Néplap, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-02 / 178. szám

1951 AUGUSZTUS 2, CSÜTÖRTÖK a AKIK PORCSALMÁN A BEKET VÉDELMEZIK Porcsalma termelőszövetkezeti községben a Rákosi-utca 43. szám alatt lakik a régen nincstelen földmunkásnak számított Vira György. Házán, kertjén kívül sem­mi földet nem mondhatott magá­nak 1945 előtt. Péchy Manóéit Porcsahnia határát átfogó hatal­mas földbirtokaiból kapott éven­ként 2—3 hold földet, amit ka­pásnövényekkel vethetett be har­madába és ha szerencséje volt, némelyik évben, valamelyik kulák- tól egy hold kalászos is jutott fe­lében. A mostani boldog életében sem feledkezik meg Vlra György azokról a napokról. Népnevelő munkája közben gazdatársainak és otthon családja körében sokszor feleleveníti azt ar, időt. — ügy mondták, hogy felébe, meg harmadába adják a földet ne­künk nincsteleneknek, de valóság­ban hogy volt? Megfizettünk azért tízszeresen.' Először a föld meg­munkálása. Ezért kaptuk tulajdon­kép a termés harmadát. Hívtak aztán „úr dolgára” ganajozni, lu­cernát vágni sűrűn. Próbáltunk volna ne menni. Másik évben nem lett volna egy talpalatnyi föld se bevetnivaló. fis nekünk csak azt a földet adták, amely már ki volt használva és alig termett rajta valami. Mert kihasználták azok nemcsak minket, hanem a földe­ket is. így volt ez régen Porosaimén. De változást hozott 1945 Vira György életében. Négy és fél hold földet kapott. Vira György szereti a föl­det és ért is hozzá. „Munkaérdem- rendes gazda” címe van. Ivét éve a másod növénynek vetett csalamá- déja eredményes volt. Fél holdat vetett akkor is, amin annyit ka­szált, hogy abból takarműnyozott a két tehenének még a télen is. Sok .szénát mentett meg vele, amit az­tán pénzért értékesített. Meg Is fogadta akkor, hogy minden évben vet másodnövénynek csatornádét. Vetett az idén is fél holdat. De vetettek és vetnek most is az I. típusú „Rákóczi” termelőcsoport többi tagjai is. Mért Vira György köztük van. Tavaly a íanácsválasstáskor nagy kitüntetés érte Vira Györ­gyöt. Tanácstagnak választották és a végrehajtó bizottságnak is tagja lett. De életében a legna­gyobb öröm — azt mondja — az idén áprilisban érte őt. Felvették a Párt tagjelöltjei sorába. És hogy nem méltatlanul vették fel tagje­löltnek, azt már azóta is bebizo­nyította. Tej- és tojás beadását száz százalékig teljesítette. Ba­romfinál negyven százaléknál tart, de pár nap múlva azt is rendezi a felesége. Hétfőn későn este fejezte be nála a cséplést a gép. Azon az es­tén már nem tudta bevinni (termé­nyét a raktárba, de másnap már kora reggel megkezdte Ferenc fiával a termény szekérre raká­sát. Szekérre került a száznegyven- három kiló kötelező és két múzsa kilencvenhat kiló ,.C” beadás. Több nem is volt. Büszke megelégedést érzett miután a raktártól fiát ha- zaküldve megindult a tanácsház­hoz elszámolni. Miután az is meg­történt, megkapta a kétszázhu­szonöt forint értékű vásárlásra jo­gosító utalványt. „Na, ez meg az asszonynak kell — gondolta a tanácsháziból kilépve — felhasználja az ingek, meg a kis Gyurkának a ruháravaló vá­sárlásánál”. Vira György a kis Gyurkára, a kis unokára gondol. — Boldog gyérek — szokta mon­dogatni —. Péchy Manót csak az én mesélgetéseimböl ismered meg. Nem engedjük, hogy rajtad is élősködjön. A dícsérőtáblára tekint és egymásután olvassa az arra kiírt neveket: Végh László 809 százalékban, Csehi Ferenc 702 százalékban, Szász Józisef 550, Szűcs József 507 és Czibere Lajos 501 százalékban teljesítette be­adási kötelezettségét. A tanácsház­zal szemközt lévő Földművesszö­vetkezet dicsérő tábláján újabb nevek: Juhász Péter 900, Nyirán Mihály 700 százalékkal. A boltból pedig Csehi Ferencék és Bajnai Iválmánék lépnek ki csomaggal a karjukon és örömmel mondják a kérdezgetőknek, hogy mi mindent vásároltak. A másik oldalon is hallja Vira György, amint mond­ják a bakancs, tenisz flanel, zeffr, férfi nadrág szövet, gyolcs, karton métereinek számát. A szomszéd Laúetner János viszi a termény- raktárba a kötelezőt és a felesle­get. Utána Ványi Gábor fia, Imre hajt szekerén kilenc zsák termény, nj-el tele. — Jól felpakoltál öcsiéin. Ez mind kötelezőbeadás? — kérdi Vira György, bár tudja, hogy a négyholdas Ványi Gábornak eny- nyi nem lehet beadása. — Dehogy Gyuri bátyám, a kö­telező csak százharminchét kiló. A többi hat és fél mázsát ,,C”-re visszük. Mért tartsuk otthon egy percig is, mikor jól jön az a pré­mium és a vásárlási jogosítvány. Na meg aztán hadd egye a fene Péchy Manó még ittlévő pár ku- lákját is. (vass) Vasárnapi bekecs éplési versenyre bívta a Yisaamenti Tizműépítő DI§Z-$zervezete a nyireg-ybázi üzemi és területi I>IS25-sxervezeteket A Tíszamentí Vízműépítő Vállalat DISZ szervezete ver­senyre hívfa ki az összes nyír­egyházi üzemi és területi DÍSZ szervezeteket. A verseny telté­tele, hogy melyik szervezet fiataljai veszik ki részüket na­gyobb eredménnyel a vasárnapi bekecs éplés bői. Külön nárosver- senyre hívjuk ki a Magasépí­tési Vállalat DISZ szervezetét. A cséplési hely kijelölésére és a verseny elbírálására felkérjük a városi tanácsot és a városi DISZ bizottságot. Előre a békecséplés sikeréért! Kövér József Tíszamentí Vízműépítő Vállalat DISZ-títkára. Harcosabb agitációval javítjuk meg a mátészalkai járás begyűjtési eredményeit EMELKEDIK A TERMELES A KISVARDAI VULKÁNBAN A vasolvasztó mély hangja, a -.esiszolóüzem fülsértő zúgása köz­ben gyors ütemben folyik a Vulkán újjáépítése. Bővebb, nagyobb és rendezettebb lesz az üzem. Emelkedik a termelés A pártszervezet jó politikát mun­kájának köszönhető, hogy ma már azok a dolgozók is, akik nem dől. goznak teljesítménybérben, elősegí­tik a többiek munkáját. így tesz Bányai András anyagmozgató, aki amellett, hogy az anyagot mindig kéz alá adja, úgy osztja be mun. kaját, hogy fsegíteni tud a kályha­szerelésnél is. A dolgozók megér­tették a termelés emelésének fon­tosságát. A kályhaszerelő részleg­nél 100 százalékon aluli teljesítő Sincsen. Havi tervüket négy nap­pal határidő előtt teljesítették. A „Kincsem” kályha szerelésénél Kö­les Ferenc teljesítménye állandóan 200 százalék körül van. Az üzem középen van az önt­vénycsiszoló a gyár legzajosabb ré- v sze. A nagy zajban alig érteni egymás hangját. 100 százalékon alul : teljesítő egy sincsen. Kommunista példamutatással végzi munkáját Banga István elv- 'társ. a csiszolóüzem pártcsoportve­zetője. Termelési átlaga 150 száza­lék körül van, de a brigád tizenkét dolgozója sem marad le mögötte. A szerelőműhelyben Volu Ká­roly mühelybizalml jó munkájával mutat példát. Teljesítménye 140 százalék. Cimbalmos Ferenc a nyolctagú brigád vezetője jó anyag, ellátással biztosítja a brigád za­vartalan munkáját. Havi tervüket négy nappal határidő előtt teljesí­tették. Tiba József a forgácsolóüzem marósa 223 százalékos teljesítmé­nyével mutat példát az üzem min­den dolgozójának. Tiba elvtárs két gépen dolgozik, július havi tervét három nappal előbb befejezte. Két átképzést tanít most be a gép ke­zelésére, neveli az utánpótlást. Most úgyis a Néphadsereg katoná­ja leszek — mondja — legyen aki addig dolgozzon a gépen”. Miklós József elvtárs a forgá­csoló műhely művezetője minden segítséget megad a dolgozóknak ahhoz, hogy tervüket teljesíteni tudják. Selejtmentes munka elvégzését vállalta az öntödében Nagy Gergely formázó Alkotmá­nyunk ünnepének tiszteletére. Tíz napig végzett már selejtmentes munkát a Ganz-kapesolók formá­zásánál. Most más munkára ke­rült, amin még nem dolgozott. — Itt még akad selejt — mond­ja — de minden nap kevesebb, KI kell még ismernem magam ebben a munkában. Minden selejtet meg­vizsgálok, megnézem hol a hiba és ezen már tudok segíteni. Nagy elvtárs selejtmentes telje­sítménye 115 százalék. Évi tervét határidő előtt három hónappal tel­jesíti. Bengi József — akit már ő tanított be — önállóan dolgozik, teljesítménye "többször eléri a 115 százalékot. Az üzemi selejtet két százalékra leszorították, de ezt még tovább csökkentik. Kemény kézzel lesújt a vezetőség azokra, akik lazítják a munkafegyelmet Orosz Miklós kovács már nyolc hó­napja táppénzes kezelés alatt áll. A szakszervezeti ellenőrzés során azonban kiderült, hogy Nyírtason csépel, mint leszerződött munkás. Orosz a járási tanácsnál elhallgat­ta, hogy ő gyári munkás, táppén­zen van és nem szerződhet le. Elvonták tőle a táppénzt és ügyét szigorúan kivizsgálják. Az utóbbi időben sokat javult a mun­kafegyelem. Hiányzások és késések egyáltalán nem fordulnak elő. Az anyagtakarékosság jól ismerj dolog az üzemben, azon­ban több helyütt felületesen keze­lik ezt. A villanyszerelő műhely­ből például szemétre dobják nein csak a selejt, vagy már használ­hatatlan vörösrézhuzalokat, de számtalan esetben méteres hosszú vadtag darabokat találni ott. Egész tekercs alumínium szigetelt huzal, különböző színesfémek, gu­mi- és bőrdarabok — nem is be­szélve a vasdarabokröl — há­nyódnak a szemétben. A vasforgá­csot egyszerűen kiöntik az udva­ron, amire aztán rákerül a szemét, salak mindezek eltemetődnek. Az üzem vezetősége, a szakszer­vezet nem népszerűsítette kellően a minisztertanács takarékossági határozatát és főképpen nem el­lenőrzi azok végrehajtását. Törőd­nek ugyan a nagy számokkal, de a kicsire nem sokat adnak, mert akkor nem nézték volna el. hogy a sokszor külföldről behozott drá­ga színesfém kilószámra kerüljön a föld alá. A határozat felhívja a figyelmet minden rejtett tartalék feltárására. Kicsiből lesz a nagy, kevésből a sok ezt meg kell érte­ni a Vulkán dolgozóinak is. (tóthj. A Legfelső Bíróság helybenhagyta Grősss József és társainak Ítéletét A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A Magyar Népköztársaság Legfelső Bírósága dr. Jankó Péter elnökletével felülvizsgálta a Grősz József és társai ügyé­ben hozott elsőfokú ítéletet. A Legfelső Bíróság a fellebbezé­sek elutasításával a budapesti megyei bíróság ítéletét helyben­hagyta. _____________________ használt fényképező­gépeket készpénzért vásárol AZ <§fEig> bolt nyíregyháza Váltsa be nyári mozibérlet­szelvényét Járásunk legtöbb pártszervezete és tanácsa azzal az elgondolással kezdte a cséplési, begyűjtési mun­ka szervezését, hogy ,,ez már jó­val könnyebb feladat lesz, mint az aratás”. Ennek a könnyelmű, fele­lőtlen felfogásnak tudhatjuk be most elsősorban, hogy járásunk, amely tavaly előljárt a begyűjtés­ben, most az utolsók közé szorult. Saját kárunk, lemaradásunk bizo­nyította be. hogy pillanatig sem pihenhetünk habárainkon. Feladataink végrehajtásának, mindennapi munkánk sikerének feltétele a jó agitáció. Ezen kérész, tül magyarázzuk meg mindenki számára érthető, egyszerű szavak­kal a Párt célkitűzéseinek helyes­ségét. az agitáció segítségével moz- ósítjuk a dolgozó tömegeket azok megvalósítására. A gyakorlat bizo. nyitotta, hogy dolgozó parasztsá­gunk döntő többsége' megfogadja és követi a Pirt szavát, ha as meg­felelően eljut hozzá. El is várják már a falu dolgozói, hogy ezt a szót eljuttassák hozzá a falu leg­jobbjai, a pártszervezet népnevelői és megmagyarázzák számukra a begyűjtési törvény minden részle­tét. Pártszervezeteinknek kell Irá­nyítóivá válni az agitációs mun­kának. Ehhez elsősorban a párttít- kárnak és a vezetőségnek, de min­den egyes népnevelőnek teljesen tisztában kell lennlök a rendelettel. Ismerniük kell a jutalmazás pont­jai t. a 4 forintos gyorsbeadási jutalmat, a 20 . forintos C-vételi felárat, szabad őrlési kedvezmé­nyeket, az élenjárók pénz- és üdül­tetési jutalmazását, a mázsánkinti 75 forintos iparcikkvásárlási ked­vezményt, majd az élenjáró közsé­geknek, járásoknak, megyéknek ki­tűzött villamosítási, kultúrház és pénzjutalmakat. Ismertetniük kell ugyanakkor, hogy a dolgozó nép állama keményen figyelmezteti azo­kat akik a példamutatóan teljesí­tő dolgozó parasztok árnyékában, azokat is megkárosítva nem telje­sítik állampolgári kötelességüket. Nyolc napon túl 5 százalékkal, 15 napon túl 10 százalékkal emelik kötelezettségüket. Nem egy népnevelő csoportunk­ra ma is érvényes a Politikai Bi­zottságnak az a megállapítása, hogy ,.meghátráltak a népszerűtlen feladatok elől”. A feladat pedig csak addig népszerűtlen. amíg ma­gunk sem ismerjük fel a jelentősé­gét és nem tanuljuk meg ismertet­ni. Ha megtanultuk, akkor könnyű megértetni, hogy a beadás gyors teljesítésével nem csak a hazához, a békéhez való harcos kiállását bi­zonyítja a dolgozó paraszt, de maga is száz, estenklnt ezer fo­rintokkal jár jobban, a jutalmazá­sokon keresztül. A kocsordi ter­ményfelvásárló nem ér rá” agitá. ciöt végezni, csak a hivatalos átvé­telt végzi, _,Szégyenli” megkérdez­ni a beadótól, hogy mit csinál a felesleg terményével, nehogy az „megharagudjon rá”, Agitációnk nem volt elég harcos, nem szálltunk szembe idejekorán a kulák hazugságokkal. Gyorsan terjedt a mese .,keveset termett” -— „nehezen megy a csépTés a sok szalma miatt". Tanácsaink is úgy beszéltek sok helyen „nincs itt hiba a kulákokkal, lapulnak azok mind. Behordtak és a beszolgálta­tásnak is eleget tesznek”. Nem vették észre a ki nem javított, le­álló cséplőgépek mögött a kulákot. Azt a vasdarabot is, amelyet a .szamosszegi kulák készített a csép­lőgépbe csak akkor vették volna észre, ha a fejükre esik. Ehhez ha­sonló ébertelenséggel kezelik még most is sok helyen a tűzrendészet kérdését. A népnevelők feladata, hogy rá­ébresszék a dolgozó parasztokat: miért is érdeke a kuláknak a (er, ménybegyüjtés elleni agitáció, miért kísérli meg lépten- nyomon a dolgozó nép megkárosítását. Em­lékeztessék a múltra a dolgozó pa­rasztokat, amikor a kulákok A dolgozók nyomorúságán zsírosodtak meg. Most érthető, hogy a becsüle, tes dolgozó parasztok gyarapodása, a Mákokat szorongató állam erő­södése. nincs Ínyükre. Ezt értet­ték meg sokan, akik Murguly Imre nagyecsedi középparaszthoz hason- lóan már cséplés közben útnak in­dultak a felesleg gabonájukkal a terményraktárba. Legfontosabb a párttagok, nép, nevelők példamutatása. Meg kell ennek nyilvánulni akár a csépiéit nél, akár a begyűjtésnél. Szembe kell szállni a hangokkal, melyek szerint „kevés a cséplőgépünk, szeptemberre sem végzünk”. A munka jobb megszervezésével, ál­landó felvilágosító munkával, a jobb eredményekért, a napi 19. órás üzemeltetésért, ahol csak mód" van rá, a váltott műszakért harcol, junk. Határozott feladatokat tűzzünk magunk elé. de ne úgy, mint Nagy elvtárs, a nagyecsedi párttitkár, aki azt mondja, hogy ,Je vagyunk maradva, de úgy is elsők leszünk”* Ugyanakkor nem tudja alátámasz, tani kijelentését, hogy milyen mó­don akarják ezt elérni. Tegyünk bátran vállalásokat, szervezzük jó felvilágosító munka, val alátámasztva a versenymozgal, mat. A hodászi párttitkár elvtárs vállalta, hogy begyűjtési tervüket 200 százalékra teljesítik az ági, táció jobb megszervezésével, A cséplőgépekhez begyűjtési felelősö­ket állítanak, akik biztosítják a beadás „átszállás nélküli”, cséplő, géptől való végzését. Megszervezik az élenjárók népszerűsítését, a le, maradók figyelmeztetését. Mutassák meg népnevelőink, mu­tassák meg dolgozó parasztjaink, hogy a multévihez hasonlóan, győ- zelemre viszik a cséplés. begyűjtés sikeréért vívott harcot járásunk­ban. Soltész Júlia, a mátészalkai JB ágit. prop. titkára. * 11 Rendkívüli eredmények A BREDJUK-CSÉPLÉSSEL. A 11 vtodehin községben lévő „Lenin út. ja” kollektív gazdaságban dolgozó Culae Nicolae traktorista és Onosan Constantin cséplőgéi»ész ja- vaslatára Bredjuk szovjet sztahá, novista-göpész módszerét alkalmaz­zák a csépi esnél. A Román Nép- köztársaságban először ők végzik a cséplést Nyikolaj Bredjuk óra­ütemterve szerint. Az IAR-23 trak, torral és MÁV cséplőgéppel tíz munkaóra alatt 14 mázsa gabonát kell a norma szerint elcsépelni. Culea Nicolae traktorista a futó­szalagszerű munkával 8 óra alatt 21 mázsát csépelt, míg egy másik cséplőgép a régi módszerrel 23 óra alatt alig csépelt 10 mázsát­s,jj!jjjjjíF m

Next

/
Oldalképek
Tartalom