Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-17 / 112. szám

MEGKEZDŐDÖTT AZ ÖTÉVES TERVTÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉN YJAVASLAT TÁRC VÁLÁS A Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdai ülését néhány perccel tíz óra után nyi­totta meg Drahos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke. Az ülésen megjelentek a minisztertanács tag­jai, élükön Rákosi Mátyás elvtárs­sal, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárával, Dobi Istvánnal. a minisztertanács. Rónai Sándor elv- társsal, az Elnöki Tanács elnöké­vel. A külföldi újságírók páholyá­ban foglalt helyet a Nemzetközi Újságíró Szövetség végrehajtó bi­zottsági ülésen résztvett több kül­földi újságíró. Az országgyűlés megkezdte az ötéves tervtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Vas Zoltán elvtárs miniszter, az Országos Tervhivatal elnöke, ismertette. Vas 35oltán elvtárs beszéde Tisztelt országgyűlés, elvtársak A Magyar Népköztársaság or­szággyűlése 11)40 december 10-én törvényt fogadott el népgazdasá­gunk ötéves tervéről. Mint az elv­társak tudják, ez a törvény ha­zánk szocialista építésének útján mérföldkövet jelentett. A fasiszta háború által lerombolt népgazda­ság helyreállítása után megkezdhet­tük a gyáripar, az építőipar, a köz­lekedés újjáalakítását és a mező­gazdaság gyökeres átalakítását — a szocializmus alapjainak leraká­sát a népgazdaság minden terüle­tén. Alig ötnegyed év leforgása után — dolgozó népünk szocialista építő­munkájának nagyszerű eredménye­ként ma a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztésének új tör- ■vény javaslat át terjesztjük elő azzal a szándékkal, hogy az országgyűlés emelje törvény­erőre az ötéves terv. célkitűzé­seinek a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusa által kezdeményezett nagyarányú megnövelését, ötéves tervünk felülvizsgálását mindenekelőtt az tette lehetővé, hogy a. Magyar Dolgozók Pártjá­nak és a Magyar Népköztársaság kormányának helyes vezetésével, a Szovjetunió állandó baráti segítsé­gére támaszkodva — a magyar dolgozó nép, élén munkásosztá­lyunkkal, az ötéves terv első esz­tendejének célkitűzéseit jelentősen túlteljesítette. ;1950-ben népgazdaságunk fejlő­dési aránya egyes területen egyen­lőtlen volt. Különösen a vas, acél, szén, villamosenergia és vegyipar, tehát általában az alapanyagok termelése az a terület, amely bár ■—a tervet túlteljesítette — elma­radt a feldolgozú iparágak és álta­lában a népgazdaság egyéb anya­gainak növekvő szükségletétől. Ez teszi feltétlenül szükségessé, hogy messzemenő intézkedéseket tegyünk a szén, acél, vas, villamosenergia és vegyipari termelés növelése és általában alapanyagbázisunk foko­zott kiszélesítése érdekében. Jelentős aránytalanság jött lét­re az ipar és mezőgazdaság fejlő­dése között, ami szintén gátolja népgazdaságunk fejlődését. Számok­ban kifejezve ez azt jelenti, hogy amíg az ipari termelés minden ágában ugrásszerű volt a növeke­dés, a mezőgazdasági termelésben csak 1,5 százalékkal haladta meg az 1949 évit. ötéves népgazdasági tervünk fe­lülvizsgálását szükségessé teszi az a körülmény is, hogy bár árufor­galmunk az elmúlt esztendők so­rán terven felül jelentősen ’ meg­nőtt, mégis nehézségek merültek fel áruellátásunkban és ezen belül különösen közellátásunkban. Áruforgalmunk és közellátásunk területén a nehézségeket — amint az közismert — mindenek előtt a mezőgazdaság termelésének elmai- radt színvonala okozta. Hozzájá­rult ebhez a tavalyi szárazság is. Természetesen szerepet játszott a dolgozók számának rendkívül gyors megnövekedése és ezzel ösz- szefüggően a béralap megnövekedé­se is. Visszavonhatatlanul megszüntet­tük országunkban a tőkés rendszer álkos örökségét: a munkanélküli­séget. Ma probléma az, miképpen biztosítsuk a népgazdaság számára a szükséges munkaerőt. A tegnap még jövedelem nélküli százezrek munkábaállítása, országos átlag­ban hatalmas életszínvonal emelke­dést jelent. AZ ÁTDOLGOZOTT ÖTÉVES TERV az eredetileg előirányzott tervtör­vényben megállapított negyvenkét százalékkal szemben 54 százalékkal kívánja megnövelni a mezőgazda­ság termelését. A mezőgazdasági termelés . ötvennégy százalékos emelése és a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése ugyanannak a kérdésnek két oldala — egyik a másik nélkül meg sem valósítható. — Melyek tehát a feladataink? Mindenekelőtt az, hogy az egyéni parasztgazdaságokat fokozatosan, kellő türelemmel, a legteljesebb önkéntesség alap­ján, de megállás nélkül közös, nagyüzemi gazdaság vonajám vigyük. Az a feladatunk, hogy szilárd ala­pot teremtsünk országunk élelme­zésének biztosítására, hogy a falu necsak élelmiszerrel lássa el bősége­sen fejlődő népgazdaságunkat, ha­nem biztosítsa az ipar munkájá­hoz elengedhetetlenül szükséges mezőgazdasági nyersanyagokat, biz­tosítsa az állam számára szükséges tartalékokat. Előfeltétele ez annak, hogy biztosítsuk hazánkban a szo­cializmus győzelmét. — Ugyanakkor amikor a mező- gazdaság szocialista átszervezését helyesnek és szükségesnek tartjuk, mindent elkövetünk annak ér­dekében, hogy növeljük az egyé­nileg gazdálkodó parasztság terméshozamát is. Ezen a téren is a lehetőségek még távolról sincsenek kimerítve. — A szántóföldi növénytermesz­tés terve a termésátlagok növelését 44 százalékban írja elő. A termés­átlagok ilyen ütemű növekedését éppen a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a nagyüzemi gaz­dálkodás megvalósítása teszi lehe­tővé. . Az állattenyésztés fejlesztése ér­dekében szaporítani kell az állat­állományt és javítani kell az ál­latállomány minőségét'. Módosított ötéves tervünk meg­valósítása összefügg azzal, hogy milyen mértékben tudjuk népgaz­daságunk számára biztosítani a ba­ráti országokból azokat a nyers­anyagokat, és ipari felszerelést, amelyeket itthon nem termelünk. Ezért A SZOVJETUNIÓVAL és a NÉPI DEMOKRATIKUS ÁLLAMOKKAL VALÓ ÁRUFORGALMUNK a tervidőszak folyamán lényegesen emelkedik. Az ötéves terv felada­tait éppen azért lehetett jelentősen megnövelni, mert a. Szovjetunióval kialakult kül­kereskedelem biztosítja a ma­gyar népgazdaság számára te legjelentősebb beruházások gép- szükségletét is' számos döntő nyersanyagokban a.. folyamatos ellátást. A BERUHÁZÁSOK NÖVELÉSE — A nemzeti jövedelemnek az eredetileg előirányzottnál jóval na­gyobb emelkedése, lehetővé teszi, hogy a megvalósítandó beruházá­sok összegét 51 milliárdról 85 mil- liárdra növeljük. A nehézipar be­ruházási előirányzatát az eredeti­nek több, mint kétszeresére emel­jük. Az eddiginél is jobban összpon­tosítjuk erőinket a nagy beruházá­sokra. A Dunai Vasműre az erede­tileg előirányzott kétmilliárd fo­rint helyett 4 milliárdot, a Buda­pesti Földalatti Gyorsvasútra 600 millió forint helyett kétmilliárdot javasolunk. Az átdolgozott ötéves terv na­gyobb nemzeti jövedelme- nem csak a beruházási keretek lényeges bővítését teszi lehető­vé, hanem az általános élet­színvonalnak a tervezettnél jó­val nagyobb mértékű emelését is. Az ötéves tervről szóló törvény. 35 százalékban irányozta elő az álta­lános életszínvonal emelkedést. AZ ÉLETSZÍNVONAL 50 százalékos emelése azt jelenti, hogy az átlagos életszínvonal az 1938 évinek mintegy kétszeresére növekszik. Mindez megköveteli öt­éves népgazdasági tervünkben a fo- yasztási árualapok lényeges bőví­tését. Már beszámoltunk arról, hogy mezőgazdaságunk fejlesztésé­vel miként biztosítjuk megnöveke­dett éleJmiszerszü'kségletünket. Ugyanígy iparunknak is hatalmas árutömeget kell gyártania. A módosított ötéves terv foko­zott lakásépítkezést kíván megva­lósítani. Eddig arról volt szó, hogy öt év alatt 180 ezer lakás épüljön. Most a követelmény az, hogy az építendő lakások száma el­érje a 220 ezret. Szerte az országban hatalmas új ipari üzemek épülnek és mellettük új városok, új lakóházak nőnek ki a földből. Miskolc. Hódmezővásár­hely, Kaposvár. Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Gyöngyös, Szeged, Székesfehérvár, Szekszúrd, Szolnok, Zalaegerszeg építkezései mellé most felsorakozik Balassagyarmat. Jász­berény, Cegléd, Kiskunfélegyháza, Szentes, Vác. Ezeknek a városok­nak új ipari centrumokká fejlesz­tése azt is jelenti, hogy ezekben a városokban egyúttal jelentős lakás­építkezések is indulnak. De beszél­jünk as új ipari településekről. Dunapénteléről. Bodajkról, Kazinc­barcikáról, Szigetszentmiklósról, Komlóról, ahol máris az új szo­cialista élet gyárait, lakótelepeit alakítja ki a vas, a malter és a kalapács. A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGVÉDELMÉNEK intézményes biztosítása érdekében a • társadalombiztosításba bevont dolgozók körét egyre jobban kiter­jesztjük. 1938-ban a biztosítottak száma nem érte el a kétmilliót, 1954-ben 6,7 millióra emelkedik. 1954-ben az ország lakosságának 70 százaléka fogja élvezni a szocia­lista biztosítás előnyeit, i Az ötéves terv során el kell ér­ni. hogy A KULtURFORRADALOM amely a népi demokráciákban meg­kezdődött, gyökeret verjen és meg­szilárduljon. A népművelési beruházásokkal elkezdjük a falu és a város közti kulturális színvonalkü­lönbség felszámolását és emeljük dolgozó népünk általa-' nos kulturális színvonalát A kul- túrotthonok számát 3.500-ra emel­jük. Az ötéves terv végére teljesen felszámoljuk az anal­fabétizmust. A felszabadulás előtt a 20.000 lakosnál kisebb települések közül — amelyek közé a városokon kí­vüli, csaknem minden községet, mintegy 3200 helységet számolha­tunk — csupán 251-ben volt mozi. Az ötéves terv alatt az ország minden falujában lesz rendszeres filmelőadás. A falusi könyvtárak számát 4000-fe emeljük., Ezekben a 'könyvtárakban közel 2.3 millió könyv fog a dolgozó parasztság rendelkezésére állni. Tervelőirányzatunk az ötéves terv befejező évére az, hogy egye­temeink és főiskoláink elsőéves hallgatóinak száma még egyszer megkettőződjék és elérje a 15.400- at. Az eredeti ötéves tervben előírt új egyetemeken kívül további há­rom műegyetemet létesítünk és Gö­döllőn felépítjük az agrártudomá­nyi egyetemet. tervünk reális Ha biztosítjuk a módosított öt­éves terv alapvető feladatainak megvalósításához szükséges felté­teleket, ötéves tervünket sikerrel fogjuk végrehajtani. Az első alapvető feltétel azoknak az eredményeknek állandósítása, megszilárdítása és kiszélesítése, amelyeket dolgozó népünk, élén a munkásosztállyal, a szocialista munkaverseny s a munkához való viszony alapvető megváltozása te­rén ért el. Az a tény, hogy a Szta- hánov-mozgalom, az újító mozga­lom és a szocialista munkaverseny többi formál meggyökeresedtek, szocialista épitőmunkánkbap, egye­nes kötelességünkké leszi, hogy fo­kozott mértékben vonjuk be a dol­gozókat saját üzemük terveinek ki­dolgozásába. a vezetésbe és a veze­tés ellenőrzésébe, egyaránt. A módosított ötéves terv sikeres végrehajtásának feltétele a rejtett tartalékok további feltárása, mert szinte még felmérhetetlen tar­talékaink vannak kihasználatlanul népgazdaságunk minden- területén. Módosított ötéves tervünk végre­hajtásának feltétele * takarékosság szigorú és kö­vetkezetes alkalmazása minden téren. Takarékosság az anyaggal, a? energiával és munkaerővel — ter­vünk egyik központi kérdése. A módosított ötéves terv sikeues végrehajtásának feltétele a munkafegyelem és az állami fegyelem megszilárdítása, a közvagyon védelme minden .ren­delkezésre álló eszközzel. A jelen­leginél nagyobb mértékben fokozni kell az üzemek, a dolgozók felelő ségét a terv végrehajt ásóért. Nem tűrhetjük el a népi, az állami és tervfegyelem megsértését. A módosított ötéves terv sikeres végrehajtásának feltétele a vezetés megjavítása. Meg kell szüntetni a terv nem tel­jesítésével. vagy hiányos teljesíté­sével kapcsolatos mindennemű vis­szásságot. Az ellenőrzés feladatát az irányító munka minden mást megelőző tevékenységévé kell tenni. Az eddiginél jóval fokozottabb mó­don erősíteni kell az építő kritika szabadságát, a tömegek ellenőrzé­sének. bírálatának érvényesítését. Módosított, ötéves tervünk végre­hajtásának feltétele az éberség további fokozása. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az, ötéves terv megvalósítása harc és nem is akármilyen harc kérdése. Ezt a tervet ligy kell megvalósíta­nunk és csak úgy tudjuk megvaló­sítani, ha kíméletlenül harcot foly­tatunk az Imperialista gyujtogatólc- kal és ügynökeikkel szemben: a kulákok, a jobboldali szociáldemo­kraták, a klerikális reakció és egyéb reakciós elemek ellen. ÖTÉVES TERVÜNK A BÉKE TERVE Nem adhatunk méltóbb választ az imperialista háborús gypjtoga- tók és hazai ügynökeik provoká. dóira és mesterkedéseire, mint fel­emelt népgazdasági tervünk végre­hajtásának sikerét. Azt, hogy szem­beállítjuk békés építőmunkánkpt az imperialista háborús készülő­déssel ! Míg a mi terveink új iyá- rak építését, újabb százezrek műm kalehetőségét, a lakosság fogyasz­tásának kiszélesítését és mindezzel az életszínvonal emelését biztosít­ják, addig a kapitalista országok­ban tucatjával zárják be a gyára­kat, csökkentik a fogyasztási cik­kek gyártását, emelik az árakat. Ezzel egyidőben erős ütemben épí­tik ki hadiiparukat és fegyverzik fel támadó célt szolgáló hadsere­güket. Mindez azt a célt szolgálja, hogy a nagy trösztök, a legfontosabb ha­diszállítók profitja minden határon túlemelkedhessen. A feltornázott haditermeléssel szemben a polgári fogyasztást szol­gáló termelés az imperialista orszá­gokban állandóan ■ csökken. Fran- biaországban és Angliában 1950 harmadik negyedévében, szemben 1949. megfelelő időszakával a leg­fontosabb közszükségleti cikkek ter­melése 8—25 százalékig terjedő csökkenést mutat. A hadigazdálkodásra való átté­rés jellemzőjeként meg kell emlí­teni azt a szemérmetlen háborús uszítást, mely az Imperialista álla­mok egész kapitalista kézben lévő sajtóját jellemzi. Tervünk győzelme a nagy Szov­jetunió, a 800 milliós béke- tábor harcos ereje és béke­akarata mellett békénket, biz­tonságunkat, határaink sértet­lenségét szolgálja. Tervünk minden egyes alkotása pé­pünk egészének ügye, személyes kérdése. Minden egyes munkásunk, t ÉBBSSt <VHáq prfifotór-íai tgqtSnUthk! ^ ^ ^ ^ VII. ÉVFOLYAM, 112. SZÁM ÁRA SO FILLÉR 19£1 MÁJUS 17, (ISt TÖRTÖK TIMTIirrnmiTlIFrirTfllllTTITirM- Mű -------■------------------ -- - -------------mmunva ■— ■■ ■■ I I HMI ■ II MII | || ■ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom