket kiszemelt. Ha valaki megkérdi, tőle, ..mi volt Garbol- czinál a fizetős?” — Csűri bácsi gondolkozás nélkül sorolja hiszen kívülről tudja, hosszú időn keresztül volt kénytelen abból élni. — Mi volt?... 12 mát zsa gabona, 80 pengő, 1 öl fa. 24 kiló só. 2j ki- ló főzelék és 1 hold kukoricaföld. Tovább nincs. Ezért kellett nekem éjjel, nappal kiáll, ni és legtöbbször az asszonynak is a „nagyságos asszony” parancsára”. A felszabadulással eltűnt Csűri István életé, bőt az álmallankodás. az éjszakai fagyoskodás. De a legnagyobb nyugalmat. mint ö mondja, a „Lenin'’ termelőszövetkezetben találta meg. Nappal dolgozik. de munkája után megvan a megérdemelt, nyugodt éjszakai pihenése, Mint idős embert, olyan munkára teszik, amit ereje, hez mérten, könnyen el tud végezni. Meg az asszonynak is kerül munka. Mikor teheti. dolgozik ö is. Gyula fia apjánál is többet keres. TAVALY IS megvolt elégedve a család a jövedelemmel. Csak pénzt 10.500 forintot kaptak, valamint a fejadagot, szénát, szál. mát, almát, árpát is, Elnyomja, kukorica pedig megtermett a háztáji gazdaságban. Fel is öltözött télire a Csűri család és hízót vágva, könnyen várták az idei, még a tavalyinál is több jövedelmet. Mert az idén és ez. után minden évben több lesz az. Már számot vetettek a „Lenin” tagjai. !gy jött ki, hogy a gabonafejadag mellett, kukoricából S kilót. búr. gonyából 3 kilót, cukor* hói 1 kilót. almából 1 kilót, kukoricaszárból 1 kévét, kölesből 35 dekát kapnak mwnkaé&ysé- yenkint. Ehhez jön még a repce, szöszösbükköny szalmája és a tűzifa valamint a 30 forint ami szintén egy, egy munkaegységre jut. Mindezek felett már sok termelvényt is osztottak. A szénából például 6 kiló, takarmányszalmából 2 kiló. alomszalmd. ból 4 és fél kiló, árpából 40 deka. zabból 25 deka jutott egy munka, egységre. PERSZE, AZT IS TUDJÁK a szövetkezet tagjai, hogy még ennél többét is tudtak volna keresni. ha nem fordultak volna elő olyan esetek, mint Kanalas János. Sztojka György és Sztoj. ka István tettei. Ők bizony inkább hdtramoz- dítók voltak. Napról, napra csak veszekedést szítottak a tagok között. A munkából pedig nem igyekeztek kivenni részüket. Okult is a „Le. nin” tagsága ebből és a kulákok által biztatott Kanalas Györgyöt. Sztojkákat kizárták ma. yuk közül. Igen szép az idei jövedelem. Csűri Isi- vánék évvégéig majd 500 munkaegységet fognak elérni. Ami azt jelenti, hogy csak pénzből 15. ezer forintot kapnak. A terményekből is kapnak szépen, hiszen 500-szor kell megszorozni a 3 ki. ló burgonyát, kukoricát, fí kiló szénát, meg a többit. Igaz olyanok i| vannak, mint idős Mihók Gábor, aki most vac karja a fejét, hogy eddig kevés munkaegysé. get szerzett. Próbálja is pótolni az elmulasztotta, kát, hiszen sokat fog érni egy munkaegység! Mostanában aztán min. den reggel elsők között van a munkahelyen. A CSENGERI „LENIN“ tagjai a napokban el. mentqk az egyénileg gazdáik kló dolgozó parasztokhoz népnevelő mun. kára. Csűri István is köztük volt. Ő Tőzsér Gedeon 18 holdas kö. zépparasztot látogatta meg. Elmondta régi éle. tét, elmondta, hogy milyen a csoport termése. Eeszélt a mostani köny- nyen végzett munkájú, rét, csak éppen azt jelejtette el elmondani, amire Tőzsér Gedeon legjobban kiváncsi volt. Arról nem beszélt Csűri István és a többi csoporttag sem, hogy milyen jövedelme less ezévben a „Lenin" tagjainak. Pedig Tőzsér Ge. deon arra kiváncsi, hogy ha ő belép a csoportba, tehenének lesz-e elegendő takarmány és hízójának kukorica, no meg neki magának szép jő. vcdelme. A legközelebbi látogatásokon erről is beszéljenek a csengeri „Lenin” tagjai. 8 mindig It'széljenek a kívül, állókkal szépülő életükről. Mert kötelességük hogy dolgozó pamszt. társaikat is a jólét útjára vezessék1 s—QCLSS~**
