Néplap, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-08 / 157. szám

s 1951 JULIUS 8. VASÁRNAP ieggyőső érvekkel mutassanak rá a kétlakiságból redő károkra a dohány fermentáló építkezésének népnevelői Koljada elvtárs, a sztálingrádi 'örös Október”-gyár egyik kitűnő itátora. Előadásáról a Pravda a vetkezőket írta: „Ennek az elő­ásnak az az értéke, hogy az ági- tor ügyesen összhangba hozza a ár és a műhely kollektív, vala- nt minden munkás elért munka- sdményét az egész szovjet nép rcával, megmutatja a kiesi mö- tt a nagyot, a mindennapos, a tköznapi dolgokban nagy cé- nkért, a kommunizmusért vívott rcot.” Ezek a sorok egyben fel- vják a mi népnevelőink figyel­őt is arra: hogyan kell agitálni. Súlyos probléma a Sajószentpé- "i Magasépítési Vállalat egyik részlegénél —, amelyik a nyíregy­házi dohányfermentálót építi — a kétlakiság kérdése. Sokszáz mun­kaóra kiesést jelentenek az indoko­latlan hiányzások, a késések s ugyanakkor a kétlakiak nem ké­pezik eléggé magukat, nem érnek el nagy eredményeket. Ennek elle­nére sem a pártszervezet, sem a szakszervezet nem folytat komoly felvilágosító munkát a kétlaki mun­kások között. Elhangzanak ugyan általános kijelentések, azonban a népnevelők, a bizalmiak nem érvel­nek meggyőző tényekkel. Pedig bő­ven vannak ilyen tények! Hasonlítsunk össse két dolgozót. Stingel József fiatal ácssegéd. If­júmunkás. Tisztelik és becsülik a munkahelyen, mert szorgalmasan dolgozik. Vegyük elő a bérkifizétési lapját s nézzük meg mennyit kere­sett januártól júniusig. Az összeg pontosan 48S5 forint. Átlagos havi Aratnak a DlSZ-brisfádok Fényeslitkén A. nap veröfényesen süt. Aratnak „Fürst Sándor” önálló termelő- >vetkezet földjén. Számtalan ka- i vágja-a rendet. A teí mclőszö- :keaet fiataljai nótáitól hangos mező. „Égő napban vágtunk a áron sárgás búzakalászt” — =klik a fiatalok, öröm nézni inkájukat. Nem marad le egy n közülük. Nem csak a termelő­ivetkezet DISZ-szervezetének íjai, hanem a falusi DlSZ-szer- zet két ifjúbrigádja is itt van a ivetkezet földjén. Segítenek, hogy nél előbb befejezze a tsz az Mást, egy napot se késsen, mert nden nap nagyobb a szemveszte­f A területi DISZ négy brigádot rvezett, amely felváltva arat. ek a fiatalok vállalták, hogy a T tiszteletére, Alkotmányunk iin- pére nem csak a szövetkezetnek, nem a község dolgozó parasztjá­nak is segítenek. Az aratási mka is e két DISZ-szervezet. a ületi és a szövetkezeti szervezet vüttmüködését tükrözi vissza. Dtt vannak,,az aratók között a zség középparaszt fiataljai is. A i ifjúsági szervezet titkára min- n feladatot megbeszél együtt és munka végrehajtásában egymást p'tik. A községi DISZ kis- és zépparasztfiataljai rendszeresen »ztvesznek a tsz DISZ szervezeté­nek gyűlésén. Vasárnap mindig együtt vannak, együtt szórakoznak a szövetkezet DISZ helyiségében. A „Fürst Sándor”-beIi fiatalok a munkában is példát mutatnak. Csonka Sándor DISZ tag naponta 250 százalékot ér el, Molnár Em­ma. S. Gyüre Gizella, NT. Gyüre Julia szintén példamutatóan dol­goznak. Jó munkájukért az elmúlt havi taggyűlésen tagjelöltnek vet­ték fel őket a pártszervezetbe. Ez még jobb munkára serkentette őket. Fényeslitkén nagy segítséget je­lent a DISZ a szocialista átalakí­tásért vívott harcban. Arra kell tö­rekedni a DISZ titkárának, hogy minden tettével, mindeD szavával tanítsa a fiatalokat. Nevelje a DISZ tagokat öntudatossá. Vonjanak be minél több dolgozó parasztfiatalt a tsz-be. Mutassanak rá a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeire. Még sokkal több középparaszt fiatalt vonjanak be és tegyék szoro­sabbá a kapcsolatot, hogy' ősszel, a szövetkezet fejlesztésénél számta­lan küzépparasztfiatal szüleivel együtt válassza a helyes utat, a nagyüzemi gazdálkodás útját. Le­gyenek a fényeslitkel DISZ fiata­lok a szocializmus építői, a béke igaz harcosai! JAVÍTSUK MEG AZ EREDMÉNYEKET A BORBÁNYAI ÉPÍTKEZÉSEKNÉL Még a délutáni nap félve néz a kijárat- l felállított verseny- ilára. Az „eredmé­nyek” lehangolják a szálló verébpárt is, rt fejüket csóváivá ább repülnek jobb Ívű embereket ké­rni. A táblán lévő írnok bizony nem. gy eredményekről mólnak be. Gyur- inyi kőműves bri- 1 93 százalékot, •urkóné segédmun- 3 brigádja pedig 47 izalékot ért el az üsó 10 napi raun- kiértékelésénél. A dolgozók között alános lehangol t- rosszkedvüség alkodik. Maga a ikszervezeti bizal- , Hancsák Mihály a többiekkel sír. em tudom én, mi oka — mondja — brigádvezető foglal - zik a százalékokkal, tudja, mit Csinál.” Persze, hogyan is lná, mi az oka, ha /általán Dem is to­jik vele. Ha magas százalék, akkor jó, alacsony, akkor naszkedunk. így n ez rendjén, — ndolja Hancsák Mi­ly — ahelyett, hogy ina nézne, mi a ísz teljesítmény oka. múlt hónapban még rossz volt a munkafe­gyelem. naponta né- gyen-öten késtek, öt szakmunkáshoz 18 se­gédmunkás volt be­osztva, persze nem tudtak mindenkinek munkát adni, elescl- lengtek jobbra-balra. Kisebb lett a munka­terület, sok lett az apró munka. A mun­ka megszervezésére nagyobb gondot kel­lett volna fordítani. Gyurcsány János bri­gádvezető maga sin­csen tisztában a mun­ka menetével. Nem tudja, hogy a munka­lapokon melyik mun­ka szerepel, hol mi­lyen hibák vannak, hogyan lehet azokon segíteni. A hibák eg.vrészét már kiküszöbölték, azonban a teljesítmé­nyek továbbra is ala­csonyak. Persze, nem lehet máról holnapra újra száz százalék fö­lé emelkedni, azonban a munka jobb meg­szervezésével hama­rosan el lehef érni ezt az eredményt. Á késések már megszűn­tek, a munkafegye­lem javult. A segéd­munkások áthelyezé­sével megszűnt a bel­ső munka erő felesleg. Hiba van azonban a munkaszervezésnél. — Nincs kapcsolat a műszakiakkal, nem segítik kellően egy­mást, Visnyik József normás kiadja a mun­kalapokat, de a dol­gozók legtöbbször nem igazodnak el rajta, így vannak most a vakolással is, amire kiadták a munkala­pot. A dolgozók úgy tudják, hogy az egész épületre szól a mun­kalap. Közben kide­rül, hogy csak az épü­let egy részéről van szó. Nem fordítanak kel­lő figyelmet az éber­ségre sem. Megelég­szenek azzal, hogy egy idegen megmond­ja. honnan jön és mit akar. nem kérnek tőle igazolást. Ha az épí­tésvezető nem mutat példát, akkor hogyan követelhetik meg ezt a dolgozóktól. A sze­mélyes példamutatás nemcsak a termelés­ben, hanem az éber­ség tekintetében is meg kell, hogy mu­tatkozzon. Eredmé­nyeinket nemcsak fo­koznunk kell, de meg is kell védeni és eb­ben nagy szerepe van az éberség fokozásá­nak, az ellenség le­leplezésének. keresete tehát 800 forint volt 4.28 forint átlagos órabérrel. Nem pa­naszkodhat azért, hogy rosszul ke­resett, Annyi tény, hogy meg is dolgozott érte. Stingel József azonban nem akar megállni. Tanul, Szakmai tanfo­lyamra jár s hogy milyen ered­ménnyel sajátítja el a szakmát, arról díszes oklevél tanúskodik. A dolgozó nép állama megbecsüli és tiszteli azokat, akik élenjárnak a szocialista haza felépítéséért vívott harcban. Stingel József büszkén néz majd a felépített üzemekre, iskolákra, épületekre s elmondhat­ja : „Teljes erővel harcoltam a népért 1” •Nemcsak oklevelet kapott azon­ban Stingel József, hanem pénzju­talmat is. A kongresszusi verseny során elért jó munkájáért 500 fo­rintot. S ha ezt nézzük, keresete nemi 4885 forint volt, hanem 5385 forint! Nézzük most meg Német Antal kőműves helyzetét. Német Antal­nak Ujfehértón földje van. Kőmű­ves is, meg dolgozó paraszt is. Azaz jobban mondva egyik sem. Hiszen hogyan is lehetne teljes ér­tékű munkát végezni mindkét he­lyen? Sehogy. Ez meglátszik Né­met Antal keresetén is. Januártól júniusig 3832 forintot keresett ösz- szesen. 1553' förinttal kevesebbet, mint Stingel József. Vájjon behoz­za-e ezt a veszteséget az otthoni föld jövedelme? Semmiképen nem. Íme kiderül: a kétlakiság kart okoz magának a munkásnak is. Német Antal nem tanul, nem ké­pezi magát. Lassan lemarad szak­társai mellett tudásban, lemarad teljesítményben. Ha tanulna, szor­galmasan dolgozna, nemcsak a másfélezer forint vesztesége tűnne el az otthoni költségvetésből, ha­nem jóval többet kereshetne a meg­tanult új munkamódszerek, tapasz­talatok révén. Német Antal igen nagy károkat okozott már ebben az évben is az államnak mindamellett. 15 teljes munkanapot hiányzott. Ez azt je­lenti. hogy 1450 forinttal kevesebb értéket termelt. Mintegy 300 négy­zetméternyi 12-es falat kellett vol­na ezalatt az idő alatt neki fel­építenie! Ez az épülő gyár négyes tömbjének összes körítöfalát, a hármas tömb egyik oldalának kö­rítőfalát jelenti. Vájjon elmondták-e mindezt az üzem népnevelői Német Antalnak? Felmutattak-e az üzemre és mond- ták-e: „Nézd Német Antal, 300 négyzetméternyi falat vettél el a szocializmus építősétől. Ennyivel károsítottad m°g a népet. Te jó szakmunkásnak tartod magad s m.’gxs akadályozója vagy az épít­kezésnek. Ha hasonlóképen csele­kedne az üzem minden kőművese, akkor 10 év múlva sem készülne el a gyár.” Nem mondották el a népneve­lők. N'em mondották el azoknak az ácsoknak sem. akik ezekben a na­pokban nem jöttek be dolgozni az üzembe, hanem otthon maradtak. Az üzemi pártszervezet és szak- szervezet használja fel az agitáció minden lehetőségét, faliújságot, szemléltető képeket, egyéni beszél­getést arra, hogy meggyőző érvek­kel felvilágosítsa a ma még két­laki munkásokat. GYŰJTSÜK az ANYAROZSOT! DOLGOZÓ PARASZTOK! Az anvarozéból i~en fontos syóEY- szer készül. Az anyarozs gyűjtése jó jövedelmet biztosit, mert kilo­grammonként 50 forintot fizetnek «*. földmüvesszövs? kezetek* ■ ...fc,.. ----------------­Az üzemek, a munkások szeretettel várják a fanulóláiiyokat Pártunk második kongresszusá­nak útmutatása alapján egész or­szágunkban folyik a tanulólányok szervezett toborzása. A nőknek a termelésben való részvétele igen nagyjelentőségűvé vált. ötéves ter­vünket, a megnövekedett feladato­kat nem tudnánk megoldani, időre teljesíteni, ha iparunk egyik leg­nagyobb nehézségét, a munkaerő-, a szakmunkáshiányt meg nem ol­danánk. Uj életünk építése és be­rendezése már nemcsak technikától, a termelésért való állandó harctól, hanem a gyorsan fejlődő ipar mun- kaerőellátástól is függ. Uj erőfor­rást jelent a harcban a nők bevo­nása, szakmunkásokká való kép­zése. Ezt az erőforrást Pártunk tárta feLelőttiink. A Párt útmuta­tása alapján megindult munkaerő­toborzás eddigi eredménye azt mu­tatja, hogy a nők, a fiatal lányok megértették a termelő munkába hí­vó szót. Megértették, hogy népünk, a gyár, az üzem, az építkezés, a vasút, a bánya, és új életünk, új iparunk minden ága várja, sző- longatja a nőket, a termelési csa­ták új harcosait. Azok, akik már tavaly felismerték a szakmaválasz­tás jelentőségét, fontosságát, már sok tapasztalatot gyűjtöttek, tu­dást szereztek, jártasakká lettek az úgynevezett „férfi munkákban”, felvilágosíthatják munkájukról, munka és életkörülményeikről, a ta­nulásról azokat, akik most kezde­nek a felfelé vezető útra lépni, vagy éppen gondolkoznak a szakma- választáson. Szétzúzhatják azokat a maradi előítéleteket, melyek sze­rint egyes foglalkozások, termelési Agak „csak férfiaknak” valók. — Barta Irén lakatostanuló, aki már egy esztendeje dolgozik, tanul a nyíregyházi Épületlakatosipari Vál­lalatnál, eddigi munkájával, ered­ményeivel, a munka és a tanulás során szerzett rengeteg tapaszta­latával rácáfolhat az ilyen maradi előítéletekre. Sajnos hiba, hogy a megyei és városi Tanács munka­erőosztálya ezeket a dolgozó lá­nyokat nem kapcsolja be a tobor­zás munkájába kellően. Pedig so­kat segítene azoknak az érve, akik nem hallásból, hanem tapasztalat­ból győződtek meg a szakmavá­lasztás helyességéről. Be kell kap­csolni a toborzási munkákba Flő- ris Ilona, Vámos Katalin, Fábián Irén, Tassi Gizella, Hulyok Ilona nyíregyházi lányokat és társaikat, akik megértették munkásosztá­lyunk hívó szavát és az elsők kö­zött jelentkeztek vasipari tanuló­nak. Minden dolgozó nőnek tudnia kell, hogy amikor szakmunkásnak, tanulónak jelentkezik, az egész dol­gozó nép akaratának tesz eleget, önmaga érdekei szerint cselekszik, mert a dolgozó nők egyenjogúságá­nak teljes megvalósítása, a dolgo­zó nők -szakmai, kulturális és gaz­dasági felemelése csak ezen az úton érhető el. Államunk mindent megtesz, hogy minél könnyebben járhatóvá tegye ezt az utat. A ta­nulólányoknak fizetést, munka és tanulóegyenruhát, a vidékieknek kollégiumi elhelyezést, ellátást biz­tosít. Teljesítse minden becsületes, ön­tudatos dolgozó nő népünk akara­tát, segítsen építeni a közös jövőt, erősíteni a világ békéjét. A nyírbogdányi munkások aratóbrigádja Emberemlékezet óta nem volt ilyen szép a szabolcsi határ. A Pártunk irányítása és támogatása mellett idejében végzett mezőgaz­dasági munkálatok, a miitrágya használata, a jó vetőmag, valamint a kedvező időjárás meghozta gyü­mölcsét. Bőséges, jó termésünk van, jut ízes kenyér a magyar dolgozók asztalára! Üzemünk dolgozói is 'aratóbrigá­dokat szerveztek és alig várják a munkaidő véget, hogy siethessenek a gyülekező helyre, fel az aulára és gyerünk! Indíts Csorba elvtárs! Kár minden percért. A sziporkázó napsugárban komoly figyelmeztetés fcnylik: Siessetek az aratással, minden késlekedés szemveszteséget okoz, kevesebb kerül az éléskamrá­ba, kisebb kenyér jut a dolgozók asztalára. Dolgozóink messzebb látnak a gyárkeritésnél, tudják, hogy a BÉKE ARATÁS győzelmes befejezé­se döntő csatanyerés, a szocializ­mus építését nagyban elősegítő har­ci feladat sikeres megoldását is jelenti és éppen ezért szives öröm­mel, lelkesen fogadták Simonovils Béla púi ttitkárunk kezdeményezé­sét a munkások aratóbrigádok ala­kítására cs felajánlották, hogy na­ponkint- resztvesznek az aratásban, ott, ahol a legjobban kell a segít­ség, ahol nincs elég munkaerő az égetően sürgős aratási munkálatok­hoz. Segítenek a tszcs tagjainak, mert a munkás-paraszt szövetség élő valóság. Miénk az ország, miénk a föld, nekünk terem és magunk­nak aratunk, ha segítjük dolgozó paraszt szövetségeseinkéi. Ez a se­gítség nem olyan tessck-lássék mun­ka, hanem a jó szervezés, a helyes munkabeosztás kitűnő eredményé­nek igazolása. Az első napon a sé- nyöi tszcs-nek mentek segíteni ét az elnök állal aznapi feladatként kijelölt területnek éppen a kétsze­resét aratták le dolgozóink. A ka­szások között élenjárt Fagy Sán­dor műszaki igazgatónk. Bunkóczi István sztahanovista megálltá n he­lyét az aratásban is, komoly mun­kát végzett Poór Sándor, Targa, Gábor, Csáki József és a DISZ ta­gok közül Fényes Anna, Igndce Ve­ronika-, Tóth Irén, Csonka Erzsé­bet és meg sokan. Fii lop János vál­lalat rezetőnk is kivette részét a. jó munkából. A napi aratás befejezése után jól­eső büszkeséggel nézték végig a hosszú rendekben sorakozó kérész* teken. És hazafelé még vigabban szólt a nóta, a föl végzett munka büszke tudata emelte a, hangulatot. Elvégezzük a; békearaldst, megvéá- jük a beket! Simon Sándor, a Xyirbagdányi Ásvány elán pari Vállalat levelezője A napokban befejeződnek megyénkben a icrményraklárjavitási munkák A bő termést ígérő aratás szük­ségessé tette, hogy földművesszö­vetkezeteink kijavíthassák azokat a raktárakat is, melyek a háború alatt súlyosan megrongálódtak, gon- dozatlanság következtében étidig használhatatlanok voltak. Megyénk több községében végez a Tatarozó Vállalat ilyen raktárjavítási mun­kákat. A raktárak kijavításának határideje egybeesik a cséplés ha­táridejével. Eddig elkészült a nyír- vasvári, máriapócsi, dózsapusztai komorói, geszterédi, nyírbátori, anarcsi és a csengerújfalui' földmü- vesszövetkezetek raktára. Az újjá­alakított raktárak felpadlózva, fer­tőtlenítve várják a gazdag termést. Korszerűsítik a megye kenyérgyárait Felemelt ötéves tervünk, a bő termés új feladatok elé állítja ke­nyérgyárainkat is. Kenyérgyáraink már készülnek is a megnövekedett feladatok megoldására. Állami be­ruházással kibővítik és korszerűsí­tik mindazokat a sütőüzemeket, melyek még magukon viselik a Horthy-korszak elmaradottságának bélyegét és megnehezítették dolgo­zóink kenyérrel való ellátását* Állami beruházással korszerűsí­tették a fehérgyarmati és a záho­nyi kenyérgyárakat. Fehérgyarma­ton modern kemencéket építettek, az üzemet kiszélesítették és műút- tal kötötték össze a' község főutcá­jával. Záhonyban új kemencéket építettek és egy korszerű szitálógé­pet kapott a vállalat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom