Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-13 / 110. szám

1951 MÁJUS 13. VASÁRNAP « Az agitációs munka megjavításával fokozza eddigi eredményeit a nyíregyházi „Dózsa44 tszcs pártszervezete X tavalyi zárszámadás Idején álig harminc csoporttag osztozott az évi munka eredményén, a 20 fo­rintos munkaegységen. Nem volt ez rossz eredmény, de az azóta 140 főre izmosodott csoport még többet vár az ideitől. A munkához is másként láttak, mint tavaly. Nem egyszer állnak meg az arra járók a debreceni-út menti öntözéses kertészet mellet, hogy megfigyeljék a munkacsapa­tok serény munkáját. Már a nyír­egyházi piacon is megismerték a csoport szép hagyma-, retek-, spe­nóttermését, 14,000 forinton felül árultak eddig a koraiakból. A tavaszi kalászosokkal "még áp­rilis elején végeztek' szépen halad­nak a növényápolással is. Megka­páltak 8 hold burgonyát, de jól ha­jadnak a növényápolással is. 84 hold kelkáposzta, karfiol, édeská­poszta és többféle palánta ülteté­sét május 20-ig be akarják fejezni. Csütörtökön több, mint negyvenen ültek össze a tszcs irodájában. Nem lenne ez rossz arány a tszcs össz- létszámához képest, de mint később kiderült, a népnevelő értekezlet résztvevői között kevés volt a nép­nevelő és különösen kevés volt a nagyszámban megjelent fiatalok között. Nem is akadt felszólaló az értekezleten 4—5 vezetőségi tagon, Intézőbizottság: tagon kívül. HOGYAN LEHETNE MEGSZÓLALTATNI ŐKET? Ki tudja hány értekezleten, sze­mináriumon vetődött fel ez a kér­dés. 'SOJ ..Hiába, passzívak'’ — állapítja Ineg Suszta elvtárs, a csoport elnö­ke. Kostyál elvtárs, a párttitkár sem talált még orvosságot a hallga­tás ellen. Nemrégen volt 3 hetes pártiskolán, sok újat tanult ott. Erősödik lassan a pártszervezet, legutóbb négy tagjelöltet vettek fel. azelőtt, is hármat a jól dolgozók­ból. Nagyobb segítséget kell azon­ban még kapni Kostyál elytársnak elsősorban a Pártbizottságtól, hogy eredményes legyen a pártszervezet nevelómunkája. KOSTYÁL ELVTARS BESZÁMOLÓJA általánosságban foglalkozott a nem- zetközi helyzettel, az aláírásgyűj­tési mozgalommal, de nem beszélt a tszcs népnevelőinek végzett mun­kájáról és nem is számoltatta be őket arról. Kevesen vettek részt a felvilágosító munkában, leginkább Susztáné, Földiné, B. Nagy Gábor, Benicsákné, a békebizottság titkára. Éppen azért helyes lett volna beszá­molni tapasztalataikról, hogy a töb­biek is tanuljanak belőle. Ugyan­akkor beszélnie, kellett volna azok­ról, akik elhanyagolták a környék­beli egyénileg dolgozó parasztok kö­zötti felvilágosító munkát és aka­ratlanul is gátolják ezzel a csoport fejlődését. Hiszen nem azokra a Mihajlov-féle jelentkezőkre van szükségük, akik még nem régen a mások munkájából zsirosodtak és véres szemmel nézték tagosított földjükön a csoportot. A soronlevő feladatok közül, csak a koreai gyermekek megsegítésé­ről beszélt Kostyál elvtárs, ezért a felszólalók is, csak ezzel foglal­koztak, Főleg családosok, mint Hrenkó elvtárs is, aki saját gyere­keiről beszélt és 50 forintot aján­lott fel a többiek után, A BÉKEBIZOTTSÁG FELADATAI „A pártbizottságok fokozottan vonják be a békebizottságokat és a tömegszervezeteket a napi agi­tációs munkába". Egy éve lesz már, hogy megválasztották a tszcs békebizottságát, de bizony az ala­kulás óta senki nem kérdezte, él­teké, vagy halnak. Így aztán nem !s tudtuk, mit kell csinálnunk — vetette fel Bcncsikné. Cs. Nagy elv­társ, a Pártbizottság szövetkezeti felelőse többször látogatja a csopor­tot, de az agitációs munka javítá­sához nem adott komoly segítséget, nem tudott a békebizottság létezé­séről sem. Igaz, hogy megszervez­ték a három brigádot, a munkacsa­patokat, de nem elég beskatulyáz- jii az embereket, hogy mindnyájan fgyformán jó munkát végezzenek. És éppen itt van a békebizott­sági tagok, a népnevelők egyik fő feladata. Nézzük csak. A 140 be­iratkozott tag közül 95 dolgozik általában, de közülük is sűrűn el­maradoznak, ezért nem is állandó a munkacsapatok összetétele. Ott van Jánosit: József, xagy DojcsöJc József, aki már több mint egy he­te elmaradt és nem törődik azzal, hogy üresen marad a helye a mun­kacsapatban. Vagy ifjú Mrenkó Jó­zsef, aki a krumpliültetésnél déli szünet után eltűnt és ha hirtelen nem találnak helyette segítséget, 800 öl krumpltföld termése bán­hatta volna a felelőtlenségét. A hiba ott van, hogy az elvtár­sak azt gondolták, hogy ezek a dolgok nem tartoznak a taggyűlé­sek, a népnevelőértekezletek elé. Nem érvényesül a csoportban a bírálat, nem törekszenek az ilyen hibák kijavítására, nem mozgósít­ják a népneveiket azok leküzdé­sére. Ez pedig arra vezethet, hogy nem csökken, de szaporodik a munkafegyelem megsértőinek szá­ma. A magasabb terméseredmé­nyek elérését, a csoport fejlődését szívós nevelő munkával 'biztosít­hatjuk, erre mozgósítsa a párt­szervezet a munkacsapatokba egyenlően elosztott népnevelőket, a területi népnevelő munkára be­osztott legjobb csoporttagokat. \ nagykállói járás szervezetei a koreai gyermekek meg-segitéséért Leginkább az anyák érzik át, hogy milyen borzalmakat jelent egy nép számára a háború és mennyire sújtja a szüleiktől meg­fosztott gyermekeket. Ezt az érzést tükrözték vissza a nagykállói ‘járás MNDSZ értekezletének felszólalói. TJgy érzem — mondotta Daku Miklósné nagykállói MNDSZ ügy­vezető — hogy ml felelősek va­gyunk a világ bármely részén élő gyermekekért, legyenek azok feke­ték, vagy fehérek, vagy sárgák. Feladatunk valamennyiünknek, hogy tettekkel harcoljunk a megmenté­sükért és ehhez a harchoz tartozik a most kezdődő felvilágosító mun­ka is a koreai gyermekek megsegí­tésére. Ennek sikere érdekében versenyre hívom ki 8z érpataki asszonyokat és a járás többi köz­ségét is. Hasonlóan szóltak hozzá a töb­biek is. A kállósemjéni asszonyok a balkányiakat, a geszterédiek pe­dig a szakolyiakat hívták versenyre majd elhatározták, hogy versenyre hívják együttesen a nyírbátori já­rás asszonyait. A verseny Nfeltétf>- lel között lesz az is. hogy milyen segítséget nyújt az MNDSZ a nö- vényápolási munkák időbeni jó el­végzéséhez. A községekben már megkezdték a kisgyülések szervezését és Nagy- kállóban már 100 népnevelő kezd­te meg felvilágosító munkáját. Felelősek vagyunk a koreai gyermekek sorsáért Hosszú hónapok óta folyik a harc a szabadságukat és életüket védel­mező hős. koreai nép, valamint a betolakodó amerikai rablógyilkosok és lakájaik között. Az Imperialisták bombaszőnyeggel borítják a békés koreai falvakat és városokat, a föl­deken dolgozó parasztokat, iskolá­kat, kórházakat. Ahová az amerikai betolakodók beteszik a lábukat ott halomszámra mészárolják a lakossá­got; elevenen temetik el az aggas­tyánokat és gyermekeket, meggyil­kolják, meggyalázzák az asszonyo­kat, Ám a hős koreai Néphadsereg katonái, köztük a nők is elszántan küzdenek a kínai önkéntesekkel yál vetve a gyilkosok és rablók ellen. A harc súlyos áldozatokat követel Korea népétől. A háború kimenetele azonban nem kétséges. Ahogy Sztálin elvtárs mondotta: „Ha Anglia ás az Amerikai Egyesült Ál­lamok végleg elutasítja Kína népi kormányának békés javaslatait, ak­kor a koreai háború, csakis az in­tervenciósok vereségével végződhe­tik,'’. A koreai dolgozók, a kínai ön­kéntesek jól tudják miért harcol­nak : a szabadságért és a békéért. Igaz ügyért! Ezért legyőzhetetlenek. Az amerikai és angol zsoldosok azonba igaztalan ügyért, az Impe­rialista rablókeselylik profitjáért harcolnak s ezért agressziójuk ve-, reségre van ítélve. „Arról van szó ■— mondotta továbbá Sztálin elv­társ — hogy ez a háború a legna­gyobb mértékben népszerűtlen az amerikai és angol katonák körében”. A koreai hazafiak és a hős kínai önkéntesek küzdelmét á világ vala­mennyi becsületes embere, saját i ügyének tartja. Ök‘nem csak sa­lját házaik biztonságáért, nenj csak •saját életükért, szabadságukért bar­LEVÉL EGY ÉDESANYÁHOZ Kedves Váriné! Gyermekeddel minden­nap találkozom, ahogy a. kis Gyurka iskolába igyekíMík. Szépen vasalt inget hord, zsebéből kif­li vége kandikál ki s há­tán díszes iskolatáska. Boldog, nevetőarcú gye­rek. Minden mosolya azt hirdeti, hogy édesanyja nagyon-nagyon szereti őt. De gondoltál-e már 'ar­ra. Váriné, higgy nem elég csupán sajátmagunk gyer­mekét szeretni?. Magunkhoz kell ölelni világ minden gyerme­két, mert szörnyű vesze- ialom fenyegeti őket! A gazdag Göröghonban, ahol igazság szerint bol­dognak kellene lenni minden egyszerű ember­nek, számos sziget van, ahol drótkerítések mö­gött, vagy börtönbe zár­va, egészen kis fiúk és lányok élnek. .4 kifiziai gyermekbörtönból levelet csempésztek ki: .,Először összekötöztek bennünket, után elkezdtek verni husángokkal, vaspályák­kal és cementtel megra­kott harisnyáikkal, Szeny- nyes rongyokat tömtek szánkba, hogy ne kiabál­junk, aztán meg szappan­darabokat, amelyeket nyomban le kellett nyel­nünk, Levetkőztettek ben­őnket, testünket égő ci­garettával és széndara- bokkal égették. Botokat és meggyujtott cigarettá­kat dugtak végbelünk­be ...”. Ezt cselekszik a monarchofasiszta vadál­latok, az amerikai impe- ■ialisták gyalázatos Inkát- ni, Az Avcrof börtönben '2 gyermek van elzárva. Iztaszinopulu, vidám, fe­leteszem ií kislány volt, aki nagyon szeretett ját- ani a virágos hegyolda- szülöfalujában, Sú­lyos gümőkórban fekszik börtöncella sarkában, eméböl már kiapadtak könnyek is.,, A fasisz• Ion ta Tito Jugoszláviájában hasonló lialáliáborok van­nak az ártatlan gyerine- kek számára. Minden emberi érzés kiveszett ezekből a go­nosztevőkből, S nem kötelességünk-e megmenteni a, gyermeke­ketr De ne gondold Vdriné, hogy a nyomorgó, szenve­dő fiúk és lányok némán tűrik, elviselhetetlen sor­sukat. A szovjet pionírok vörös nyakkendőjének tü­ze, amely szabadságot és boldogságot sugároz, nem áll meg a Szovjetunió ha­tárainál. Rcményldngot és harcitüzet gyújt Görög­országban, Jugoszláviá­ban, Franciaországban, mindenütt a világon. Ol­vasd el. Váriné a hős gyermekek történeteit. Száva Blazsikovics pa­rasztfiú. Alig múlt el tíz éves, Jugoszlávia egyik községében, Zsagupioában élt. Békcivet találtak ná­la Tito janicsárjai. A község főterén véresre korbácsolták. Amikor Szá­va magához tért, a rej­tekhelyekről újabb béke- iveket vett magához s to­vább gyűjtötte az aláírá­sokat ! Michel Meurthe édes­apja marseillei dokkmun­kás. Amerikai hajók ér­keztek a kikötőbe fegy­verekkel megrakodva, Mi. chel édesapja, megtagad­ta sok más társával együtt, a, fegyverek rako­dását. Nem dolgoztak. Az egész Meurthe család éhezett s a kisfiú bele­betegedett az éhezés kín­jaiba. Édesapja ekkor el­határozta, hogy mégis fel­veszi a munkát. De Mi­ch élnék eszébe jutottak a hős szovjet pionírok, akik nem rettennek meg a, ne­hézségektől nem retten­nek meg 'az ellenségtől! Fel kelt és ezt mondta: barátomhoz megyek ebé­delni és vacsorázni, öt napon keresztül távozott, igy el hazulról délben és este. Az ötödik napon ösz- szeesett. Kiderült, hogy egyetlen szó sent igaz az ebédből, vacsorából, de nem akarta, hogy apja, fegyvereket rakodjon be a hajókra a gyermekek el­len . .. Koreában legendás küz­delmet folytat a nép a gyilkosok és rablók ellen. .4 felnőttek életéért, a, gyermekek jövőjéért. Ezt- a küzdelmet támogatják a világ dolgozói, férfiak, asszonyok és gyermekek. Ki-ki ereje szerint. Azok felé tekint, ma minden szem, akiknek házait, fel­gyújtották a, washingtoni tőkések s akik embertelen szenvedéseket, megpróbál­tatásokat állanak ki. Ko­reának, a ,.hajnali har­mat országa.” északi ré­szének gyermekei boldo- gak voltak, Tanultak, játszottak , és énekeltek, mint a mi vidám, szabad gyermekeink. 8 mert a tőke aranyzsákokra éhe­zik, sokezer gyermeknek kellett elpusztulnia, Táriné,! Lehet, hogy éppen ebben a pillanatban zúdulnak bombák egy ko­reai iskolára, ahol fiúk és lányok tanulnak! Mi felelősek vagyunk a ko­reai gyermekek életéért is! Te is. ,személysserint felelős. Gyűlölettől lán­Napi munka után pihenést jelent és jövedelmet biztosít a kézimunka Vállaljon gobelin vagy blúz him- t zést. Jelentkezni lehet levélben: l NÉPMŰVÉSZETI ÉS HÁZIIPARI $ vállalat Budapest, V. Régiposta u 12 | goira írja le az ember azoknak a névét, akik messzi Koreában kicsiny gyermekeket gyilkolnak le és szőrös, bombát mar­koló kezeiket a mi gyer­mekeink felé is kinyújt­ják. Az amerikai betola­kodók és liszinmanista ,csapatok, Vonammi falu­ban nyolcvan tíz éven aluli gyermeket zártak be egy raktárba. Boliité- sekkel és éreztetéssel halálra gyötörték őket. Phacsjuban hetven asz- szohyt öltek meg és síró kicsinyeiket élve temet­ték el rp földbe. Kengi tartomány, Koha nevű járásában a rendőrök hat gyermeket, fogtak el, akik dalt énekeltek Kim-Ir- S zenről. Lemetszenék, aj­kukat és harapófogóval kilépték nyel vüket, majd megölték mind, a hat fiút és lányt. Holttestüket ki­fektették raz útra. A kör­nyékbeli falvakból össze­terelték a gyerekeket, és megfenyegették őket: mindenkit igy ölnek meg. aki Kim-Ir-Szcnről éne­kel. De vájjon megakadá­lyozhatják-e, a gonoszte­vők, hogy az igazság da­la zúgva és hömpölyögve áradjon, győzelemre ser­kentve százmilliókat1 Kém!. Egész Koreában szédni. fog a- dal Kim-Ir-Szen- röí, a győzelem és béke hadvezéréről, Sztálin leg­jobb koreai, tantványdról. Újra nevetni és dalolni fognak a, koreai fiúk és lányok. Nevetni és énekel­ni, mert te, Várinő s ve­led együtt, sokszázmillió édesanya és édesapa küzd a békéért! Ha ránézel gyerme­kedre és szivedet boldog­ság , önti el, ve feledkezz meg arról, hogy a világ minden gyermekének vi­dámnak kell lenni, a vi­lág minden gyermekének életben kell maradnia! Üdvözlettel, fS, I, colnak, hanem a világ valamennyi népének békéjéért és szabadságá­ért. Közös ellenség ellen: az ameri­kai háborús gyujtogatók feneketlen aljassága ellen. A Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség berlini ta­nácsülése felhívta valamennyi or­szág asszonyát: indítsanak gyűj­tést a koreai gyermekek megsegí­tésére. A magyar nők és anyák méltóképpen akarják kivenni részü­ket ebből a mozgalomból s ezért a5 MNDSZ május 15-től, június 15- ig gyűjtést, rendez a koreai gyerme­kek javára, hogy a szenvedő kicsi­nyek számára minél több ruha, gyógyszer jusson. Lehet-e szentebb kötelessége ezekben a napokban azoknak- az anyáknak, akik forrón szeretik gyermekeiket, azoknak a nőknek, akik gyermeket akarnak szülni az életre, minthogy teljes erejükkel résztvegyenek ebben a gyűjtésben?! A háborús gyujtogatók szeretnék lángbaborítani* a mi há­zainkat is, szeretnék szétdulni a mi békés otthonainkat is, meggyilkolni a mi gyermekeinket is. Emlékezzünk a szörnyű háborúkra, a Horthy-fa- sizmus borzalmaira! Tengernyi szenvedésről beszélhetnének az édes­anyák, feleségek és testvérek elsírt könnyei. Emlékezzenek a nyírbátori dohánybeváltó asszonyai azokra a napokra, amikor a Horthy-pribékek yízzel telt füstölőbe állították a ke­nyeret követelő terhes asszonyokat. A magyar dolgozó nők hosszú év­századokon keresztül rettegéssel gondoltak az anyaságra. S ma a szabadság honában a Párt, a nép állama, szerető gondosságai veszi körül a gyermekeket s anyákat. Ma öröm édesanyának lenni. Gyer­mekeink tanulhatnak, • gondtalanul játszhatnak, nem gyötri őket az éh­ség, a. nyomor, a számtalan pusztí­tó népbetegség. Napközi otthonok, csecsemőotthonok derűs falai között jókedvben növekedhet a jövő nemze­déke. Ezt az életet akarják tőlünk elrabolni a halálgyárosok, a koreai gyermekek kínzói! Mi azonban út­ját álljuk a háborúnak. Mi meg­tartjuk a boldog életet gyermekeink és unokáink számára. S minden egyes édesanyának, minden egyes nőnek, mélyen meg kfil értenie: amikor a koreai gyermekek segítsd, gére sietünk, saját gyermekeink éle.- tét is védelmezzük! Mi harcolunk a békéért a terme­lésben elért győzelmekkel, a takaré­kossággal, a növényápolási munkák jó elvégzésével, gyermekeink Isko­láztatásával. az ellenség leleplezésé­vel s most harcolunk majd a gyűj­tési mozgalommal. Minden édesanya, aki szereti gyermekét, felelős a ko­reai gyermekek sorsáért Is! Ennek a felelősségnek a tudata hatotta át Kozma Józsefné nagy- ecsedi MNDSZ asszonyt, amikor ezeket mondotta : ..Meggyógytjuk a gyermekek sebeit, letöröijiik az ár. vük könnyeit, ruhát adunk a.mezte­lenekre, de ez nem egyszerű jóté­konysági cselekedet, hanem harcos kiállás a békéért. A járás vala­mennyi asszonyát kihívom verseny­re : ki nyújt nagyobb segítséget a koreai bélyegek eladása terén’’. lg- nácz Mihályné, gebei idősebb asz- szony mondotta: „A fiam katona. A békét védi. De ne gondolja sen­ki, hogy én öregasszony létemre nem fognék fegyvert a békéért! Kiáltok a béke ugye mellett,. Most a koreai gyermekek részére indított gyűjtéssel”. Gazdag Mihályné, ti- szaeszlári MNDSZ aktíva vállalta, hogy birgádokat szervez és átmen­nek Basahalomra Is, felvilágosító munkára. MNDSZ asszonyaink lát­ják, hogy szent kötelességük be­kapcsolódni a gyűjtési mozgalomba : adni és felvllágositő munkát foly­tatni. Sza bölcs-szatmári dolgozó édes­anyák és és leányok! Ne hiányoz­zon egyetlen becsületes nő sem a gyűjtési mozgalomból! . Fekete Anna, MNDSZ megyei titkár. A bieieldi piackutató intézet közlése szerint a nyugat-német háztartások 20 százaléka nem képes méé a legszükségesebb élelmiszereket sem megvásárol­ni. Nyugat-Németország 40 mil­lió lakosa közül 10 millió a szó szoros értelmében éhezik,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom