Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-02 / 178. szám

1951 AUGUSZTUS 2, CSÜTÖRTÖK 2 Csn Te elvtárs beszéde a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg fennállásának 24. évfordulója alkalmából A Kínai Népi Felszabadító Had­sereg megalakításának 24. évfor­dulója alkalmából megtartott ülé­sen Csn Te elvtárs, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg főparancs­noka besa'det mondott. Hangsú­lyozta, hogy az elmúlt 24 év alatt a Népi Felszabadító Hadsereg ha­talmas erővel fejlődött. A Népi Felszabadító Háború győ­zelmet aratott — folytatta — de ml további feladatokat tűzünk magunk elé. A kínai rép ellensé­gei, a Csang-Kaj-Sek banda és az amerikai Imperializmus még min­dig megszállva tartják Tajvanun­kat és nem adták fel arra irá­nyuló terveiket, hogy kém. és ban­dita tevékenységet fejtsenek ki Kína ellen és fegyveres partraszál­lásokat hajtsanak végre. Az ame­rikai kapitalizmus nemcsak barbár és sértő ellenőrzést gyakorol Taj­vanunk felett, nemcsak elözönlötte szomszédunkat, Koreát, hanem fegyveres erejével a .Talu folyó partjáig is előretört. Az amerikai 1 égi haderő mindezidelg nem szün­tette be állandó provokációit északkeleti területeink felett. Az amerikai és brit imperializmus fel­borította a nemzetközi megegyezé­seket és egyoldalú békeszerződést készül kötni Japánnal, minden ok nélkül megfosztva a Kínai Nép- köztársaságot attól a jogától, hogy résztvegyen a békeszerződés meg­kötésében. Az amerikai behatolók tevéke­nyen résztvesznek Japán újrafel- íegyverzésében és Japán, valamint Korea déli ■ részének állandó meg­szállását tervezik. Az amerikai Imperial izmus ismételten nyíltan kijelentette, hogy folytatja ellensé- gesekedéseit, bogy aláaknázza, a népi demokratikus új Kínát. Jelenleg mindkét részről fegyver­szüneti tárgyalások folynak Ko­reában. Állandó reménységünk ter­mészetesen, hogy fegyverszünet jöjjön létre és hogy a koreai kér- di.'s békésen megoldódjék. Ml for­rón szeretjük a békét, egész Ázsia és a világ békéjét, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az imperialista országok még ma sem akarják a békét. Az amerikai imperializmus mind Ázsiában, mind Iíütúpában tevékeny előkészületeket tesz az új világháborúra és agressziót hajt \\gre Koreában és Tajvanban. Törekednünk kell a Népi Felsza­badító Hadsereg harci erejének fo­kozására, nemzeti védelmünk meg­erősítésére, harcolnunk kell Tajvan felszabadításáért és meg kell vé­denünk hazánkat. A jugoszláv politikai emigránsok „Napred" című, Szófiában megje- t lenő lapja beszámol arról is, hogy 1 Jugoszláviában a csépléssel egyide-ú jüleg a titóistáb megkezdték a búza elrekvirálását. Tltóék ugyan­is már előre eladták az imperia­listáknak az egész Idei termést. Jugoszláviában ma minden becsü­letes ember azon dolgozik, hogyan meneküljön meg az éhségtől és hogyan rejtse el gabonáját a tl- tóista banditák elől. A kizsákmá­nyolt és kiéhezett tömegek tudják, hogy az idei termés megvédése életkérdés számukra. A jugoszláv dolgozó parasztok ellenállását mu­tatja. liogy Oszmán Karabegovics, a titóista „áruforgalmi” tanács el­nöke kijelentette: nem lehet telje­síteni az-idei felvásárlási tervet. A jugoszláv dolgozó parasztok eldugják a klcsépeletlen gabonát és odahaza csépelik ki. összebeszél­nek a cséplőgépek munkásaival, a gabona elrejtésére vonatkozólag és ha szükség van rá, erőszakkal is ellenállnak a tltóistáknak. A paraszti munkaszövetbezetek tagjai úgy harcolnak a titóista fosztogatók és a szövetkezetek ku- lákvezetői ellen, hogy a búzát és egyéb mezőgazdasági terményeket nyomban a cséplés után egymás között szétosztják. így cselekedett a novigrádi szövetkezet Is. A da­ruvári és északi járás egyes szö­vetkezetei is hasonlóképpen cse­lekedtek. Pancsován, l\;ben és az ország más vidékein a vasutasok is csat­lakoztak a dolgozó parasztok har­cihoz : késleltetik a vasúti kocsi­kat, s ezáltal megakadályozzák azt, hogy titóék a gabonát határ­időre külföldre szállítsák. A kommunisták illegális falusi szervezetei Irányítják a Titó-klikk ellen folytatott harcot. Az ő veze­tésük mellett a dolgozó parasztok szövetségben a munkásosztállyal, súlyos csapásokat mérnek titóék fosztogató terveire. Üdvözöljük a magyar dolgozó fiatalok első napilapját a SZABAD IF,JtTS.Ítw-ot Megjelent a magyar dol­gozó fiatalok első napilapja, a Szabad Ifjúság. Nagyjelentő­ségű ez az esemény, hiszen egyik mutatója annak, hogy a magyar dolgozó fiatalok ma büszke, boldog tulajdonosai a hazának, a szocialista jövő­nek, A Párt, Rákosi elvtárs szerető gondoskodása tükrö­ződik vissza abban, hogy az ifjúság lapja napilapként jelen­het meg. Megnyilvánulása ez annak, hotfv valóra vált a ma­gyar ifjúság legjobbjainak, Vasvárinak, Petőfinek, Ság­várinak vá^va. Nap, mint nap szól a Szabad Ifjúság ezentúl a dolgozó fiatalokhoz. Ez azt jelenti, hogv fiataljaink még nagyobb erővel és lelkesedés­sel harcolhatnak a ragyogó szocialista lövő megvalósítá­sáért! DIS"3 szervezeteink fontos feladata hogy minden egyes dolgozó fiatalhoz eljut­tassák a Szabad Ifjúságot. Ed­dig is hűséges harcostársnak bizonyult a lap, a most meg­jelenő nanilaoot pedig még nagyobb lelkesedéssel, gon­dossággal olvassák fiataljaink! Megkezdődött a lengyel hadseregben működött kémbanda pere A varsói legfelső katonai bíróság előtt július 31-én kezdődött egy diverzáns és kémszervezet kilenc vezetőjének pere. A szervezet a lengyel hadseregben működött. A per vádlottal vezették azt a ban­dát, amelyet az Imperialisták was­hingtoni és londoni kémszerveze­teinek központjai irányítottak és pénzeltek. Az első rendű vádlott Stanislaw Tatár, dandártábornok, a hazai hadsereg főparancsnoksága hadműveleti osztályának egykori vezetője, később Kopanskinak, az úgynevezett ..londoni vezérkar” fő­nökének helyettese. Valamennyi vádlott a háború­előtti lengyel reakciós rendszer hadseregének magasrangú tisztje volt. A vádirat megállapítja, hogy a vádlottak az 1945—1950 években az imperialista államok és kémköz­pontjaik javára és érdekében mű­ködtek. Céljuk az volt. hogy alá­ássák a lengyel állam véderőjét és segítsék az imperialista államokat Lengyelország elleni támadó ter­veik végrehajtásában. Ennek érde­kében diverziós és kémbandát szer­veztek a lengyel hadseregben és megkísérelték, hogy erőszakkal megdöntsék a nép hatalmát. A vádirat a továbbiakban rész­letesen felsorolja a vádlottak bűn­cselekményeit. A vádirat rávilágít a burzsoázia és a londoni emigráns kormány politikájára is. Amikor Sosnkowsky 1940 május végén Belgrádban értekezletre hívta ősz. sze a londoni klikk és egy Len­gyelországban működő földalatti katonai mozgalom képviselőit, nem a fasizmust, hanem a munkás köz. pontokban egyre jobban fejlődő kommunista mozgalmat jelölte meg legfőbb veszedelmek. Ezek a reakciós körök szorosan együtt­működtek a Gestapóval. A londoni klikk széleskörű elő­készületedet tett a Szovjet Hadse­reg és a jövőbeli népi uralom el­leni diverziós tevékenység megszer­vezésére. Később részletes útmuta­tásokat dolgoztak ki egy diverziós és kéracselekményeket végrehajtó szervezet létesítésére, amelynek a ,,Nie” fedőnevet adták. Ennek a szervezetnek az volt a feladata, hogy a népi Lengyelország állam- gépezetében, a hadseregben és a politikai pártokban diverziós és kémeselekményeket hajtson végre. A banda feladatai közé tartozott a Szovjet Hadsereg ellen irányuló diverziós és kémcselekmények vég. rehajtása is. A vádirat a továbbiakban rész­letesen ismerteti az egyes vádlot­tak diverzáns és kémtevékenységét és megállapítja: Az összeesküvőknek politikai vo­nalon az volt az elgondolásuk, hogy Jugoszlávia mintájára fasisz­ta rendszert létesítenek, amelyet teljesen alárendelnek az angol., amerikai imperialistáknak. Miklósi elvtdrs cséplőgépvezető. nők nagy gondja van arra, hogy a nappali és éjszakai műszakok közt sose aludjon ici a. versenylelkesedés tüze, A két csapat vetélkedésében, valósággal megnőnek a munkások. Ősz Lajos, Juhász Péter kévevágó. kát. Pásztor Károly kazalmestert az egyik csapatban. Rács 1st’- ' i kévevágót és Demeter kazalmc * a másik csapatban — úgy emleye. tik, mint a munka mestereit. Kém Csak a munka lendülete formálja őket. Formálja az is, hogy sohase mulasztják el a tájékozódást a vi­lág folyásában. G. Fagy elvtárs, aki ,.civilben" DÉFOSZ termelési felelős, regge­lente maga választja ki a napisajtó legfontosabb cikkeit. S szakítanak időt arra, hogy megvitassák e dk. keket mindkét csapatnál. — Visszatérül ez a kis idő, hisz a beszélgetősekből. a tanulásból az következik, hogy egyik munkás se csak a mi osztagunkat nézi. To­vább látnak. Belátják az egész or. szdg portáját — így vélekedik Mik­lósi elvtárs. Messzibbre. látnak, céltudatosan törnek előre. Hare as időért Már att eddigiekből is látható volt, hogy a Miklósi-brigád nem levegőbe beszélt, mikor kimondta: a megye első cséplőbrigádja le. szünk 1 A munkaszervezés legap. róbb részleteire is gondjuk volt. Miklósi elvtdrs G. S5-öse nem csak a rajta lévő három zászlóról nevezetes. Az első pillantásra meg­látni a gépen. hogy jó gazdája van. Kipufogóján sűrű vasháló fogja a szikrát. Hátulján meg hosszú feltekert vezeték végén lámpák. Ez az éjjeli műszak „nap. pali világossága". Nem csak a traktor első lámpája áraszt fényt a cséplőgépre. Hanem a hosszét ve­zetékkel magas póznára viszik fel az áramot s hátul is világosságot „ELHAGYLAK A CSÉPLÉSNÉL BOROS ELVTÁRS!“ Nemcsak a csépiés, a begyűjtés is gondja a Miklósi brigádnak Berkessen II. teremtenek a kazlaknál. Lelemé­nyességben sincs itt hiány. S hogy Miklósi elvtárs valóban jó gazdája.e a gépénekT Jópár he.^ te, hogy szerződésbe foglalta: Nina Nazárova példájára szocialista megőrzésre veszi. Amióta csépel- nek. egyetlen egyszer sem volt üzemzavar. Se a traktoron, se a cséplőgépen. Miklósi elvtdrs szer. ződese a gépeknél vált élő valóság, gá. A zsirozás sohase maradhat el. Legtöbbször állítás közben zsíroz­nak, itt is harcolnak minden per. cárt. Miklósi elvtárs és az egyik etető dilit, a másik etető pedig zsírozóval dolgozik. Pisztollyal zsi. roz, megV mint a karikacsapás. S Miklósi elvtárs munka közben is figyeli gépe „minden mozdulatát". Semmi rejtett hiba se bújhat el előle. aui luhTWJintíK, a perceK-eri A napi tiz-tizenkét állítás — ki számították — mintegy őt órát vesz el. Sokszor még tizenkettőnél is többször állítanak. Közben hol búzát, hol rozsot, hol zabot, vagy szöszöst ver a gép, kijáratni is ki kell. Egyszóval öt óra esik el a huszonnégyből, de tizenkilenc óra: ennyi pontosan a termelő munka ideje. Az állítás 20—25 peronéi so. ha nem tart tovább. Amikor az etető leadta az utolsó leévét az ékeket már szedik, mindenki a maga helyén lát gyors munkához. A reggelizés sem vesz el félórákat. A csapatok tagjai egymást váltva reggeliznek. A munka nem áll meg. Az ebed kérdése megoldódott, hi. szén a nappali dél és az éjszakai „dél" idejére esik pontodon a vál­tás. A cséplőgépnél dolgozik a népnevelőcsoport A megye seregnyi cséplőgépénél vérszegény, formális a népnevelő, csoportok munkája. Miklósi elvtárs brigádja ebben is megérdemli a dicséretet. G. Nagy Lajos, Juhász István, Kántor Dénes, Demeter Károly népnevelők javára írható — s nem utolsó sorban Miklósi elvtárs javára, aki az első népne. velő a gépnél — hogy az elcsépelt gazdák egytől, egyig, mindjárt cséplés után teljesítették beaddsu. kát. Sőt túlteljesítették. A cséplöbrigád legjobb módszere, hogy jó munkájukkal megszeret, tették magukat a berkeszi dolgo. zó parasztokkal. Ezt a barátságot mindig beszélgetésekkel mélyítik cl. S minden csépeltetö gazda szí- résén veszi, mikor a népnevelők kiszámítják tieid, mennyi is a be. adási kötelesség, mennyi a gép. rész, mennyi kell vetőmagra, fej- adagra, pótőrlésre. S mennyi a tisz. ta felesleg, amiért vásárlási utal­ványt kapnak, s sokféle jutalmat még, ha, beadják. Turzé Lajos dolgozó paraszt nem az egyedüli, akinél éjszaka csépel­tek s hajnali négykor — cséplés befejeztével — mindjárt befogott, raktárba szállította terményét, Ä felesleget is. összesen 15 mázsát, négyholdas létére. Juhász Károly bácsi is igy tett. Ahogy átállt haj, nalbm a gép más portárat meg. etette a jószágokat, fclpakolt a szekérre s a raktárig meg sem állt. Miklósi elvtárs a legelső népnevelő Így megy a munka a Miklósi, brigádban. Nem kétséges, meg. mondják a berkesziek is, jó mun. kasok vannak a brigád két csapa­tában. , De Miklósi elvtárs ,,pa. mncsnoklásai” az. ami előreviszi a munkát, Miklósi elvtárs kommunista. a gépállomási pártszervezet vezetősé. gi tagja. A példamutatás, a kom- munista harcos helytállásának pél. ddja —• ezt bátran el lehet monda, ni róla. — Egyszer ázzon veszem észtre magam, hogy az asszony kirakja a holmimat — mondja tréfásan. (Persze nem igy van ez, Miklósiné talán legbüszkébb az urára.) Bér. készén lakik á családja, felesége, 16 éves fia, 15 éves leánya. Nem dicsekvésképen mondja, de a múlt csütörtök óta nem volt otthon. Szombaton a borotválkozó szerszá- mot is úgy hozta el a géphez, ott „kaparta" le magáról a. szakállt, meg a pelyvát, hogy a vasárnapi békemüszakhoz — mint mondja — „ezzel is megadja a külsőséget’’. (Mert az elmúlt vasárnap, azelőtt vasárnap is megállás nélkül dolgo­zott a Miklósi-brigád!) Miklósi élvtárs egy percre sem hagyja ott a gépet, a brigádot. Harcolnak együtt. Miklósi elvtár. sat a. Párt nevelte kemény harcos. sá. Ö pedig neveli a mellette dol­gozó munkásokat. Uj. szép élete van Miklósi elv. társnak. Hej, valaha a Vay gró. foknál... I Ott kocsiskodott hol Nyirtason, hol Berkeszen, a Vay ok uradalmában. Sovány kommen, dóért. Gépre csak ritkán ülhetett. Pedig mir akkor imádta a gépet. Most, hogyan élt Ősszel S80 forin­tot is keresett egy héten. Kétszáz forinton soha nem volt' alul heti keresete. S prémiumot is kapott | jó munkájáért. — Most pedig meglesz a heti négyszáz — mondja biztosan, S megszerezzük a jutalom öt bankót — tréfálkozik. Az ötezer forintos jutalomra érti). Elárulja, motorbi. ciklit akar venni. — De higyje el élvtárs, nem csak a jutalomért. nem csak a •Asslóért harcolunk mi. Békés, síép. óletet akarunk, jómódú falvakat, Ezt a célt látjuk, efelé törünk elő. re. Est bizonyltja a Miklósi-brigád munkája, 06 mázsa helyett 240—* 250 mázsát csépelnek el naponta. Jól dolgoznak. Mi több: harcol­nak! A harcban olyan új emberek kovácsolódnak. mint Miklósi élv. társ, a cséplés mestere. aki bú­csúzóul a megye valamennyi csép- löbrigádjának üzen: — Ne felejtse el az elvtárs « sajtóban megüzenni Boros elvtárs­nak, hogy elhagyjuk a brigádjátl 8 megüzenni a megye cséplőmun­kásainak: lépjenek a nyomunkba, harcoljanak keményen a gyors csáp. lésért, a gyors beadásértl Megüzenjük hát a sajtóbanJ traktoristák, cséplőmunkások! Kö­vessétek a legelöl haladó Miklósi-. brigád példájátl £, íi Farkas Mihály elvtárs távirata Csu-Te elvtárshoz Csu-Te elvtársnak! A Kínai Néni Felszabadító Hadsereg főparancsnokának, • Peking. A Kínai Néphadsereg megalakításának huszonnegyedik év­fordulója alkalmából a Magyar Néphadsereg valamennyi har­cosa, tisztje és tábornoka nevében forró üdvözletemet és sze- rencsekívánataímat küldöm önnek és a baráti Kínai Népköz- társaság fegyveres erőinek minden tagjának. Kívánom, hogv a Kínai Néphadsereg erőteljesen fejlődjön tovább és újabb sikereket érjen el hazájának, népének, a béké­nek és a nagv Sztálin vezette béketábor további megerősödé­sének érdekében. Budapest, 1951. évi július hó 31-én. Farkas Mihály vezérezredes s, k, a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere. Jugoszláv dolgozó parasztok harca a terménybegyüjtés idején a Titó-klikk ellen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom