Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-27 / 121. szám

1951 MÁJUS 27. VASÁRNAP

3

Az MDF Központi Vezetősége május 22-i ülésén elhangzott beszámolóból , közöljük az alábbi részleteket :

4 Pártunk II. kongresszusa által kitűzött feladatok végrehajtásának, a felemelt ötéves terv megvalósításának, a falu szocialista átalakításának legdöntőbb biztosítéka: Pártunk fokozott erősítése, mert Pártunknak és a népi demokráciának fejlődései elválaszthatatlanul összefüggnek egymással.

Pártunk egészséges és jól fejlődik. Kádereink zöme nagyszerűen fejlődik és egyre jobban megállja a helyét a dolgozó nép, a magyar haza, a béke védelmének nagy' ügyéért vívott harcban. A pártkáderek'ezrei és, tízezrei egyre jobban megoldják feladataikat és területük tényleges gazdáivá, vezetőivé válnak. Kádermunkánknak vannak tehát eredményei, de nem tartott teljesen lépést a Párt gyors fejlődésével, a szocializmus építésével. Ez az állapot nem lehet tartós, mert a Párt politikáját a káderek valósítják meg, a jó kádermunka meggyorsíthatja, a gyenge kádermunka lassíthatja a fejlődést. A káderek, a Párt és az állam, a gazdasági élet parancsnoki kara, s ezért a hatalom, meghódítása után, a szocializmus építésében egyre nagyobb szerepet játszik á káder- kérdés, a parancsnoki kar kialakítása.

Ezért: fokozott erőfeszítéseket kell tenni, kádernninkánk gyengeségeinek kiküszöbölésére.

A II. kongresszus határozata, s Rákosi elvtárs referátuma hangsúlyozta a pártszervezetek és pártszervek megszilárdításának fontosságát. „Megnövekedett, s új feladatok állanak Pártunk előtt —, melyek megoldása csak úgy sikerül, ha megerősít jük pártszervezeteinket... Az előttünk álló nagy célok megkövetelik azért, hogy figyelmünket újra a pártszervezeteink megerősítésére, pártkádereink nevelésére és előléptetésére irányítsuk."

A népi demokrácia államhatalmának megszilárdítása, az áilamoKOVÁCS ISTVÁN:

KÁDERMUNKÁNK KÉRDÉSEI

sítások, a szocializmus építésének gyorsuló tempója szükségessé tette, hogy ezrével csoportosítsunk át a pártszervekből értékes, fejlett kádereket, az állami, gazdasági és kulturális élet területére. A szükséges átcsoportosítás mellett, igen nagy volt az át nem gondolt, tervszerűtlen, vagy tudatos kártevéssel végrehajtott átcsoportosítás. A Itajk—Szönyi-kémbanda kártevő

káderpolitikája tudatosan rombolta, dezorgariizálta a pártszerveket. Kivonta a pártapparátusból a régi, kipróbált,, fejlett, pártiskolát végzett kádereket. Állandó ..átszervezésben” tartotta a pártbizottságokat és az alapszervezetek vezetősé- gét. E!z ellen vette fel -igen élesen a harcot a KV 1950 február 10-i határozata és Rákosi elvtárs a párt- szervezetek feladatául tűzte, hogy a vezetőségek ujjáválasztásának segítségével, a termelő- és a pártmunkában kinőtt, tisztamultú, új fejlődőképes erők bevonásával kell felfrissíteni, megerősíteni a pártszerveket és a pártszervezetek vezetőségeit.

A vezetőségek összetétele újjává- lasztásuk után általában javult. Sikerült sok ellenséges, kétes vezetőségi tagot kicserélni, s új, jó erőkkel felfrissíteni a vezetést. Pártkádereink zöme becsületes, párthü, fejlődőképes elvtárs. Ds

meg kell állapítani emellett, hogy a vezetőségek választásánál és azután* js az éberség terén, a pártkáderek és általában a káderek kiválasztása terén, rendkívül durva hibákat követtünk el.

Nemrég megvizsgáltuk a Budapesti Pártbizottság káderhelyzetét és megállapítottuk, hogy a pártbizottságok nem vonták le a szükséges tanulságokat Ilajk, Szőnyi és a többiek káderromboló munkájából, hogy kártevő káderpolitikájukat még nem számolták fel.

Az éberség hiánya

A pártbizottságok, a vezetők és a feáderesek még most is súlyos mulasztásokat követnek el az éberség terén. Nem helyeznek súlyt a káderek politikát megbízhatóságára, párt- és osztályhűségére. Bűnös hanyagsággal, gondatlanul vizsgálják a káderek múltját. Gyakran ellen- • séges, kétes karrierista elemeket javasolnak funkciókba. Az éberség hiánya, a felelőtlen kádermunka lehetővé tette, hogy a termelés területére beiopódzó osztályidegen ellenséges elemek,

nagy számban és mélyebben , nyomulhattak prfrf-, állami, vagy tanácsfaukciókba, a tömegszervezeti és gazdasági funkciókba, mint azt gondoltuk. Komoly kárt okozott ez a nagyüzemi pártbizottságokon és az alapszervezetek vezetőségein belül is. Az RM Művekben például az üzemi pártbizottságok titkárai között volt csendőr és egy többszörös bérháztulajdonos is akadt..

Megvizsgáltunk hét nagyüzemet, az KM Műveket,' Standard-ek Láng-ot, Lampart-ot, MESZHART Hajógyárat, Hazai Pamutot, Kel- textel és ezek alapszervezeti titkárai között több megbízhatatlan, kétes elemet találtunk, akiket le kellett váltani.

Az éberség hiánya, a felelőtlen és gondatlan káderkiválogatás nagy mértékben növeli az egészségtelen káderfluktuációt,

Borsod megyében a vezetőség új- jáválasztása óta az alapszervezeti titkárok mintegy 40—45 százalékát cserélték ki. így az odelényi járásban 45 alapszervezetben volt titkárcsere. Nem sokkal jobb e téren a h-jy-et a többi megyékben sem. A leváltottak között voltak volt csendőrök, nyugatcsok, múltjukat eltitkoló, nyilasok és egyéb ellenséges, megbízhatatlan elemek is.

A pártiskolások és az egyéb szakmai Iskolások kiválasztása is — az ismételt figyelmeztetések ellenére —, vétkes felelőtlenséggel történik. Országos jelenség, hogy a pártbizottságok nem foglalkoznak az alapszervezeti vezetőségi tagok és

titkárok kiválasztásával, a vezetőségek újjáválasztásánál elmulasztották az ellenőrzést s ezzel megkönnyítették az ellenséges befura- kodást.

Az állami szervekben, a tanácsokban, a rendőrségen is hasonló a helyzet. A tanácsválasztások alatt a falusi tanácstitkárok között a régi horthysta tisztviselők száma még jelentékenyen megnövekedett. Párt- szervezeteink szeme előtt, azok jóváhagyásával, homlokzata mögött csempészte vissza az ellenség a tanácsokba a régi horthysta tisztviselőket. Ennek ismeretében azt hiszem érthetőbbek ,a begyűjtés körüli nehézségek, az állami fegyelem hiánya, lazasága a tanácsválasztás után.

Mi az oka ennek a tűrhetetlen állapotnak? Kétségtelenül a politikai vakság, az önteltség, az elbizakodottság, az éberség eltompulása, az ellenség lebecsülése, az ellenőrzés hiánya és az alsó szervezetektől, a tömegektől való elszakadás.

A kommunista éberség kérdését nem először vetjük fel. Különösen a Bajk—Szőnyi összeesküvő banda leleplezése ófa beszélünk sokat róla. A KV és Rákosi elvtárs ismételten felhívta a figyelmet az éberség fontosságára és 1949 novemberiben a Tájékoztató Iroda határozata ismételten leszögezte: „1 Kommunista és Munkáspártok egyik legfontosabb feladata a, forradalmi éberség fokozása sorainkban minden téren, a burzsod nacionalista elemek és imperialista ügynökök leleplezése és kipusztítása_ bármilyen cégér mögé bújnak is.’’ Noha a Rajk-iig.v után felszámoltuk az áruló jobboldali szociáldemokraták összeesküvését, noha itt van a Kosztov-, Svermova-, Clementis-féle összeeküvés péld 1.1a — kádereink és a széles tömegek még mindig nem tanultak eleget és nem értik az éberség jelentőségét, nem alkalmazzák azt mindennapi munkájukban.

A pártszervezetekben az éberségről teljesen helytelen, ferde nézetek vannak elterjedve. Kétféle éberségről beszélnek; politikai és technikai éberségről. Ezzel eltorzítják a bolsevik éberség értelmét. Sokan az éberség alatt a fiókok, szekrények, ajtók bezárását értik és ezt ellenőrzik, de arról megfeledkeznek, hogy megnézzék: megbízható ember kezében vannak-e a kulcsok.

A kommunista éberség, a Párt, a prole.tárdileja.tvra, a, haza védelmét jelenti.

Azt jelenti, hogy a kommunistáknak, a tömegeknek mindig résen kell lenni, szemük nyitva legyen, fel kell figyelniük és fel kell lépniük a legkisebb rendellenesség ellen is. Az éberség azt jelenti, hogy meg tudjuk különböztetni a barátot az ellenségtől, hogy munka közben ellenőrizzük az embereket, felfedjük az id':’gén, ellenséges elemeket, észrevegyük és megakadályozzuk kártevő, szabotáló tevékenységüket.

Ébernek termi azt jeleni, hogy szakadatlanul őrködünk Pártunk politikáján, a tagság és a káderek sorainak tisztaságán és következetesen harcolunk mindenfajta opportunista elhajlás ellen. pártellenes nézet ellen.

Az egész Tártnak tanulnia kell éberséget Rákosi elvtárstól, aki/a Párt érdekeit szem előtt tartva vas- következetességgel leplezi le a vezetésbe befurakodott ellenséget és tisztítja meg a pártvezetést tőlükA Párt, mint az ország uralkodó, vezető Pártja, lényegében monopo- lisztikus helyzettel bír — ezért érthető, hogy az ellenség és a karrierista elemek igyekeznek befurakodni soraink közé. Az illegalitásba szorított ellenség a Párton helül keres fedezéket, soraink közé fura- kodva kísérli meg az osztályharcot a Párton belül is folytatni.

A hatalom meghódításának, az ország iparosításának természetes velejárója, hogy a felszabadulás óta és a következő években a proletáriátus száma ugrásszerűen megnövekedik, összetétele jelentős mértékben megváltozik és átmenetileg bizonyos fokig leromlik.

Három és fél év alatt csaknem 50 százalékkal megnőtt az ipari munkások száma és az ötéves terv megvalósításához 650.000 új ipari munkásra és alkalmazottra van szükség. A munkásosztályba szakadatlanul ömlenek a nemproletár tömegek. Nagyszámban vonjuk be a termelésbe a féllábbal még az egyéni gazdálkodás talaján álló. ingadozó, kispolgári csökevényeket magukkal hozó dolgozó parasztokat, akikből fokozatosan öntudatos városi munkásokat kell nevelnünk. De a munkásosztály egészséges és ter- fnésztes utánpótlása mellett nagyszámban húzódtak és húzódnak be az üzemekbe volt kapitalisták, föld- birtokosok, kulákok, kispolgárok, politikailag megbízhatatlan reakciós elemek, volt Horthy-katonatisz- tek. csendőrök, egykori köztisztviselők stb. Ezek együttvéve hígítják és rontják a proletariátus ösz- szetételét és egységét, S ma már sok ellenség is jár munkásruhában s mint „munkás” végzi ellenséges, kártevő munkáját az igazi munkások között. A ml pártv állami és gazdasági funkcionáriusaink nem figyeltek fel erre az igen fontos változásra. Nem voltak résen, válogatás nélkül felvettek minden jelentkezőt s ez megkönnyítette az osztályellenségnek döntő fontosságú üzemekbe, hivatalokba, s ezen keresztül a Pártba, sőt a pártfunkciókba alulról való befurakoddsdt. Bekerülnek . a közép- és főiskplát végzett képzett reakciósok, burzsoá elemek az üzemekbe, hivatalokba valamilyen kisegítő munkára. Először igyekeznek jól dolgozni és aktivizálódni. Észreveszik, hogy értelmes, írni, olvasni, beszélni jól tudó emberek, nem nézik meg, honnan jöttek, kicsodák ezek, hanem „felfedezik” őket, mint nagyszerű, új „munkás”-kádereket. A Pártba szervezik, Örömmel, gyorsan és vakon léptetik előre őket. így épül be az ellenség a szemünk előtt s sokszor a kommunisták segédletével, sorainkba.

Egyesek megnyugvása és politikai vaksága miatt az ajtón kidobott ellenség visszamászik az ablakon. Amíg mi fent a csúcsszervekből fokozatosan kiszorítjuk az ellenséget, addig az éberség hiánya következtében egyrg szívósabban, alulról, benyomul az ellenség „utánpótlása”, s ha már bent vannak, egyik segíti, tolja előre a másikat. Mindig élőiről kezdhetjük a munkát, ha a gazt, melyet felülről irtunk, alul még erősebben nőni hagyjuk. Sok elvtárs meglepődik, ha a vezetőhelyeken leleplezünk néhány beépült ellenséget, de arra nem gondol, hogy az orra előtt alul beépültek, vagy most épülnek be azok az ellenséges ügynökök, akik —- ha nem leszünk éberek —. esetleg befurakodhatnak a vezetőheiyekre is.

Fokozott felelősségtudat

Az osztályeílenség sorozatos veresége. s a mi növekvő sikereink el- bizakodottá, megelégedetté, gondatlanná és felelőtlenné tesz igen sok funkcionáriusunkat. Ezek lebecsülik az ellenséget, nem veszik észre azok kártevő, szabotáló munkáját. Nincs még kifejlődve eléggé pártkádereinkben a felelősség tudata. Sokan még nem értik és nem érzik át, milyen kötelezettséget jelent egy hatalmon lévő munkáspárt funkcionáriusának lenni. Sokszor nem látják a fáktól az erdőt, a szemük előtt nem veszik észre, sőt maguk is segítik' az ellenség munkáját. i

A hátaimon lévő munkáspárt, funkcionáriusai felelősek a pártjukért, a proletárdiktatúráért.

..Mindenért, ami ebben az országban történik, mi, kommunisták vagyunk felelősek” — mondotta Rákosi elvtárs. A pártmunkásokban ki kell fejleszteni a fokozott kommunista éberséget, a Párt, a munkásosztály iránti felelősség tudatát — sokkal jobban, mint eddig. Védenünk kell a Pártot, védenünk kell a proletár államhatalmat az ellenség benyomulása és kártevő munkája ellen, s nem szabad hagynunk, hogy az ellenség beszennyezze-a sorainkat, megzavarja munkánkat.

Az ellenség biztosan megpróbál tő’-'t kovácsolni abból. , hogy mi nyíltan feltárjuk hiányosságainkat. De mi nem félünk nyíltan feltárni

hibáinkat és hiányosságainkat. Az a feladatunk, hogy Pártunk egészséges testéből kivágjuk a fekélyt, hogy még egészségesebben és erejét megsokszorozva még jobban oldhassa meg történelmi feladatait. Pártunknak eszmeileg, szervezetileg

tisztának, szilárdnak és egységesnek, a legtökéletesebben működő szervezetnek kell lepnie. Mennél jobbak a káderek, annál erősebb a Párt, annál erősebb az állam, az ország. .

A feszült nemzetközi helyzet, az élesedő osztályharc fokozott követelményeket állít Pártunk, kádereink és egész tagságunk elé.

A Pártot fel kell készíteni arra, hogy bármilyen nehéz

helyzetben szilárdan megállja a. helyét.

Ezért még jobban meg kell szilárdítani Pártunk ideológiai és szervezeti egységét. Ennek legfontgsabb követelménye, hogy javítsuk az éberséget és mint a szemünk fényére, úgy vigyázzunk Pártunk, kádereink tisztaságára. A Pártot kell elsősorban megtisztítani, és legjobban védeni az ellenségtől.

Az éberség megjavítását, a káderek, a Párt sorai tisztaságának védelmét már az alapszervezeteknél, a tagjelöltfelvételnél kell elkezdeni. Fel kell számolni a tagjelöltfelvételnél és különösen a káderek kiválasztásánál, az ellenséggel szemben megnyilvánuló rothadt liberalizmust! Az osztályidegen, megbízhatatlan, karrierista elemeket ellenőr zés alatt szakvonaJon továbbra is foglalkoztatni kell, ha becsületes, jó munkát végeznek, munkájukat becsüljük meg, de

nem szabad ő'cet a Pártba beengedni, a Pfirt kapuit végérvényesen, és teljesen le kell zárni előttük.

Számunkra nem mindegy, hogy hol húzódik meg az ellenség, a kétes elem. Nem tűrhető a Pártban, azután a hadseregben, az Állam- védelmi Hatóságban és más fegyveres erőknél. De nem lehet állami vonalon sem felelős vezetőállásban hagyni őket. Olyan helyen és olyan ellenőrzés alatt kell foglalkoztatni őket, ahol nem tudnak, vagy csak minimális kárt tudnak okozni. Számunka tehát nem ugyanazt jelenti az ellenség a könnyűiparban, mint a döntő jelentőségű pehéziparban. Ezért el kell érnünk, hogy lehetőleg mi határozzuk meg, hol foglalkoztassuk az ilyen elemeket. Fel kell használni őket is, módot kell nekik adni a Párton kívül, hogy dolgozzanak és egyesek átnevelődje- nek. De ne ők, hanem mi válasz- szűk meg a munkahelyüket, s nn mehessenek és épülhessenek be oda, ahová .akarnak.

A tag és tagjelölteket és elsősorban a kádereket alaposabban kell kiválogatni. Nem csak a termelési és társadalmi munkájuk, aktivitásuk után, hanem múltjuk gondos ellenőrzése, politikai megbízhatóságuk alapján bíráljuk el a dolgozókat, A kádermunkát tehát már a tagjelöltfelvételnél kell szigorúbban kezelni. Meg kell akadályozni az ellenség befurakodását sósaink közé, s alaposan meg kell ismsrni minden egyes párttagot. Ez, a legfőbb biztosítéka annak, hogy az oda nem valók funkcióba sem kerülhetnek.

Vonjuk be a tömegeket asc ellenség leleplezéséért folyó harcba!

Az utóbbi időben tapasztaljuk, hogy kádereink és párttagjaink közül egyesek nem őszinték a Párttal szemben, eltitkolnak valamit a múltjukból. Fel kell venni élesen a harcot a csalások, a Párt félrevezetése ellen, A legtöbb káder önéletrajza egészen rövid és nem kielégítő és mondjuk meg nyíltan, nem egy önéletrajzban a költészet keveredik a valósággal. Gyakori, hogy a múltjukból kellemetlen eseményeket, időpontokat egyszerűen átugranak: elhallgatnak a Párt, vagy a hivatali vezetők előtt.

A kádereknek és a tagságnak ■ nem lehet semmi titka a Párt előtt.

őszintéknek kell lenni a Párt iránt. Akj eltitkol valamit, az nem nyugodt. azt furdalja a lelkiismeret, s mindig fel a leleplezéstől. Akinek a Párt előtt a lelkiismerete nem tiszta, az nem tud teljes szívvel és lendülettel, egész emberként dolgozni. Annál ki vagyunk téve annak a veszélynek is, hogy az ellenség ügynöke lesz. A példák százai bizonyítják: a múltat nem lehet túl

sokáig eltitkolni, Lehet, hogy az ellenség előbb megtudja és zsarolni kezdi az illetőt. S nem egy gyenge jellemű ember félve a leleplezéstől, kerül így az ellenség hálójába. Nem szabad tehát semmit sem eltitkolni a Fárt előtt és nem szabad a valóságnak meg ijem felelő dolgokat írni az önéletrajzokba. -Ha. eddig valaki valamit eltitkolt a Párt előtt, tegye jóvá most a hibáját azzal, hogy őszintén feltárja azt Meg kell különböztetni azokat az elvtársakat, akik megmondták őszintén a Pártnak, ha valami folt van az életükben, de szigorúan fel kell lépni azokkal szemben és el kell távolítani soraink közül azokat, akik félrevezetik a Pártot.

A Párt. a káderek tisztaságának megőrzéséért vívott harcba be kell vonnunk minden kádert, minden párttagot, és a széles dolgozó tömegeket is. Éberségre, igényességre kell nevelnünk őket. Harcolnunk kell a tehetetlenség, a, szájtdtás, a nemtörődömség ellen. Vannak egyesek, akik látják, tudják a rendellenességet, ismerik és tűrik az gUCnVáltozások a munkásság soraiban