Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-19 / 166. szám

1951 JULIUS 19, CSÜTÖRTÖK-33*1 A földművelésügyi miniszter rendelete a termelőszövetkezetek és a III. típusú termelő' szövetkezeti csoportok jövedelemelosztásának új rendezéséről T akarmányfélék A takarmányfélék betakarítása­kor meg kell állapítani a közsös állatállomány takarmányszükségle­tét a következő évi termésig. Ehhez mérten kell dönteni afelől, hogy a gépállomás díját takarmányból, vagy kenyérgabonából egyenliti-e ki a szövetkezet, továbbá, hogy a ta­gok részére munkaegységeik ará­nyában, a takarmánytermés hány százalékát osztja szét. Tartalékolni kell a jövő évi vetőmagot, vala­mint az állatállomány takarmány- szükségletét a hizlalási terv fi­gyelembevételével. Figyelembe kell venni a jutalma­zásokhoz szükséges mennyiséget is. Ezek után a közgyűlés (csoportér­tekezlet) határoz afelől, hogy az egyes takarmányfélék (árpa, zab, kukorica, széna, szalma, stb) leg­alább 15 százalékát, de legfeljebb 30 százalékát, hogyan osztják szét természetben. A szétosztás a tagok által teljesített munkaegységek ará- nyában történik. A takarmány betakarításakor a megállapított takarmányrészesedés felét kell a munkaegységek arányú, ban előlegként kiadni. A háztáji állattartás előmozdítása érdekében igen lényeges, hogy a takarmányró- szesedést természetben kell kiadni azoknak a tagoknak is. akik a szétosztás idején háztáji állaltállo- mánnyal még nem rendelkeznek, így lehetőség nyílik á háztáji állat- állomány fejlesztésére. A takar­mánytermés 15 százalékát akkor is ki kell adni a tagok részére, telje­sített munkaegységeik arányában, ha a közös állatállomány takar­mányszükséglete a következő évi termésig nincs is teljes mértékben biztosítva. Egyéb termények és termékek Az egyéb terményeket és termé­keket a természetbeni kötelezett­ségek teljesítése után értékesíti a szövetkezet, hogy esedékes kötele­zettségeit -—- hitelszövetkezeti köl­csön és egyéb tartozások — teljesí­teni tudja. A fennmaradó mennyi­séget az egész évben teljesített munkaegységek arányában a tagok között természetben kell szétoszta­ni. Ügyelni kell, hogy a megfelelő tartalékolás is megtörténjék és a jutalmazásra is jusson. Zöldséget és koránérő gyümölcsöt, csak az arra rászoruló tagoknak háztáji szükségletük mértékéig lehet kiad­ni, pénztérítés ellenében. Ezeket a terményeket természetben szétosz­tani nem lehet. A közös állatállomány és a kö­zös állatállományból származó álla­ti termékeket természetben szétosz­tani nem lehet. A tsz segítse elő. hogy tagjai az alapszabály keretei között, ház­táji állatállománnyal rendelkezze­nek és ilymódon biztosítsák család­juk ellátását. A közös állatállo­mányból, illetőleg állati termékek­ből a tagoknak természetben csak akkor lehet juttatni, ha a tsz be­adási és szerződéskötési kötelezett­ségeit teljesítette és fejlesztési ter­vét is teljesítette. Állatot a rászo­ruló. jól dolgozó tagok kaphatnak. Az így juttatott állatokért, illető­leg állati termékekért a teljes pia­ci árat kell számítani, A pénzjövedelem felosztása A tsz pénzjövedelme a C-vételi jegyre átadott, a szerződéses ter­mények, a szabad piacon értékesí­tett termények, állatok és állati termékek árából, valamint egyéb pénzbevételekből tevődik össze. A pénzjövedelemből elsősorban az ál­lammal szemben fennálló kötele­zettségeket. adó, hitelszövetkezeti kölcsönöket, a gépállomással szem­ben fennálló tartozást, biztosítási díjat és más hitelező követeléseit kell teljesíteni. Ki kell fizetni a tagok által be­vitt föld után járó földjáradékot és a bevitt gazdasági felszerelések értékének esedékes részét is. A pénzjövedelem 20 százalékát szövetkezeti alapba kell helyezni. Ez a közös szövetkezeti vagyon nö­velését szolgálja. A közgyűlés, '(eso- portértekez.let) határozatának meg­felelően, a pénzjövedelem két szá­zalékát szociális célokra: öregek, betegek támogatására, napköziott­honok létesítésére lehet felhasznál­ni. A fennmaradó összeget az év­végén, zárszámadáskor, a teljesí­tett munkaegységek arányában a tagok között kell felosztani. A pénzjövedelemből legfeljebb két al­kalommal lehet a tagok részére előleget folyósítani. A jövedelem elosztásának megszervezése A tsz igazgatósága (intézőbizott­sága) a jövedelemelosztás helyes megvalósítása érdekében a könyve­ié'. brigádvezetők és a munkában élenjáró tagok bevonásával léte­sítsen munkabizottságot. A bízott- ság gondoskodik arról, hogy ponto­san nyilvántartsák minden egyes tag teljesített munkaegységeit, a kiadott előlegeket és gondoskodik arról is, hogy elkészüljenek a fel­osztási tervek. Minden tsz becsületbeli ügye, hogy beadási kötelezettségének tel­jesítésével együtt, a részletes szám­adásokat megelőzve, az előrelátható mennyiségben, közvetlenül a csép­lőgéptől szállítsa be gépállomás! tartozását és C-vétell jegyre eladás- re kerülő kenyérgabonáját is. hogy ezzel is példát mutasson egész dol­gozó parasztságunk számára az ál­lami kötelezettségek teljesítésében. A rendeletben a földművelésügyi miniszter felhívja a tsz-ek tagjait és vezetőségét, hogy a jövedelem­elosztás üj rendjét közgyűlésen, (csoportértekezleten) tárgyalják meg. Erre az egyénileg dolgozó pa­rasztokat is, minél nagyobb szám­ban hívják meg és minél szélesebb körben tudósítsák a végzett mun­kával arányban álló igazságos jö- vedelemelosztást. Elért eredmé­nyeiken keresztül mutássák be a termelőszövetkezeti, nagyüzemi gaz­dálkodás eredményeit. Ä tervismertető értekezletek tapasztalatai Megyénk több üzemében tar­ot ták meg már a tervismertető írtekezletet. Az értekezletek :ok tapasztalatot hoztak, sok avaslatot juttattak el a doltfo- :ók köréből a vezetőséghez és lebízonyították, hogy minden ízemi munkás nagy érdeklődéss­el fordul a jövő terve felé, szí­nsen akar dolgozni megvalósí- .ásán. Általános tapasztalat, hogy a ól előkészített értekezletek el­érték céljukat, megismertették : tervet és mozgósították dol- ozóinkat a terv megvalósításá- ak munkájára. Azok az érte­kezletek viszont, melyeket ha­nyagul, elhamarkodva csak ki- lirdettek, sikertelenek, ered- lénytelenek lettek, A kisvárdai tulkán vasöntödében a párt- zervezet, a szakszervezeti bi- ottság megértette a tervismer- ető értekezlet fontosságát, moz- ósította a népnevelőket és a zakszervezeti bizalmikat, úgy- zólván minden munkással külön megbeszélték az értekezlet jelentőségét, z azon való részvétel fontos­ágát. Ott is volt az értekezle- en a vállalat valamennyi mun- ása. Elhanyagolták az előkészí­tést a