Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-15 / 38. szám

1951. TEBIVOÄn 15. CStrtöTlTÖK PAKT ES PARFEPITES A kommunista agitáció alapvonásai 3 millió forint iskolák és kuliúrkásak építésére ötéves tervünk első esztendejében több mint 3 millió fo­rintot ruháztunk be megyénkben iskolák és kultúrházak épí­tésére, javítására. A múltban a legtöbb helyen az urasági istálló világosabb, egészségesebb volt, mint tanyai és falusi iskoláink. Népi ál­lamunk megadja a lehetőséget arra, hogy a gyermekek kényel­mesen tanuljanak. Egészséges, korszerű iskolát építettünk Nyíregyházán, új iskola épült Záhonyban *és Tihorszálláscm az új tanyaközpontban is. A mezőgazdasági gimnázium hall­gatói új iskolájukban kezdték meg a tanévet a múlt év őszén. Az első tanítási napokban megfogadták, hogy fokozottabb lendülettel tanulnak, így bizonyítják be hálájukat népünk iránt. Az új iskolák mellett számos helyen végeztek kisebb nagyobb javításokat is — új ablakok, ajtók kerültek a ré­giek helyére, szebbek, csinosabbak lettek a tantermek. A kulturális élet is fellendült az új kultúrházak építésé­vel. Ma ezekben a kultúrházakban készülnek a versenyre tánc-, ének- és színjátszó csoportjaink- Boldogok, mert már ötéves tervünk első esztendeje is bebizonyította nekik: ötéves tervünk a felemelkedés terve. Eredményesebb a munkánk A kommunista agitáció alap­vonásai között az első helyen áll az igazmondás! A kommunista agitáció mindig az igazat mond­ja Ez nemcsak a kommunista agitációnak, hanem általában a kommunizmus ügyének főereje. A való igaz feltárásának nagy ereje van. Ha nem titkoljuk el a dol­gozók előtt a való helyzetet, meg­mutatjuk a nehézségeket és a ki­vezető utat is, akkor a dolgozók követnek bennünket. A magyar dolgozó nép mindenkor meggyő­ződhetett arról, hogy amit a Párt rnond az igaz és a nép javát szol­gálja. Az infláció idején, amikor senki előtt nem volt világos kiút, , Pártunk vezetője, Rákosi elvtárs megígérte: augusztus 1-re jó pénz lesz. Lett jó pénz. Igazat mond a kommunista agitáció a látszólag kellemetlen kérdéseknél is. A normarendezés idején az a pártszervezet, amely becsülettel ni sgrn agy a váz\a a norm a rendező 3 jelentőségét, kérdéseit — ott újabb tiszteletet és megbecsülést vívtak ki maguknak a kommu­nisták. Azokban a pártszerveze­tekben azonban, ahol „ke'iemet- lennek" gondolták a normarende- zési agltációt és füt-fát ígértek, ott megingott a pártszer 'be vetett bizalom. Az agitátornak nem szabad együttúsznia az ár­ral. Az infláció alatt a Párt ösz- szes ellenségei, Nagy Ferenciül a Jobból dali szociáldemokratákig mind azt mondták: először lak­junk jól, aztán építsünk. A mi Pártunk azt mondta: először meg kell indítani a termelést, hogy legyen miből jóllakni. Ez az egyetlen kivezető üt. Ismeretes: nekünk lett igazunk ebben a kér­désben is. A dolgozók bennünket követtek és nem a demagógokat. A való helyzet nyílt feltárá­sának nagy jelentősége van a nemzetközi helyzet kérdései­ben is. . “ Agitáctónknak nyíltan fel kell tárnia a dolgozók előtt az Impe­rialisták háborús terveit. Ugyan­akkor fazonban, amikor feltárjuk a háborús veszélyt, meg kell mu­tatni az érem másik o'dalát is: a Szovjetunió vezette béketábor hatalmas erejét. Rá kell mutat­ni: a-háború elkerülhető s ez raj­tunk múlik. Csakis így tudjuk mozgósítani dolgozóinkat a béke­harcra. A kommunista agitáció másik alapvető vonása: egyszerűség, világos beszéd. Lenin eivtárs szeúnt minden agi­tátor köteles egyszerűen és vilá­gosan, a tömegek számára ért­hető nyelven 'beszélni, ő maga minden beszédével ’ példát muta­tott erre. Példát mutat Sztálin elvtárs le. Az ö beszédéről mon­dotta A. Tolsztoj: „Beszédét hal­kan kezdi és mindig nyugodtan, együk-szót a másiktól elhatárol­va, pontosan fejezi ki minden gondolatát, megtalálja a minden­kinek érthető, a legvilágosabb és legegyszerűbb kifej ezért.” Rákosi elvtárs méltó tanítványa ezen a téren is Lenin és Sztálin eivtár- saknak. Egy-egy mondata, meg­álló pit ása egyesapásra megvilá­gítja a legbonyolultabb kérdése­ket is. A kommunista agitációnak ke­rülnie kell a csürest-csavarást, a «lagályos frázisok és idegen 'sza­vak használatát. A munkások nem szívesen hallgatják az olyan népnevelőt, aki állandóan „Irányt vesz”, „elmélyít”, „kiszélesít”, a nélkül, hogy a lényegről beszél­ne. Azt a népnevelőt senki nem hallgatja szívesen aki tudáléko­san sokszor saját maga számára is hetetien szavakat, idegen sza kát kever beszédébe. A kommunista agitáció min­dig konkrét, az adott hely­zethez szól. ’Agitáclós tömegmunkánk egyik leggyakrabban elöfordu’ó hiányos­sága, '"így általános, elszakad az isfettöl, a konkrét feladatoktól, amelyek a dolgozók előtt megol­dásként állanak. Olyan módon kell agitálnunk, hogy szavaink fel­emeljék, tanítsák tömegeinket. Mozgósítsák őket a feladatok megoldására, hősies, hazafias cse­lekedetekre. A dolgozók előtt álló feladatokat össze kell kapcsolni a nagy áUami feladatok teljesítésé­vel. A tanácsválasztáskor sokhe­lyen előfordult, hogy népnevelőink a tanácsok jelentőségét magya­rázva egy sor puffogó frázist sü­töttek el, hogy „komoly előreha­ladó” és „nagy lépés előre a szo­cializmus útján” s ugyanakkor elfelejtettek rámutatni konkrétan pl. arra, hogy több, mint 200 ezer’ dolgozó kerül be a tanácsokba, közvetlenül az állami vezetésbe. Az agitáció konkrétságához tartozik az is, hogy állandóan feltárja a hibákat s rámutat a kiküszöbölés módjára. A jó népnevelő nemcsak az üzemi általános hibákat veti fel, hanem a dolgozók egyes hibáit is. A népnevelő kíméletlenül leleplezi a nyilvánosság előtt a munkafegye­lem ellen vétőket, lógósokat, ké- sőnjárókat, selejtgyá.rtókat, mint a szocializmus építésének hátrál­tatóit. ' A jó agitáció követelménye az is, hogy összekapcsoljuk a dolgo­zók mindennapi kérdéseit a nagy pc'itikal kérdésekkel. Az agitá­ció« munka során számtalanszor vetettek fel a dolgozók látszólag kicsi, egyéni problémákat, ame­lyeket a népnevelőknek nem sza­bad kézlegyintéssel elintézni, vagy olyan választ adni, hogy: „Miért jössz ezzel a Kérdéssel, amikor én Koreáról, az ötéves tervről akarok beszélni?” Éppen ezeknek az apró kérdéseknek, problémáknak a megvliágl'ásón keresztül kell beszélni a békeharc- ről, az ötéves tervről. A cukorért való sorbanál’ásskor a jó népne­velő megmagyarázta, hogy az el­lenség, az amerikai imperializmus keze van benne a dologban, a Körössiek. Zelenyánszkiak és a többi kulák, spekuláns keze. A kommunista agitáció har­cos és gyors. Agitácicftlknak sohasem szabad magyarázkodni. A ml ügyünk igaz ügy és ez a tudat kölcsönöz­zön erőt a népnevelőknek ahhoz, hogy bátran szánjanak szembe az e’Ienség támadásaival. Mindenféle magyarázkodás nélkül, bátran és nyíltan álljon ki a Párt politikája mellett. Az üzemekben nem egy­szer találkozunk a jobboldali szo­ciáldemokraták bérdemagóglájá- val, rémhíreivel. Ezekkel szem­ben felvenni a harcot a népneve­lők állandó kötelessége. Gyorsan kell reagálni az eseményekre, az ellenség esetleges próbálkozásai­ra. A kommunista, agitáció ál­landó és nem kampányszerű. A kommunista népnevelőknek mindenkor hallatni kell a Párt szavát minden kérdésben. Képvi­selniük kell a Párt álláspontját minden esetben. A politikában nincsen légüres tér. Ha mi vala­milyen kérdést nem magyarázunk meg, akkor az e'lenség fogja azt megmagyarázni a maga módján. Ha minden kérdésben először mi hallatjuk szavunkat és nem az el­lenség, akkor sokkal könnyebb dolguk lesz népnevelőinknek. A politikai helyzet állandóan válto­zik. Események játszódnak le, új események kerülnek a felszín­re. új feladatok sorakoznak dol­gozóink előtt. A kommunistáknak nap mint nap felvilágosító mun­kát kell folytatni, hogy minden .kérdést ők magyarázzanak meg s ne az ellenség. Igen nagy jelen­tősége van ennek az üzemekben is, amikor szinte napról napra ke- rü'nek be új munkások a terme­lésbe faluról és a kisiparból, ahol eddig úgyszólván semmiféle poli­tikai murv ;ban nem vettek részt. Meg kell szerettetni velük az üzemet. Meg kell értetni velük, hogy nem egyszerűen kenyérke­resetről van szó az üzemben, ha­nem a szocializmus építéséről: A kommunista agitáció türel­mes, nem ledorongoló. Türelmesen meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy mit akar a Párt, az állam. Ha nem sikerül, meg kell magyarázni holnap. A népnevelőknek abból kell kiindul- niok, hogy nem mindenki gondol­kozik úgy, mint ők. Nem érti meg mindenki úgy -a politikai kérdése­ket, mint ölt. A népnevelők fel­adata, hogy a dolgozók gondol­kodási útját megváltoztassa, hogy másokkal is megértessék a politi­kai kérdéseket. Ez pedig megkö­veteli a népnevelőktől, hogy tü­relmesen és kitartóan magyaráz­zanak. Az eredményes agitáció egyik alapfeltétele végül, de nem utolsó sorban: a népnevelők egyéni maga­tartása a termelésben, a tár­sadalmi életben, a családi életben. Példamutatónak kell lenni minden tekintetben. Hiába agitál a nép­nevelő a kongresszusi verse-'"'ki­ajánlásra, ha m” nem tesz fel­ajánlást. Hiába I a termelés emeléséről, ha ő maga 100 száza- '.ékon aiul teljesít. Az ilyen nép­nevelőt meghallgatják a dolgo­zók s aztán rögtön felteszik a kérdést: miért prédikálsz vizet és miért iszol bőit? Az élet min­den területe azt bizonyítja, hogy nem lehet az jó népnevelő, aki nem mutat személyesen példát dolgozó társainak. Nemcsak sza­vakká1, hanem tettekkel kell agi­tálni. Használják fel népnevelőink a kongresszusi előkészületeket ar- ra, hogy alapjaiban megjavítsák agitáció» munkájukat. (Kedden délután Kovács Sán­dor elvtárs, a Megyei, Pártbizoít- ság ágit. prop. osztályának mun­katársa tartott előadást az agitá- ciós kérdésekről. A fenti cikk be­széde egyik részét tartalmazza.) Az elmúlt napokban az ellen­ség újabb gaztettére derült fény Kisvárdán. Tóth Sándor, kisvárdai kupeckulák lakásán több. mint 20.000 forint értékű textilárut találtak elrejtve Tóth Sándor, a dogozók, a cse­lédek verejtékén hízott gazdag­gá. Tizenkét és fél hold földje, gyümölcsöse, négy háza s ezen kivül feleségének jól jövedel­mező textilüzlete van. Piszkos űzelmeivel a felszabadulás után sem hagyott fel, hanem éppen ellenkezőleg: minél erő­sebb lett népünk hatalma, an“ nál aljasabbul, annál dühödteb- ben próbálta támadni a dol­gozók érdekeit. Eszközeiben nem volt válogatós. Legutóbb a kisvárdai DÉFOSZ titkárát akarta megvesztegetni textilne­művel és pénzzel. A DÉFOSZ titkár azonnal jelentést tett az ügyről a hatóságoknál és a nyompzás során fény derült többi álnokságára is. Lakásán, az egyik szobában a tálalószek­rény tányérjai mögött mintegy 1000 fprint értékű cérnaárut tartott elrejtve. Más helyeken nagymennyiségű gyapjufonalat, kartont, női ruhaanyagot, zseb­kendőket, 30 méter klottanya- got, fejkendőket találtak. Az udvaron egy elrejtett bőrönd­ben pedig női szöveteket, sely meket és vásznakat fedezett fel a rendőrség. Mind olyan áru volt. amely ma különösen keresett a dogozó, parasztok kö­A Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusának tiszteletére azt vállalták a Nyírbogdányi Ás­ványolajipari Vállalat paraffin üzemének dolgozói, hogy az operatív tervhez viszonyítva 20 mázsával többet termelnek és az energiát az előirányzattal szemben még 0.25 százalékkal csökkentik. Felajánlásukat a nyers pa­raffinnál január 22-re 324 szá­zalékra teljesítették, az energia megtakarítást február 1-ig 10.4 százalékban hajtották végre. Hogyan érték el ezt a kima­gasló eredményt? Dolgozóinknak eredményes munkám ez. Ha a kongresszusi versenyig üzemünkben valahol égett a villany, nem sokat tö­rődtünk vele, de ma már ha egyik teremben elvégzik a munkát, egy pillanatig sem ég feleslegesen a villany. A leve­gőkompresszor sokszor 5—10 percig is járt üresen, most a munka befejezésével ezt is azonnal leállítjuk. Sokáig a központi szivattyúsokkal egy rében. Feketézni akart az el­rejtett áruval. Erre bizonyíték az is, hogy üzletében a keresett anyagokat a pult alá rejtette, dobozokban. A házkutatás ide­je alatt pedig éppen megérke­zett egyik cinkostársa, Fried­man Antal, kisvárdai mészá­ros egy bőrönd szövetanyaggal zugáruforgalomban való érté­kesítés céljával. Tóth Sándor és felesége a dol­gozó nép ádáz ellensége. Kihall­gatásuk során rágalmazták a termelőszövetkezeti csoportfej­lesztést s ugyanakkor felhábo­rító közömbösséggel beszéltek arról, hogy „háború lesz” —• „bombázni fognak”. A háborús gyújtogatok, az amerikai impe­rialisták belső ügynökei sorá­ba tartozik a kisvárdai kupec­kulák. Árurejtegetéssel, vesz­tegetésekkel, feketézéssel, rém­hírterjesztéssel próbálták gyen­gíteni a nép hatalmát, közellá­tásunk szilárdságát. A nép tör. vénye ennek megfelelően sújt le a gaztettek elkövetőire. Béke ftliimiKÍnliáz Tel.; 33-52 Febr. 15—21-ig Csüt.—szerdáig Szovjet film. Vihar Grúziában II. Előadások kezdete Hétköznap: fél 5. fél 7, fél 9 órakor. Vasárnap és ünnepnap: fél 3. fél 5. fél 7 fél 9 órakor Vasárnap- d. e. fél 1-kor: matiné előadás. kompresszorunk volt, mikor mi a parafinnál befejeztük a mun­kát azt hittük, hogy a szívaty- tyűsoknak van rá szükségük, ők viszont arra gondoltak, hogy még mi nem fejeztük be mun­kánk.-t és nem kapcsoltuk le. Soka. járt így feleslegesen. A dolgozók nem helyeselték ezt és fizzál a kéréssel fordul­tak a „műszaki vezetők felé, hogy válasszuk ketté a kom­presszort. Helyesnek találták és így ma több energiát tudunk megtakarítani. A paraffin firtpmításnál elért eredmény sem a "véletlen mű­ve. Nagy Sándor és Ba’ekics Pál műszakiak a munkások se. gítségére jöttek. Régebben nagy mennyiségű selejtes ve- gyesgátchot tároltunk Ezt most újra szűrték új eljárás segítségével, mégegyszer iz* zasztották, aminek eredménye lett a többtermelés. Párttagjaink és népnevelő, ink é'enjárnak a termelésben. Jó munkájuk mellett rendsze­res felvilágosító munkát vé­gez Verdes Ferenc. Cs. Nagy József. Szalontai János és Ja­kab András is. Sokszor láthat­juk, amikor azt magyarázzák társaiknak, hogy ha többet ter­melek, az saját hasznuk is. A paraffingyár dolgozói is — sok más társukkal együtt — mun­kájuk megjavításával, a leg­jobbat adják népünk nagy ün­nepére, a Pártkongresszus tisz­teletére. Simon Sándor levelező. ~-------0--------­Ülést tartott a Szovjet TutiomáRvos Hkadémia elnökségének könyvtári bizottsága A SzovjetTudományos Akadémia elnökségének könyv,ári bizottsága ülést tér.ott. amelyen megvitatták ez ekadém’.ai tudományos könyvta­rak 1950. évi munkájának eredmé­nyeit. D. V. Nalivkín, a leningrádí akadém'ai könyvtár igazgatója el­mondotta. hogy az elmúlt évben a leningrádl könyv!ár kéísmútzen- háromezérnyolcszázhetvennyo'.c (213 878) könyvvel és újsággá.', gya­rapodott. A könyv ár nagy munkát végzett a kommunizmus “«építkezé­seinek nyújtott tudományos segít- ség terén. Kiválogatták az eteket a kérdéseket érintő szakirodalmat. A könyvtár kiállítást rendezett ,’A kommunizmus nagy építkezése:'*, >,A szovjet tudomány a nép szol­gálatában” címmé', továbbá a nagT orosz tudósok tevékenységéről. Jelentősen kibővítette munkáját az Akadémia moszkvai társadalomtu­dományi alapi'ványi könyvára. A Szovje unió Tudományos Akadé­miájának alapítványi könyvtára és a szövetség; köztársaságok akadé­miáinak könyvtárai között megérő- . I södött a kapcsolat. 20,000 forint értékei textilárut rejtegetett lakásán Tóth Sándor kisvárdai kupeckulák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom