Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. március (8. évfolyam, 50-75. szám)

1951-03-20 / 66. szám

1961 március 20 kedd 3 A csengeri titkári értekezlet tapasztalatai A Pártkongresszus beszámolói, a Kongresszus határozatai újabb nagy lépéssel kerültek közelebb a vasár­napi napon párttagságunk és a pár- tonkív üllek tömegeihez. A bővített megyei aktívaértekezlet után járási titkári értekezletek vitatták meg a feladatokat a Kongresszus határoza­tai alapján. A CSENGEM JÁRÁS alapszervezeti titkárai komoly útra- valót^ nagy segítséget kaplak a négyórás értekezleten. Végh elvtárs beszámolója és a felszólalók szavai arra mutattak, hegy megértették új, megnövekedett feladataikat. Hatalmas változás történt a já­rásban a legutóbbi titkári értekez­let óta. A Párt Kongresszusára ké- szülő 24 község közül 16 termelő­szövetkezeti község lett a Kongresz- szus napjára, az atíöigi 21 termelő­csoport helyett ma 90 termelőcso­portban 3139 család dolgozik, 30 000 hold földön. Nem véletlen eredmé­nye volt ez a fényes győzelem, a járác. o termelccsoportok legjobb kommunistái a legjobb pártonkivüli népnevelők harcoltak ezért szívós -felvilágosító munkával, az aljasul támadó ellenség leleplezésével. Kiérdemelték a Párt elismerését- de éppen ez az elismerés kötelez a megnövekedeít, teljes erőt kívánó feladatok öntudatos vállalására — hiszen most jön a munka neheze. A MEGNÖVEKEDZTT FELADATOK ERŐSEBB KÁDEREKET KIVANNAK Az értekezlet felszólalói szinte ki­vétel nélkül átérezték ezt. Nem vol­tak hosszú felszólalások, 1 ovidén, tö­mören szóltak a beszámolóhoz, más- más oldalról világítva meg az el­mondottakat és utána rátértek sa­ját feladataik elgondolásaik ismer­tetésére. A tszcs-fejlesztés s ikeréi legyenek c további sikerek alapjai. A legtöbb felszólalásból ez csendült ki,' hiszen csaknem valamennyi felszólaló ki­tért a termelőszövetkezetek megszi lárdítására. Virág elvtárs. a termelőszövetke­zeti községgé lett Porcsalma egyik küldötte a község gazdagodó életéről beszél. Amikor a rövidesen felépülő kultúrház és az ötéves teiv másik nagy ajándékát, a bölcsödét említi, a régi falura emlékszik. Az uraság cselédei, a falubeli asszonyok akko­riban hátukra kötözve vitték a ha­lárba a kicsiket és odakint bizony nem volt idejük, hogy vigyázzanak rájuk, A gyermekhalálozás nem bántotta az urakat, maradt elég, aki a számukra dolgozzon. Annál jobban fáj nekik most az új élet, a tszcs, a szövetkezeti falu. Mindent megpróbálnak a kulákok. hogy befurakodjanak, hogy bom­lasszák. A régi csoportokban éber a párt- szervezet, de bizony az újakat se­gíteni kell, különösen addig, míg ott is meg nem alakul az Üzemi párt- szervezet. A vezetőségi tagok átjár nak az új csoportok értekezleteire, tanácsokat adnak a tavaszi munka megszervezésére. Tapasztalták, hogyha a kulák adja a ..főtanácsot", az könnyen rést üt az új csoportok egy ségén, HUSZONÖT UJ PARTSZERVEZET ALAKULT MAR MEG, de több helyen még hiányzik, A multévi tapasztalatokból indultak ki az elvtársak. Erlga Gyula, a porcs- almai csoport titkára elmondta, hogy tavaly milyen hibák voltak a munka megszervezésénél a politikai irányítás gyengesége miatt. Különösen sokat foíjlalkoztak a felszólalók az oktatás kérdésénél, ami a csengerl járásban nagyon Jó jelenség, mert komoly hiányosságok vannak ezen a téren. Mint Szatmári elvtárs és több felszólaló hangsúlyoz, ta: a szövetkezeti községekben kü­lönösen nagy lemorzsolódás tapasz­talható a politikai iskolákon, ami el­len erélyesen fel kell venni a har­cot. A példák seregét hozták fel, hogy mennyire visszaüt az oktatás eddigi elhanyagolása. Ennek tudható be hogy egyes helyeken, mint Kishódo­son, szamostatárfalván, Császlón, amikor szövetkezetbe lépett a J egész falu dolgozó parasztsága, fel I akarták venni a kulákokat és még j a párttagok egy része is az ,,osz­tályharc beszüntetésére“ szavazott. Csengersimán kiderült, hogy volt | csendőrök itatják le rendszeresen a tszcs egyes tagjait, igy kísérlik meg a csoport bomlasztását. Tyúkodon a kulákok a munkaerőtoborzást hasz­nálták fel. — Menjetek be a cso­portba — tanácsolták — mert kü­lönben .elvisznek" benneteket. így akarják meggátolni üzemeink mun- kaerőszükségletének biztosítását és ugyanakkor négy tyukodi kulák íu- rakodott be a dunapentelei építke­zéshez. A PÁRTTAGSÁG 60 SZÁZALÉKA RÉSZESÜL SZERVEZETT OKTA­TÁSBAN a járás területén — mondotta Végh elvtárs, de a valóságban jóval ki­sebb azoknak a száma, akik rend- szeresen képezik magukat. Az ellen­őrzés jobb megszervezésével, felvilá­gosító munkával kell harcolni a le­morzsolódás ellen. Tisztaberekén a régi csoport mellett a két új cső- portban is megindult a politikai ok- tatáS' ezt kell elérni a többi köz­ségben is. Foglalkozott az értekezlet a párt­építés többi kérdésével, főként a tag- és tagjelöltfelvétellel, az ott mutatkozó bürokrácia elleni harccal. Elsősorban azokat a dolgozó parasz­tokat kell felvenni pártszerveze­teinknek, akik ezt kiérdemelték a tcrménybegyüjtés és a tszcs-f ejlesz- tés során. Nem domborodott ki eléggé A FIATALOK SZEREPE a titkári beszámolóban. Végh elv­társ beszélt arról, hogy a Járási Bi­zottság megteremtette a helyes kap­csolatot a DISZ titkársággal azon­ban ez a szoros kapcsolat, a párt- szervezetek irányító támogatása még nem jutott el az alapszervezetekig. Az értekezlet hiányossága volt, hogy egyetlen felszólaló sem foglalkozott a DISZ munkájával. Pedig itt még fokozott jelentősége van. hogy a szövetkezeti falvak, a termelőcso­í portok fiataljaiban és a még kívül- ! álló fiatalokban rejlő hatalmas tar- I talékokat szilárd DISZ szervezetek- j ben egyesítsük. i Nagy értéke volt az értekezletnek, | hogy a felszólalások központjában a ! tavaszi munka volt. Járásunk felé tekint a megye és mindent elköve- I tünk. hogy 100 százalékon felül vég- : lehajtsuk tavaszi tervünket — mon­dotta a gépállomás küldötte. A : tszcs-k párttitkárai a munka meg- | szervezésével foglalkoztak. Résztvett az értekezleten GYŐRÉ JÓZSEF ELVTÁRS, ! a Párt megyei tttkára Felszólalásá­Akik segítik és akik akadályozzák a burgonyabe gyűjtést bői megértették az értekezlet részt­vevői a szoros összefüggést, amely a világon birkózó két erő harca és a mi belső küzdelmeink között fenn­áll. Azt, hogy mennyire összefügg a barcelonai sztrájk és a porosaimat cscporltag munkája, aki a jól vég­zett tavaszi munkával megszilárdítja, a béke táborát. Végh elvtárs hosz- szan foglalkozott beszámolójában a nemzetközi helyzettel, de nem sike­rült szoros, élő kapcsolatba hozni a napi feladatokkal, így békebizottsá­gok munkájával is csak egy felszó­laló foglalkozott. Értékes segítséget jelentett, hogy Végh elvtárs zárszavában pontokba foglalva mutatott rá a döntő felada­tokra. Ennek alapján az alapszerve­zetek titkárai megfelelően mozgósít­hatják a párttagokat és pártonkívü- lieket a kongresszusi feladatok vég rehajtására. NAGYKÁLLŐBAN Cérna Ist­ván 12 holdas középparaszt az elsők között kötött burgonya­szállítási szerződést a földműves- szövetkezettel. Több, mint két mázsa burgonyát adott be azzal, hogy tudja: a békét erősíti ezzel is. NYÍRMEGGYESEN Szabó Mar- glt íöldmüvesszövetkezeti aktíva egy nap alatt húsz mázsa búr. gonya szállítására köttetett szer­ződést a dolgozó parasztokkal. Jó felvilágosító munkát végzslt. RAKAMAZ községi tanácsa versenyre hívta a járás vala­mennyi tanácsát és párosver- senyre a vencsellöi tanácsot: hol folyik eredményesebben a bur- gonyaszáLítási szerződéskötés, a bur.gonyabegyüjtés. VITKA dolgozó parasztjai egy nap alatt több, mint 150 mázsa ipari burgonyát adtak az ország­nak. A NYÍREGYHÁZI Vegyianyag- nagykereskedelmi Vállalat dolgo_ zól vállalták, hogy szabad ide­jükben felvilágosító munkát vé­geznek majd a falvakban a bur- gonyabegyüjtés sikere érdeké- ben. NAGYKALLÓBAN D. Nagy» Miklós lókupec-kulák huszonkét mázsa, krumplit rejtett el föld­jén. O.t akarta megTohasztani a* burgonyát, csakhogy ár! son a dolgozóknál!. — Ugyanígy csele­kedett M. Tóth József né ugyan- csak nagykállói ötvenJiotda» kulákasszony is, áld tizenhat mázsa krumplit rejtett el. Hat mázsa el is ro hadt a rejtekhe­lyen. A béke ellenségei tizek a termény re j egeífí spekulánsok. FABIANIIAZAN nczn halad jói a burgonyaszállítási szerződés­kötés. A földművesszövetkezet aktíváinak sokkal lelkiismerete­sebben kell dolgozniuk, a tanács­nak nagyobb segítséget kell ad­nia. NAGYDOBOSON hasonlóképp gyengén megy a szállítási szer­ződéskötés. Fábiánházán, Nagy- doboson és minden elmaradt köz­ségben a pár .szervezetek adja­nak jó támogatást a burgonyabe- gyttjtésl munkához, a szállítási szerződéskötés munkájához. FOGLALKOZZUNK EGYÉNILEG ü KISDEREKKEL S szovjet vízierMvekné! 13 millió köbméter betont használnak fel A gigantikus szovjet vízművek és csatornák építésének betonozá­sát nagyrészt gépesítették- Az építkezéseknél felhasználan­dó betonmennyiségre jellemző, hogy a ku.ibisevi, sztálingrádi és j kahovkai vízmüvek építésénél több [ mint 13 millió köbméter -betonra van Szükség­Rév András elvtárs felszólal A megyei pártaktíván Rév András } elvtárs a Megyei Pártbizottság káile­rese a káderinunka kérdéseiről be-! szélt. A munka megjavításához hozzája., j rul ha megismerjük azokat a kádere” | két', akikkel dolgozunk Az egyévi I foglalkozás terén van a legnagyobb i hiányosság Még az M. B._n sem vált a kád érmünk a. kollektív munkává A I Járási Bizottságnál még fokozottabb j mértékben tapasztaljuk ezt. Azt pon_ | {Tolják egye? elvtársak, hogyha a tszcs j elnökkel e'töltünk egy.két órát az e’._ vesztett idő Azokon a Ítélvén, ahol á [ ,T. B. rendszeresen foglalkozott a j párttitkárral a. vezetőségi tagokkal, | eredmény mutatkozott a tjzes fejlesz- ! tés . terén is . . , A falu szocialista átépítése követ- , kent'ben falun még jobban megnőtt1 a párttiílcár szerepe Sok múlik mun> ! kaján. Ha jól dolgozik, érzi az egész j Zefezi Mihály békekervezetu családjával együtt példát ei utat a békeharcban Nyírbátorban már nem látni sem a múlt idők labanc vészeinek, sem a nácik pusztításának nyomait. A ro­mok és üszkök eltűntek Azonban r.em tűntek el a rombolás nyomai az emberek emlékezetéből. Négy békebizottságot alakítottak a dolgo­zók s mindegyik békebjzottsághoz számos békekör tartozik. A békekörök kisgyűléseket tartanak, együtt ol- I vassák el az újságcikkeket. Valame- ! lyik családnál egybegyűlnek, ta- ! nácskoznak a békéről. A nyírbátori j dolgozók is kezükbe vették a béke ! megőrzésének ügyét. A Mártírok-utcáján lakik Zelezi Miháiy békekörvezető. Csinos háza van, rend az udvaron tisztaság a szobában, konyhában. Ha a tűzhely­ből üszők pattan ki a konyha fris­sen beszórt sárgahomokes földjére, a kisebbik lány azonnal seprőt fog. Zeieziék szeretik otthonukat. Nagy árat fizettek érte. Hosszú évtizede­kig cselédek voltak a Mándi-uraság birtokán s otthagyták erejük javát. A ház mégsem lett volna, ha 1945 ta­vaszán nem virul ki a szabadság, mint a cserépben a muskátli. Egy­szóval van mit szeretni és megbe­csülni. Elsősorban is azt. hogy sza­badság van s aztán mindazt ami a szabadsággal együttjár: ház, föld — és legfőképpen: belépett a termelő­szövetkezeti csoportba Zelezi Mi­hály. KISGYÜLÉST tart vasárnap Zelezi. Miről fog be­szélni? Elsősorban is Sztálin elvtárs nyilatkozatáról, meg a Világtanács határozatáról. Elolvassa mégegyszer. Nem is gyűlések ezek az összejöve­telek, hanem beszélgetések. Ez is felvet valamit, az is. Az egyik arról beszél, hogy valótlan híreket ter­jesztenek a kulákok a munkaerőto­borzásról. s aztán megmagyarázták az egyik asszopvnak, hogy a munka­erőtoborzásra azért van szükség, | mert ötéves tervünk nagy feladatai- j nak megoldásához, a sok gyárépítés­hez, új üzemhez, bányához nem elég a munkás. 600 000 új munkásra j van szükségünk! A valótlan híreket • a kulákok terjesztik, akik a múlt ban harmadosuk részét is meghar­madolták s csak kilencedet hagytak a szegényembernek, örülne a szűrös ! szivük, ha most az épülő gyárain | kát is megkileneedelhetnék. Mi azon- : ban, a béke hívei minden erőnk- ! kel elősegítjük az ötéves tervet. ! örülünk nagyon, hogy nincs már ; munkanélküliség, fiaink, lányaink | nyugodtan mehetnek az üzemekbe dolgozni s mi küldjük is fiainkat. | lányainkat. Építsenek házakat, gyá- I rakat, szőjenek szövetet, gyártsanak ; traktorokat! Egyszóval így néz ki egy-egy bé- ' kegyülés. Most foglalkoznak majd a Világtanács felhívásával. Talán a nyírbátoriak tétlenül nézhetik, hogy az amerikai imperialisták a nácik felfegyverzésén mesterkednek? Azo kát a fasisztákat szabadítanák a vi­lágra, akik a Bónit, a Demjén-mal- m.ot akarták felrobbantani, akik állatokat hajtottak el a községből! MIVEL HARCOLJUNK a BEKJ5ERT? Az ajtón nagymama lép be Fiatal orgonavessv.öket hoz, odaadja uno­káinak. Tízszer is a lelkűkre köti: — Aztán siessetek elültetni, hogy kihajtson minél előbb, S már tipeg is tovább. Ahogy kinyitja az ajtót a tavaszi szél földszagot hoz a konyhába. Ilyenkor kötéllel sem lehet otthon­tartani a dolgos embert, Zelezi Mi­hály is azért ül itthon a konyhá­ban, mert beteg már lnirom napja de így is felmegy ina a népnevelő­értekezletre. Előtte a tanácsnál van megbeszélnivaló. Igen büszke arra, hogy » tanácsnál már. harminc nap társadalmi munkát végzett. „Tiszte- lctdíj az államnak" — szokta mon­dogatni. Az ő példája sok dolgozó parasztot serkent arra, hogy tettek­kel állja a békeharcot. Terménybe­adási kötelezettségét 155 százalékra teljesítette. Felpántlikázott szekérrel vitték be a terményt az államnak, ö kezdeményezte az I. típusú ter­melőszövetkezeti csoport megalakí­tását. Most a tavaszi munkát kell sürgetni. Minden percért kár. Min­den kihagyott nappal gyengébb az a gát amelyet a háború elé építe­nek a népek. Hogyan is kell harcolni a békéért? Munkával, jó munkával. Zeleziné is bekapcsolódik a be­szélgetésbe. Erősen kifogásolja, hogy a DISZ szervezetben nincsenek dol­gozó parasztfiatalok, azért, mert a vezetőségben is talán csak egy pa­rasztfiatal van. Beszélgetett erről a szomszédasszonyokkal is. Azoknak is az a véleményük: nagy hiba, hogy nincs a DISZ-vezetöségben dolgozó paraszt. Egyik szó kapcsolódik a másikba. Most azon háborog Zeleziné, hogy miként kerülhetett az állami gaz­daságok megyei központjába AJtai. a volt földbirtokos, aki még 46-ban is haszonbért követelt az egyik sze­gény asszonytól a juttatott föld után?! Szép kis munkát végezhet ez az ember Nyíregyházán! Zeleziné is harcol a békéért. Asz- szonyszemmel még talán hamarabb meglátja a hibákat, mint a férje s a hibákkal nem marad a sutban, kitárja, elmondja a Pártban pedig még nem is párttag. De talán a bombák csak a kommunistákra hul­lanának’ Minden becsületes ember­nek, párttagnak és pártonkívülinek egyaránt meg kell feszíteni az ere­jét, hogy megakadályozzuk a há­borút. (—sz — n) ása a megyei párfak'íván falu, ha, viezont rossz-ul akkor az egész falu fejlődését akadályozza, és eita?zítj;i a tömeget maga.ól A kisvárdal járásban történtek már kezdemínyezééek kádernevelés terén. Két község van egymás mellett: Ti_ szabezdéd és Zsurk. Tiezabczdéden a JB fog'alkozott a titkár elvtársiul és ez meg: is mutatkozott, a. munkáján, A kenyérgabonabegyüjtéet száz ezáza_ titkon felül, a takarmánygabonát 97 százalékban te'je Mtették A Szabad Nép terjesztés idején az eddigi 5 e'.ő_ fize őhöz 130_at szereztek. Mindezt a, kulákok elleni leleplező harcban A tuaséri párttitkárt azonban clhanya. golták. Nem ment a begyűjtés, a Sza. had Nép kampány idején azt mon­dotta hogy nincs pénz, nincs elöfize^ tő, nem fejlődött a, Iözigr. mert mag;F a párttitkár sem állt mellette nem lépett be a csoportba. Kiderült, hogy hetenként kétszer.húronibzor leissza mayát és az italt a kulákok fizetik. Láthatjuk ebből a két esetből is hogy miért kell a JBjknek kii’önrä súllyal foglalkozni a faluéi párttitiiá^ rokkái A káderekkel való egyéni foglalko.. zás segíti az ellenség leleplezését. Főképpen az állami gazdaság az a terület, ahova a volt horthysta elemek befurakodtak és elősegítik társaik be. jutáé át A balkáuyi állami gazda, ©ágba például a kulák fiát azon a cl. men vették fel, hogy , jói futballo- ?ik.“ Saját elvtársink is bedőlnek több he’ycn a pzákemberimádatuak. Előfordul, hogy a.z állami gazdaság, ból elküldik a fasiszta agronómu-st és a másik ázatni vállalat átveszi mivel ,, szakember“ # Kovác© elvtárs a. kongresszuson fog­lalkozott a fluktuáció kérdésével Ezen a. téren a. mi megyénkben is ko_ moly hirnyoeság van. Ha megnézzük a pártapparútueív 90 százaléka 3949-— 1950„ben került ide 1948 ó'a mind. ÖF^ze” 9 elvtárs dolgozik itt Ez a. fluktuáció még jobban érvényesül a JBJknél és alapezervezeteknél, példa, erre a tavalyi újraválasztás. A meg_% választott vezetőség több, mint 35 százaléka nincs azon a helyen, de szép ©záir.mal van olyan pé’da ahol négyszer, ötsaör változott a titkár Tapasztalható a káderekkel való lélektelen bánásmód is Példa erre a kemeesei járás. Itt a MEZOSz vezetője Ruíbóczki elvtársnő volt kezdetben. Lehetett volna he’öle értékes káde.t nevelni. Az elvtársim elment pártis­kolára. ez alatt az idő alatt betöltötték funkcióját Áttették az oktatási vonal, ra itt do'gozott egy pár hónapig, ismét elvitték népművelési iskolára, funkcióját Ismét betöltötték Amikor visszajött eltették a pénzügyi osztály­ra, itt két_három hétig dolgozott, maijd beteg lett. Feladatunk kezdjük meg a káde_ rekkel való egyéni foglalkozást, el kell érni, hogy minden vezető funk, c-ióban lévő káder foglalkozzon műn. katáraaival DÓZSA MOZI Márc 15—21. ig. Oelifc.—tjzerdáig A NAGY HAZAFI E'.őadásrk kezdete hétköznap egy előadás 6—10_ig. Vasárnap 5 és 7 órai kezdettel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom