Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-13 / 110. szám

1951 MÁJUS 13. VASÁRNAP A szabolcs-szatmári katolikus papok köszönőtáviratai a kormányhoz A Katolikus Papok S zabol cs- Szatraármegyel Békebizottsága gyűlést tartott s a gyűlésen nagy­számban megjelenő papok a kö­vetkező táviratokat küldték el fi­zetésrendezésüket megköszönve a Magyar Népköztársaság kormányá­nak: A MEGYEI KULTŰR- BEMUTATÓT A NYÍREGYHÁZI MSzT SZÉKHAZÁBAN RENDEZIK MEG Ma és holnap rendezik meg a nyíregyházi MSZT székházában az üzemi és területi kultúrverseny megyei bemutatóját. Számos szín­játszócsoport, tánccsoport, ének- és zenekar vesz részt ezen az ün­nepélyen. Délelőtt ugyancsak az MSZT székházában sportbemutatók lesznek mindkét napon. A verse­nyek vasárnap és hétfőn délután 2 órától, este pedig 8 órától kezdőd­nek. A KOREAI NÉPHADSEREG FŐPARANCSNOKSÁGÁNAK HADIJELEN rÉSE A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének fő­parancsnoksága közli május 11-én, hogy a néphadsereg egységei szo­ros együttműködésben a kínai ön­kéntesekkel a keleti és nyugati arcvonalon sikeresen visszaverték az ellenség egyes frontszakaszokon indított ellentámadásait és ember­ben és technikai felszerelésben nagy veszteséget okoztak az ellen­ségnek. „Dobi István miniszterelnök úrnak, I Budapest Ári, Szabolcs-Szatmár megye görög és rőmai katolikus papjai, őszinte köszönettel vettük népi kormányunk jóindulatát kongruánk rendezésével kapcsolatban. Kormányunk szociális programjának megvalósításában, orszá­gunk építésében, a világbéke megvédésében a jövőben még fokozot­tabban óhajtunk résztvenni. Á megegyezés szellemében igaz segítő kézzel akarunk együtt dolgozni Népi Köztársaságunk kormányával. A papi értekezlet nevében: Dr. NAGY BÉLA.” „Darvas József miniszter úrnak, , Budapest Miniszter úr jóindulatát papi kongruánk rendezésével kapcsolat­ban hálás szívvel köszöni meg értekezletünk. ígérjük, hogy Népköz- társaságunk szociális és kulturális programját hatáskörünkben elő­segítjük ée népünk felem eléséhez, a világbéke megőrzéséhez együttér­ző szívvel, segítő munkánkkal adjuk segítségünket. A papi értekezlet nevében: Dr. NAGY BÉLA.” A járások versenyre hívták ki egymást a begyűjtés teljesítésére „Az 1951—52-es begyűjtési rendelet főbb kérdései'1 címmel tét s ne a kulákrágalmakból kapjon „magyarázatot", S ak­kor, amikor dolgozó parasztsá­gunk körében felvilágosító munkát folytatunk, ne feledkez­zünk meg egy pillanatra sem az éberségről, az ellenség elleni húréról! Számos hozzászólás tartott Gosztonyi Ignác elvtárs, a Megyei Tanács elnökhelyet­tese előadást a nyíregyházi Pártoktatás Házában. Elöljáró­ban a begyűjtés eddigi eredmé­nyeivel és hibáival foglalkozott s megállapította, hogy u sike­res teljesítést sokhelyen akadá­lyozta az opportunizmus, a be­furakodott ellenség. Mint pél­dául a fehérgyarmati járási ta­nács titkára, Kiss Béla szünte­lenül azt hangsúlyozta, hogy a begyűjtési terv nem teljesíthető. Ezzel akadályozta az egész já­rás munkáját. Az új begyűjtési rendeletről szólva Gosztonyi elvtárs hang­súlyozta, hogy ez a rendelet biztosítja a dolgozók megnöve- kedett igényeinek ellátását. Az, hogy dolgozó parasztságunk be­csülettel eleget tesz hazafias kötelességének, jelenti azt is,* hogy több gépet küldhet a paraszti munka megkönnyíté­sére. — A megnövekedett felada­tok megkövetelik, hogy a be­gyűjtési tervet fegyelmezetten, pontosan hajtsuk végre. A be­gyűjtésről szóló rendelet tör­vény a pártfunkcíonáriusok és állami funkcionáriusok részére. A sikeres munka előfeltétele, hogy dolgozó parasztságunk alaposan megismerje a rendele­követte Gosztonyi elvtárs elő­adását, Az egyes járások képvi­selői lelkesedéssel hívták ki egymást begyűjtési versenyre. A fehérgyarmati járás a csen­ged járást, a mátészalkai a nyíregyházit és nyírbátorit. A nyíregyházi járás Nyíregyházát. A tiszalöki a nagykálloít. Szövérfí elvtárs, a kisvárdai járási tanács elnöke elkövet­kezőket mondotta felszólalásá­ban: „Járásunk területén elő­adókat képezünk ki a dolgozó parasztok felvilágosítására, a kisgyűlések tartására. Bevonjuk a munkába az állandó bizottságo­kat, tanácstagokat, népnevelő­ket s azokat a dolgozó parasz­tokat is, akik eddig becsülete­sen teljesítették beadási köte­lezettségeiket. A begyűjtés si­kere a jó népnevelő munkától függ. Súlyos hiba az, ha valaki így gondolkodik: a rendelet mindent elintéz, nincs szükség népnevelő munkára, Csáki elvtárs — a kemecsei járásból — kiemelte: e termény- begyűjtés sikere nagyban függ attól is, hogy a növényápolási munkát hogyan végezzük el. A jó növényápolás elősegíti a ma­gasabb terméshozam elérését. TOVÁBB FOLYIK A PAMPLONAI SZTRÁJK A spanyolországi Pamplona város dolgozói pénteken érték el első győzelmüket, a hatósá­gok kénytelenek voltak tárgya­lásokba bocsátkozni és logadni a dolgozók küldöttségét. Teljes kudarcot vallott a tartomány kormányzójának az a fenyegetése, hogy ha a sztráj­kolok pénteken reggel nem á’l- nak munkába, akkor egyetlen pamplonai lakos sem hagyhatja el lakását. A város még mmdig az ostromállapot képét mutatja. Aliig felfegyverzett roham­rendőrök valóságos hejtóvadi- szatot rendeznek a sztrájko- lókra. Pénteken is több össze­tűzésre került sor a karhatalom és a sztrájkolok között. Cj-’urfalfík tatútáfiL — Holnap én dolgozom, Sehol ez bácsival! — mondta Huszár János, a, nyirbogdányi Ásványolaj- ipari Vállalat lakatos ta­nulója. — Hogyne!.. Holnap is én 'akarok! — így Varga Imre. Scholcz elvtárs csak hallgatta a két tanuló vitáját, mosolygott. Nem titok, jól esett neki, hal­lani a lilát, jól esett hal­lani. hogy veszekednek rajta. Megbecsülik, szia- hánovista oklevelet is ka­pott. ötvenhárom éve dolgozik a szakmában, de milyen keveset érezte ezt az érzést: a megbecsülés, a kitüntetés örömét. Amióta áz első szovjet katonát meglátta Ma­gyarországon, azóta úgy érzi, mindenütt veto van egy kéz. ami vezeti, átse­gíti a nehézségeken a ba­jokon, az akadályokon: a Párt keze. Ezt az ál­landó segítséget igyekszik is meghálálni. Mivel há­lálhatná meg legjobban! Azzal, amihez legjobban ért: a munkával. Ezért dolgozott, gondolkozott újításain, segítette a ta­pasztalatlanabbakat, taní­totta a fiatalokat. — Ne veszekedjetek, meg kell érteni egymást. Nekünk nem szabad ön­zőnek lenni. Egyik nap Imre, a másik nap Já­nos lesz velem. Még van egy kis idő az ebédidő régéig, mondok nektek valamit. — .1 két veszeke­dő és a harmadik tanuló, Varga, Tibor, odaültek mellé. Csillogó, kiváncsi gyermekszemekkel nézték a tapasztalt, munkás, ba­rázdás árvát. — Láttátok, milyen nagy munkát végeztünk a hütőklgyókkal. Sok anyag kellett hozzá, sok pénzbe került volna, ha nem takarékoskodunk. De tudjátok, áz államnak sok mindenre kell a pénz, ezért meg kell találni a módját, hogy minél ol­csóbban elkészítse az em­ber, amit akar. Ezért csináltuk ócska anyagból, fütöcsOvekböl. Tanuljátok meg, hoggha végigmentek az Udvaron, nyitva le­gyen a szemetek. Minden­ről tudjatok, ami csak az udvaron van., ligy mint otthol, mert itt is úgy kell lenni... Ha valami­re szükségetek van, egy darab csőre, egy csavar­ra, vagy egy lemezre , ne szaladjatok mindjárt az újhoz, hanem használjá­tok fel az ócskát, amit az udvaron láttatok. így tanított Scholcz Ágoston. Alig hallották meg az ebédidő vegét hir­dető jelzést. A tanulók menni ké­szüllek, ki ki a maga mesteréhez, Scholcz azon­ban nem engedte őket. Odahívta a munkapad­hoz mind a három fiút. — Na inost megpróbál­tok hegeszteni! — mond­ta. Előkészítette a hegesz­tő pisztolyokat, , aztán Varga Imre kesébe adta. Varga Imre rátartotta a kék lángot a vasra. Scholsz elvtárs először fogta a kezét, szabályoz­ta a távolságot, szabá­lyozta a mozgást, beállí­totta a láng élességét. Az­tán teljesen rábízta Var­ga Imrére. Mind a há­rom fiú megpróbálta. Közben tanácsokat adott. Elmondta, hogy nem sza­bad túl közel tartani, mert akkor az oxigén és a pisztolyból kiáramló kemény láng, szét. fújja az olvadó vasat,. Ezt ar­ról lehet észre venni, hogy ilyenkor szikrát vet a, folytvas, kis csillagocs- kák repülnek ki a lány clúl, m — Mindig használjatok szemüveget, mert az éles fény árt a szemnek, meg a vasszilánk is belecsja- pódhat. így tanítja a fiatalo­kat Scholcz Ágoston szta- hánovista lakatos, így adja át tudását, tapaszta­latait munkatársainak, a jövő munkásainak. i—t. A TERMÉNYBEG SIKEREIT nem úgy kell megszervezni, hogy járási tanácselnökeink közül egy is mellékes, jelentéktelen feladat­nak tekinti a nép kenyerének biz­tosítását. A vásárosnaményi járási tanácsnál mégis az történt, hogy a tanácselnöknő elvtársnak még a begyűjtés lebonyolításához szüksé­ges nyomtatványok átvételére sem volt gondja. A terménybeadási könyveket és különféle nyomtatvá­nyokat május 12-ig cl kellett volna küldenie a járási tanácsnak a községi tanácsokhoz. A nyomtatvá­nyok már május hatodikén megér­keztek a vásárosnaményi állomás­ra. Az állomásról értesítették a já­rási tanácsot, de misem történt. A nyomtatványok átvételére csak akkor gondoltak már, amikor a megyei küldöttek náluk ellenőrző munkájukat végeztek s e hibára fény derült. Azok az elvtársak, akik ott áll­nak a szocialista építés falusi frontján, cseppet sem lehetnek fe­ledékenyek. Különösképp akkor, amikor a tcrménybegyüjtés mene­téről, a begyűjtés új rendjének biz­tosításáról van szó. Ismerje meg- minden dolgozó paraszt a begyűjtés új rendjét Többszörös őrletési kedvezmény a fejadagon felül in. A beadási kötelezettségüket pon­tosan teljesítő dolgozó parasztok az eddig elmondottak mellett még más, jelentős kedvezményekben is részesülnek. Az uj rendelet lehető­vé teszi, hogy ezek a dolgozó parasztok népünk legnagyobb ün­nepein fejadagon félül őrlethes­senek. Azok, akik Alkotmányunk ünnepéig, augusztus 20-ig teljesítik kenyérgabona-be­adásukat, háztartásonként 20 kiló kenyérgabona őrlé­sére kaphatnak engedélyt, természetesen a rendes fej­adagon leiül. Akik a kenyérgabonabeadást augusztus 20-ig, a takarmánybe­adást pedig november 7-lg teljesí­tik, azok a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom évfordulójának ünnepén háztartásonkint további húsz kiló kenyérgabonát őrölhetnek. És azok a dolgozó parasztok, akik a fentiek teljesítése mellett 1952 április 4-ig mindenféle termény- és állatbeadási kötelezettségüket tel­jesítik, hazánk felszabadulásának ünnepére háztartásonkint további 40 kiló kenyérgabonát őrlethetnek. A rendelet arról sem feledkezik meg, hogy a beadásukat pontosan teljesítő termelők különböző csalá­di ünnepeken is hozzájuthassanak fejadagon felüli őrléséhez. Kü­lön kimondja a rendelet, hogy a beadási kötelezettségükön felül az államnak eladott kenyérgabona­mennyiség 100 százalékéra, az öt holdon felüliek pedig 50 százaléká­ra kapnak szabad őrlésre engedélyt a fejadagon felül. Az így megőrült lisztet szabadon forgalomba hoz­hatják. Ezeket a kedvezményeket termé­szetesen megkapják a termelőszö­vetkezetek és a III. típusú terme­lőszövetkezeti csoportok is. Sőt a kenyérgabonabeadási kötelezettsé­gük teljesítése után tagjaik és hoz­zátartozóik részére a fejadagon felüli őrlésre 40 kiló kenyérgabo­nát adhatnak. A beadási kötele­zettségen felül az államnak eladott kenyérgabona 100 százalékának megfelelő kenyérgabonára szabad­őrlést kftpnak a termelőszövetkeze­ti csoportok és az így nyert liszttel szabadon rendelkeznek. Természetes, hogy semmiféle kedvezmény nem vonatkozik a ku- lákokra. A KULÁKOK FOKOZOTT BEADÁSI KÖTELEZETTSÉGE nyilvánvaló. Az új begyűjtési rend igazságosságát mutatja az is, hogy a rendelet fokozott terheket ró a falusi kizsákmányolókra, a kulákokra. A kulákgazdaságoknak a múlt esztendőben a kataszteri tiszta jövedelem minden aranyko­ronája utón a birtoknagyságtól függően volt megállapítva a ter­ménybeadási kötelezettségük. A kulákgazdaságok kivetését most egységesítették: minden aranyko­rona után 48 búzakilogram a be­adási kötelezettségük. A rendelet ezenkívül külön sertésbeadási és borbeadási kötelezettséget is előír számukra, amely azonban beszámít a termény- és állatbeadási kötele­zettségbe. Az új begyűjtési rendelet végre­hajtása tehát tovább korlátozza a kulákok kizsákmányolását, speku­lációját. Ebből világosan követke­zik, hogy a kulákok mindent elkö­vetnek, hogy megnehezítsék a ren­delet végrehajtását: azért, mert spekulálni szeretnének a termény­feleslegeikkel, így szeretnék akadá­lyozni ötéves tervünket, a mező- gazdaság fejlesztését, a dolgozó parasztság többtermelését és bol­dogulását. A rendelet végrehajtása te­hát fokozódó, élesedő osz­tályharc közepette törté­nik s erre már jóelőre lel kell készülnünk. A kulákok Igyekeznek majd sza­botálni a saját beadási kötelezett­ségük teljesítését, s igyekeznek be­csületes dolgozó parasztokat lel>e- szélni a beadás teljesítéséről. Már most tapasztalható, hogy a kulá­kok mindenféle hazugságot terjesz­tenek a beadásról. Némely helyen például azt fújják, hogy minden dolgozó parasztnál holdankint 20 aranykorona tiszta jövedelem után számolják ki a beadást. Az ilyen hazudozókat persze könnyebb utol­érni, mint a sánta kutyát. Csak bele kell pillantani a rendeletbe, máris láthatjuk, hogy mindenkinél a tulajdonában lévő földek tény­leges kataszteri tiszta jövedelme után számolják ki a beadást. Aki­nek például tíz hold földje van, s földjei átlagosan tíz aranykoroná­sak, összesen 100 aranykorona után kiszámított búzakllógramot köteles beadni: akinek tíz hold ti­zenöt aranykoronás földje van, az pedig 150 aranykorona után szá­mított búzakilogram értéket, vagy, ennek megfelelő terményt, állatot, stb. köteles beadni. (Legközelebb: „Kinek kell ter­mény- és állatbeadást teljesíteni?)' Két és félévi börtönre ítélte a nyíregyházi bíróság Stiránszki Pétert, a porcsalmai áruhalmozó kupeckulákot A felszabadulás \ előtt az urak törvényei segítették Stiránszki Pé­tert, hogy megszedje magát a falu népén. A felszabadulás után csava­ros eszével a régi harácsolóst, a falu népének, az államnak a meg­károsítását folytatta. A sócsempé­széstől. állatcsempészéstől kezdve, minden „fekete” dologban benne volt a „kupéé Stiránszki” keze.- Télen aztán rajtavesztett. Addig fújta a „nincs miből beadni” nótá­ját, amíg a tanács tagjai helyszíni szemlén meg nem találták az el­rejtett kukoricát. Találtak aztáu mást is. Egyebek közt mintegy 200 méter textilárú, férfi, női ru­haanyag, fehérnemű anyag, cipők és sok más közszükségleti cikk ke­rült elő. Éppen azokat a holmikat halmozta fel, amelyekből legtöbb kellett volna a dolgozóknak. Stiránszki Péter kupeckulákot a dolgozó nép bírósága kétévi és hat­hónapi börtönre, 500 forint pénz­büntetésre, a közügyek gyakorlásé, tói 5 évi Időtartamra való eltiltás ra, teljes vagyonának elkobzására, Porcsalma községből 6 hónapi Idő­tartamra való kiutasításra, a bűn­jelként lefoglalt textílnemüek el- kobzására ítélte. Az államügyész súlyosbbltásért fellebezett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom