Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-20 / 167. szám

JBW, Vll ÁG PROLETÁRÉI EGY LEÜLTETEK Mai siámaekbé! A koreai néphadseresi íóparases- aoksága javasolja: dolgozzanak ki konkrét rendszabályokat a hadműveletek beszüntetésére 12, oldal) — Több, mint lélmillíárd forint értékű ínárcíkkíattsíés a beadási kötefezettséfSet túHeb'e- sítö dolgozó parasztok részére Í3. oldal) — Házat vett Izsó Lajos szövetkezeti tag Í4. oldal) ^ fJStSSi AZ MDP SZABOLCS-SZ AT MÁR MEGYEI PÁRTBIZOTTSAGÁNAK L A PJA 1 w. ■ ■ VIL ÉVFOLYAM, 167. SZÁM ÁRA -50 FILLÉR 19.'») JULIU ti 20. FÉMEK Javítsuk ki az alkotmányi verseny hibáit Már csak egy hónap van halra addig, hogy jelenthessük Pártunk­nak termelő munkánk új crcdmé- nyeit, új sikerekkel küszönthessiik Alkotmányunkat. Hogy eredmé­nyeink mentői nagyobbak, verse­nyünk állandó legyen, ruég egyszer számot kell vetni az idővel. Leg­több teendőnk a munka megszerve­zésében mutatkozik. bök üzemünk­ben — még a legjobb üzemek egyes műhelyeiben, üzemrészeiben is — nagyfokú hanyagság tapasztal­ható ezen a területen. Kern tudják sokan, hogy a munka jó megszer­vezése fél siker. Különösen vonat­kozik ez megyénk téglagyáraira, a vásárosnaményi, a fehérgyarmati, a tiszaberccli téglagyárakra, ahol a munka szervezetlensége folytán a tervet ebben az idényben még egyetlen hónapban sem teljesítet­ték. Sohasem emelkedett a tervtel- •jesftés százaléka SO százaléknál feljebb. >'em ritkák a 30—40 szá­zalékos „eredmények" som. Több­ször előfordul az is, — mint most aratásnál is — hogy az egész Üyffjp egy két napig üli, nem dolgo­zta. Bár berendezésük nem a lcg- kcrséeítibb, de minden lehetőségük ESSgTan a terv teljesítésére, az al­kotmányi felajánlások teljesítésé­re. Az építőiparban is tapasztalható még a szervezetlenség. A Nyíregy­házi Magasépítési Vállalat is rosz- azul szervezte meg építési felvo­nulását a záhonyi építkezéséhez. Nem gondoskodnak segédmunká­sokról. Ezért fordult elő, hogy a szakmunkásoknak abba kellett hagyni a munkát és ki kellett menniük az állomásra kirakni az érkező építési anyagokat. Ez a tervteljesítést akadályozza. Megne­hezíti az alkotmányi felajánlások teljesítését. Jobban keli mozgósítanunk a műszaki dolgozókat is a munkások­nak való segítségadásra. El kell érnünk, hogy minden műszaki dol­gozó ott harcoljon, az alkotmányi felajánlások teljesítésén munká­sainkkal. Segítsen a munka meg­szervezésében, aa anyagellátás fo­lyamatossá tételében, az egyre sza­porodó új gépek megismerésében. Kok üzemben még csak papíron van meg a Nazarová-, a Torosin-, éi a takarékossági mozgalom. A műszakiak segítségére itt is nagy szükség van. Vorosin-mozgalom van á kisvárdai Vulkán vasöntödé­ben, a műhelyek és a munkapadok tiszták, de az üzem udvarán ócs­ka gépet, vashulladékok hevernek, az udvart több helyen felverte a gyom. Kevés műszaki segítséget kapnak a nagy halászi kenderíei- dolgozó üzem dolgozói. A vállalat vezetősége és a szakszervezet nem gondoskodik az állandó műszaki segítség megadásáról. A termelé­sen — különösen az új dolgozók eredményein — ez. nagyon meglát­szik. Nem mozgósítja tapasztalat- átadásra, a tapasztalatátadás meg­szervezésére a műszakiakat. Ideje, hogy az évi terv .és az alkotmányi felajánlások teljesítésé érdekében kezükbe vegyék a vállalatok veze­tői. az üzemi pártszervezetek és a szakszervezetek a verseny, a mun­kamegszervezés és a takarékossági mozgalom megjavításának ügyét. Vannak olyan dolgozók, akik már teljesítették alkotmányi fel­ajánlásaikat. Ezek -a dolgozók most pótfelajánlást tesznek. A pótfel­ajánlásoknál az a feladatunk, hogy jobban megvizsgáljuk, mint az első felajánlásoknál: elég reálisak-e a felajánlások. Azok a munkások ál­talában, akik már teljesíteni tud­ták vállalásaikat, anélkül, hogy jelentősebb újítást, vagy munka­módszert dolgoztak volna ki elő­ször nem tettek reális vállalást. Lebecsülték a saját lehetőségeiket, saját képességeiket, szerénykedtek. Többen azért is teltek kis felaján­lást, hogy könnyen teljesíthessék. A pótfelajánlásoknál mérlegelnünk kell a lehetőségeket: ha a vállalás túl magas, vagy aránytalanul ala­csony, fel kejl világosítanunk a felajánlókat erről és rá kell őket vezetni a Aelyes útra. Pártszerve­zeteink és szakszervezeteink küzd­jenek a pótfelajánlásoknál a túl­zott szerénykedés és ugyanakkor a hangoskodás ellen is. Senki se ajánljon fel többet, mint amit ké­pessége és gépi technikájával meg­valósíthat. de legyen öntudat azok­ban is, akik az első felajánlásnál kövesebbet ajánlottak, mint amit gépük teljes kihasználásával elér­hetnek. A szerénykedes nem csak a munkás képességének, hanem a verseny lebecsülését is jelenti. Szükség van itt műszakiak segít­ségére is. Segíteni keli a pötfel- ajánlóknak felmérni lehetőségeiket, kiszámítani: mit lehet a gépből ki­hozni, mennyire képes a munkás. Fokozzuk minden vonalon az el­lenőrzést. Ellenőrzés nélkül a ver­seny, a nemes vetélkedés ellaposo­dik. Párosuljon ellenőrzési mun­kánkkal, az ellenőrzés munkájáról való nyilvános beszámolás a dolgo­zók előtt. Használjuk fel erre a versenytáblákat, a faliújságokat, a dicsőség, és szégyentáblákat. Szük­ség van erre. A nyilvánosság segít a hibák kijavításában, a jó ered­mények tovább fokozásában. Ne ha­nyagoljuk el a fiatalok versenyé­nek, eredményeinek és hibáinak nyilvánosságra hozását sem. A kis- várejai Vulkán vasöntödében a fia­talok verseny-táblája mindig üresen áll. Ezt nem szabad megengedni, rendszeres tájékoztatásra fel kell használni azt. Ezeket a feladatokat meg kell valósítanunk, mert alkotmányi fel. ajánlásunk és évi tervünk teljesítő, se követeli tőlünk. Csak így bizto­síthatunk lendületet a munkaver­senynek. Augusztus 20. utánra is.' (S:. Gy.). Cséplőgéptől a i^gyüjtoheljre l xYagj ecseden példát mutatnak a társadalmi bizottság: tagjai „Kötelezettségemen felüli feles­leges terményem gyors beadásával erősítem a békéi!” „Gyors ter- mönybcadással felemelt öléves'ter­vünk végrehajtását segítjük!" Ilyen cs ehhez hasonló feliratú táblák alatt, fellobögózoit szekere­ken szállítják a nyírbátori dolgozó parasztok terményeiket a füllmü- vesszüvotkezet raktárába.Erről szá­mol be levelében Zsukk Miklós nyírbátori levelezőnk. A íöldmii- vesszövetkezet külön irodát állított fel a raktár területén, hogy ne kel­jen a dolgozó parasztoknak időt tölteni a vételi jegy átvételével. A földművesszövetkezet dolgozói ezen­kívül felosztották maguk között az utcákat és a többi népnevelővel együtt felkeresik azokat a dolgozó parasztokat, akiknél csépel a gép. A termény gyors beadására ser­kentik őket. A községi lames nemcsak a, rcrsenytáblán, de hangszórón keresztül is állandóan ismer­teti a terménybcadúsban Élen­járó dolgozó parasztok neveit. Legutóbb Vadon János kisparaszt állt a begyűjtés élén. Beadási kö­telezettségét 560 százalékban, Le- venda Ferenc 260, Szabó Albert pedig 230 százalékban teljesítette. TISZALÖKÖN MEGHONOSODOTT A HÁROMÓRÁS MOZGALOM Kiss László tiszalöki levelezőnk arról ir, hogy az ünnepélyes be­gyűjtési napon a „Kossuth” tsz szállította be elsőnek a terményt, s a tsz-t követte Kis Elek és Ká­dár Mihály egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt. Meghonosodott és általánossá vált a községben, hogy cséplés után legkésőbb bárom órá­val a beadási kötelezettségen fe­lül a „C" vételi jegyre is beszállít­ják a terményt a dolgozó parasz­tok. így szállította be Kádár Mi­hály, Fazekas János, Katona Miki ásná és idős Varga Bá­lint is. Valamennyien 2—300 százalékban teljesítették beadási kötelezettsé­güket. A MÁTÉSZALKAI JÁRÁS eredményeiről és hibáiról Soltész Julia elvtársim, a Járási Pártbi­zottság munkatársa a következőket Írja : Két cséplőgép csépel Nyírpa- rasznyán s ezek versenyben van­nak egymással. Az MNDSz által készített vándorzászlót mindig az élenjáró géphez viszik. Most a Dózsa-brigádnál van a zászló, de a Petőfi-brígad nyomon követi ver­senytársát s lehet, hogy holnap hozzájuk kerül a zászló. Minden dolgozó paraszt, aki elcsépelt, több­szörösen teljesítette beadási köte­lezettségét. Lackó István, Szombati Sándor jártak eddig a begy íij lés élén. Vasárnapra be akarják fe­jezni a cséplést a parasznyai dol­gozó parasztok. NYIRCSAHOLYBAN A PÁRT- TITKÁR JÁR A BEGYŰJTÉS, ÉLÉK Gyorsan száll a híre, a falvakban azoknak a dolgozó parasztoknak, akik élenjárnák a beadásban. — Xyircsaholyban üyy emlegetne Itatta Károly pár',titkár névéi, hogy méltó arra a helyre, aho­vá a Várt, -a dolgozó nép ál- liiotla, mert HvgjjizctcsCn tel­jesítette beadási kötelezőit aé­get A kommunisták . példamutatása nagyban elősegít.'ív Nyfrcsaholy­ban, hogy a község dolgozói befe­jezték H hordást és most a párttit­kárt követve, jól halad a cséplés és a terménybegyüjtés is. ■ CSÉFLÉS KÖZBEN 13 MÁZSA TERMÉNYT ADOTT BE „C” VÉ­TELI JEGYRE MURGULY IMRE KÖZÉPPARASZT NagyecSed községben a pártszer­vezet irányítása mellett igen jól dolgozik u községi társadalmi bizottság. A községet a begyűjtési bizottság tagjai és a népnevelők között több körzetre osztották fel. Rendszere­sen felkeresik a dolgozó parasztokat gyorsan tájékozódnak a munkák állásáról és így ahol szükséges, gyors támogatást tudnak adni a dolgozó parasztoknak. A társadalmi bizottság tagjai maguk járnak clöl jó példával. Murguly Imre középparaszt pél­dául még csak egy részét csépelte el hétfőn a terményének, de már cséplés közben 29 mázsa terményt szállított a földmüvesszövetkezet raktárába. Ebből 13 mázsát „G" vételi jegyre adott be. De lelkes verseny van nemcsak a társadalmi bizottság tagjai, hanem a község valamennyi dolgozója, sőt a köz­ségben cséplő 12 cséplőgép dolgo­zói között is. KÖZöJSZÉRtBE VALÓ HOR­DÁSSAL GYORSÍTOTTAK A HORDÁST, CSÉPLÉST A FÁBIÁN HÁZIAK A szemveszteség elleni harc nem fejeződött be az aratással. Jól tud­ták ezt a fábiánházai dolgozó pa­rasztok is. A pártszervezet és a tanács tagjainak jó felvilágosító és szervező munkájának köszön­hető az, hogy a hordás befejezése után jól halad a cséplés is. Igen sok közös szérű van a faluban, mely elősegíti! a gyors cséplést, Az egyik közös szérűn például közel kclszéizmázsa terményt csépeltek cl egy nap alatt. Azokban a községekben, ahol a pártszervezet irányítása melleit jól működik a tanács és a társa­dalmi bizottság, — ott mindenütt meg is van az eredmény. ELMARADT A DOLGOZOK LEL­KESEDÉSE MÖGÖTT A SZA- MOSSZECI ÉS A NAGYDOBOSI TANÁCS Szauiosszegen elmaradtak a hor­dással a dolgozó parasztok. Valót­lan nézetek szállnak a községben. Az ellenség hangjai ezek! A ta­nácselnököt nem bántja, hogy a járás többi községe behord ma és ök lemaradtak. Még súlyosabb az eset a tanácstitkárnál. Az egyik cséplőgép lcállott, mert nrm volt mit csépelnie. „Vizes a kereszt, nem lehet hordani” — mondja a tanácstitkár, holott maguk a dol­gozó parasztok cáfolták ezt meg. Bacskó György és a többi kulák hangja ez ás ahelyett, hogy felven­nék ellene e harcot, maguk a ta­nács vezetői is hálójába esnek. A szamoeszegi dolgozó parasztok azonban megmutatják, hogy idejé­ben behordanak: Nagydoboson sem folyik jó agi­táció a hordás-cséplés érdekében. Elmaradt a község a behordásban. Szombaton elcsépelt két dolgozó paraszt, de neveiket kedden sem közöltek a versenytáblán. Mégjnin- dig az aratási eredményekkel van tele a versenytábla. Beregdarócon a tszcs brigádveze- löje, könyvelője és a párttitlzár ahelyett, hogy a cséplőénél segítet­tek volna, a korcsmába mulatoz­tak. Az ilyen magatartásukkal AZ ELLENSÉG MALMÁRA HAJTJÁK A VIZET Az olyanokéra, mint Torok Já­nos kishódost kulák., aki 142 liter tejből sétáink sem. Só kilo barom­fiból pedig 9 kiiogramot adott, lie eddig, de, elhanyagolta a tarlőhán- táít és a másodnövények veté­sét is Vagy Miklósi Jáiws, Barca Jó­zsef kuldkok, akik nem tisztí­tották ki raktárukat, úgy akar­ták megfertőzni a terményt Tivadaron Barcsó Gésa■ voll nyilas szervezőtől erednek a rémhírek. Barciö ki is jelentette, hogy őt „nem érdeklik a rendeletek, nem is ad be egy .«zeni terményt sem.” A nyilas Kovies Dezsővel és a ku- lükokkal tartja a kapcsolatot Bar- csö Géza, közösen főzik ki a rém­híreket a falu félrevezetésére. A község vezetői ne tűrjék, hogy így garázdálkodjanak a háborús gyúj­togatok, Gröszék cinkosai! Szabó. László érpataki kulák géptulajdonos négy mázsa ter­mény beíráséit mulasztotta el, így akarta félrevezetni a dolgozó népet. Legyenek éberek dolgozóink és idejében leplezzék le a dolgozó nép ellenségeit, fejlődésünk akadá­lyozóit ' A varjúlaposi tsi pólbeporzási versenykihívása Lukács András, a varjúlaposi „Győzelem” tsz elnöke örömmel közli, hogy a szövetkezet tagjainak elhatározása folytán csatlakoztak Túrkeve másodvetési és pótbepor- zási versenyéhez, egyben versenyre hívják Szabolcs- Szatmár valamennyi termelő- csoportját. Versenyfelhívásukban vállalják, hogy a learatott kalászos terüle­tüknek 60 százalékát bevetik má- sod növénnyel. (Eddig 50 százalék­nál tartanak.) A - müsödnövenyek alá holdanként 50 kilogram pstisót tesznek, hogy elősegítsék a tarló korhadását, a óriásod növények gyors fejlődését. Vállalták, hogy 30 hold négyzetesen vetett kukoricájukon háromszor pótbeporzást végeznek. A első pótbeporzást július 20 ig. a másik kettőt pedig 25-ig elvégzik. Kbbe a -munkába bevonják a na­gyobb gyerekeket is. Eddig 45 má­zsa holdankínti termésre számítot­tak, de az újfajta eljárással S—j má­zsával lesz nagyobb a termés­átlaguk. Igen nagy jelentősége van ennek az eljárásnak. Megyénkben közéi úu ezer hold kukorica van vetve. Ha mindenütt elvégzik a pótbepor- zást és ha csak egy mászával is te­lem több kukorica holdanként: 90 ezer mázsa kukoricát jelent. Ebbel a mennyiségből 14 ezer darab ser­tést lehet meghizlalni. A sertések zsiiadéka egy hétezer lakosú köz­ség dolgozóinak égisz évi zsírellá­tását biztosítja. Nem lehet tehát senki számára közömbös a pótbeporzás. Csatla­kozzanak a varjúíaposiák felhívá­sához tszcs-ink mellett az egyéniek is! Végezzék el a kukorica mellett a napraforgónál is a pötbepnr- zásf!

Next

/
Oldalképek
Tartalom