Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-27 / 121. szám
1951 MÁJUS 27, VASÁRNAP VEGYÉK FEL A HARCOT A BEREGDARÓCI KOMMUNISTÁK A PÁRTSZERVEZET ÉS A FALU ÉLETÉT BOMLASZTÓ „OSZTÁLYBÉKE" HANGULAT ELLEN „Ahol a kommunista párttag jó példával jár elöl, ott az eredmény azonnal megmutatkozik”. Ez az igazság hozta létre, az elmúlt őszön a beregdaróci tszcs-t is, amikor a községi pártszervezet 17 tagjának kezdeményezésére megalakították a „Vörös CsiÍlág”-ot. Ma már 24 csu' Iád 32 dolgozó tagja építi a szövetkezet biztató jövőjét. Kell is a sok munkáskéz. A kapálás, szénakaszá lás nem tűri a halasztást. A 122 hold szénakaszáló 80 ezer forint értékű takarmányt ígér. Nem lesz gondjuk a jószágállomány takarmányozására. 20 tehén, 150 darabos juhtörzs, 30 anyakoca szaporítja majd a csoport vagyonát. Azt gondolná az ember, hogy nincs itt semmi hiba. A csoportban frissen megy a munka, hiszen tudják, miért dolgoznak. Az egyéniek is dolgoznak a határban. Nézzük meg ezek Után, hogyan irányítja a falu életét a pártszervezet. Tóth elvtárs, a községi párt- szervezet titkára alapító tagja- a tszcs-nekl Most is kint kaszál a csopórttagokkál. Az elsők közt áll helyt minden termelőmunkában. Hanem a pártszervezet életéről már igen keveset tud, mondani. A tszcs alakulása után 16 tag- és tagjelölt maradt a szervezetben, de azok is inkább csak papíron szerepelnek. A tszcs-ben megalakították az üzemi pártszervezetet, de a taggyűlést azóta is együtt tartják, hiszen a községi szervezet tagjai közül mindössze 3—4 jelenik meg. Együtt kezdték a politikai iskolát is az ősszel. Eleinte harmincán is összejöttek — főként csoporttagok — de az utóbbi hetekben teljesen lemorzsolódott a hallgatóság. „Nem is bánnám már, ha befejeződne” — teszi tv»-*- hozzá Tóth elvtárs — „hiszen sok a munka”. Kocsanovszki elvtárs, a tszcs párttitkára hasonlóképpen vélekedik. Télen szívesen tanul, de ilyenkor bizony már újságolvasásra „sincs ideje”. Vájjon képesek-e ilyenformán azoknak a feladatoknak a megoldására, amelyek a falu szocialista átalakítása terén rájuk várnak? Tudják-e irányítani a falu életét,. mozgósltanak-e a jobb munkára, támogathatják-e és ellen- őrízhetik-e a tanácsok munkáját az egyre jobban élesedő osztályharc viszonyai között, A vójaszt megkapjuk. Beregda- róc az utolsók közé került a járásban, a mezőgazdasági munkálatokban, a második félévi begyűjtési terv teljesítésében is. Axhig a szomszédos Beregsurány termelőszövetkezeti község lett és már az I, típusú csoportok közös munkája is egyre eredményesebbé válik, addig Beregdaróc 320 családjából 24 lépett a. csoportba, az I. típusú csoport középparasztokból álló előkészítő bizottsága február óta „alakul”. Várunk még... Majd őszszel... ismétlődik a válasz. A párt- szervezetben van a fő hiba Bereg- darócon. Elfeledték a lenini hármas jelszót. Pártunk pnrasztpoliti kájának irányelvét. A községi párt szervezetbe ősz óta nem vették fel dolgozó parasztot, középparaszt tagja sincs a pártszervezetnek. A tömegszervezetekben hasonló a helyzet „Csendes itt minden”. Ellenség? — „Nincs is” — ,,Ha van, akkor Is hallgat”. Pünkösd hétfőjén szövetkezeti gyűlés volt Darócon Több mint 200-an hallgatták az előadókat, hiszen kit ne érdekelne a szövetkezés dolga? Csak egy ember akadt, aki állandó kiabálással zavarta a felszólalókat. Molnár Emil — kapta a választ Papp elvtárs, a Járási Pártbizottság titkára. És kiféle ember? — érdeklődött tovább. Aztán kitűnt, hogy kicsoda ez az „egyszerű munkásember”. Volt csendőr! Molnár a Dunapentelei Vasmű építkezéséhez fürakodott be és most a nagygyűlést használta fel arra, hogy az építkezés vezetőit, dolgozóit, a falu becsületes parasztgazdáit rágalmazza. Ilyen „véletlenek” „előfordulnak.” Az is, hogy felesége ősszel a tszcs tagjait rágalmazta. Több volt csendőr él Darócon, de alig van köztük idevalósi születésű. Felszabadulás után jobbnak látták nem hazatérni. Itt „jól viselkednek”, „semmit sem hallani felőlük”... Igaz, Tóth elvtársék sokszor tapasztalják a községben, hogy amikor olyan csoportokhoz közelednek, ahol Ruszin IstváD, Csornai, vagy Tóth János viszi a szót, rögtön elhallgat a beszéd. Tóth János négy hold gyümölcsöst szedegetett össze a csendörösködéssel, Kulákok is akadnak a faluban, de azok is „csendesek" Kökény Bernáttal volt úgyan egy kis baj a terménybeadásnál, meg aztán Naményban a múltkor fasiszta nótát énekelt, de- hát olyan kótyagos az, amikor iszik. Különben „rendes ember”. Még a tszcs-nek is „szívesen elmegy segíteni”. Szeles Sándor? „Az már nem is kulák” .— hiszen tavaly kettéosztották a földet. Apjának, a református papnak hagyatéka 42 holdat tett ki, (keményen fogta az egyÁ Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a következő felhívást Intézte a magyár nőkhöz a minisztertanács határozatának végrehajtására : „Felszabadulásunk óta napról napra szebb és boldogabb a magyar nép élete, eddigi eredményeinket pedig megsokszorozza felemelt ötéves tervünk. Az ötéves terv számai, adatai mögött ott van a felszabadult nép munkalendülete és ott van a magyar nők ügyes, dolgos keze, tehetsége, békeakarata is, A minisztertanács határozata a termelésben.résztveyő ndk számának emeléséről: újabb szakmák kapuit nyitja meg a nők előtt és szélesebbre tárja előttük a kaput a régiekben is. Államunk szerető gondoskodása kíséri a magyar nők minden lépését, segíti őket a szakma elsajátításábán és szakmai továbbképzésükben. Lehetővé teszi, biztosítja számukra, hogy — ha arra érdemesek-----vezető állásba kerüljenek. Uj bölcsődék és napközlotthonok fogadják be és látják el gondosan a dolgozó anyák gyermekeinek tízezreit. Háztartási gépek és eszközök gyártásával és még számtalan intézkedéssel könnyítik meg a nők háztartási munkáját. ÁllamuDk biztosítja a leánygyermekek továbbtanulását a főiskolákon, a technikumokon, az egyetemeken, hogy a nők elfoglalják az őket megillető helyeket az értelmiségi pályákon is. Hazánkban minden nő részese lehet népünk legdicsőbb történelmi tettének, a szocializmus felépítésének. Harcosa lehet annak a nagy ügynek, a béke ügyének, amely az egész világon a legjobbakat foglalja magában és amelynek élvonalában harcolnak a szovjet asszonyok, azok az asszonyok, akik a kultúra magas fokát érték el, akik példa- mutatóak családi életükben, gyermekük nevelésében s akik minden segítséget megadnak szovjet hazájuk erősítéséhez, a világ békéjének biztosításához. Az MNDSZ asszonyok mutassanak példát, hogy mint esztergályosok, marósok, traktorosok, mérnökök és agronónjusok tudásuk, ügyességük legjavát adják boldog, szabad holnapunkért. Mutassanak példát azzal, hogy elhárítanak fel- emelkedésük elől minden akadályt, amit tuaradiságból vagy ártaniaka- rásból eléjük állítanak. Az MNDSZ asszonyok járjanak elől jó példával abban is, hogy leányaikat főiskolára, egyetemre küldik. MI nők tanulni, dolgozni akarunk és fogunk is. Ezt a jogunkat most már senki soha tőlünk el nem veheti. Magyar asszonyok, leányok! Erősítsük, szépítsük, gazdagítsuk édes hazánkat. Fogjuk meg államunk segítő kezét, éljünk a lehetőségekkel, harcoljunk a férfiakkal egysor- ban a termelés frontján annak minden ágában gyermekeinkért, hazánkért, békénkért! Magyar A'Ok Demokratikus Szövetsége Országos Központja.” házadót annakidején, így hajtották el többek közt Szerenyi Károly bácsi tehenét is — „dehát. ezek régi dolgok”.) Múlt év áprilisában aztán kettéosztották az örökséget a vásárosnaményi telekkönyvi hivatalban, (Csodálatosképpen a me gjei- Földbirtokrendező csoport sem mi értesítést nem kapott erről.) Felét Sándor kapta, felét nővére, Sitoropulosz nevű tarpal görög állatorvos felesége. Sitoropulosz álak! 15 esztendőt élt le köztünk Horthyék Idejében, most a népi demokrácia fejlődésével párhuzamosan, egyre nagyobb „honvágyat” érzett a fasiszta Görögország Iránt — így beszéli el sógora, A múlt évben kulákfeleségével együtt vissza tért Görögországba. A kuláksógor szerint igen jói érzik magukat, a görög fasiszta hadsereg tisztje az állatorvos úr. Egy gazemberrel szaporodott így a görög nép hóhérainak serege, Az elmúlt gazdasági évben ugyan kulákadót és beszolgáltatást róttak ki Szelesre, de a föld szétírása után „rendes ember” lett. így tartja Somogyi György is a tanács titkára, aki télen szívesen vette Sze- lesné meghívását és három hónapon keresztül kosztolt náluk. Földjük „felajánlását" is ő intézte el. Beregdarócon a pártszervezet kommunistái kiengedték kezükből a falu életének irányítását. Nem követték a lenini hármas jelszó utasítását, Bákosi elvtárs tanításait. Mindezek a hibák odavezettek, hogy a faluban nem alakult ki a szocialista építés egyik előfeltétele, az éles és kíméletlen harc szelleme a kulákokkal szemben. Ezért nem tudták maguk mellé állítani a falu becsületes ktsparasztjait, azért nem tudtak lendületet, Irányt szabni a falu szocialista átalakításának. A pártszervezet vezetői, tagjai megalkudtak az ellenséggel, a* horthysta tanácstitkár befolyása alá kerültek. Nem látták meg, hogy ez» az út a Bay-méltóságosokhoz, az urasági és kulákcselédséghez, a régi csendőrvllághoz vezetne visz- sza. Nem mutatta ezt meg nekik a Járási Pártbizottság sem, melynek tagjai rendszeresen látogatták a községet. Nem magyarázták meg, hogy hova vezet ez a feneketlen opportunizmus, amellyel a falu becsületes dolgozó parasztjait kiszolgáltatják a kulákok és csendőrök befolyásának. ,,A hatalmon lévő munkáspárt funkcionáriusai felelősek a pártjukért, a proletárdiktatúráért” — mondotta Kovács elvtárs a K. V. május 22-t ülésén. Ezzel a felelősségérzettel vegyék fel a harcot a beregdaróci kommunisták az oszA itumkslsés parasztleveleiKé'krőI tályellenséggel szembeni megalkuvás ellen, ehhez adjon gyökeresen új, alaposabb segítséget a Járási Pártbizottság. Egészségügyi dolgozók kitüntetése A népköztársaság Elnöki Tanácsa a gyógyítás terén végzett kiváló munkájuk elismeréséül: Dr, Rubányi Pál klinikai igazgatóhelyettesnek és Dr. Littmann Imre klinikai adjunktus helyettesnek a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát, Dr. Szántó Katalin tolmácsnak, Dr. János György osztályvezetőnek, ür. Mincsev Mihály klinikai szakorvosnak és Dr. Széchenyi Andor sebésznek a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát. Dr. Kazár György klinikai szakorvosnak és Táncsics György klinikai főműtősnek a Magyar Népköz- társasági Érdemérem ezüst fokozatát. Dr. Harnyáki István klinikai rendelő vezetőnek, Ammer Erzsébet klinikai vezetőmütősnek, Wald Béldné osztáyvezetőnek, Lösz Lász- lónc. kórtermi ápolónőnek és Kiss Balázsné klinikai takarítónőnek a Magyar Népköztársasági Érdemérem bróne fokozatát adományozza. példaképünk követését. Központi lapjaink nyomán megyei lapunk is ért el eredményeket a munkás-paraszt levelezőhiVUlzat kiépítése terén, azonban az eddigieket csak kezdeti lépéseknek tekinthetjük. Sokat jelent számunkra, hogy egyre több levelezőnk Ismeri fpl a bolsevik bírálat jelentőségét u szocializmus építésében, Simon Sándor uyírbügdányi levelezőnk következetesen bírálta üzemük tjpgyatékossá- galt egyidőben, amikor ellaposodott' a munkaverseny. Ismertette, bogy hanyatlott az egyéni- ás a brigádverseny, a vezetőség nem foglalkozik a verseny nyilvánosságává!. Mindezért „kiérdemelte” a „sújtó- felelős” elnevezést, sőt még' a vállalat vezetősége is görbe szemmel figyelte munkáját. A lapban megjelent bírálatok után jelentkező eredmények azonban csakhamar meggyőzték valamennyinket és másként- uézik a munkáslevelozés jelentőségét. Komoly eredményeket hoztak azok a közlemények, amelyekben a szakmák legkiválóbb dolgozói ismertették munkamódszereiket, mint például Bartha Albert, a fehér- gyarmati építkezés ácsszakmunkása. Ehhez hasonló jelentőséggel bír parasztlevelezőluk mezőgazdasági munkamódszereinek beküldése. Több falusi levelezőnk, köztük Bony ha i elvtársnő encseacsi levelezőnk az osztályelleíjsőg aknamunkájára hírta fel figyelmünket, értékes adatokat szolgáltatva leleplezésükhöz. Az eredmények mellett még komoly hiányosságok vannak munkás-paraszt levelezőhálózatunk szervezésénél. A kritikai hangú levelek száma viszonylag kevés. Különösképpen érezzük ezt Nyíregyházán.: Ha már üzemeinkben jobban kiépí- tértük volna kapcsolatainkat az öntudatos dolgozókkal, akkor kétségtelenül hamarabb feltárulnak azok a hiányosságok, amelyek az utóbbi időben több termelővállalat munkájában napfényre kerültek, mint például a Tiszamenti Vízmű, a Ma- lomipari Egyesülés esetében, ahol nem akadt dolgozó, aki feltárja á tapasztalható hibákat, leleplezze a befurakodott ellenséget. Ezen a mulasztáson javítunk már részben a mai Nyíregyházán rendezett levelezőértekezlettel is és a jövőben rendezésre kerülő járási értekezletekkel. Igyekszünk megyei sajtónkat Is a bolsevik sajtó példájára a munkás-paraszt levelezők szószékévé, a Bárt harcos lapjává tgnnl. az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvesboltjaiban, a Foldmives* szövetkezetekben, Népboltokban és az üzemi könyvpropagandistáknál! AZ MNDSZ FELHÍVÁSA A MAGYAR NŐKHÖZ Fértünk naponként megjelenő szava a Szabad Nép tanítása a dolgozók mindennapi kenyerévé vált. Ezt az eredményt egyrészt dolgozó népünk anyagi és kulturális felemelkedése biztosította, másrészt az, hogy a felszabadulás előtti vérgőzös fasiszta szennylapok és kapitalista sajtótermékek helyébe megjelent az új, a bolsevik sajtó példáját követő szocialista sajtó, a dolgozó tömegek lapja. A békéért harcoló népek sajtójára óriási felelősséa hárul a mai kiélesedett nemzetközi helyzetben és ezt a felelősségérzetet tükrözte vissza a Nemzetközi Újságíró Szövetség végrehajtó bizottságának budapesti tanácskozása is. Egységes, tántoríthatatlan kiállás volt ez a tanácskozás a népek közötti barátság. a béke ügye mellett, harcos kiállás az imperialista háborús ag- resszorou és cinkosaik, a Wall street dollárján hízó imperialista sajtó ellen, A milliók elpusztítására törő lelkiismeretlen kalandorok sajtójában egyre féktelenebb formát ölt a tömegek félrevezetése, öntudatának mérgezése, a nyílt háborús uszítás. Azonban „megvásárolt, hazug, becstelen szavakkal nem lehet meggyőzni a népeket” — mondotta többek közt ZaszlavszklJ elvtárs, szovjet delegátus. A bolsevik sajtó ereje, a ml erőnk, azoknak a tanításoknak követésében van, amelyekkel Lenit} és Sztálin, a Bolsevik Párt segítették a bolsevik sajtó fejlődését. A bolsevik sajtó egyik fő jellemvonása a tömegekkel való szoros kapcsolat, amely — Sztálin elvtárs szavai szerint ,,.. .láthatatlan kapcsolatot teremt a Párt ős a munkásosztály között; olyan kapcsolatot, amely erejére nézve felér bármelyik más, tömegjellegü közvetítő apparátussal”. A bolsevik sajtó jellegénél, célkitűzéseinél fogva a dolgozók tömegeinek természetes gondolatait tükrözi vissza, a szabadságra, haladásra, békére való törekvésüket irányítja és éppen ez teremti meg a bolsevik sajtó sajátos vonását, a dolgozók rétegeinek aktív közreműködését a lap munkájában. Ismeretes, hogy Lenin és Sztálin elvtársak milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a munkás- és parasztlevelezőkkel való foglalkozásnak. „A sajtó akkor lesz eleven és életképes — állította Lenin — ha majd öt vezérszerepet betöltő és állandóan írással foglalkozó irodalmárra ötszáz, meg ötezer nem irodalmár munkásfrő jut”. Már a Nagy Októberi Forradalmat megelőző időkben komolyan foglalkozott a munkások és parasztok pártlapokhoz küldött leveleivel és azokat barométerszerü eszközöknek tartotta az események, a közhangulat értékelésében. „Az igazán eleven újságnak a beküldött anyagnak tizedrészét kell közölnie, a megmaradt anyagot pedig fel kell használnia az irodalmárok tájékoztatására és iránytmutatására”. — tartotta. A szocializmus építése során óriási mértékben növekedett a „proletár közvélemény parancsnokainak” szerepe az ország társadalmi és politikai életében. ........az egyik legfontosabb hajtóerőt jelentik hibáink feltárásában és a helyi párt-, valamint szovjetépítő munkánk megjavításában". — mondotta róluk Sztálin elvtárs. A mi pártsajtónk fejlődését is ezek a tanítások vezetik és a kezdeti lépésektől fogva a bolsevik sajtó tapasztalatai könnyítik meg
