Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-20 / 115. szám

1051 MÁJUS 20, VASÁRNAP Pak-’HenDn elvtetrs nyilatkozata az amerikai intervenciósok okmányba mi sí tó sóról nák rendkívül elégedetlenek az amerikai parancsnokság csele­kedeteivel. Az amerikai pa­rancsnokság a,z amerikai csapa, tok visszavonulásának fedezé­sére veti be őket. Egvre job­ban fokozódik az amerikai ka­tonák kiábrándulása is a há­borúból. FEGYVERSZÜNETI TAVAIT At A7 AMERIKAI SZENÁTUSBAN . im* Az északkoreai csapatok és a kínai önkéntesek újabb táma­dásáról szóló koreai hírekkel kapcsolatban Johnson szenátor 'avaslatot terjesztett az ameri­kai szenátus elé, melyben in­dítványozza: bocsássanak ki fel­hívást a tüzelés beszüntetésére és a koreai fegyverszünet ki­hirdetésére június 25-i hatállyal. A javaslat szövege a többi között így hangzik: „Mivel a koreai háború szem­mel láthatóan kilátástalan kon­fliktus, amely bármelyik pilla­natban világégéssé válhat, mint­hogy az észak- és délkorehiak, és az „Egyesült Nemzetek Szer­vezetének“ csapatai több, mint egymillió embert vesztettek és az egyetlen konkrét eddigi eredmény: a koreai népnek okozott leírhatatlan szenvedés, az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének felhívást kell intéznie mindazokhoz az országokhoz és csoportokhoz, amelyek ma Ko­reában háborút folytatnak, fel kell hívnia azokat a tüzelés be­szüntetésére éj a fegyverszünet kihirdetésére, amely 1951 jú­nius 25-én koreai időszámítás szerint reggel 4 órakor lépne életbe. Eddig az időpontig az Egye­sült Nemzetek Szervezetének csapatai vonuljanak vissza a 38, szélességi foktól délre fekvő pontokra, a velük szemben álló csapatok pedig a 38. szélességi foktól északra fekvő pontokra. 1951 december 31-ig cseréliék ki a koreai háborúban ejtett összes foglyokat és az összes nem koreaiakat, mind a katonai, mind a nem katonai személyek — a szokásos diplomáciai kép­viselők kivételével — hagyják el Észak- és Dél-Korea teriile­tétr“ Slánsky elvtárs ünnepi beszéde a Csehszlovák Kommunista Párt 30 éves fennállásának évfordulóján EGYRE ERŐSÖDIK A HARC A TITÓISTÁK ELLEN Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának a Párt megalakulása 30. évfordulója al­kalmából tartott ünnepi ülésén Ru­dolf Slanszky elvtárs, a Párt fő­titkára mondott ünnepi beszédet. Harminc évvel ezelőtt — kezd­te beszédét Slansky elvtárs — ala­kult meg munkásosztályunk, harcos élcsapata, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja. 1919-ben és 1920-ban az új csehszlovák rendszerben még nem dőlt el, hogy a további fejlődést, a burzsoázia, vagy a munkásosztály fogja-e irányítani. Ebben az időben a Csehszlovák Szociáldemokrata Párt az austró-marxizmus befolyá­sa alatt a burzsoá hatalom megszi­lárdítását mozdította elő. A Szo­ciáldemokrata Párt ellenzéke, amelynek vezetői Smeral és Zápo- toczky, Pártunk megalakító! voltak, az opportunistákkal szemben az orosz bolsevikok példáját akarta követni. A burzsoáziával szövetke­zett szociáldemokrata vezetők, 1920- ban. vfrbefolytották a hatalmas tö­megsztrájkokat. A munkások kion­tott vére megmutatta a dolgozó népnek, hogy a felszabaduláshoz egyetlen út, az orosz bolsevikok útja vezet. Az új Párt megalakításánál nagy érdemei vannak Smeral és Zápotocky elvtársaknak — mondot­ta Slansky elvtársi-— akik tudták, milyen felbecsülhetetlen érték a széles néptömegekkel való kapcso­lat. Ezután a burzsoázia nyers ter­rorja elleni küzdelem éveiről be­szélt, juajd a Szovjet Hadsereg által felszabadított csehszlovák nép győzelmeit ecsetelte. Beszéde to­vábbit során az 1948 februári ese­ményekről emlékezett meg. „Harminc éves párttörténetünk, mindenekelőtt arra' tanít bennün­ket — mondotta befejezésül — hogy Pártunk bolsevik fejlődését csak az a testvéri támogatás tette lehetővé, amelyet a nemzetközi munkásmozgalomtól, elsősorban a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjától kapott. Jugoszlávia marshallizálása, a gazdasági élet teljes átállítása a háborús gazdálkodásra, a költség- vetés 70 százalékának katonai cé­lokra való fordítása és az egyéb háborús készülődések, a dolgozó tö­megek soha nem látott kizsákmá­nyolása — egyre katasztrófálisabb helyzetbe sodorja a jugoszláv dol­gozókat. Azok az élet- és munkafel­tételek, amelyekben a dolgozók él­nek, kibirhatatlanok. Titóék, hogy eleget tegyenek imperialista gaz.- dáik utasításainak, a jugoszláv munkásosztályt a legszörnyübb mó­don kizsákmányolják és megfoszt­ják még a létminimumától is. Még a titóista hivatalos adatok szerint is a munkás már tavaly sem tudta megvásárolni a létminimumához szükséges cikkek 25 százalékát. Titóék, hogy minél több nyers­anyagot tudjanak termelni és ki­szállítani az imperialista országok­ba, állandóan emelik a munkaidőt és kényszerítik a munkásokat, hogy napi 12, sőt még ennél is több mun­kaórát dolgozzanak. Vadállati ki­zsákmányolásnak vetik alá a nő­ket és a gyermekeket is. A fasisz­ta munkafelügyelők és ‘ az UDBA ügynökök — az úgynevezett „mun- kástanácsok”-tagjai, valósággal ba- sáskodnak a munkások felett. Bár­milyen csekélységért megvonják a dolgozók amúgy is nyomorúságos fizetését, elbocsájtják, letartóztat­ják, vagy internálják őket. A gyárakban és üzemekben sem­miféle munkásvédelem nincsen. Na­pirenden szerepelnek az üzemi bal­esetek, melyeknek következtében a dolgozók százai balnak meg és ez­rei válnak nyomorékokká. Jugo­szláviában átlagosan évente 300 ezer dolgozó esik ki a termelésből. A gyárakban uralkodó egészségte­len körülmények folytán a beteg­ségek valósággal tizedelik a dolgo­zókat. A legtöbb üzem munkásai­nak 70—80 százaléka, tuberkulóti- kus beteg. Az a tény, hogy évente százezer ember hal meg tuberkuló­zisban, mutatja a jugoszláv dolgo­zók szörnyű helyzetét. Semmivel sem jobb a gyárak dol­gozóinál a falu dolgozóinak a hely­zete. A mezőgazdasági termékek el­kobzása, a hatalmas adók, a nagy­arányú rabmunkák, a tűrhetetlen kulákkizsákmányolás, mindez bék­lyóként nehezedik a falu dolgozói­ra. A terror és az egyre fokozódó Madrid dolgozói május 22-én hatalmasarányú tüntetésre ké­szülnek a fasiszta terror-rend­szer ellen. Mint az AFP tudó­sítója jelenti, a spanyol főváros­ban a röpcédulák tízezrei fel­hívják a dolgozókat, hogy május 22-én lépjenek sztrájkba, ne használják a közlekedési eszkö­zöket, ne vásároljanak az üzle­tekben és ezen a napon ne lá­togassák a színházakat és egyéb szórakozó helyeket. A május 22-i általános tilta­kozó megmozdulásra felszólító röpcédulákat már a francóista sajtó sem tudja elhallgatni, A csütörtöki madridi lapok kény­telenek voltak említést tenni a hatalmasméretű tiltakozó tünte­tés előkészítéséről, ugyanakkor a legsúlyosabb következmé­nyekkel fenyegették meg Mad­rid dolgozóit. Semmiféle terrorral nem lehet azonban megtörni az elképzel­hetetlen nyomorban élő spanyol dolgozók harcát a Franco- iasízmus ellen. nyomor ötlik szembe a különböző vállalatoknál, iskolákban, egyeteme­ken. Ma már minden jugoszláv dolgo­zó előtt nyilvánvaló, hogy a jelen­legi tűrhetetlen helyzetet csak a Titó—Rankovics fasiszta uralom megdöntésével, az angol—amerikai gyarmati függés megsemmisítésével lehet ténylegesen megoldani. A dolgozók nyomorának és szenvedé­sének csak akkor fog vége szakad­ni, ha Jugoszláviában népi demo­kratikus rendszer lesz és ha az or­szágot a szocialista táborba veze­tik. Ezért tették magukévá a dol­gozó tömegek a fasizmus és az an­gol—amerikai imperializmus járma alól való felszabadítás jelszavát. Minden jugoszláv munkás, pa­raszt és dolgozó értelmiség nap, mint nap magán érzi a titóista ki-i zsákmányolás és fasiszta erőszak nyűgjét és minden dolgozó kész harcolni a terror és elnyomás el­len, a kenyérért és a szabadságért. A dolgozók gyárakban, bányákban és üzemekben egyaránt egyre töme­gesebben és egyre aktívabban lép? nek fel a munkaidő meghosszabbí­tása, a munkások elbocsátása, a kényszeráthelyezések, a kényszer- munkák, a letartóztatások és inter­nálások ellen. Egyre erőteljesebben követelik a dolgozók a munkabér­emelést, a lakás- és orvosi ellátás biztosítását és az emberi táplálé­kot. A mindennapos gazdasági harc a nép politikai harcává nőtt. Ez a mindennapos gazdasági harc moz­gósítja a dolgozó tömegek millióit a gyarmati kizsákmányolás elleni harcra, fejleszti bennük a szolidan rltás érzését és erősíti a saját ere­jükbe, a végső győzelembe vetett hitet. A gazdasági harc bekapcsol­ta Jugoszlávia széles rétegelt aj népfelszabadító mozgalomba, a de­mokráciáért, a békéért, a szabad­ságért és az ország függetlenségéért! vívott harcba. A jugoszláv nép fel­szabadító harcának vezetője Jugo­szlávia munkásosztálya és annak élcsapata, az igazi marxista-leni­nista párt, amely most alakul újjá. Ebben a harcban erősödik a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége. Ez a harc sikerrel fog végződni, hisz Jugoszlávia munkás- osztályát és annak élcsapatát tá­mogatja az egész jugoszláv nép, minden hazafi. A fehérgyarmati járásban újabb kisiparosok egyesülnek a szövetkezetekben Gerő elvtárs Pártunk II. Kon­gresszusán részletesen beszélt a kisipari termelőszövetkezetekről. A mi járásunkban a kisiparosok meg­hallgatták és meg is fogadták Ge­rő elvtárs tanácsát, ezért most újabb csoportok jelentették be, hogy szeretnének szövetkezetté egyesülni. Már járásunkban eddig Is szép eredménnyel dolgozott az asztalos szövetkezet, valamint a cipészek is. Együtt végzik el munkájukat, így olcsóbb és jobb munkát tudnak vé­gezni. A kisipari termelőszövetke­zetben dolgozók megmutatták azok­nak is a helyes utat, akik eddig önállóan dolgoztak. Az asztalos szö­vetkezet dolgozói a napokban osz­tották szét az elmúlt évi jövedel­met. Sokan kétkedve fogadták már a megalakuláskor munkájukat és most a szövetkezeti dolgozók fénye­,,Teljesítsük emberi, szocialista és írói kötelességünket Korea iránt“ A magvar írók és költők pénteken este békegvűlést tar­tottak, amelyen résztvett több külföldi író és újságíró vendég is: Ralph Parker, a Moszkvá­ban élő angol újságíró, Desmond Buckle délafrikai újságíró és Armas Aikiae finn író. Veres Péter Kossuth-díjas író nyitotta meg a békegvűlést. Emberi, szocialista és írói köte­lességet teljesítünk akkor — mondotta, — ha a magunk ere­jével, írásunkkal és forintjaink­kal is egyaránt hozzájárulunk a koreai asszonyok és gyermekek szenvedéseinek envhíi éséhez ad­dig is, amíg kivívják végső győ­zelmüket. Kónya Lajos Kossuth-díjas költő, az íiószövetség titkára felszólalása után a Magyar írók Szövetsége határozati javaslatot hozott. Ebben a többi között azt mondják az írók: „Mi ma­gyar írók, fogadjuk, hogy írá­sainkkal visszhangozzuk a ko­reai hősök dicsőségét, fokozzuk harcos tevékenységünket a béke százszor szent ügyéért. Felétek fordulunk Korea népe, harcotok a harcunk, célotok a célunk. Szeretetünk és tehetségünk ja­vát küldjük felétek, kik mind- annyiunkért vívjátok napjaink legigazságosabb háborúját, a népek szabadságának harcát,“ . sen bebizonyították igazukat. 71.000 forintot osztottak szét 21-eu, amit becsületes munkájukkal, ren­des fizetésükön felül egy év alatt kerestek. A kívülálló kisiparosok Is látták, hogy érdemesebb így dolgozni és már a következő napokban a sza­bók, borbélyok kérték az engedélyt, hogy szövetkezetben dolgozhassa­nak. Ugyancsak alakult egy ver­tikális szövetkezet Is a mezőgazda­sági gép»k javítására. A járási székhelyen kívül, Csaholcon, Tu« nyogmatolcson van alakulóban a kisipari szövetkezet. Tarr Bertalan, járási tanács, Álljunk rendületlenül a béke frontján Segítsük a koreai hős anyákat és gyermekeket. Mi, magyar anyák jól tudjuk, hogy mit csi-í nálnak a gyilkos amerikai impe-1 rialisták, akik ártatlant gyerme­keket és anyákat gyilkolnak, békés családokra dobnak bom­bákat. Mindezt azért teszik, hogy telhetetlen zsebükbe minél több hasznot szerezzenek, Mi, munkásasszonyok, gyermekein­ket békében akarjuk nevelni. Én, mint hatgyermekes do­hánygyári munkásasszony boldo­gan ajánlom fel és tiszta szív­ből adom fizetésem két százalé­kát a koreai gyerekek megsegí tésére. Ki-ki tehetségéhez mérten ad­jon a koreai gyermekeknek, mert ezzel a mi gyermekeink békéiét is biztosítjuk. Hudák Andrásné a nyíregyházi dohánygyár MNDSZ-tagia y • Az ENSZ közgyűlés szavazógépe a* VSA parancsára megszavazta a Kínába irányuló szállítmányok zárlatát vazásban, kijelentve, hogy a közgyűlés nem jogosult határoza­tot hozni ebben a kérdésben. J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője felszólalásában ki­jelentette, az Egyesült Államok arra törekszik, hogv az ENSZ-t saját agressziós eszközévé vál­toztassa az olyan jogellenes ha­tározatok segítségével, mint amilyen a Kínába irányuló szál­lítások eltiltásáról hozott hatá­rozatok. Hangsúlyozta, hogy az amerikai iavaslat jogellenes. ! Az ENSZ közgyűlése máius 18-án tartott ülésén az ameri­kai kormánykörök utasítására jóváhagyta azt a határozatot, hogy tiltsák el a Kínába irá­nyuló szállításokat. Ezt a hatá­rozatot 47-en szavazták meg Afganisztán, Burma, Egyiptom, India, Indonézia Pakisztán, Svédország és Szíria tartózko­dott a szavazástól. A Szovjet­unió, az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság, a Bjelorussz Szovjet Szocialista Köztársaság, Lengyelország és Csehszlováké küldötte sem vett részt a sza- ______________________________ Tak-Hcn-En elvtárs, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere a következő nyi­latkozatot jutatta el az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez: A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának tudomá­sa van arról, hogy az amerikaiak koreai parancsnoksága május else­jén két okmányt terjesztett az ENSZ elé. „Az északkoreai hadse­reg vezérkara 2. osztályának pa- rancsa'\ valamint J,Az északkoreai hadsereg 4. gyaloghadosztálya pa­rancsnokának parancsa” gyanánt — hangzik a nyilatkozat. Felhatalmazásom van arra, hogy kijelentsem: a két említett okmány durva hamisítvány, amelyet az amerikai parancsnokság azért gyár­tott, hogy megtévessze a világ köz­véleményét, amelyet az amerikaiak koreai rablótámadása felháborít és amely az USA fegyveres Interven­ciójának megszüntetését követeli. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság erre illetékes katonai szer­vének e nyilatkozathoz csatolt köz­leménye teljesen felfedi az ameri­kaiak által „Az öszakkoreai hadse­reg parancsai” gyanánt beterjesz­tett okmányok hamis voltát. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy még a katonai kér­désekben nem járatos, elfogulatlan ember is könnyen felismeri, milyen ügyetlenül tákolták össze az ame­rikaiak gzt a legújabb hamisít­ványt. Az USA kormánya abban a tö­rekvésében, hogy igazolja a koreai nép elleni támadását, nem első íz­ben kísérli meg, hogy a koreai há-, bőrű kitöréséért a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormá­nyát tegye felelőssé. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya 1950 szep­tember 28-án az ENSZ-hez Intézett nyilatkozatában a liszinmanista kormány titkos archívumának anyagai alapján, amelyek a nép­hadsereg kezébe kerültek, feltárta, hogyan készítették elő az ameri­kaiak és a liszinmanisták az 1950 június 25-én Északkorea ellen vég­rehajtott támadást. A koreai hábo­rú igazi bűnöseit már régen lelep­lezték az egész világ előtt és a bűnösök nem menekülnek el a fe­lelősség elől és az amerikai impe­rialisták semilyen hamisítványok segítségével nem igazolhatják ko­reai rablótámadásukat — fejező­dik be a nyilatkozat,... A LItYERATURNÁJA GAZEtA a koreai hadműveletekről P. Krajnov, a Iitveraturnája Gazetában a koreai hadművele­tekről szóló szemléiében ezeket írja: — Koreában minden front- szakaszon tovább folynak a ke­mény harcok. A koreai néphad­sereg és a kínai önkéntesek alakulatai sikeresen verik visz- sza az ellenség dühödt ellentá­madásait. Mint a Reuter-ügy- nökség is elismeri; a néphadse­reg és a kínai önkéntesek a Igeutóbbi harcikban a betola­kodók csapatainak óiból óriási veszteségeket okoztak. Nagy veszteséget szenved a beavat­kozók légi hadereje is, Krajnov példákat idéz arra, hogy az angol, a francia, a hol­land és a többi zsoldos kato­Madrid dolgozói hatalmasarányú tiltakozó megmozdulásra készülnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom