Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-16 / 111. szám

Gerő Ernő elvtárs beterjesztette o módosított ötéves terv törvényjavaslatát MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZAGGYELES UJ ELESSZAKA Kedden délelőtt összeült az or­szággyűlés. A diplomáciai páholyban helyet foglaltak: J. D. Kiszeljov a Szov­jetunió nagykövete, Huan Cen, a Kfnai Népköztársaság nagykövete és a diplomáciai testület számos tagja. A minisztertanács tagjai, élükön Rákosi Mátyás elvtárssai. Rónai Sándor elvtárssal az Elnöki Ta­nács elnökével, a képviselők lelkes tapsa közben vonultak be az ülés­terembe, majd Drahos Lajos elv- társ, az országgyűlés elnöke meg­nyitotta az országgyűlés új ülés­szakát. Rejelentette, hogy Kiss Károly elvtárs külügyminiszterré történt megválasztása folytán, le­mondott az Elnöki Tanács elnökhe­lyettesi tisztéről, valamint az El­nöki Tanácsban viselt tagságáról. Házi Árpád elvtárs belügyminisz­terré történt megválasztása foly­tán, ugyancsak lemondott az Elnö­ki Tanácsban viselt tagságáról. Gerő Ernő elvtárs, államminiszter a Népgazdasági Tanács elnöke, a képviselők nagy tapsától kísérve, beterjesztette az ötéves tervről szóló, 1040 évi XXV, törvény mó­dosításáról szílló törvényjavaslatot. As ötéves terv módosításáról szóló törvényjavaslat Az ötéves terv első évében, 1950-ben népgazdaságunk, különö­sen iparunk, gyorsabb ütemben, na­gyobb mértékben fejlődött, mint amilyen fejlődést -az ötéves népgaz­dasági tervről szóló 1949. évi XXV. törvény értelmében kellett t olna el­érni. A népgazdaság gyorsabb Üte­mű, nagyobb mértékű- fejlődését a Magyar- Dolgozók Tártjának és a Magyflr Népköztársaság Miniszter- tanácsának helyes vezetése, a rej­tett tartalékok fokozottabb feltá­rása, a szocialista munka verseny, az újító és Sztahánov-mozgalom kibontakozása, 'munkásosztályunk, dolgozó népünk odaadó munkája, a szovjet szocialista , termelési tapasz­talatok- és munkamódszerek mind szélesebbkörű alkalmazása, a Szov­jetunió állandó segítsége tette le­hetővé. Az ötéves tervidőszak első felé­ben a. magyar népgazdaságban fel­tárt újabb tartalékok bebizonyítot­ták, hogy dolgozó népünk sokkal nagyobb feladatokat képes megva­lósítani, mint amilyet az ötéves népgazdasági tervről szóló 1940. évi XXV. törvénycikk az 1950— 54-es évekre - előírt. De az ötéves tervidőszak első évének tapaszta­latai azt is mutatják, hogy orszá­gunk, népünk szükségletei nagyob­bak, mint amilyen szükségletekkel az ötéves tervről szóló törvény szá­molt. Az ötéves terv első évének tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy az ipari alapanyagok termelé­sének növekedése, szocialista ipa­runk jelentősen meggyorsult fejlő­désével nem tart lépést s hogy a mezőgazdaság fejlődésének üteme a szocialista nagyipar igen gyors fejlődéséhez képest elmarad. Mindezekre tekintettel az ország­gyűlés elhatározza az 1949. évi XXV. törvény módosítását. A mó­dosított ötéves terv megvalósítása útján biztosítani kell az ország iparosításának ' meggyorsítását, a mezőgazdaság- elmaradásának fel­számolását, az nép életszínvonalá­nak az 1949. évi XXV. törvényben előírtnál nagyobb mértékű emelke­dését. Meg kell gyorsítani elsősor­ban a széntermelés, a vas- és acél­ipar, a gépgyártás, az aluminium- és vegyipar, valamint a villamos- energiatermelés fejlesztését. A ter­melőeszközöket előállító iparágak fokozott fejlesztése révén biztosí­tani kell a fogyasztási javakat elő­állító iparágak termelésének is az eredeti ötéves tervben előírtnál lé­nyegesén gyorsabb növekedését is. A* 1949. évi XXV. törvényben elő­írt- mértékhez képest fokozni kell a mezőgazdaság gépesítését több­szörösére kell növelni az öntözött Í£rilletet, több műtrágyát, nemesí­tett vetőmagot kell juttatni a me­zőgazdaságnak, nagyobb összege­ket kell biztosítani mezőgazdasági építkezésekre. Mindezek segítségé­vel is elő kell mozdítani a mező- gazdaság szocialista átalakítását, tovább kell növelni a mezőgazda­ság terméshozamát s jelentős níó- don meg kell javítani a lakosság ellátását . mezőgazdasági tcrmékek-.- kel s a fogyasztási javakat termelő könnyűipar ellátottságát mezőgaz­daságunk eredeti nyersanyagaival. A módosított ötéves (érv megva­lósítása útján biztosítani kell v.z ország rohamosan növekedő szük­ségleteit a legkülönfélébb szakem­berekben, fokozni kell a tudomá­nyos kutatást, meg kell gyorsítani népünk kulturális felemelkedését. A megnagyobbodott feladatok megva­lósítására lényegesen fel kell emel­ni az ötéves tervről szóló törvény­ben megállapított beruházások ösz- szegét. Több gyárat, utat, vasutat, több iskolát, kultúrotthont, bölcső­dét, több sportpályát és több la­kást kell építeni. Az ötéves terv­törvényben meghatározott körön túl, további városokat és községe­ket kell iparosítani. A módosított ötéves terv segítségével, Magyaror­szágot a vas és acél országává, a gépek országává, fejlett ipari or­szággá alakítjuk. A módosított öt­éves terv megvalósításával népünk jobbmódúvá és boldogabbá; hazánk virágzó szocialista országgá válik. A módosított ötéves terv a béke építésének és megszilárdításának terve, mert erősíti népünk egységét a közös, nagy cél érdekében, mert népünk milliós, .tömegeit összeková­csolja a hazánk gyorsabb felemel­kedéséért vívott küzdelemben, mert a felemelt ötéves télA" sikeres meg­valósítása a haza minden. ,hü fiá­nak saját értléké és egyben a. nem­zet ügye. A magyar népnek szi­lárd alapja van ahhoz, hogy a fel­emelt ötéves terv feladatait siker­rel teljesítse. A Magyar Népköz- társaság országgyűlése, felkarolva a Magyar Dolgozók Pártja 1 í. Kongresszusának kezdeményezését, az 1949 évi XXV. törvényt az aláb­biak szerint módosítja: 1949. évi szintről 1954-re az eredeti ötéves tervben előirány­zott ötven százalék helyett 92 szíza,Á'rUil kell emelni. 1. §. Az ötéves terv alapvető fel­adatainak megvalósítása érdekében öt év alatt az eredetileg előirány­zott 50.9 milliárd forint helyett, 85 milliárd forintot kell beruházni a népgazdaságba, 2. §. (1). A beruházásokra elő­irányzott teljes összegből a gyár­iparban 41 milliárd forintot, (a ne­héziparba 37.5 milliárd forintot, a könnyűiparba és élelmezési iparba 3,5 milliárd), az építőiparba 3 milliárd forintot, a mezőgazdaság­ba 11 milliárd forintot, a közleke­dés fejlesztésére 2 milliárd forin­tot, lakásépítésre, község- és vá­rosfejlesztésre, egészségügyi, szo­ciális, kulturális és egyéb beruhá­zásokra 14 milliárd forintot, a ke­reskedelem fejlesztésére pedig 1 milliárd forintot kell fordítani. (2.) Az ötéves teiv végrehaj­tása során jelentkező előre nem látott beruházásokra ötmillió forintot kell tartalékolni. 3. §. (1.) A népgazdaság fej­lesztésének eredményeként a gyáripar termelésének 1954-bsn el kell érnie az 1949. évi gyár­ipari termelés 310 százalékát, az eredeti ötéves tervben előirány­zott 186.4 száza'é'-krtl s,zeniben. Ezen belül a nehézipar termelé­sének értéke az 1949. évi ter­melés értékének 380 százalékát, a könnyűiparé 245 százalékát éri ei. (2.) A mezőgazdasági tewne- lés értékének 1954. évben el kell érnie az 1949. évi termelés 154 százalékát, az eredeti öt­éves tervben előírt 142.2 száza­lékkal szemben. 4. §. {1.)- A munka termelé­kenységét a gyáriparban az II. fejezet. A termelés a) Ipar 8. §. (1.) A bányászati termelés ér­tékének 1954-ben az eredeti ötéves tervben előirányzott Ö5.2 százalék helyéit 142 százalékkal kell megha­ladnia az 1949. évi termelés érté­kéi. (2.) A széntermelésnek 1954-ben nemcsak az évi fütőanyagsztikség- letet keli fedeznie, hanem a nép­gazdaság részére jelentős tartalé­kokat is kell biztosítania, ezért a termelést az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 1954-ben az eredetileg elő­irányzott 18.5 millió tonna helyett 27.5 millió tonnára kell növelni. (3.) A bányászat termelésének nö­vekedését az eredetileg előirányzott 2.465 millió forint beruházása he- lyett 4.S00 millió forint beruházá­sával kell biztosítani. 9. §. (1.) A kohászati ipar termelésének az ötéves tervidő­szakban az eredetileg előirány­zott kilencvenöt százalékos nö­vekedés helyett százhatvankét százalékos emelkedést kell el­érnie. (2.) A Dunai Vasmű üzembe­helyezése, a diósgyőri kohászati üzem újjáalakítása és egyéb rendszabályok révén vaskohá­szatunknak 1954-ben a magyar népgazdaság ellátását h ; ter­melésű vassal teljes egészében biztosítania kell. (3.) Az n<~Al----------- ’ ’-melé­sének az 1949. évi 398.000 ton­náról 1954-re l,f" tonnára, az acéltermelésnek pedig 860.000 (2.) Ugyanezen idő alatt 9 gyáripari termelés önköltségét 25 százalékkal kell csökkenteni. 5. §. Az életszínvonalnak az ötéves tervidőszak alatt az 1949. évihez képest az eredeti ötéves tervben előirányzott 35 száza­lék helyett, átlagban 50 száza­lékkal kell emelkednie s így 1954-ben a második világháború előtti átlagos életszínvonalnak mintedy kétszer;:!', kell clí-n.e 6. §. A gyáriparban és az épí­tőiparban az ötéves tervidőszak folyamán eredetileg előirány­zott 480.000 helyett 650.000 új munkaerőt kell munkába állíta­ni, köztük mintegy 45.000 mű­szaki munkaerőt. Az ötéves terv munkaerőszükségletét első­sorban a mezőgazdaság gépesí­tése révén felszabaduló dolgo­zók, az ifjúság és a nők sorai­ból kell biztosítani. 7. §. A nemzeti jövedelem ér­tékének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem 230 százalékát, az eredeti öt­éves tervben előirányzott 163 százalékkal szemben. A nemzeti jövedelemben az ipar részesedé­se az építőiparral együtt az 1949. évi 51.1 százalékról- 1954- ben az eredeti ötéves tervben előirányzott 58.7 százalék he­lyett 64 százalékra emelkedik. és beruházások terve tonnáról 2.5 millió tonnára kell emelkednie. [4.) A kohászati termelés emelkedésére az eredetileg elő­irányzott 3,998 millió forint he­lyett 7.130 millió forintot kell beruházni. 10. §. (1.) A gépgyártás gyors fejlődésének elsősorban biztosí­tania kell az alapanyagtermelő ipar, az építőipar és a mc-"^a.z- daság nagymértékű gépesítését, valamint az export szol­gáló tféoek gyártásának jelentős növelését. A gépipar termelésé­nek öt év alatt az ere'"’eg előirányzott 125 százalék he­lyett 390 százalékkal kell emel­kednie. (2.) A gépipar fejlesztésére a tervidőszakban az eredetileg előirányzott 5,150 millió forint helyett 7,000 millió forint ősz- szegű -beruházást kell fordítani. Ebből a nehézgépípar termelé­sének emelésére, az eredetileg előirányzott 4,214 millió forint helyett 4,480 millió forintot kell beruháznunk. 11. § (1.) A népgazdaság és a la­kosság szükségleteinek kielégíté­sére áz 1949 évi 2.200 millió kwő villainosenergia termelést 1954-re az eredetileg előirányzott 4.270 millió'kwó helyett, 6.050 millió kwó-ra kell fejleszteni. (2.) Ennek érdekében az erőmü­vek teljesítőképességét 584 ezer ki­lowattal kell növelni, az eredetileg előirányzott,. 3,285 millió forint ér­tékű beruházás helyett, 5.470 millió forint értéket kell beruháznunk. 12. § (1.) Az építőanyag termelé­sének öt év alatt az eredetileg elő» irányzott 114.5 százalék helyett, 306 százalékkal kell emelkednie. (2.) A tervben előirányzott ha­talmas építkezések biztosítására 1954-ben 1.420 millió darab téglát és 2.1 millió tonna cementet kell termelni. (3.) A termelési, előirányzat tel­jesítésének biztosítására az építő- anyagiparban az eredetileg elő­irányzott 618 millió helyett 2.716 millió forintot kell beruházni. 13. § (1.) A vegyiipar termelé­sét — az ötéves terv idején — az eredetileg előirányzott 138 százalék helyett, 273 százalékkal kell növel­ni. (2.) A termelés emelkedésére az iparban az eredetileg előirányzott egy milliárd 934 millió forint he­lyett 4.080 millió forint értékű be­ruházást kell végrehajtani, 14. §. (1.) A textilipar termelé­sét öt év alatt az eredetileg elő­irányzott 52 százalék helyett ki- lencvenkét százalékkal kell emelni. (2.) Az 1954. évben az 1949. termelési eredményekhez képest 97 millió négyzetméterrel. több pamut­szövetet, 14 millió négyzetméterrel több gyapjúszövetet és 2450 tonná­val több kötöttárut kell előállítani. 15. §. (1.) A dolgozók igényei­nek fokozott mérvű kielégítése ér­dekében a ruházati ipart nagyipar­rá kell fejleszteni és biztosítani kell, hogy a ruházati nagyipar ter­melése a tervidőszak alatt, az ere­detileg előirányzott 250 százalék helyett 750 százalékkal növekedjék. (2.) A ruházati ipar termelési előirányzatának teljesítését az ere­detileg előirányzott 119 millió fo­rint értékű beruházás helyett 262 millió forint értékű beruházással kell elősegíteni. . , 16. §. (1.) A faipar termelésének öt év 'alatt az eredetileg előirány­zott 78.4 százalék helyett 220 szá­zalékkal kell emelkednie. • (2.) A termelés növekedésének előmozdítására a faiparban az ere­detileg előirányzott 78 millió fo­rint helyett 103 millió forintot kell beruházni. 17. (1.) A papír- és nyomda­ipar termelését az ötéves terv ide­jén az eredetileg előirányzott 56 százalék helyett 116 százalékkal kell növelni. (2.) A termelés emelése érdeké­ben a papír- és nyomdaiparban az eredetileg előirányzott 165.2 millió forint helyett 287 millió forintot kell a tervidőszakban beruházni. 18. §. A kisvállalatok összevo­nása és szakosítása révén az élel­mezési iparnak át kell alakulnia gépesített nagyiparrá. Az élelme­zési ipar termelésének öt év alatt az eredetileg előirányzott 70.1 száza­lék helyett 157 százalékkal kell emelkednie. 19. §. A városi és községi helyi ipari vállalatok termelését az 1949. évi 441 millióról 1954-re 2.885 millióra, a kisipari termelőszövet­kezetek termelését pedig az 1940. évi 494 millióról 2.32Ö millióra kell emelni,, MSB (VHnq pro trlnrjat equp$!iliphk! — ......-—v blllll llllllt fia Mai számunkból Säg®« ifSEB AfiuBSA Lelkesen folyik a gyűjtés 11 korc­WH gjjFBM ni gyermekek megsegítésére (4. ol­Hamsai r*p$ig ABSgHft HBH dal).— .4 szaboícs-szotmári tér­melOstöveikeieti . napokról (3. ol­,.S*ú'í??y-?! dal) — Megkapta. Gacsély a mc­jfijp'iSfc*Ari' ’.’.j&yíí-S tiviÉrl gyei tanács rándorzászlajit (3. ol­BfeäSy BpáEpa dal) — MeykcxdMött n fénigytíj­••• tett hét (3. ■•Mali. ATI. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM _____'___________________________________AKA 50 FlfXER 1°->1 Ma.)c8 16, SjffiKPA I. fejezet. Az ötéves terv feladatainak biztosítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom