Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK Mai szám makkéi Népnevelőink a begyűjtés sike­réért (2. old.) — A megyei püs^ pöki kar letette az esküt a Ma­gyar Népköztársaság Alkotmá nyara (3. old.) — Begyűjtés Ti­vadaron (4. old.) — Virágzó ko! hozok iöldjén (5, oldal) AZ MDP SZABOLCS-SZATMARMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA. I VII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1951 JULIUS VASÁRNAP A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a felemelt ötéves terv iná§od!k évének második negyedévi teljesítéséről Az ipar, a mezőgazdaság, a köz­lekedés és az áruforgalom fejlődé­sét, a beruházások, valamint a dől- go sók anyagi és kulturális színvo­nalának emelkedését 1951 második negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar Az ipar fejlődése erős ütemben folytatódott. Az egész gyáripar a második negyedévi termelése 34.4 százalékkal volt több. mint 1950 második negyedévében, ezen belül a. nehézipar termelése 39.7 szá­zalékkal. a könnyűiparé SG.tí .'■zúzalékkal és az élelmezési iparé 11:2 százalékkal emelke­dett. ÁJ iparcsoportok közül a bányá­szat termelése 24.4 százalékkal, a kohászaté 37.2 százalékkal, a gép­gyártásé 49.1 százalékkal, az épí- röanyagiparé 23 százalékkal, a tex. tllipar 25.4 százalékkal emelkedett a múlt év azonos ielősz.Vá hoz ké­pest, A jelentős eredmények mellett azonban a gyáripar a felemelt öt­éves terv által az 1951 második negyedévére előirt feladatokat nem teljes mértékben hajtotta régre. A második negyedéves tervet ar, egész gyáripar 99.« százalékra, ezen belül a nehézipar 98.8 százalékra, a könnyűipar 100 százalékra, az élelmezési ipar 103.7 százalékra tel­jesítette. 1051 első félévében az egész gyáripar a tervet 100.5 szá­zalékra. ezen belül a nehézipar 100.4 százalékra, a könnyűipar 100.8 százalékra, az élelmezési ipar 100,1 százalékra teljesítette. Az. év második negyedében az egyes iparcsoportok tervteljesítcse a következőképpen alakult: 1051 második negvert terv- iparcsoport: teljesítési százaléka: bányászat 94.2 kohászat 102.6 gépgyártás 97.1 erősáramú berendezés 100.5 gyengeáramú berendezés 98.5 finommechanika 100.1 tömegcikk 101.7 javítóműhelyek 106.7 villamosenergia 100.2 épitöanyagipa r (épí tésügyi és könnyűipari miniszté riumma! együtt) 89.5 vegyészet 100.2 gumi 101.0 nehézipar összesen 98.8 fa 95.9 papír 100,7 nyomda 97.9 textil 102.6 bőr és szőrme 101.0 ruházat 92.4 könnyűipar összesen; élel­mezés nélkül) 100.0 élelmezés 103.7 gyáripar összesen : 99.6. Az egyes minisztériumokhoz tar­tozó iparvállalatok második ne­gyedévi tervüket a következőképpen te jesítették: 1951 I! negved terv. Minisztérium; teljesítési százaléka; bánya- és energiaügyi 99.0 kohó- és gépipari 99.6 építésügyi (építőanyagipar) 87.5 közlekedés, és postaügyi 100.6 könnyűipari 100.0 élelmezési 103.7 1951 első félévében a bánya- és energiaügyi minisztérium 98.2 szá­zalékra, a kohó- ás gépipari mi- nis/.tórium 100.6 százalékra, az építésügyi minisztérium (építő- anyagipari vállalatai) 98.3 száza­lékra, a közlekedés- és postaügyi minisztérium 103.4 százalékra, a könnyűipari minisztérium 101.2 százalékra, az élelmezési miniszté­rium 99.S százalékra teljesítette a tervet. A fontosabb iparcikkek termelése 1951 második negyedé­ben 1950 második negyedéhez vi­szonyítva a következőképpen ala­kult : 1951 II. negyed 1950 II. negyed Cikkmegnevezés: százalékában: szén 122.0 vas és acél 116.2 alumínium és timföld 217.3. esz­tergagépek 180,7, mozdony (köz. f. vas. vontató) 127.3. vasúti teher­kocsik 105.1. tehergépkocsik 194.5. motorkerékpár 112.3. kerékpár 129.5, liiiktor 114.3, villamosforgó gépek 138.1, izzólámpa 122.3, rá­dióvevő készülék 102.5. varrógép 167.6, villamosenergia 119.2, gép­es motorolaj 110.S, gépkoesiabroncs- köpeny 132.5, tégla 98.3. mész 109.8, eempnt 112.6, táblaüveg 80.7, painutszövet 141.5, gyapjúszövet 133.6, selyemszövet 114.2. lep- ken- derszövet 111.0, selyemhaiisnya 132.5, pamutharisnya 101.8, bőr, cipő 137.0, férfiöltöny 2S3.2, női kabát 205.3, szesz 185.1, cigaretta 119.2. édesipari készítmények 176.2, szappan 113.3, gyufa 132.8. Terven felül a második negyed­évben jelentős mennyiségű timföl­det, hűt alumíniumot, hengereit alumíniumot, elektróaeélt, ková­csolt acélt, traktort, kerékpárt, rá­diócsövet, ballonruházatot, férfika- bátot, gyapjúszövetet,. selyemha- lisnyát, hántolt rizst, száraztész­tát, csokoládét, keményítőt, sört, slb. gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a terv­vel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj, martinacél, te­hergépkocsi, tégla, cement, mész. pamutfonai, selyemszövet, pamut- harisnya, férfiing, cipő termelésé­ben. Építőipar Az építőipar 1951 II. negyedévi termelési tervet 105.7 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 103.2 százalékra, a szerelőipar 106.0 szá­zalékra. a mélyépítőipar 109.3 szá­zalékra teljesítette. Az egyes mi­nisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok It. negyedévi termelési tervüket a következőképpen teljesí­tették : építésügyi minisztérium 104,9 % közlekedés- és postaügyi minisztérium 108.8 % 1951 első félévi tervét az építőipar 109.0%-ra, ezen beiül a magasépítőipar 109.6 százalékra, a szerelőipar 110.4 szá­zalékra, a • mélyépítőipar 107.6 szá­zalékra teljesítette. Az ipari minisztériumok vállala­tai II. negyedévi tervüket saját rezsiben végzett építkezéseiknél 103.1 százalékra teljesítették. Az építőipar termelése a terv­időszakban, múlt év hasonló időszakához képest. 145.4 szá­zalékra, ezen belül a magas- építőiparé 128.0 .százalékra, a szerelőiparé 1024 százalékra, a mélyépítő ’iparé 172.5 száza­lékra emelkedett. Tovább fokozódott a tervidőszak­ban az építőipari munkálatok gépe­sítése. A földmunkáknak több, mint 30 százalékát. a betonkeverési munkáknak csaknem 80 százalékát gépek segítségével végezlek. A Sztahánov-módszcrrei végzett fa­lazás részaránya 34 százalékra emelkedett. A sztahanovisták létszáma, az előző negyedhez képest több, mint kétszeresére emelkedett. Jelentősen emelkedett a brigádban dolgozók létszáma is. A helyt tanácsok irányítása alatt álló magasépítő és tatarozó válla­latok fejlesztése nem kielégítő. Ne­gyedéves tervüket nem teljesítet­ték. A helyi mélyépítő vállalatok túlteljesítették a tervet. Mezőgazdaság* A tervidőszakban megkezdődött a gabonafélék aratása. Az előzetes jelentések szerint ebben az évben- kb. 6.(1 millió mázsával több kenyérgabona és 1.7 millió mázsáéul több ta­karmánygabona betakarítása várható, mint az elmúlt év­ben, ami közel 25 százalékos, illetve több. mip'l Jj} százalé­kos emelkedésnek felel meg. A széna félék első kaszálásának hozama mintegy 30 ' Száza télikul volt magasabb, mint a tavalyi egész évi termés, a here-félék a második kaszálással együtt pedig a tavalyi termésnek közel kétszeresét adták. A jó ta- karmánytermés kedvező feltétele­ket teremtett állatállományunk fej. lesztésében. A tavalyi gyenge ta­karmánytermés következtében át­menetileg csökkent állatállomá­nyunk. újra gyarapszik. Az 1951. évi vetéstervet a mező­gazdaság általában határidőre tel­jesítette. Az intenzivebb művelést igénylő növények közül a rizs ve­tésterülete 13.4 százalékkal na­gyobb, mint tavaly, a gyapot ve­tésterülete pedig a tavalyi ötszörö­sére emelkedett. A gép- és traktorállomások száma a tervidőszak végén 368 volt. Egy év alatt traktoraik száma. 54.1 százalékkal, a vontatóik száma 61.0 százalékkal emelke­dett. Az Ipar! munkáslétszám több év óta tartó jelentős növekedése, va­lamint a mezőgazdaság intenzívebb művelése folytán — a fokozódó gépesítés ellenére — az állami gazdaságokban és kisebb mértékben a termelőszövetkezetekben munka­erőhiány lépett fel. Közlekedés A közlekedés 1951 II. negyed­évében áruszállítási tervét 103.1 százalékra, személyszállítási ter­vét 103.6 százalékra teljesítette. Az első félévben az áruszállítási ter­vet 104.1 százalékra, a személy­szállítási tervet 103.9 százalékra teljesítette a közlekedés. 1951 II. negyedévében 55 szá­zalékkal több árut és 17.3 szá­zalékkal több utast szállított az egész közlekedés, mint a múlt év azonos időszakában. Ezen belül a vasúti áruforgalom emelkedése 1950 II. negyedéhez ké­pest 17.1, a személyforgalom emel­kedése 29,8 százalék. A víziközlekedés áruszállítási tervét 100.1 százalékra teljesítette. Az áruforgalom.az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyítva 21.7 százalékkal emelkedett. A városi közlekedésben az autó­busz-forgalom egy év alatt a fővá­rosban 24.3,' a vidéki városokban 50.8, a közúti villamosforgalom a fő. városban 7.9, vidéki városokban 36.6 százalékkal emelkedett, a helyiérde­kű vasút utasforgalma 24 száza­lékkal nőtt. A távolsági autóbusz-forgalom utasszállítási tervét 115.2 százalék­ra teljesítette, a múlt év azonos időszakának teljesítményéhez ké­pest, az emelkedés S6.8 százalék. Tehergépkocsi-közlekedésünk 122.3 százalékkal több árut szállított, mint 1950 II. negyedében. Áruíorg-alom 1951 II. negyedévében az állami nagykereskedelem eladási forgalma 21.3 százalékkal haladta meg a múlt év hasonló időszakának for­galmát. Ezen belül a felvásárló nagykereskedelmi Vállalatok 12.5 százalékkal több árut gyűjtöttek be, az elosztó nagykereskedelmi vállalatok pedig 23.9 százalékkal több árut hoztak forgalomba, mint 1950 második negyedévében. A kiskereskedelem szocialista szektorának eladási forgalma egy év alatt 47.3 százalékkal nőtt meg, amelyen bellii az állami kiskeres­kedelem 40 százalékkal, a. szövet kezeli kiskereskedelem pedig SÍ.2 százalékkal növelte forgalmút. A szocialista kiskereskedelem bolthálózata egy év alatt 5.600 üz­lettel, azaz 3.800 állami és 1.800 szöreCkcáÉft- bolttal bővült. Beruházás 1951. második negyedévében a népgazad-ág összes beruházásaira fordított összeg 60 százalékkal ha­ladta meg a múlt év azonos idősza­kában beruházásokra fordított ősz- szeget. A beruházások a gyáriparban és az építőiparban 75.6 száza­lékkal, a mezőgazdaságban 59.5 százalékkal haladták meg a múlt óv hasonló időszakának beruházásait. A tervidőszakban a gyáripar beru­házásaiból 93.3 százalék jutott a nehéziparra, 3.S százalék a köny- nyűiparra, 2.9 százalék az élelme­zési iparra. * A tervidőszakban számos terme- lőc-lokat szolgáló beruházás üzem- behelyezése történt meg. A gyár­iparban többek közölt üzembehe- lyezték a negyedév folyamán a Diósgyőri Kohászati Müveknél egy elektromos kemencét és a Rákosi Mátyás Műveknél egy 40 tonnás Martin-kemencét. Az üzemekben nagyszámú különféle új gépet, a bányászat fejlesztésére több kü­lönböző bányagépet helyeztek iizpmbe. Mezőgazdaságunk szocialista fej­lesztésére a H. negyedévben 795 darab traktort, számos kombájnt Tí iöbbezer egyéb kisebb mező- gazdasági gépet helyeztek üzembe. A tervidőszakban több állami gazdaságot, termelőszövetkezeti csoportot cs gépállomást villamo­sítottak. A forgalomnak átadtak 12 hidat. Közlekedésünk fejlesztésére a vas­úti fordutóállományt löbbszáz te­her és , személy kocsival bővítették. A tvrvfmíszakbau üzembe he ; ez- ték a személyszállítás megjavítá. sara a csepeli gyorsvasutat és a Bányavidékeken több új gépkocsi- járatot indítottak. A tervidőszak alatt helyezték forgalomba a bá­nyászat szempontjából, jelentős Ba- linka-Bodajk-i vasútvonalat is. A tervidőszakban számos új la­kás éptilt, új kórházi ágyakat és iskolákat létesítettek. A munkások cs tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékenység alakulása 1951. II. negyedében tovább nőtt a népgazdaság valamennyi ágában a munkások cs tisztviselők száma. A gyáriparban és építőiparban fog­lalkoztatottak száma egy év alatt összesen százezer fővel emelkedett. A II. negyedévi munkabéralap a gyáriparban az egy évvel ezelőttit 12.7 százalékkal haladta meg. Az ipari tanulók száma egy év alatt kőzet 8.000 fővel, az átképzésüké 6.500 fővel emelkedett. A gyáriparban foglalkoztatott nők létszáma egy év alatt 42.000 fővel emelkedett. A gyáriparban az egy főre cső termelési érték 1951. II. ne­gyedében 21.1 százalékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 16.4 százalék, (ezen belül a szénbányá­szatban 11.6 százalék), a kohászat­ban 20.8 százalék, a gépgyártás­ban 21,9 százalék, az erősáramú berendezéseknél 36.3 százalék, a gumiiparban 33.7 százalék, a tex­tiliparban 18.4 százalék, és a ruhá­zati iparban 53.5 százalék. Az építőiparban a munka terme­lékenysége az előző év azonos Idő­szakához képest 14,8 százalékkal emelkedett.. A munkaidőt azonban sok he­lyen még nem használják ki megfelelően és különösen szombaton és hétfőn nagyszámú dolgozó indokolatlanul táyol marad a munkától. Egészségügy! és kulturális eredmények A tervidőszakban egészségügyi hálózatunk továbbfejlődött. A kór­házi ágyak száma 5.6 százalékkal, az egészségügyi személyzet létszá­ma 10.S százalékkal volt maga­sabb, mint a múlt év megfelelő időszakában. A nők bekapcsolását a termelés­be elősegítette a bölcsődék és óvo­dák hálózatának további növeke­dése. A bölcsődei ellátásban része­sült gyermekek száma 50 százalék­kal, az óvodáiba járó gyermekek szúrna pedig 33.1 százalékkal volt több a tervidőszakban, mint a múlt év hasonló időszakában. 1951. II. negyedévében a szerve­zett üdülésben résztvett dolgozók száma 25 százalékkal haladta meg a mull év hasonló időszakában üdülő dolgozók számát. 1951. II. negyedévében a szo­cialista kultúra minden területén további jelentős eredmények vol­tak. Az 1950—51. tanév végén 86.000-rel több tanuló vizsgá­zott az általános iskolákban, mint az előző tanévben, a kö­zépiskolákban vizsgázott, tanv- lók száma 92.000, azaz 19.S százalékkal több, mint az el­múlt tanév végén és 75 száza­lékkal több, niint az 1937 — 38. tanév végén. A tervidőszakban 70.000 dolgozó vett részt ipari szakoktatásban, ez a múlt év azonos időszakához vi­szonyítva 17.6 százalékos emelke­dést jelent. Az év második negyedében foly­tatódott az üzemi és falusi kultúr-

Next

/
Oldalképek
Tartalom