nagyhalász! kender- feldolgozóban, zt hitték, hogy „magától fog lenni". Még annyit sem tettek z előkészítésére, mint egy ter- íelési értekezlet szervezéséért, lamar túl akartak lenni a ne­szén, ezért a műszakoknak gyszerre, a kultúrházban tar- ották az ismertetőt. Helyeseb­en csak tartották volna, ha att volna kinek. Összesen 20 olgozó ment el a kultúrházba, hogy meghallgassa az ismerte­tőt. Legyen feladata a szakszer­vezeti bizottságnak, a pártszer­vezetnek és a műszaki dolgo­zóknak mozgósítani a népneve­lőket, a szakszervezeti bizal­miakat és felvilágosító munká­val el kell mélyíteni annak a tudatát minden munkásban, hogy a tervismertető értekezle­ten a jövőről, a jövő el­végzendő feladatairól lesz szó. Ezen az értekezleten megkapja mindenki a maga felbontott ter­vét, javaslatokat a megvalósí­tás segítésére. Nem kevésbbé fontos az sem, hogy a műszaki dolgozók jól felkészüljenek. Készületlenül, a terv részletes, egyénekig mono felbontása nélkül eredményte­len volna kiállani a dolgozók elé. Súlyos hibát követtek el azok, akik nagy eseményekről, nagy feladatokról, csillagászati számokról, érthetetlen százalé­kokról beszéltek a munkások­nak, ahelyett, hogy a felbontott tervet ismertették volna. Az ilyen „ismertetőből" a dolgozók nem értettek meg semmit, nem ismerik meg saját feladatukat sem. Az ilven tervísmertetőkön nincsenek felszólalások, javasla­tok és nincsen meg a kritika. Ha javaslatokat akarunk, akkor meg kell ismertet­nünk a munkásokat azzal, aminek a megoldására, könnyebb végrehajtására javaslatot kell tenni. Igen súlyos hiba történt meg — nem a vállalatvezetőség hibájá­ból — a kisvárdai Vulkán vas­öntödében. A minisztérium ké­sőn küldte le az értesítést az értekezlet megtartására vonat­kozólag. A különben jól meg­szervezett értekezletre nem tud­ták a tervet felbontani és ígv majdnem eredménytelen lett a munkájuk. Kevés volt a hozzá­szólás, alig akadt egv-egv ja­vaslat. Ami volt is, az is in­kább a műszakiak részéről. A terv időbeni felbontásáért a vál­lalat vezetősége a felelős. Eb­ben a felbontási munkában azonban segíteni kell a párt- és a szakszervezetnek is. Mozgósí­taniuk kell a műszakiakat, a mestereket és ellenőrizniük kell a végrehajtást. A tervismertető érekezleten vegyenek részt a műszaki dolgozók is. A szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbb üze­münkben sikeresek és eredmé­nyesek voltak a tervismertetők, sok vállalatnál azonban hibák voltak. A még hátralévő tervértekez­letek sikere érdekében a párt­szervezetek és a szakszervezeti bizottságok használják fel az eddigi értekezletek tanulságait. Váltsa be nyári mozibérlet­szelvényét BÉKE MOZI Július 18-tÓI 20-ig GAZDAG MENYASSZONY DÓZSA MOZI Július 14-töl 20-ig BÁTOR EMBEREK Szovjef tapasztalatok alapján 60 hold kukorica terméshozamát emelik pótbeporzással az újfehértói „Vörös csillag“ dolgozói A, Sz. Muszijkó dolgozta ki elsőnek a Szovjetunióban a me­zőgazdasági növények tersnés- iokozásának úí, hatásos agro­technikai eljárásét: a mestersé­ges pótbeporzást. Ennek kettős jelentősége van: holdanként 3-4 mázsával emeli a terniiéshoza- moi, valamint a mesterségesen beporzóit parcellákról kapott vetőmag termőképesebb lesz. Ezt a módszert évről-évre mind nagyobb területen alkalmazzák a Szovjetunióban, de Rákosi elv­társ tanácsára ezt a nagyjelen­tőségű termésfokozó mód­szert alkalmazzák az úíiehértóí „Vörös csillag“ termelőszövetke­zet tagjai is. Kiszámították, hogy ha hatvan hold kukoricájuk csak 3 mázsával terem többet holdanként, már ez is 180 mázsa kukoricát jelent. 180 mázsa kukoricával pedig több, mint tíz darab sertést meghíz- lalhainak. Papírtölcséreket ké­szítettek, melynek felső széle 30 centiméter átmérőjű, alsó ré sze pedig 6 centiméter. Az alsó részére tül-, vagy dróthálót tet­tek. A pótbeporzósi munkába bevonták a szövetkezeti tagok nagyobb gyerekeit is. Először a kukorica hegyén lévő hímvirág porát lerázzák a papírtölcsérbe, majd a tölcsér alján lévő hálón keresztül a kukorica bíbeszál* selymére rázzák, Az újiehér- tcíak párosversenyre hívták a nyírpazonyi „Gerő“ termelőszö­vetkezetet, valamint a járás va­lamennyi csoportját. Minden feleslegemet beadom! — ezt ígérte meg a népnevelőknek Szebenczkí László tiszalöki dolgozó paraszt Tiszalök. Délután egy óra. Szebenczkí Lász­lóikhoz népnevelő ko­pogtat be. Iienle Mi- liály. Szívesen fogad­ják őt. Azonnal hellyel kínálják. Laci és Jós- ka, mint minden gye­rek, kíváncsian hall­gatnak. A népnevelő magához hívja a gyer­mekeket s megkérdezi járnak-e már iskolába, mit tanulnak ott. A gyermekek eleinte hú­zódoznak, egy szóval adják meg a választ. Anyjuk ebédutáni dolgát végzi, apjuk nem régen jött haza a határból. Hordott. — Szomszédjának segít, ő maga már behordott. 61 kereszt szép kazal­ba rakva díszíti udva­rát. „Mennyi volt a kalászos vetése Laci bácsi?” — kérdi a nép­nevelő. — Nem sok, két kisholdat vetettem. — Milyen termés- eredményt vár? — A Terin 's szépnek mutatkozik —. nem tu. dom hogyan fog fi­zetni a kereszt, de legkevesebb 20 mázsá­ra számítok. — Bár több volna — vág közbe a felesé­ge, — mert nagyon sok minden kellene, meg aztán, hogy be­adási kötelezettségün­ket 100 százalékosan tudjuk teljesíteni. Meg túlteljesíteni! — Mennyi a beadási kötelezettségük? — Két mázsán felül van — mondja Sze- benczki — bőségesen teljesíthetem. A csép­lőgép alól azonnal. Itt van az udvaron a fo­gatom, rakom rá és viszem a begy üj tőhely­re a földmüvesszüvet- kezet raktárába. Aztán megered a sző Laci bácsiból, mintha arra válaszolna: „Mi­ért is adja be becsü­lettel a terményt”. A múltban „báró” Vay Miklós kisfástanyal földbirtokosnál dolgo­zott, mint napszámos. Sokat izzadt és küz­dött, hogy családjának enyhítést tudjon nyúj­tani. Földje talpalat­nyi sem volt. Háza nagyon rossz és egész­ségtelen. A felszabadulás óta élete, a családi élete megváltozott. — Kaptam 5 hold földet. Szép kis házat tudtam venni. Foga- tóm is van, lovam, sze­kerem. — így áradó- zik Laci bácsi. A nép­nevelő közbevág. — És erre az országra akar­nak támadni az impe­rialista gyilkosok! Ezt nem engedjük. Mi kevesen vagyunk, de összefogunk a világ népeivel. így van n beadással is. Egy paraszt né? hány mázsája kevés, de sok dolgozó pa­raszt már hegyet épít", acélfalat. Szebenczkí örömteli szívvel mond­ja : minden feleslege, met beadom! Sport nyíregyháza nyerte az öt VÁROS TEKEBAJNOKSÁGÁT Szombaton és vasárnap rendezte men a Megyei Teke Társadalmi Szövetség az Ózd, Eger. Szerencs. Miskolc Nyír» egyháza közötti tekebajnokságot. A nagy érdeklődés mellett lefolyt bajnokságot Nyíregyháza teki'zői nyer- ték meg. ami jó felkészültségüket bi­zonyította.. A csapatverseny mérkőzé­sek eredménye a következő volt: 1. Nyíregyháza (2967), 2. Ózd (2858). 3. Eger (2740), 4. Szerencs (2721) 5. Mis­kolc (2503). A debreceni csapat, an­nak ellenére hogy a meghívást elfo­gadta, nem jelent meg. Egyéni versenyben: 1. Rizner. Sze­rencs (405). 2. Szalontai. Nyíregyháza (396) 3. Balanek. ózd (390). 4 Kiszely Nyiregyhaza (379). 5. Losonczi Eger (377). 6. Zentai. Nyíregyháza (375). 7 Bezerédi. Nyíregyháza (372). 8. Mar- kuj ózd (371), 9. Zsurkai 'Nyíregy­háza (367). 10. Göczi. Szerencs (367). AZ ORSZÁGOS KERÉKPÁROS BAJNOKSÁGON edzés hiányában igen gyengén szere­tjeitek a, nyíregyháziak. A Szolnokon rendezett bajnokság során Karsai ért el harmadik helyezést 200 és 500 mé­teres vágtaversenyen. míg az ö. sze- tett vá.gtaversenyben negyedik lett. ÜGYELETES BOLTOK A Nyíregyházi Kiskereskedelmi Vál­lalat, a dolgozók jobb ellátása érde­kében július 22-töli vasárnaptól kezdve minden vasárnap reggel 8 órától déli 12 éráig a város területén nyolc fű­szer- és élelmiszerárudát tart nyitva. Vasárnap, július 22-én reggel 8 órá­tól 10-ig nyitva lesz a 62-es (Büdszent- mihályi ú), a 3-as (Kossuth-tér) a j7-cs (Kiss ErnőrU.), a 39-es (Kótaji-űt), — 10 érától 12 óráig nyitva lesz az 51-es (Dimitrov-utca), 43-as Rákóezi- utca). a 30-as (Ságvár'i-tolep) és az l-es ((Dózsa Cyörgy-u.) áruda. . Rádióműsor JULIUS 19. CSÜTÖRTÖK. "ETDŰQTTTH PÁTRIA. KOD. T?ol„*.jSdíó 5.30: Hírek 5.40: Indulók. 6.00: Szí­nes muzsika. 6.45: Hírek. 7.00: Szóra­koztató zene. 7.20: Népzene. 8.05: Da­lok. 11.30: Két elbeszélés. 12.00: Hí­rek. 12.30: Kórusok. 13.15: Szórakoz­tató zene. 14.00: Időjárásjelentés; 14.10: Gyermekűj ság. 14.15: Szom&zé. daink — barátaink. 15.30: Szlovák betyárnóták. 16.05: Iskoláik rádiója. 16.25: Balettszvit. 17.00: Hírek. 17.10: Néphadsereg híradója. 17.30: Hangle. mezek 18.05: Aratás után. 19.00: Baranyai dalok. 20.00: Hangos Újság. 20.40: Versenyben az ország kenye­réért. 20.45: Baja.zzók 22.05: Hírek. 22.30: Hanglemezek. 23.50: Szórakoz­tató zene. 24.00: Hírek. PETŐFI-RÁDIó: 5.30: Magyar nép­dalok. 5.50: MHK-negyedóra. 6.20: Hanglemez. 6.50: Előadás. 7.00: Já reggelt, gyerekek! 7.35: Hanglemezek. 8.30: A Szovjetunió a szocializmus or­szága. 8.40: Hanglemezek. 9 20: Isko­lások rádiója. 10.00: Hírek. 10-10: Hangverseny. 10.50: Ének és zongora. 15.00: Népdalok. 15.40: Fiatalok zenei újságja. 16.10*. Gordonka é-s zongora. 16.50: Végtelen mezők. 17.20: Hangle­mez 17.30: Hírek 17.40: Előadás. 17.55: Zenés előadás. 18.30: Hírek. 18.40: Szív küldi szívnek. 19-00: Elő­adás. 19.15: Sportnegyedóra. 19.30: Tánczene. 21.30: Susák bácsi tanít­ványa. 22.05; Magyar művészek mu­zsikálnak. AJPRÓIIIRRETÉS HULLÓ almát és mindenféle gyümöl­csöt a Sóstóhegvi I’öldmüvesszövetke- zet Nyíregyháza, Búza-tér 9. szám alatt, a napi áron átvesz. SZABOLCS-SZATMARI NÉPLAP Politikai napilap Felelés szerkesztő: Zsurakovszki Mihály Felelős kiadói Cvőre József Szerkesztősé:?: Nyíregyháza. Dózsa György-u 5. Tel.- 13-70. 32-77. Kiadóhivatal, Nyíregyháza. Zsdánov-u. 1. — Telefon: 30—00, Nyíregyházi nyomda. Nyíregyháza. .Dózsa György-út 0.

Next

/
Oldalképek
Tartalom