Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-20 / 115. szám
1951 • MÁJUS 20, VASÁRNAP Gazdag ta|iaszta!atokkal tért haza a ^zoTjetimiohól ISndaltdzi István, a nagyhalássi „Vörös csillag“ termelőszövetkezet elnöke II. Budaházi István elvtárs, a nagyhalászi ,,Vörös csillag” termelőszövetkezet Szovjetunióban járt elnöke pénteki lapszámunkban elmondotta a moszkvai golyóscsapágy-gyárban, a Nikoláj cukorgyárban és a Moszkva melletti „Lenin” kolhozban látottakat. — A moszkvai „Lenin” kolhoz után megtekintettük a jeriváni Leninről elnevezett kolhozt is. 4.250 hektár a földterületük, ebből 100 hektáron folyik gyümölcs és szőlőtermelés. Permetezésnél itt olyan gépet alkalmaznak, amely naponta 20 hektó lévet ver ki. A szőlőkapálást is motoros kapával végzik. A százhektáros gyümölcsös és szőlő az elmúlt esztendőben két és félmillió rubelt jövedelmezett a kolhoznak. 32 brigád, bennük 180 munkacsapat verseng egymással, kijelölt területeiken vetélkedve, nagy lelkesedéssel dolgoznak. A munkacsapatok dolgozóinak 61 százaléka nő! Az állandó értékelés, a verseny nyilvánossága nagyot lendít a munkán. Különösen érdekelt a kolhozban meglévő eredményességi-jutalékrendszer. A legjobb brigádók, munkacsapatok kapják e jutalékot végzett kiváló munkájukért. Az elmúlt évben volt olyan munkacsapat, amelynek tagjai a munkaegység mellett 17 mázsa szőlőt kaptak eredményességi jutalékként. A növénytermelésben legjobb munkacsapat pedig 1.500 rubel jutalmat kapott. A jószágtenyésztő brigád 7.000 liter tej értékét kapta jutalmul a fejősben elért kiváló eredményekért, a száz százalékos borjúnevelésért pedig 500 rubelt. A jutalékolás e rendszere is lelkesíti Nagy a jeriváni kolhozisták közös vagyon# Többek közt 16 tehergépkocsijuk, konzervgyáruk, likőr- gyáruk- van, két villamosított darálójuk, fűrésztelepük, gazdagon felszerelt műhelyeik. Jószággazdaságukban 65 pár fogatos igásállatuk, 470 anyakocájuk van, állandóan o.OOÜ, darab sertést hizlalnak. A múlt évben saját erejükből egy malmot és egy négyemeletes iskolát építettek a jerivánlak. Érdekes megemlíteni, hogy ä kolhoziskóla tanárikara a kolhozparasztok családtagjaiból kerül ki. Szemünk előtt tárult fel, kezünkkel foghattuk meg, milyen is a kolhozélet gyönyörűsége. Megláthattuk, milyen felfelé ívelő, előreszökő út az, amely a szovjet példa nyomán ott áll a mi dolgozó parasztjaink előtt is. Igen tanulságos volt - számomra a versenyt. A kolhozisták legtöbbje három munkaegységet is elér naponta. Sikereik eredője természetesen a kommunizmus építésének lelkes akarása, a béke tartósságáért való harc. Munkahősök születnek náluk. Ma mái1 16 Sztálin-díjjal kitüntetett kolhozista van a ■ jeriváni kolhozban, köztük 12 nő. A kolhozisták jó munkája, a helyes gazdálkodás eredménye, hogy tavaly a nagyfokú tartalékolás mellett is 31 rubel 26 kopek esett égy- egy munkaegységre, a készpénz mellett még 3 kiló szemes termény, 7.5 deci tej, 9 deci bor és 3 deka mazsola. Jó MÓDBAN ÉLNEK a kolhoz dolgozói. Minden családnak van odahaza tehene, sertése, az udvaron számos baromfi. Sünden tíz családnak személyautója van, csaknem minden házban rádió. A házi könyvtárak tele könyvvel. A kultúrházban nagy kultúráiét zajlik. Pihenőidejükben oda járnak tanulni, szórakozni a kolhozisták. Az olvasótermek ablakai sokszor még a késő éjjeli órákban Is világosak. Állandó tanulás segíti munkájukat. Boldog, nagyon boldog emberek a szovjet kolhozisták. Hatalmas erőt adott mindannyiunknak az, amit láthattunk. Hatalmas erőt, lelkesedést ahhoz, hogy mi is gyors léptekkel haladhassunk a boldog élet útján. Utat mutatnak, mindenben segítenek a . szovjet emberek. Hazatérve sokminden hibát fedtünk fel együtt a mi szövetkezetünkben. A TAPASZTALTAK ALAPJÁN JAVÍTUNK munkánkon Legfontosabbnak tartjuk, hogy most. a növényápolásnál megszilárdítsuk munkaszervezetünket. Brigádjaink, munkacsapataink a kijelölt területeken dolgozzanak, nagy lelkiismeretiek Versenyünket elevenné tesszük, állandósítjuk. így harcolunk a magas terméshozamért. Igen lelkesen fogadták szövetkezetünk tagjai, hogy megvalósítjuk az eredményességi jutalék-rendszert. Hatalmas versengés kezdődött nálunk brigádok, munkacsapatok közt, ki fogja a legjobb eredményeket elérni, a legtöbbet termelni területén. Munkánk nagy segítője a sok szovjet tapasztalat. — S nemcsak a mi szövetkezetünk munkájához akarok segítséget adni, de a környék valamennyi szövetkezetében elmondom, mit tapasztaltam. S elmondom a kívülálló dolgozó parasztoknak is, hadd lássák, merre Is visz a mi utunk, a falu szocialista jövőjének útja. Elmondta: Buda hasi István > 'Szövetkezeti elnök. a kolhoz munkaszervezete Csabina Istvánné, a Szovjetunióban járt parasztküldött 9 * segíti a nyírlövői termelőszövetkezeti csoportot az egyenlősdi felszámolásában Dohánypalántát szednek a nyírlövői termelőcsoport tagjai, ültetni készülnek, s a legszebb palántákat válogatják, azt. ültetik kl előbb a földekre. — Te Ilonka, hány palántát szedtünk ki tegnap? — kiált fel a kertből Csabina István. *— Négyezerkétszázat, — szól vissza a felesége. Osabina, a munkacsapatvezető ce- , ruzát, papírt tart kezében és jegyezni kezd. Pontosan feljegyzi, hogy ki mennyi palántát szedett ki. így aztán nem. lesz nézeteltérés a munkaegység körül. — Nemrég van. ez így — kezdi magyarázni Csabináné, a Szovjetunióban járt parasztküldött. A ta- vaszi vetést is „bandában” végeztük. „így szoktuk meg, jól megy a munka így is” — mondták sokan a csoporttagok közül.' A MUNKAEGYSÉGSZÁMITÁS így nem volt igazságos. Felmértük azt a területet, amelyen elvégeztük a murikat, s ha dolgoztunk rajta húszán, elosztottuk húsz felé a keresetet. ' Ezen sürgősen változtatni kell — gondoltam. Csoportgyülést hittünk össze. Beszéltem arról, hegy amikor burgonyát vetettünk, senki nem tudta, hogy másnap mit fog dolgozni, melyik területen. Nem is ment jól a munka, órákhosszat kellett; várni a későnjövőkre is. Többször tíz óra volt, amikor a mezőre indultunk. Aki szorgalmasabb volt. mint Molnár Sándorné is, kiment és két sort is elvetett, míg a többiek megérkeztek. Mégis annyi munkaegységet írtak be neki, mint a többinek. Ez nem volt igazságos. Nem az élenjáró munkásokhoz, hanem a gyengébbekhez igazodott a csoport tagsága. Az első csoportgyűlésen ragaszkodott a tagság a régi munkaszervezéshez. Másodszor, harmadszor is összehívtuk a tagságot. „Ez nem mehet így tovább’’ — erősködtem. Férjem, majd a csoporttagok közül Molnár Sándorné is mellém állt. — Miért nem ír a mi Versenyünkről az újság? — szólt Mol- nárné. Mondjuk meg az igazat, nincs, is verseny a csoportban. Miért nincs?' Éppen a „banda”-munka akadályozza ezt. Azt sem tudjuk megállapítani, ki kapált rosszul. Az arca is kipirult Molnárnénak, ahogy beszélt. „Kisebb lesz a termés elvtársak” — segítette ki Csabináné — örökös civódás van közöttünk. Hogyan néznek ránk a kívülállók? — Valóban úgy van, — szólt közbe Dobos József. — Nekem is azt mondták, hogy „másra dolgozol”. Én nem is bánom, alakítsuk meg a munkacsapatokat. Jelöljük ki számukra a területet, aztán majd meggyőződünk, hogy jobb lesz-e úgy7. Beleegyeztek a brigád és a munkacsapatok megalakításába. NEM BÁNTAK MEG. Alig egy hónap telt el azóta, máris látszanak a jó munkaszervezés eredményei. A leggyengébb munkás, aki az elmúlt évben vízzel alig ültetett el dohányból 100 négyszögölet, ma víz nélkül 500 ölet is beültet egy nap alatt. A • legjobbak 800 négyszögölet is elültetnek. A vetést idejében befejezték, s most már a növényápolást végzik. A pártszervezet is nagyobb gondot fordít a csoporttagok nevelésére. Molnár Lajos elvtárs párttitkár már a legutóbbi taggyűlésen részletesen foglalkozott a csoport eddigi munkájával, bírálta az elmaradókat, a hanyagabb munkásokat és még jobb munkára biztatta az élenjárókat. A növényápolási munkák mellett az aratásra való felkészülésről is szó esett.. Számba- vették a munkaerőket, s már most tudják, hogy nyolc kaszás egy hét alatt learatja a csoport őszi kalászos veteményeit. A kaszákat már előszedik, a rosszakat kicserélik. A jövöhéíen a raktár meszeléséhez is hozzálátnak. Ég á csoporttagok kezében a munka. NINCS MAR NÉZETELTÉRÉS a munkaegységek bejegyzése körül. Mindenki tudja: mikor hová kell mennie és már aznap ő maga kiszámítja, mennyi a teljesítménye. Az öreg Szabó bácsi azt mondta a minap: „régen így kellett volna lenni’. Minden csoporttag igyekszik a munkával, s azon van, hogy a dohányültetés után a burgonyát is minél előbb megkapálja. A csoporttagok szorgalmas munkáját és a jó munkaszervezést észrevették a kívülállók is. Macinkő Mihály kisparaszt meg is mondta a minap, amikor a csoport sorozó- ját figyelte: most már látom, hogy jobban megy nálatok a munka. Kertész Balázs középparaszt a műtrágya használata felől érdeklődött az elnöktől. Sokat harcolt Csabináné a jő munkaszervezésért. Harca eredménnyel járt. Ma már, versenyeznek egymással a csoporttagok és a munkacsapatok. Szaporán megy a munka. E héten elkészül at versenytábla és az egész község dolgozói olvassák majd róla, a munkában élenjárók neveit. Hibáztak a nyírlövőiek, de kijavították. Javított munkájukon a szovjet példa, HATÁR1ÁRÁSOK SEGÍTSÉK MINDEN KÖZSÉGBEN A NÖVÉNYÁPOLÁS! VERSENYT Bizonyára nem lebecsülendő dolog egyetlen dolgozó paraszt s:d- mára sem, ha neve odakerül a tanácsház falán függő versenytáb- Iára, s melléje odaírják: a dűlőben legjobban ápolja a kapásokat, 'a kalászosnövényt — {gaz fia a hazának. Nagy dolog, kitüntetés a verseny dicsérőtáblájára kerülni, mint amilyen becsületbeli dolog munkálkodni a nép javára, a terv megvalósításán. Igazi lelkesedést önt az mindenkibe, ha látja: milyen figyelemmel ’ kisérik munkáját, s ez a munka mennyire fontos. Nemcsak azért, hogy a kamrába több krumpli, kukorica, répa kerüljön, hanem hogy tettebb legyen az ország kamrája is. 8 buzdításképp hat akárkire, ha a falu élőit a ver- scnytáblán nyíltan kimondják, jobban kell dolgoznia, lm jó gazdának rl fi . tartja magát. >s Szóval fontos dolog a versenytábla szerepe a versenyben. Éppen olyan fontos, mint a verseny kialakulása a szocializmust építő munkában. Mert az eredmények nyilvánosságra hozatala nélkül elplszik a verseny is, veszít füzéből a lelkesedés. A tiszadadai példa is bizonyság arra, hogy lelkesít a versenyeredmények nyilvánosságra hozatala. S számos példa bizonyítja, hogy ahol nem gondoskodnak a verseny nyilvánosságáról, a verseny is csak a tavaszelőn megkötött púrosver- senpszerzedések papírjain látszik. S mi kell a verseny nyilvánosságához? Az, liogy versenybizottság járja a határt, bíráló szemmel megnézzék, ki hogyan halad a növényápolásban. .Megfigyeljék, ki milyen iigyesekedéssel igyekszik ápolni a kapásokat, kalászosokat — .3 közkézre adni a jó módszereket. A tapasztaltak szerint pedig verser.ytábldn nyilvánosságra kell kozniuk az eredményeket, hibákat. Dicsérni, bírálni kell. Legtöbb helyütt elhanyagolt dolog a határjárás. Még gyakoribb, hogy a határjárást amolyan önmagáért valónak veszik. Csak szétnéznek a bizottságok, s ezzel elintézett is az ügy. Mint az egymással versenyző Tiszaiak, Eszlár és Büdszentmihály bizottságai is tették. Megvolt a határjárás, mégis: a lökiek nem tudják, hogy is halainak az eszláriak, vagy a szentmihályiak. A mai és az elkövetkező határjárások utón adjanak döntőmód segítséget a bizottságok a jó növény ápold ú verseny kialakulásához. Segítsék a magasabb terméshozamért folyó man'tál, a béke tartósságáért vitt harcot! A MAGASABB TERMÉSHOZAMÉRT A tiszadadai ,,B6ke" tsz. repcetiblója. A szövetkezetiek ló mázsás termésátlagot várnak repcéből. A nyírbátori „Vörös Csillag” tsz rozstdblája. A földművelés helyes módszerének, a műtrágya_ jó használatának eredménye: 180 centis rozsl
