Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-07 / 55. szám

4 1951 MÁRCIUS 7. SZERDA ß szabadságharcos szü&yszeiek felajánlásokkal Sfészülnek kongresszusokra Március 10-én nyitják meg a Szovjet-Magyar Barátsági Hónapot megyénkben Március 10-én veszi kezdetét a Szovjet-Magyar Barátsági Hónap megyénkben. 10-én, szombaton minden üzemben cs minden alapszervezetben összeülnek a dolgozók, ahol a párt­titkár elvíárs megnyi'ó beszédében ismerteti a dolgozók előtt ennek a hónapnak a jelen őségét. Vasárnap, 11-én hat órai kezdettel az MSZT székházban ünnepélyesen nyitják meg a Szovjet-Magyar Barátsági Hóna­pot. Az ünnepi megnyitó beszédet Győré József elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja szabolcs-szatmármcgyei titkára nyitja meg. Az ünnepélyt ünnepi műsor zárja. PÁRT HÍREK A Magyar Szabadságharcos Szövetség szervezetei lelkesen készülnek szövetségük kon­gresszusára, hogy méltóan ün­nepelhessék azt. Lekesen tesz­nek felajánlásokat. A nagy­im Hói területi MSZHSZ szer­vezetnél Nagy István vállalta, hogy a kongresszus tiszteletére úgy a szervezetben, mint a gimnáziumi szakasznál a fe­gyelmet megszilárdítja, hogy az MSZHSZ szervezet tagjai mindenkor fegyelmezettek le­gyenek és példaképül álljanak a kívülállók előtt. A sényői ál­lami gazdaság üzemi MSZHSZ szervezete is lelkesen tett fel­ajánlást. Vállalták a tagok, hogy szervezetüket megerősí­tik, olyképpen, hogy a meglévő tagság létszámát 10 százalék­kal emelik fel a kongresszus időpontjáig. A nagyhal ászi Kendergyár üzemi MSZHSZ szervezete vál­lalta, hogy szervezetét 20 úi taggal erősíti meg és ezenkívül vállalta, hogy úgy az üzemben, mint a községben a szervezetet népszerűsíti. A mándoki területi MSZHSZ szervezet is lelkesen készül és tesz felajánlást, Többek között Gács Imréné a mándoki MSZ HSZ tagja, a szabadságharcos napon hozzászólásában rámu­tatott arra, hogy nekünk az MSZHSZ szervezet tagjainak kötelességünk, hogy szeressük a néphadsereget, békénk meg­védő jét és biztosítóját. A mán­doki DISZ-titkár, — aki szin­tén tagjá az MSZHSZ-nek — Csongár István elvtárs elvál­lalta, hogy egy új ifjúszakaszt szervez. A csenged területi MSZHSZ szervezetnél Papp József vál­lalta, hogy 450 napi munkáját 400 nap a’att fogja elvégezni. Gulács Sándor vállalta, hogy 10 új taggal erősíti meg szer­vezetét. Vida Klára 5 új nőtag beszervezését vállalta. Tóth György 10 dolgozó meggyőzé­sét vállalta. Az encsencsi területi MSZH SZ szervezetnél többek között Szabó Báhnt 6 új tag meggyő­zését vállalta szervezetébe, ’"ngy Balázs szintén 5 új tagot szervez be. Bonyhai Sándorné a szabad­ságharcos napon kérte a szer­vezetbe való felvételét és egy­ben vállalást tett. hogy 5 is 5 új nőtaggal erősíti meg a szervezetet a kongresszus tisz­teletére. A romúniui magyar lakosság liultúrintéxmvnyei Románia történetében a ma­gyar nemzetiségű lakosság elő­ször élvez egyenlő jogokat a lakosság többi rétegeivel. Je­lenleg az országban 619 óvoda, 86 napköziotthon. 1582 elemiis­kola, 112 középiskola és a ro­mán iskolák mellett 61 ma­gyarnyelvű tagozat működik. •Kolozsvárott a Bolyai egye­temnek kilenc fakultása van. A kolozsvári ál1 ami magyar operán és színházon kívül Nagyváradon, Marosvásárhe­lyen és Sepsiszentgyörgyön is van magyar színház. Számos városban és faluban magyar­nyelvű kultúrotthonok terjesz­tik a műveltséget.----------O----------­IIANGLEMEZ-GYÄRAK A HADSEREGÉRT A csehszlovák hanglemez- gyárak művészeti osztályai pá­lyázatot hirdettek új katona indulókra. A pályázati határ­idő január 31-én járt le és több, mint 400 katonai induló harci dal és pihenődal érkezett be. A hanglemez-gyár egyéb­ként újabb felvételsorozattal jelentkezett. 14 lemezes felvé­telt készítettek Fibich egyik operájából, amelyeket a Nem­zeti Opera legismertebb éne­kesei adnak elő. Ugyancsak le­mezre vették Csajkovszkij ..Hattyúk tava“ című haitijé­nek zenéjét a Nemzeti Opera zenekarának előadásában. A FELSŐFOKÚ KÁDER- KÉPZŐ TANFOLYAM hallgatói részére február 12" én délelőtt 9 órai kezdettel tartunk tanulócsoport foglalko­zást. A vásárosnaményi, máté­szalkai, nyírbátori, fehérgyar­mati és csenged járás részére Mátészalkán, a többi járás ré­szére a nyíregyházi Pártoktatás Házában. A KÖZÉPFOKÚ KÁDERKÉPZŐ TANFOLYAM hallgatói részére a tancsoporí- íoglalkozás 18-án délelőtt 9 órakor lesz minden járási szék­helyen- Nyíregyházán a Párt- oktatás Házában. NÉPNEVELŐ ÉRTEKEZ­LETEK NAPIRENDJE MÁRCIUS 5—11-ig üzemekben, városokban: A kongresszusi verseny ki­értékelése és a munkaverseny továbbfejlesztésével kapcsola- tos feladatok. Ehhez olvassák el népneve­lőink ,,Az Ózdi Kohászati Üze­mek nyerték el a Központi Ve­zetőség kongresszusi zászlaját“ című cikket. (Megjelent a Sza* bad Nép március 3-i számában)« falun: A tavaszi vetési munkálatok­kal, és. a ,,Szabad Föld’“ terjesz­tési kampánnyal kapcsolatos agitációs feladatok. Ehhez olvassák el népneve* lóink a földművelésügyi mi­niszter 18.023'1951. (II. 13) ren­deletét: „az 1951 évi tavaszi mezőgazdasági munkák végre­hajtásáról“. (Megjelent külön brosúrában). Minden népnevelőnk olvassa él a Szabad Nép március 4-i számának vezércikkét és a Bé­kevilágtanács berlini tanácsko­zásáról szóló cikkeket. (E részletet Leberecht észt­szovjet író „Fények a faluban” című könyvéből közöljük. — Okuljanak belőle azok, akik megbékének a kulikkal, ,.jó embernek“, a nép barátjának nézik a dolgozók ádáz ellensé­gé:.) Roosi lépett be, hidegtől csípett crccc.1, fát hozott az ölében és le­rak: a tűzhely elé, óvatosait' hogy ve zörögjön, — Mi újság Lulíi körül? — ér- dékdődöti Mihkel a juh felől, mert a. juh tegnap megellett- S mert nem közönséges juh polt, azért kapott külön népét, — Szopnak már a kicsik — felelte Roosi — Igen, szopnak ... — dünnyögte maga elé Mihkel. Ahogy Roosirj pillantott, az ju­tott eszébe, hogy apósának' Johan­nes Vaoruxk egyszer egy kis bárányt ígért. Johannes régóta kért már egye , mert az ő állatai nem fajtisz­ták, Senkinek sincsenek a faluban ilyen szép juhai, mint Mihkel Koor. vak. Sokszor ígérte már, hogy bá­rányt küld Johannes Vaoéknak, de sohasem teljesítette. Most talán tel­jesíti. Talán.. • — Rakj tüzet — szólt elgondol­kozva cs figyelmesen nézel,l a lány­ra. — Majd aztán mondok neked valamit. Roosi élénken sürgött-forgott a tűzhely körű’. Amikor már lobogott c rozsoking és az US' őket és fazeka­kat mcg'öl'öíte vízzel, Koor elé lé- ;>ett. Szemét bűnbánó arccal sütötte le Lomposan, rendetlenül állt meg. l ábán fa alpú papucs, úgy, ahogy az istállóból jött. Nagy keze lá hatóan ■'c.megelt. Valamiért mindig resztce- l.ll a keze. hí Mihkel Koor ráné­zett és foly'on azon igyekezett, hogy V'szkot köténye alá dugdossa, vagy mji'ott mellénykéje szárnyai mögé r j‘se. Arca mindig bűnbánatot ; ■ ult el, bár semmiben sem volt ü i nős. Koor megvakar la rücskös állát-és csöndesen nézegette Roosi-t. Nézd csak. milyen buta lány! álla, nyaka egészen férfias, olyan ereje van; akárcsak egy bikának, csak arra v .ló, hogy zsákokat cipeljen, a keze me-, úgy reszket, mint a kis bárány firka. Kicsit süsü... — gondolta Mihkel gúnyosan. — No. ml lesz a földdel? Igé­ny "ni akarsz? — kérdezte kíván­csiam, — El kell határoznod magad — Uidom — szólt Roosi hal­lt n . kínlódó« csavargatta a nya. MIHKEL KOOR KÜLÁK — A FARKAS —. Hát aikkbr ki tudná? — rán­totta föl Mihkel a vállát. — Ha so­káig tárgyalgatják a do got, . késő lesz. Sole az igénylői A földet iru gyen adják,.. Ne légy olyan buta, hogy az én állataim gondját viseld, mikor saját háziar'ásódat vezethet­néd ... Hiszen tehened, meg lovad lehetne az istállóban. Saját istállód' saját -kis házad! Még virágcsereped is az ablakban, a magad gabonája a földeken! Mos!, hogy Roosi elfordította te­kintetét kuíató pillantása elöl és két keze a kötény alatt még jobban remegett, hirtelen megér eile, hogy a lány már korábban gondolt erre s talán alaposabban megfontolta, mint ahogy ezt Mihkel sejtette. A gazdi mosolygott. — De mit is habozol? Megvan a lehetőség. Szólok Johannes Vaonak, ö bizottsági tag és magam írom meg a kérvényt. Nékem sok a földem. Lehasítok neked hat hektárnyit, hármat meg kapsz a körzeti földek­ből, a mell éjiünk lévő földek egé­szen jók. A te érdekedben beszé­lek, hiszen sokan pályáznak rá, el. szedik, ha nem sietsz. Látod. Paul Runge is itt csavarog már... Te mégis a magad ura vagy. — Én benne volnék — mondta Roosi gyorsan és szemében felvil­lant valami, ami M hkcinek egyál­talában nem tetszett. Ez a belső öröm ti’tze vol1, amelyet Roosi min. den erejével csillapítani szeretett volna. —- A házamból pedig elmégy — foly'atta. Mihkel változatlanul tom­pa hangon —> hiszen a magad gaz­dája leszel. Te magad sem akarsz maradni, ügye? Az istállóim sem fe­lelnének meg neked... Hiszen saját >s’állót szeretnél' saját vetőmagot, lovat, meg ekét... Jgy van? Roosi lassan lecsüggesztette a fe­jét. reménytelenség tükröződött az arcán Hallgatott. Mihkel Koor is elhallga'ott. Nem kellett volna Roosi kedvét szegnie. Nem kelleti volna.., Néhány percnyi szünet után Mih­kel hi rieten az asztalra ütött. — Hát hallgass ide ... Mégis csak öt éve már, hogy közös kenyeret eszünk ebben a házban. Én megse­gítek téged. Igényelj földel! Még egy évet itt töltesz nálam, jól van. Ezt megbeszéltük. Addig majd csak kialakul a dolog ... Azt hiszem, két évi béreddel tartozom. igaz? Kapsz i egy tehenet az adósság, fejében. Iga- I zán nem mondhatod, hogy rosszul ; jártál a fizetéseddel.'.. Már akkor inkább az én tehenem, mint valami I sovány gebe, amit a körzet sóz a nyakadba. Ami a vetőmagot , illeti, j jól van, kölcsönzők neked. Majd megegyezünk... No. elfogadod? „ ,, Mihkel megrázta a fejét és széles ívben nyújtotta kezét Roosi felé. Roosi' a cselédlány, félénken ügyet- lenül helyezte tömpeujjú, hidalgo- zott kezét a gazda tenyerébe. Ezt lá'ia meg Marta, amikor szél- bonlo't hajjal a konyhába lépett. Hallotta az utolsó szavakat. — Iía már tehenet adsz^ adj vele lovat is rr mondta mérgesen és ö«sz- szehúzta vastag ajkát. Álmos szeme még mindig hunyorgott.-— Menj és alud : ki magad — szólt Mihkel megvetően. * Roosi igen türelmes természet volt: apró sikertelenségek nem ej- tették kétségbe s nem tud ák kilen­díteni egyensúlyából. Sohasem várta kívánságai gyors beteljesülését, mert nem szokta meg> hogy könnyen ér­jen cl valamit. Még a kenyeret is najy fáradsággal szerez e meg; azt a kenyeret' amely alsó héján nagy káposz'alevél nyomát viselte (fiszt~ országban káposztalevtiet tesznek a sii öbe, hogy ne legyen hamus a ke. nyer), s amelyet frissen hetenként c.'ttJc egyszer ízlelhetett meg. a többi napokban már száraz volt és tapa­dás, mint az agyag. Egész nap dol­goznia kellett, gereblyézett. kaszált, szénát hányt napkelt élői napnyug­táig, amíg a csontjai bele nem fáj­dultak és mindezt csak azért, hogy joga legyen egy kis darab kenyér, hez és egy kevés fölt krumplit, sós halat és túrót ehessen melléje- Hogy tejföllel egyék a túrót, ezt a fény- üzér! csak mások engedhetik meg maguknak. a Koor-féle emberek és nem Roosi. Roosi ezt már rég meg­értette s nem szomorkodoit. De az az álma, hogy önálló legyen, a ma. ga életét élje a maga házában: las­sanként magvalósult. Annyi bizo­nyos. hogy Roosinak már volt saját földje s egy tarka tehene is, amit Koortól kapóit. A lány a maga lá­bán állni akaró ember gondosságá­val ápolta a tehenét. Persze, még nem volt elég anyagi ereje ahhoz, hegy saját házat építsen — ha akár­milyen kicsit is —, de a kezd,', lé. ’ péscfoe* mindeneseire megtette, Hóorral, való múnkaplsionya nem volt tisztázva, de Roosi. hogy meg­nyugtassa lelkét, sokat kibírt. Ez a tisztázatlanság lépten-nyomon érez­hető . volt. Koor lekiszálta Roosi egész takarmányát és bevitte a ma­ga pajtájába, Roosi még. segített is neki ebben. Koor egyre panaszko- dóit, siránkozott és folyton nagy ki­adásait emlegette, a rossz termést. a kényér, meg a lej drágaságát. RÖcsi még Koor kenyerén élt és a lány fájó szívvel olyasfélét sejtett, hogy Koor bizonyára követelni fogja tőle zablermése egy részét és a még ki nem ásott krumplit. Hallgatagon dolgozott, kapált és a vasvillával ka. talmas boglyákat emelgetett Koor kocsijára. hogy legalább nagy szór. pálmával és engedékeny magavise­letével fékezze ezt az iramot. amely- lyel Koor titkos tervei feli tör. Mindig elállt a szive dobogása, va­lahányszor meglátta Koor elgondol­kodó tekinle.'ét, amint szétnézett a krumpli föld fölött. >,A legvégső eset­ben három sort kap a vetőmagért, no. mondjuk ötöt, mert az ő lová­val dolgoztiik meg..." alkudozott önmagával engedékenyen Roosi. Egyszer aztán Koor azzal lépett eléje. hogy rendezni kell a tehén- ügyet is. Hl kell számolniuk. Igaz, hogy Rcosi már egy éve használja a tehenet, de most nem olyan idők járják, hogy csak úgy tudjon dobá­lózni a jószággal, visszaveszi a te­henet. Borjú[ ad helyette, tisztafajú jól tejelő tehén válik belőle. Ez a beszélgetés délben történt, az istállóban. Roosi éppen a kis zsámolyon ült .és Púink tehenét fejte. Punikon meglátszott Roosi szerető gondoskodása, ápolíabb. kö­vérebb volt, mint a gazda tehenei. Roosi víg’ghallgatta Koor!. anélkül, hogy egyszer is hátrafordult volna, csak a tej csorgása szűnt meg egy kis időre- Amikor a gazda el'távo. zott, még kifejte a maradék tejet — mert a tejet mégsem lehet benn. hagyni a tehén tőgyében — csak ezután kelt fel a székről és rémült ' szemekkel maga elé bámulva, kifelé indult. Ahogy a küszöbön tétovázott, úgy érezte, megszakadt valami a bensőjében. Nem tudott most a szo­bájába menni — talán éppen ott van a sápadt' csontcsarcú Koor... Az átlátok konyhája felé lépkedett, letette kezéből a sajtárt, leült egy kőre és gondolataiba merült. Csak egyet tudott biztosan: vala­minek okvetlenül ’■ 'történnie, kell! Ha •nem történik semmi, akkor majd <1 gondoskodik róla, hogy történjék. Sokai kibírt, hónapokon keresztül kínlódott a gazda kapzsisága miatt' csöndben, szó nélkül, de ez már... Punjk ól sohasem tudna elszakadni — ez viláff0*. Kész volt szenvedni, kínlódni, meg meg is betegedni ■ -> de a tehenet odaadni... Azt már mm! Ez azt jelentené' hogy le kell mondania álmairól. Ezer gondolat kavargóit az agyá­ban. A körzetbe menjen-e? Ott mondjon el mindent? Vagy írjon a városba? .4 fővárosba, valami jára­tos embernek... Vagy talán vigye bíróság elé az ügyet... De hitelt adnának e a körze ben, vagy a vá. | rosban az 0 Szóbeli megegyezésük- . risJc? Mivel bizonyít hatja, jogát Pu- nikhozs hiszen az írások szerint a. j tehén- eddig is Kooré i^olt Hiábavaló j vesződség ler.ne az egész» ha még | annyira igaza is van. Tehetetlen düh fogta el a gazda ■" n‘, c.h'nek az arca Roosit mindig I ís: ágolt tehéncsontra emlékeztette. I A többiek lelkiismeretesen betart­ják a törvényeket' a gabona előírt hányadéi beszállítják a városba, a gabonaraklárba, ahonnan aztán vo- na.ok viszik az életet az államnak, a nagy és jó államnak, amely föl­det adott RoosijiaJe és megígérte azt is, hogy házat cd neki. hogy így függetlenthesse életét a Koor‘anyá­tól; de mit tett Koor? Hatalmas gabonahegy tetején áll és két zsák gabonát vetett cda az államnak, mint valami koldusnak. És senkise üt a körmére, senki se fékezi meg ezt az embert.,. Roosi keservesen szipákolt és bar­na kezével megtörölte szemét. Háta mögött egy disznó közeledett feléje, követeiden röfögött, majd meglök*c a tejesdézsát és feldöntötte. A po­csolyában opálosan. fehéren rezgeti, a tej. A disznó elégedett röfögéssel hevert bele a pocsolyába. Roosi rá- ripakodail: ,,menj innen“! — de lusta volt ahhoz, hogy elkergesse az állatot. Most iíj gondolat villant keresztül az agyán. Paul Runge! Nem pa­rancsol ‘a-e meg neki Paul, hogy azonnal siessen hozzá, ha bajba ke. Tül? Mcst elérkezett az idő. Runge fog segíteni rajta! Felkelt és elsietett, (Földia íják.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom