Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)
1951-05-16 / 111. szám
> 1951 MÁJUS 19. SZERDA 20. §. (1.) Az építőiparnak a tervidőszak alatt az eredetileg előirányzott 21.3 milliárd helyett 45 milliárd forint értékű építkezést kell végrehajtani. Az építőipar termelési értékét ezzel öt év alatt az eredetileg előirányzott 131 százalék helyett 338 százalékkal kell növelni. (2.) Az előirányzott termelési értéléből a magaséoítőiparnak 31 3 milliárd, a mélyépítőiparnak pedig 13.7 milliárd forint értékű építést kell végrehajtania. (3.) Az építőiparra váró nagy feladatok megoldása érdekében meg kell gyorsítani az építőiparnak nagyiparrá átalakítását, az építkezés nagvfokú gépesítése, gyorsított építkezési módszerek széleskörű alkalmazása, az előregyártott épületelemek felhasználása útján. Mindezek segítségével el kell érni az építőipar önköltségének jelentős csökkentését. A termelési előirányzat teljesítését az építőiparban, az eredetileg előirányzott 864 millió forint helyett 3,023 millió forint értékű beruházással kell elősegíteni. Az építőipar ösz- szes beruházásaiból a gépesítési terv megvalósítására kétmilliárd 243 millió forintot kell fordítani. 21. §. (1.) Az ö' évec terv ideién, az eredetileg előirányzott 263 új ipari üzem helyett 341 új ipari üzemet kell létesíteni, mégpedig 267 nehézipari, 29 könnyűipari, 2 építőipari és 43 élelmezési ipari üzemet. Az ötéves terv "-embe kell helyezni a Dunai Vasmúvet, az Inotai Alumínium-kombinátot, két nagy vegyipari kombinátot. két új villamosmotorgyárat, új kazángyárat, új transzformátorgyárat, új golyóscsapágygyárat, több erőművet, a váci cementgyárat, a kaposvári fonodát és több gvann^íMdoIrfozó üzemet, új szalmacelluloze-gyárat, több tejüzemet, hütőházat és egyéb nagy létesítményeket. (2.) A tervidőszakban az erőket fokozottan a nagyméretű, országos jelentőségű beruházások lehető legrövidebb Idő alatt való megvalósítására kell összpontosítani. (3.) Az iparunk úljáalakftásá- nak és továbbfejlesztésének eredményeképpen el kell érnünk, hogy a nehézipar termelésének részesedése az egész gyáripari termelésben az 1949 évi 49,1-ről, 1954-re, 59 százalékra emelkedjék. A gépipari termelés részesedésének az égész gyáripari termelésből 20.7 százalékról 35 százalékra kell növekedni. (4.) A végrehajtott beruházások eredményeképpen az eredeti ötéves tervben iparosítandó városokként megjelölt helységek — Szeged, Debrecen, Hódmezővásárhely. Békéscsaba, Makó, Szolnok, Kecskemét, Kaposvár, Zalaegerszeg, Esztergom, Kalocsa, Eger, • Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém, Nyíregyháza, Gyöngyös. Szekszárd — mellett ipari jellegű városokká kell fejleszteni Balassagyarmatot, Ceglédet, Dunapentelét. Gödöllőt, Hajdúszoboszlót, Jászberényt, Karcagot, Kazincbarcikát, Kiskunfélegyházát, Mezőtúrt, Mezőkövesdet. Orosházát, Szentest, Vácot és Várpalotát. 22. § (1.) Az iparban a munka termelékenységének kilencvenkét százalékos növelésére vonatkozó előirányzat végrehajtását a munkaverseny és Sztahánov-mozgalom továbbfejlesztésével, a munkások szakképzettségének emelésével, a nagy munkalgényü termelési folyamatok jelentős gépesítésével, a korszerű gyártási módszerek alkalmazásával és a munkaszervezés megjavításával kell biztosítani (2.) Az Ipari termékekre vonatkozó 25 százalékos önköltségcsökkentési terv teljesítése céljából meg kell valósítani a fokozott anyagta- karékossógot. a termelőberendezések jobb kihasználását, az ipari vállalatok költségeinek állandó csökkentését és biztosítani kell, hogy a munka termelékenységének növekedése felülmúlja az átlag munkabérek növekedését. B. MEZŐGAZDASÁG 23. § (1.) Meg kell gyorsítani a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolását. Ennek érdekében fokozott segítséget, kell nyújtani az állami gazdaságoknak és a dolgozó parasztok önkéntes társulásán alapuló mezőgazdasági tern lel "szövetkezeteknek és termelőszövetkezeti csoportoknak. Az eredeti ötéves tervben előirányzottnál gyor-‘ sabb ütemben kell a mezőgazdasági gépállomásokat nagyteljesítményű gépekkel ellátni, a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokat az eredeti ötéves terv előirányzatához képest 37.5 százalékkal kell növelni és ebből lényegesen emelni kell a íűezőgazdasági munka gépesítésének fokát. (2.) Fokozni keil a talajerő pótlását — elősorban a műtrágya és természetes trágya használásának növelésével — széles körben alkalmazni kell a fejlett agrotechnikai módszereket, hazánkban eddig nem termelt, ú.i ipari növények termelését kell kikísérletezni és meghonosítani, legalább ötszáz községben be kell vezetni a Szovjetunióban bevált füves vetésforgó rendszerét. (3.) Emelni kell a mezőgazdaság. elsősorban az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges épületek számát, fel kell javítani a tenyészállatállományt és ki kell szélesíteni a takarmánynövények vetésterületét. (4.) Folyó- és állóvizek szabályozásával, az öntözéses gazdálkodás nagyméretű kiterjesztésével, szikes területek megjavításával, erdősávok létesítésével és egyéb intézkedésekkel a terv időszakában elő kell készíteni — szem előtt tartva a Szovjetunió példáját — a természet átalakításának nagy művét. (5.) Az állami mezőgazdasági üzemeket az ötéves tervidőszakában mintaüzemekké kell fejleszteni, Biztosítani kell, hogy az állami gazdaságok és hizlaldák magas árutermelésükkel nagymértékben hozzájáruljanak a nem őstermelő lakosságnak hússal, zsírral, vajjal, tejjel, főzelékkel, gyümölccsel és liszttel való ellátásához, Az állami gazdaságoknak kell főként el- látníok a mezőgazdaságot nemesített vetőmaggal s egyben a tudományos kutatás és kísér-- létezés alapjául kell szolgálniok. 24. §. (1.) A gépállomások és az állami gazdaságok korszerű mezőgazdasági gépekkel való ellátásával el kell érni, hogy 1954-ben országunk szántóföldi területén a mélyszántás 90 százalékát, a tarlóhántás 83 százalékát, az aratás 50 százalékát, a burgonyakiszedés 50 százalékát, a cukorrépakiszedés 43 százalékát, a kapálás 30 százalékát géppel végezzék. (2.) Az ötéves terv időszakában 26.100 traktort kell a gépállomások és az állami gazdaságok rendelkezésére bocsátani. Ezzel a mezőgazdaságban dolgozó állami traktorok teljesítő- képességét, vonóhorog le-ben kifejezve, az 1949. évi 69.271 le-ről 1954. év végére 334.637 le-re kell növelni. A traktorok számának növelése mellett adni kell a gépállomásoknak és állami gazdaságoknak 17 320 új traktorekét, 11.300 traktortárcsát, 6800 kultivátort, 5300 traktoros vetőgépet, 860 burgo- nyaültetőgéoet, 1820 szelektort, 9060 kévekötő aratógépet és 2600 arató-cséplőgépet. 25. §. A termőföld talalere- jének pótlására az egy kát. holdra jutott műtrágyamennyiséget az állami gazdaságokban az 1949. évi 101.5 kg-ról 1954-re 156 kilóra, országos átlagban pedig 12 kilóról az eredetileg tervezett 54 kiló helyett 73 kilóra kell emelni. 26. §. A tervidőszakban az öntő- 1 zött területet az eredetileg elő- j irányzott 118' ezer kát. hold helyett 324.000 kát. holddal kell növelni. 27. g. A gépesítés, a fokozott ta- lajsrőpótlás, a növény nemesítés, az öntözéses és egyéb rendszabályok eredményeképpen el kell érni, hogy a búza kát. holdanként! termésátlaga állami gazdaságokban az 1949. évi 9.1 mázsáról 1954-re 12.5 mázsára, országos átlagban 7.5 mázsáról 9.7 mázsára, a kukoricáé az állami gazdaságokban 12.0 mázsáról 17 mázsára, országos átlagban 8.5 mázsáról 18.5 mázsára, a burgonyáé az állami gazdaságokban 42.5 mázsáról 74 mázsára, országos átlagban 38.1 mázsáról 59 mázsára, a cukorrépáé az állami gazdaságokban 82 mázsáról 150 mázsára, országos átlagban 68.7 mázsáról 132 mázsára, a lucernaszénáé pedig az állami gazdaságokban 23 mázsáról 29 mázsára, országos átlagban 21.3 mázsáról 26.5 mázsára emelkedjék. 28. §. (1.) A tervidőszakban számos új, Magyarországon eddig nem termelt növény terhelését kell ki- kísérletezui és meghonosítani. (2.) A textilipari nyersanyag- szükséglet mind nagyobb mértékben hazai nyrsanyagokból való kielégítése érdekében a gyapot vetésterületét az 1949. évi 600 kát. holdról 1954-re az eredetileg előirányzott százezer kát. hold helyett kétszázezer kát. holdra kell emelni. (3.) Be kell vezetni a hamvas gumipitypang, a textilipari nyersanyagot biztosító kenof, valamint az olaj- és édesipari nyersanyagot jelentő földi mogyoró termelését. 29. §. (1.) Biztosítani kell az állattenyésztés hozamának növelését és minőségi fejlesztését. A számosállat sűrűségét száz kát. hold szántóra számítva az állami gazdaságoknál az 1949. évi 14.4 darabról 1954-re 44 darabra, a termelőszövetkezeteknél pedig az 1949. évi 10.2 darabról 35 darabra kell növelni. (2.) Az állatállományt úgy kell fejleszteni, hogy a szarvasmarhaállomány az 1949 évi kétmillióról 1954-re 2.4 millióra, a sertésállomány 5.2 millióról hatmillióra, a juhállomány 950.O00-röl két millióra, a baromfi törzsállomány pedig 17.5 millióról 25 millióra emelkedjék. (3.) A tejhozamot tehenenként az állami gazdaságokban az 1949 évi 1900 literről, 1954-re 3500 literre, országos átlagban az eredetileg előirányzott 20 százalék helyett az ötéves tervidőszak alatt, 31 százalékkal kell fokozni. A juhonkínti átlagos gyapjuhozam emelkedésével és a juhállomány megnövekedésével az 1949. évi 3 millió kilós gyapjutermelést 1954-re 7 millió kilóra kell emelni. (4.) Az állattenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmányszükséglet biztosítására a szálastakarmányok vetésterületét az 1949 évi, 922 ezer kát holdról, 1954-re 1.3 millió kát. holdra kell növelni. 30. § (1.) Az ötéves terv folyamán a népgazdaság fokozott faanyag szükségletének nagymértékű kielégítése mellett jóvá kell tenni a tőkés- rablógazdálkodás mulasztásait és be kell fejezni az erdő- gazdaság szocialista átszervezését. (2.) 570 ezer hold területen erdősíteni kell, ide értve a felújítatlan vágásterületek és az évi vágásterületek újraerdősítését is. Uj erdőt az eredeti ötéves tervben előirányzott 50 ezer kát. hold helyett 80 ezer kát holdon kell telepíteni. A facsemete szükséglet biztosítására a facsemete-kertek területét. 2600 holdról 6.600 kát. holdra kell növelni. 31. § A tervidőszakban a mező- gazdaság területén beruházandó tizenegy milliárd forintból növény- termelésre két mllliárdot, az erdőgazdaságra 1500 milliót, az állattenyésztés céljára 4 milliárdot, a gépesítésre 3 milliárd 500 milliót kell fordítani C, KÖZLEKEDÉS 32. §. (1.) Az ipari és mező- gazdasági termelési előirányzatok felemelésének megfeielően fel kell emelni az áruszállításra vonatkozó előirányzatokat is. Ehhezképest az 1949. évi szállításhoz viszonyítva az 1954. évre eredetileg előirányzott 60 százalék helyett 133 százalékkal több áru szállítását kell biztosítani. (2.) 1954-ben a vasutak eredetileg előirányzott 5,880 rnUlio áru tonna km. helyett 9,224 millió áru tonna km-t, a folyami hajózásnak az eredetileg elő irányzott 750 millió áru-tonna km. helyett 840 millió áru tonna km-t, a tehergépkocsi közlekedésnek az eredetileg előirányzott 170 millió áru tonna km. helyett 215 millió ár^-tonna km-t kell teljesíteni, (3.) Növelni kell a személyszállításra szolgáló eszközök teljesítőképességét olymódon, hogy az 1954. évben az eredetileg előirányzott 163 millió helyett 248 millió utas szállítását biztosítsa. A folyami hajózásnak az előirányzott 2 millió helyett 3 millió, a távolsági autóbusz- közlekedésnek az előirányzott 16 millió helyett 54 millió utas szállítását kell biztosítani, (4.) A vízi közlekedés beruházásaira a tervidőszakban 382 millió forintot kell fordítani. (5.) A közúti hálózat fejlesztése érdekében új beton és aszfalt utak építésével, valamint a meglévő makadám utak bitumennel való befedésével, burkolt útjaink hosszát 57 százalékkal kell növelni. Az új utak építésén kívül ezer km- fököz- lekedésü keskeny makadám-utat kell korszerűsíteni. A közúti közlekedés beruházásaira ösz- szesen 1501 millió forintot kell fordítani. (6.) A városi közlekedés megjavítása céljából 2200 millió forint összegű beruházást kell megvalósítani. Az ötéves terv időszakában meg keli építeni a Budapesti Földalatti Gyorsvasát első szakaszát olymódon, hogy annak a Sportstadion—Sztálin-tér közötti része 1054-ben már üzembehelyezhető legyen. (7.) A gépkocsiközlekedés fejlesztésére 2.935 millió forintot kell fordítani.. Ezen belül 375 millió forintért 1500 új autóbuszt és trolibuszt kell beszerezni. (S.) Ki kell fejleszteni a távbeszélő kábelhálózatot és a távbeszélő központok állomásbefogadó képességét 57 százalékkal kall növelni. (9.) A rádiózás fejlesztésére a műsorszóró rádióadók teljesítményét öt év alatt 3S7 kxv-al kell emelni és meg kell indítani a távolbalátó adást. A rádióelőfizetők: számát 1 millió 320 ezerre kelt emelni.. . SÍI. fejezet. A dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalúnuk emelese 33. § (1.) Biztosítani kell, hogy az ötéves terv időszakában a lakosság fogyasztása ipari, kösziik- ségleti és élelmiszercikkekben az ötéves terv eredeti előirányzatánál nagyobb mértékben emelkedjék. (2.) Az egy főre eső fogyasztást az 1949 évi szintről, 1954 évre textilárukban 71 százalékkal, bőr-, szőrme- és cipőárakban 64 százalékkal, bútoripari cikkekben S4 százalékkal, üveg- és porcellán úfukban 115 százalékkal, vastömeg- cikkekbeu 65 százalékkal, tejipari termékekben 50 százalékkal, zsiradékban 25 százalékkal, sütőipari termékekben 29 százalékkal, gyümölcs- és főzelékfélékben 59 százalékkal, fűszerárukban és édesipari cikkekben 41 százalékkal, baromfi és tojásárukban 69 százalékkal kell növelni. 34. § (1.) Az 1950—54. évi tervidőszakba u az eredeti ötéves tervben előirányzott, 180,000 helyett, 220.000 új lakást kell építeni. (2.) A tervidőszakban a városok és községek belterülete közúti hálózatának kiépítésére 467 millió, a köztisztaság fejlesztésére 30 millió, parkosításra 43 millió forintot kell fordítani. Lakásépítésre, község- és városfejlesztésre összesen 6 milliárd. 490 millió forintot kell biztosítani. 35. §. (1.) 1950—1954 évi tervidőszakban 1138 millió forintot kell beruházni a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály munkaképességének fokozását, családjának, egészségének védelmét szolgáló intézmények fejlesztésére és létesítésére, (2.) Az üzemi dolgozók egészséges munkaviszonyainak biztosítására az üzemi egészség- ügyi létesítmények teljesítőképességét 1949-hez képest 1954- re további 350 millió forint fel- használásával, 100 százalékkal kell emelni. (3.) A kórházi és klinikai ágyak számát a tervidőszakban ötezerrel kell növelni. Miskolcon és Veszprémben új kórházat kell létesíteni. A mentőállomások számát a tervidőszakban harminc százalékkal kell növelni. (4.) Az egészségügyi ellátás javítása végett a rendelőintézeti szolgáltatást öt év alatt 92 százalékkal kell fejleszteni, a fogászati székek számát 132 százalékkal kell emelni és biztosítani kell Budaoesten, valamint a naévobb vidéki városokban a körzeti orvosi rendelők kiépítését. (5,) A mezőgazdasági lakosság egészségügyi ellátásának javítására az eredeti ötéves tervben előirányzott 306 helyett 356 falusi orvosi rendelőt kell létesíteni. (6.) A női dolgozók munkájának és munkábaállásának megkönnyítésére a bölcsödéi férőhelyek számát 1949-hez képest 1954-re 390 százalékkal kell emelni. (7.) Az óvodák 90 százalékát napköziotthonos óvodákká kell átszervezni és az óvodai férőhelyek számát 1954-re az 1949. évihez képest 40 százalékkal kell növelni. 36. §. (1.) A népgazdaság gyorsabbütemű fejlesztésének megfelelően az eredeti ötéves terv előirányzatától eltérően fokozottabb ütemben kell gondoskodni a munkások, a dolgozó parasztok és értelmiségiek gyermekeinek szakmai, közép- és főiskolai képzéséről és az ország növekvő szakemberszükségletének ellátásáról. 12.) A népgazdaság szakmunkás- szükségletének fedezése érdekében a gyáripari tanulók létszámát az 1949 évi 31.600-ról 1954-re, nyolc- vanötezerrel kell emelni. Az ipari tanuló műhelyekben a tanulók számát az 1949 évi 8200-ról, az eredeti ötéves tervben előírt 14.900 helyett, 32.000, a tanulóotthonok férőhelyének számát pedig az 1949 évi 6.200-ról az eredeti ötéves tervben előirányzott 10.000 helyett, 30.000-re kell felemelni. (3.) A középiskolai tanulók létszámát az eredeti ötéves tervben előirányzott 45.000 fő helyett a tervidőszakban 77.000-re kell emelni. A középiskolai tanulók össz- létszámának — a dolgozók középiskoláit beleértve, 1954-ben 165.000 főt kell elérnie. Ezenbelül az ipari technikumok hallgatóinak számát, 10.400-ról, 50.000-re kell felemelni. (4.) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számát a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben előírt 8.000 fő helyett, 30.000 fővel kell emelni, A főiskolai és egyetemi hallgatók létszámának 1954-ben el kell érnie az 53.000 főt, 1949-ről 1954-re a műegyetemek hallgatóinak számát 4.S0Ö-ról, 13.800-ra, a műszaki főiskola hallgatóinak számát 2.100-ról 7.200-ra, az agrártudományi egyetem hallgatóinak számát 2200-ról, 4900-ra, a közgazdaságtudományi egyetem és a közgazdaságtudományt főiskola hallgatóinak számát 1.760-rót 5200-ra kell felemelni. (Befejező részét holnapi szd* munköan közöljük).
