Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-07 / 55. szám

1051 MÁRCIUS 7. SZERDA 5 A SZOVJET FALU ÉLETE Az Ukrán Szocialista Köztársa­ság- mezőgazdasági bankjának Sztaiino-kerületi irodája az elmúlt évben ’mintegy 21 millió rubel hasszülejá-atú kölcsönt juttatott a tértiét kolhozainak. Ezt a pénzt a koihoz-áilattenyésztés további fej­lesztésére, a mezőgazdarág villa- ‘mosfíására, mesterséges víztáro­lók és tavak létesítésére használ­ták fel. A területen 1950-ban az állami hitel segítségével összesen 49 kolhozt villamosítottak. Éhben az évben még több hosszúlejáratú kölcsönt bocsátanak ki. Ukrajna, Kaukázus, Krim és Moszkva környékének kertészei az utóbbi idők folyamán nagy si­kereket értek el a törpe almafák kitenyésztésében. Mint ismeretes, a legtöbb almafajta, amelyet ren­des, magastöézsü fajtákba oltanak be, :!sö gyümölcseit az oltás után 8—10 évvel adja és-teljes hozama csak mintegy 20 év múlva lesz. Egészen más eredményt adnak ugyanezek az almafajták, ha törpe fába oltják be eket. A fák ala- csonytörzsüek lesznek, de igen sok gyümölcsöt hoznak és már 3—4 éves korukban kezdenek te­remni. Hét-nyolc éves korában minden fa átlagosan 40—50 kg-os almatermést ad. 4 Az elmúlt tél folyamán Turk­menia több r* Ír400 kolhozának volt milliós bevétele. A köztársa­ságban a legnagyobb bevétele a kizil-urgenc.i körzet „Bolsevik” kolhozának volt, mintegy 20 millió rubel. A szagar-csaglnl körzet „Kujibi-sev” kolhozának bevétele 1950-ben elérte a 13 millió rubelt. A kolhozok tagjainak munkája bőséges jutalomban részesült. Pél­dául Dzsommot Eszen gyapotter­melő négy munkaképes tagból álló családja 60 ezer rubelt és 400 púd gabonát kapott. * Grúzia meharadzevi körzetének minden kolhoza milliomos' kolhoz. A 40 kolhoz összbevétele 140 mil­lió rubel, ami 33 millió rubellal több, mint 1949-ben volt. A kolhozok vagyonának föfor- rását a tea-ültetvények képezik. A kolhozok tea-ültetvény területe tízszeresével túlszárnyalja az egész forradalom előtti Grúzia teatemnö területét. Több mint 60 kolhozparaszto-t tüntettek ki a Szocialista Munka Hőse címmel az elért tsatermésért, több mint 400 embert pedig érdemrendekkel ju­talmaztak. * A Kirgiz Szocialista Szovjet Köztársaság „Frunze” termelő­szövetkezetében a munkaegységek elszámolásakor Oszanali Karagu- !ov koihozpásztor házához több mint 70 juhból álló nyájat haj­tottak. Az állattenyésztő ezt csu­pán többletfizetésként kapta az elmúlt évben végzett eredményes munkájáért. Alija Anarov, a Szo­cialista Munka Hőse, aki hektá­ronként 100 mázsás gyapotter- mé.st ért el, több mint 50 ezer ru­belt, sok gabonát és gyümölcsöt kapott munkájáért. A Csui-völgy cukorrépáié'me- lől, akik hektáronként 500 méter­mázsás termést értek el, mint pél­dául Ljahovenko és Szomcni-’#o- va, a „Gigant” és „Május 1" »*t­hozok kolhozparasztjai a pénzen és egyéb élelmiszereken kívül fe­jenként meg 450—500 kg cukrot kaptak. * A Kazah Szocialista Szovjet Köztársaságban jelenleg mintegy 700 kolhozelnöknck van középis­kolai vagy főiskolai végzettsége. Ebben az évben több mint ezer kolhozvezotő fog magántanulóként beiratkozni a mezőgazdasági tech­nikumokra. Az Aral-tó környékének végte­len homoki ingerén terülnek el az A-baj-koihoz . földjei és legelői. A közelmúltig a kolhozparasztok fő- foglalkozása az állattenyésztés volt, 1950-ben a földművelés is fejlődésnek indult. A kolhozpa­rasztok a sivatagtól százharminc hektárnyi terü’etet hódítottak el, ahol igen jó búza, árpa és köles- termés volt. Ezenkívül gyümöl­cs öt í ültettek, ami egyedülálló ezen a tefii'eten. Példájukat több kolhoz követte, * A Szovjetunió állattenyész'élé­ben széles körben alkalmazzák a juhok elektromos nyírógéppel való nyitását. A sztavropoli vidék „Csapajev” kolhozában 7 ezer fi- nomgyapjas juhot villany,géppé’ nyírtak meg és így minden ál­latról 70.0 gramm gyapjúval töb­bet nyírtak le. mintha ezt a mun­kát kézzel végezték volttá. így a kolhoz 1100 kg értékes gyapjúval többet kapott. Ebben az évben a vidék ko’ho- zainck juhait már mind villany- nyírógéppal fogják nyírni. Ma már a község dolgozó paraszt­családjai kivétel nélkül termelő- csoportokba tömörü'tek. Porcsal- ma szövetkezeti község lett, rálé­pett arra az útra, amely lehetet­lenné teszi a kizsákmányolok to­vábbi garázdálkodásét. » AZ ENCSENCSI TANACS ébersége leleplezte M. Nagy Lajos kulák mesterkedését. Nyirbéltekre ment át a kulák sót vásárolni, de mivel ott is ismerték, nem szol­gálták ki. hiszen nem odavaló. Amikor visszatért, fellázította az egész utcát, hogy túacá só, nem lesz mivel főzni. A helyi tanács azonban rövidesen megállapította, hogy egyáltalán nem indokolt M. Nagy Lajos „ijedelme”, még elég hosszú ideig lesz mit szórni az ételbe. 54 kg sót találtak nála elrejtve, amellett nagymennyisé,gü kolbászt. Valószínűleg előkerül majd a zsír és hús is, mert a kol­bász mennyisége azt mutatja, hogy több disznót vágott feketén. Ä. környékbeli hiszékenyek minden­esetre tanú'haltak az esetből. .Ez a példa is bizonyítja, hogy taná­csainknak ébereknek, harcosaknak kell lanaL fa eipl.ii ftiilei/vírezni Németországai és Japánt Erősítsük meg tanácsainkat A tanácsok megalakulásával a dolgozók széles rétege kapcsoló­dott be az államigazgatás mun­kájába. Különösen kitűnik ez a tanácsok keretén belül alakult Adandó Bizottságoknál. Ezek nagyban elősegítik a soronlevö feladatok megoldását és egészsé­ges javaslatokat terjesztenek a Tanács elé. TISZ VADONÉBAN Csatári Károly középparaszt a meze’gazdasági állandó bizottság elnöke. Mega is jó példát mutat a mezőgazdasági munkák végzé­sében, az állatneve lésben és ezért szerzett tekintélyt magának az ál­landó bizottságban is. Hetenként megtekinti a köz­ségben lévő apaállatokat és az ész­lelt hiányosságokra figyelmezteti az apaáilatgondozót. Az Állandó Bizottság ülésén ugyancsak fel­vet; a hibákat. Az ő javaslatára hozták rendbe az elhanyagolt apa- állatistállót is. Ardai Istvánná, az egészségügyi állandó bizottság elnöke főképpen a gyermekek egészségére, tiszta­ságára ügyel. Most készített gyógyszerládát az iskolás gyer­mekek részére. Ellenőrzik még a bizottság tagjai az udvarokat is, hogy a trágya nincs-e túlságosan a kút közelében. Az oktatási bizottság tagjai rendszeresen látogatják azokat a szülőket, akiknek a gyermekük elmaradt az Iskolából. A BEREGDARÖCI tanács e'nöke nem szervezte meg kelőképpen a munkát. Nem moz­gósította kellőképpen a tanács tagjait, mindent maga akar vé­gezni. Reggeltől késő estig dolgo- y . mégsem mutatkozik az ered­ménye, hiszen egy ember nem le­hrt ott mindenütt. Elmaradtak a ; r.-ménybegyüjtéssel is. ElkerüU fi­gyelmét a kulákok takarmány- g&co.iarcjtegetése is. Kötény Ber­tát 32 holdas kulák 15 mázsa ta­karmányfeleslegét rejtette el a köasóg'ben. A tanács csak akkor dolgozik jól, ha a munkába be-j o la a íjéloB tömegeket „a laiá’SM kiísjlödsse és megerősítése a szocialista állam almit szilárdítja meg“. (Rákosi elvtárs kongresszus! beszámelójáiió!) A XIVADAM tanács jó! végzi a termény begyűj­tés munkáját. Megértették a pél­damutatás fontosságát, nincs már olyan tanácstag a községben, ölei ne teljesítette volna túl beadási kötelezettségét. A tanácstagok felvilágosító munkával segítik elő a terménybegyüj,tés sikerét. Sztá­lin elvtárs nyilatkozatát ismerte­tik a falu dolgozóival. „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a né­pek kezükbe veszik a béke meg­védésének ügyét és végig kitarta­nak mellette." Ezt szolgálják ak­kor is, ha terménybaadá.ukkal erősítik hazánkat, ötéves tervün­ket. • Vannak községek, ahol az ál­landó bizottságok munkája még nem kielégítő, mint Oicsvaapáti és. Kopócsapáti községekben is. Ezt jórészt a Járási Tanács rossz munkamegszervezése okozza. Egyes községekbe, mint Gúládéra és Tivadarra is, ahol kielégítő a munka, hetenként is küldenek instruktorokat, viszont Olcsvaapá- tin és Kopócsapátin alig kétszer voltak kint, hogy az állandó bi­zottságok munkáját elősegítsék, ellenőrizzék és fontosságukra fel­hívják a VB-k figyelmét. * , ,,Sztálin elvtárs a szovjet ta­1 pasztalatok alapján megmu­tatta, hogy a szovjetek, me­lyekhez a mi tanácsaink ha­sonlóak, nem egyszer az el­lenség eszközévé váltak, ha a Párt nem volt elég éber.” Vitkán Papp Zoltán VB titkár megalkudott a kulákokkal, 'kihúz­va őket a kuláklistából, középpa­rasztnak tüntette fel őket. A ter­mény-begyűjtésnél természetesen megmutatkozott ellenséges akna­munkájának hatása. Mióta levál­tották, a község az utolsók közül az elsők közé küzdötte fel magát a járásban. Kenyérgabonabeadás­nál elérték a 205 százalékot. * A kulák „igyekszik a népi de­mokrácia egészséges fejlődé­sét megzavarni. Tudatosan, politikai okokból zavarja a közellátós és a begyűjtés me­netét. Zavarja két oldalról, egyrészt igyekszik a legkeve­sebb élelmet és Ipari nyers­anyagot adni az államnak, másrész.t igyekszik a meglévő közszükségleti cikkekből a le­hető legnagyobb mennyiséget felvásárolni, elraktározni, hogy áruhiányt okozzon”. A POR CSALHAT FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET áruval tömött nagy kirakata mu­tatja a falu dolgozóinak, hogy mit harácso't ö?.;ze előlük, mit halmozott fel a lakásán Stirán- sgki Péter 27 holdas kupeckulák Negyvenhat tételből áll a leltár, csak egy párat sorolunk fel mu­tatóban; Különböző férfiinganyag- 52 méter 80 centi, különböző gyapjú, ballonselyem ás vászon férfiruhaanyag 32 méter, 15 és fél méter női ruhaanyag, 15 méter fe- hémomüanyag, 12 méter pizArna- anyag, 24 méter dunna- és 10 mé­ter lepedöanyag. Akadt még ba­kancs, félcipő, két pár tornacipő a sok egyéb mellett. A kulák háza körül még 25 má­zsa szemestengerit, 20 mázsa szé­nát, lucernát és 5 mázsa árpát is találtak, amit elrejtett a beszol­gáltatás elől. Gazemberségére jel­lemző, hogy háza kőkerítésébe (nála volt egyébként a kulákok főhadiszállása) vasúti síneket épí­tett be, éppen abban az időiben, amikor demokráciánk minden ere­jét a vasút újjáépítésére fordítot­ta. A felszabadulás után a rend­szabályok előtt hat hold földet ka­parintott a régihez. A porcsalmaiak méltó választ adtak Stiránsaki mesterkedéseire. Négy világrész lakossága szenve­det miattuk hosszú éveken át. Vér- és láng' engerbe borították az egész földet. Emberek millióit ölték meg. nem kímélve a gyermekek«:, az aggastyánokat, az asszonyokat sem. Porig bombázott, felégetett falvak és városok, tönkre'e.t mező- gazdasági és ipari üzemek jelezték országokon át útjukat. A német és japán' möi-arlsíák: tömeggyi.kosok, háborús gonosztevők. A szocializmus nagy országa fé­kezte meg az elszabadult őrülteket. Kitakarod) ak a fasiszták szovjet földről, de útközben sem ál-ha tak meg. a Szovjet Hadsereg végigker­gette őke) fél Európán és amikor megsemmisítette Hitler gyi kos ban­dáját. kivívta a döntő győzőimé: a Távol-Keleten is. Béke lett. A náci csizmák nyo­mát eltüntette a szorgalmas ember­két. A Dnyeprogesz újra falvak és városok hosszú sorának adja a fényt, Ukrajna végtelen búzamezői­ről szinültig telnek a magiárak. Uj háta más békeműveke. alkot a szov­jet náp, sivatagokat tesz termővé új vizierőmüveke; ép't. £pül az új. a réginél százszor szebb Varsó. Uj hidak szelik át a Dunát, a T szát. Pár év mu-va zsi­lipre szorul Tiszalöknél a szőke fo­lyó vize. hogy ezer és ezer holdon javí s© a termés r, hogy száz és száz falunak, tanyaközpontnak adjon ku-- túrát — villanyáramot. A Párt Kon- gresszusá.i a magyar kommunisták ha ároza'ot hoztak az első ö“éves terv számainak felmeláséröl. A Távol Keleten Koreában azon­ban újra háború van, őrült tempó­ban fegyverkezik a tőkés nyugat. Az amerikai áldemokrácia minden békeellenos erőt egy csürhébe szer­vez, j j nekik a hóhér Franco, jó nekik Tito. a másik tömeggyi.kos. Keblükre Ö élik Krupp»:, akinek bombáitól Anglia, Franciaország ;s éppen eleget szenvedett. Megbocsá­tanak Hitler minden bűntársának, Speidel és Heussinger náci -táborno­kokat bevonják a „nyugatnémet haderő” kiképzésébe. Igen, nyugat­német hadseregről van szó. Húler váloga o't SS-banditá'rói. békeelle­nes rahamcsapatról. A Távol-kele­ten éppígy szervezi MacAríhur a japái hadserege . Az Egyesült Ál­lamok , különbeké.” akar kötni a második világháborúban vereséget szenvedett fásisz’a hatalmakkal, hogy felhasználhassa őket az égés» emberiség ellen tervezett gyalázatos hadjáratához. A lobbi között Japán és Nyugat- Néma {ország úirafelfegyverzésével kapcsolatban is határoza'o hozottá Béke Világ.anácaa. „Ázsia. Ameri­ka ég Óceánia érdekelt országaiban kérjék ki az egész nép véleményét Japán újrafelfegyverzéséyel kapcso­latban. valamint a damilitarizált- békeszere ő Japánnal kötendő béke­szerződésre vonatkozóan.” Ezek a népek nagyon csat:anósan tudnak véleményt nyilvánítani. Sanghájban 660 ezer dolgozó tüntetett az e len, hogy az amerikai imperialisták fel- fegyverzik Japánt. Mukden ben száz- lízezrsn tün etek. Egyetlen harcos, lelkes tüntetés veit egész Kína, mert a legjobban talán ez a hatalmas né) tudja, mit jelent a japán mili- tar.'zmus, a 'császár őistenségének uralma. ■. Azok a százmilliók — mondta Rákosi elv árs a Kongresz- szuson —„ akiket a második világ­háborúban a japán imperialisták 1«- igáztak, természetesen ellenzik a ja­pán fasiszták amerikai segítséggel történ.» feltámasztását. Ellenzi még az ausz ráliai és újzéland: burzsoá­zia egyrésze is, amely ne.n felej­tette el a második világháború fé­lelmes eszíendeit.” Nem felejtenek a keleti népek. Nem felejti el Mongólia és Kina « bakiériumháborúti amelyről a ha- barovszki per rántotta le a leplet- A japán imperialisták úgy számítot­tak, hogy pestist, kolerát kiütéses tífuszt bocsá anak a földre, úgy gondolták, hogy egy-kettőre tíz- é® százmilliókat puszlíthanak el s a Szovjet Hadsereg gyors, átütő tá­madásinak köszönhető, hegy a bak­teriológiai fegyver nagymértékben való alkalmazására már nem volt idejük. Ezért köve,élik a népek Japán lefegyverzését s vele együtt a né­met had potenciál leszerelését is, mert Európa népei az elmúlt évize- dekben éppen e eget szenvedtek a nagy zsákmányra éhes német impe­rializmus 6L Itt nem is szükséges külföldi példákat felhozni. Rákosi elvtárs mond: a az MDP II. Kon­gresszusán: .Hazánk szinte ezer éven kérész ül célja és áldoza a volt a német hódító törekvéseknek..- Négyszáz esz;ead«tg uralkodjak » magyar né.en a Habsburg elnyo­mók. Ai u o só emberül ő alatt két­szer lökíéí az országot a néma im- parlalizmu? vazalte háborúba. Hit­ler magszállta és kirabolta hazán­ké Nem közömbös számunkra Németország jövője. A Német De­mokratikus Köz áriasó g megalaku á- »a alkalmával ezt ír a Sztálin elv- társ: ,,A békeszere'.ő, demokratikus Néma'ország fenná lása a bSkesze- ra'ő Szovje unió fennállása mellett kizárja új európai háborúk ieho.ő- ségé .“ Ezért üdvözölte minden magyar hazat lelkesen a Néme. Demokra­tikus K'z.árssság megalakulását és szívből kívánja az egysége? ^ demo- ; lcraükui Néma'.országot. Részlvet- j tünk a nyugati imperials ák nér,et- i ország: üzelmeí ellen ti!'akozó prá- j gai külügyminiszteri értekezleten, j Ez a l.pés — Rákosi elvtárs szavai- ' val — ;öbb volt. mint egyszerű dip- ; lomác al aktus. Velünk együt tiltakozik Néms'.or- ' szag felfegyverzése ellen a ni met j támadás másik örök céltáblája, a 1 francia nip és rajta kívül minden I ország becsületes hazafia. Nagysze­rű mozgatom van kibontakozóban a feli .gyverzés ellen Nyugat-Német- orszigban i3. Ot'o Grolewohl elv­társ ismére es levele olyan nagy hatást kelteit, hogy Heinemann nyugatnémet beiiigym'nsz'er ott­hagyta a bonni bábkormányt. Nem ké séges, hogy a magyar dol­gozó nép, amely bátran harcol a Szovjs'unió vezet'e nagy béketábor, b n a háborút szervező imperialis­ták ellen, a magyar nép. amely ott volt és hallatta szava’- m'r.d’r.ii t ahol a béke ügyiről tárgyaltak — nem kíméli erőit, hogy elegzt te­gyen a Béke Világ’anácsa fe hívá­sán; k. Fe emeljük szavunkat, köve­teljük a békeszerződés megkötésé a blkeszere ö nőmet néppel, köve teljük hogy az imperialisták hagy­ják abba Nyugat Németország fel­fegyverzését. A nemzetközi helyzet vál‘oza‘1«- nul feszül . Az imperialisták nem mondjak még le arról, hogy lángba borítsák az egétz világó.. Kénysze­rt en: kell őket. Száz- és százmillió embor szilárd helytálására, bátor akaratára van szükség, hogy meg­mentsük a békét. Mutassuk meg az imperialistáknak, hogy erősek va­gyunk, hogy néhányeser emberevö gyáros- bankár nem fé'.sm’íthe meg kéínvlliárd embert. Egy pillanatra se feledkezzünk meg a nagy Sztá­lin figyElmszi ekéséről: ,.A béke fennmarad és tarlós lesz. hí a né­pek kezükbe veszik a béke megőr­zésének ügyét és végig kitartanak mellet.e.'‘

Next

/
Oldalképek
Tartalom