Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-15 / 38. szám

Sztálin elvlárs távirata Mao Ce-Tung elvtárshoz Mao Ce-Tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság központi népi kormánya elnö­kének, Peking. Kérem önt, Elnök elvtárs, fogadja szívélyes üdvözletemet a szovjet-kínai barátsági, szö­vetségi és kölcsönös segély­nynjtási szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából. Nincs kétségem afelől, bogy szerződésünk ezután is a Kínai Népköztársaság és a Szovjet­unió között a barátság ügyét és világszerte a béke megszi­lárdítását szolgálja. I. V. Sztálin. Mao Ce-Tung elvlárs távirata Sztálin elvtársliiz A Kína és a Szovjetunió ko‘ zötti barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szer zödés aláírásának első évfordu­lója alkalmából kérem önt és az ön személyében a szovjet kormányt és a szovjet népet, hogy fogadja szívből jövő kö- szönetemet és üdvözletemet. A Kína és a Szovjetunió kö­zötti barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírása, nemcsak óriási segítséget nyújt az új Kína fel­építésében, hanem hatalmas biztosítékot is jelent az agresz szió ellen és a béke, valamint a biztonság megőrzéséért vívott harcban a Távol Keleten és az egész világon. Felhasználva az alkalmat, kérem, fogadja a Kína és a Szovjetunió népei közötti barát­ság és együttműködés tovább fejlődésére és megszilárdulásá­ra vonatkozó jókívánságaimat. Mao f.’c-Tung, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke. C$u En-Laj elvlárs távirata V sinszkii elvtárshoz A Kína és a Szovjetunió kö­zötti barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerző­dés aláírásának első évfordu­lója alkalmából kérem, fogad­ja baráti üdvözletemet és arra vonatkozó jókívánságaimat, hogy Kína és a Szovjetunió né­pei még szorosabban tömörül­jenek az egész világ tartós bé­kéje védelmének ügyében. Csu En-Laj a Kínai Népköztársaság köz­ponti népi kormányának kül­ügyminisztere. Visinszkij eivtárs távirata Cssi En-Laj elvtérslioz Kérem, fogadja őszinte üd­vözletemet és legjobb kívánsá­gaimat a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió közötti barát­sági, szövetségi és kölcsönös se­V. N. Szfutielov etatárs a Szev.elsnié felsőoktatási minisztere A Szovjetunió Legfelső Taná­csának Elnöksége kinevezte Vszjevolod Nyikolajevics SztoL jétov elvtársat a Szovjetunió felsőoktatási miniszterévé. Ugyanakkor felmentette Sz. V. Kaftanov elvtársat a Szovjet­unió felsőoktatási miniszteré­nek tisztsége alól és más be­osztásba helyezte. HÍREK r , A NÉPI DEMOKRÁCIÁKBÓL ALBANIA Felépült az évi 20 millió méter s ővelei gi ártó tiranai lexiilkombi- tini, épül a Selitai vizierőmű. A népi dsmokratiikus Albániában több új építkezésen dolgoznak, ezek közül a legfontosabb: a fcexbilkom- blnát és a Selitai vizierőmű. A lexttl’.kombinát építkezés: mun­kálatait lényegében már befejezték és megkezdik a kombinát felszere­lését a Szovjetunióból érkező gépi berendezésekkel. A kombinátban kü­lön iskola nyílt szakmunkások ki­képzésére. A kombinát évente 20 millió méter gyapotszövetet gyárt majd. A vizierőmű Tiranától keletre lévő Seirlta falu mellett épül. A vizierőmű építése a kegyes vidéken mintegy 7 km alagút fúrását, cső­vezetékek lefektetését, sziklák áttö­rését tette szükségessé. A textilkomfoinátot atz albán dol­gozók hatalmas lelkesedéssel I. V­ti januári toló vigaszdíja felosztásra került 136,976 Ft Azonos jeligével vagy névvel benyújtott 10 és ennél keve­sebb sorozatra sorozatonként 499 Ft, tíznél több sorozatra sorozatonként 340 Ft /igasz- díj nyeremény esett Sztálinról- a selitai vizierőmüvet pedig V. I. Leninről nevezték el. LENGYELORSZÁG A hatéves terv második éve áj és nagy feladatok elé állítja a len­gyel mezőgazdaság dolgozóit. Növel­ni kell mind a kenyérgabona, mind az ipari növények, mind a burgo­nya vetésterületét. 9 millió 267 ezer hektárt munkálnak meg a tavasz- szal. A kormány 934 ezer 446 tonna műtrágyát bocsát a dolgozó paraszt­ság rendelkezésére. Máris az elosztó hálózat raktáraiban van 95 ezer ton­na minőségi vetőmag és 110 ezer tonna vetőburgonya. A szerződéses gazdálkodás száméra jelentős meny- nyiségű vetőmagot tartalékoltak. A tavaszi munkálatok biztosítása ér­dekében a gépállomásokat és az ál­lami gazdaságokat kellő mennyiségű gépalkatrésszel és szerszámokkal látják el. BULGÁRIA A .,Vitímin‘,-gvőr dolgozói az el­múlt évben nagy termelési sikere­ket értek el. A gyár évi tervét 84 százalékkal túlteljesítette. Felhasz­nálva a szovjet tapasztalatokat, a munkások növelték a termelékeny­séget és a gyártmányok minőségét. Az észszorűsitések segítségével a dolgozók igen nagy megtakarításo­kat értek ei. G. Bojadz&iev és I. Nenov újításai 100 millió leva meg­takarítást jelentettek. Hasonló nagy megtakarítást ért el a gyár számos más dolgozója is. A gyár dolgozói ez év elején megfogadták, hogy míg nagyobb lendülettel fognak dolgozni az 1951 es terv tejesíté­séért. fiz egész náp nevében mondom: a Rémeteknek elször egymással kell tárgyalniuk — jelentette hi Groteivohl eivtárs negyedmillió liallgaló clöii>, egy tlrextlai nagygyűlésen Február 13-án volt hat esztendeje annak, hogy az angol-amerikai bom­bázók elpusztították Drezdát. A Kari Marx-téren ebből az alkalom­ból rendezett tömeggyú.ésen a vá­ros 250.000 lakosa adott kifejezést törhetetlen - békeakaratának. A gyűlést Ernst Lohagen, a Nem­zeti 1-ront tartományi "bizottságá­nak einöke nyitotta meg. Tolmá­csolta Szász&rözág lakosságának elszán! akaratát, hogy az egységért és a békéért vívott harcában meg- keltőzl erőfeszítéseit cs elmélyíti a Szovjetunióval való barátságot. Ezután Otto Grotewohl c*vtárs3 miniszterelnök mondott beszédet. — Drezda és a világ ezer más városának sorsa intő példa arra, hogy az emberiség legdrágább kin- cse a béke, — jelentette k:, majd így folytatta: A bombázás-okozta pusztítás­ra a világtörténelem miiden- 1,(1 r úgy emlékszik majd, mint olyan szörnyű gaztettre, amely hadászati szempontból teljesen indokolatlan volt. A szövetségesek ugyaris 1945 feb­ruár 13-án és 14-én tudták, hogy az imperialista Németország ellen folytatott háború már eldőlt, de az USA imperialistái azt is tud­ták, hogy a Jaltában aláírt egyezmény értelmében Drezda a háború befejezése után a szovjet megszállási övezethez tartozik majd. A jaltai határozatokat február 12-én hozták nyilvánosságra és a követ­kező napon Drezdát ángol-amer kai bombázókötc lékek elpusztították. Eddig a nap g egyetlen bomba sem esett erre a kuitúrvárosra. A mini6zíereinök kijelentette, hogy _ a német népnek tanulnia kell Drezda, Varsó, Sztálingrád, Hi­rosima és Korea példájából. Nem szabad e’.tűrn e, hogy az ame­rikai imperialisták újra . felfegyve­rezzék Nyugat-Németországot. Grotewohl elvtárs ezután utalt arra a levélre, melyben tárgyalá­sokra hívta fel Adenauert. Hangsú­lyozta, hogy bár a Német Demo­kratikus Köztársaság kormányának ezt a kezdeményezését az egész német nép támogatta, Adenauer hetek g késlekedett a válasszal és időközben' hozzálátott a nyugatné­met haderő felállításához és a nyu­gatnémet háborús Ipar helyreállítá­sához. Adenauer v sszautasító vá­lasza bizonyítja, — folytatja a mi­niszterelnök, — hogy 5 a revans és a militarizmus politikáját foly­tatja, amely a német népet óhatat­lanul újabb katasztrófába sodorná. Adenauer elutasító válasza azt is bzonyítja, hogy képtelen a német nép nemzeti érdekeinek megvédésére, még­pedig azért, mert túlságosan szoros kapcsolatokat tart a kül­földi háborús uszítókkal. Téved azonban, ha azt hiszi, hogy a német nép megelégszk az ő nyi­latkozatával. Ellenkezőleg: az egész német poltlka kulcsproblémája to­vábbra is a remilitarizálás elleni harc lesz. A gyűlés kétszázötvenezer részt­vevője lelkes tielyesléssel fogadta a min szteretnöknek ezt a kijelentését, Grotewohl elvtárs így folytatta: Ma már a németek milliói vi­tatják meg azt a kérdést, ho­gyan lehet megakadályozni az újabb háborút német földön, a testvérháborút Németországban. — A mai napon — mondotta a m niszterelnök — borzadva emléke­zünk arra, ami ebben a városban hat év élőit történt. De borzalom­mal és undorral gondolunk arra is, amit az amerikai imperialisták most az egész világ szeme élőit Koreá­ban követnek el Ezért i: altjuk oda az amerikaiaknak ifjúságiink jelsza­vát: „Go Home!” (Menj haza!) Azt mondjuk nekik: Hagyjátok Német­országot a németeknek, Koreát a ko- rea'aknak, Amerikát az amerikaiak­nak. Az egész német nép nevében beszélek — folytatta, —■ ha mint német, azt mondom: elsősorban nem a szövetségesekkel, hanem egymással kell tárgyain"«!« a németeknek. 1 — Mi — mondotta Grotewohl elvtárs — arra törekszünk, hogy a németek egy tárgyalóasztalhoz öl­jenek. Adenauerék azzal szidalmaz­nak mnket, hogy szovjet megbí­zásból cselekszünk. Mi a német nép megbízásából cselekszünk, de és ezt han­gosan és határozottan hang­súlyozzuk, abban a reményben, hogy nyugati testvéreink ugyan­úgy gondolkodnak, mint mi — a Szovjetunió cs a szovjet né­pek barátai vagyunk! A hatalmas tömeg szűnni nem akaró tapsa közepette Grotewohl elvtárs így fejezte be nagyjelentő­ségű beszédét: Harcolunk a Szovjetunióval való barátságért, valljuk a Szovjetunó­val és á népi demokratikus, orszá­gokkal fenínartott barátságunkat. Mindazoknak, ak k a békéért har­colnak, ebben az órában baráti üd­vözletünket küldjük. A Szovjetun ó vezette nyolcszázmilliós békevilág­táborban állunk, mert nem akarjuk, hogy Németország újból halálos tűzfészek legyen. Nem akarjuk^ _a haláldivlz ókat, hanem a békés épí­tés br gátijait. A nagygyűlés résztvevői ezután felhívást, intéztek Nyugat-Német- ország lakosságához: „Ne engedjétek meg, hogy Né­metországot egy új világháborúban még szörnyűbb módon lebombáz- zák, mint Drezdát 1945 február 13-án — mondja a felhívás. — Nincs olyan halalom, anic’y meg­akadályozhatná Németország egy­ségének visszaállítását, ha 65 mil­lió német keleten és nyugaton egy­séges, Ha kezet nyújtunk egymás­nak, kiharcoljuk az egységes, de- mokrat kus, békeszerető Némc'or- szágot és hozzájárulunk a béke biz- íosí-ásához Európában.” Drezda lakossága üdvözlőtáv fa­lót intézet Sztálingrád lakosságához és a szabadságáért harcoló hős ko­reai néphez. Voro§i!ov marsall távirata Rákosi Mátyáshoz ..Rákosi Mátyás elvtársnák, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, Budapest. Szívből köszönöm a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének és önnek személyesen 70. születésnapom alkal­mából küldött baráti üdvözletüket és jókívánságaikat. K. Vorosilov“. Koreában az ellenség nagy veszteségeket szenvedett A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága közli, hogy február 12“én a néphadsereg egységei a kínai önkéntesekkel együtt Vonzsutól (Gensxiu) nyugatra fekvő körzetben ellen. támadásokat intéztek az ame­rikai és liszinmanista csapatok ellen. Az ellenség nagy vesztesége­ket szenvedett. Az amerikai 7. hadosztály ötszáz katonáját és tisztjét bekerítették. A harcok során foglyul ejtették az ame­rikai 2. hadoszály több, mint száz katonáját és tisztjét, va­lamint Li Szin-Man 8. hadosz­tályának több, mint ezer kato­náját és tisztjét. Zsákmányul ejtettek kétszáz gépkocsit, több, mint húsz tábori 1 öveget és sok egyéb felszerelést, valamint lö­szért. 1 Henzon (Odzio) irányában a népi hadsereg egységei február 2-től 6-ig ellentámadások során 'jelentékeny sikereket értek el. A francia nliyls vá!asztó;ogi hizaltsága leszavazta a kormányt Ä nemzetgyűlés választójogi bizottsága elvetette Guy Mol- let államminiszternek a válasz­tási „reformra'’ irányuló ter­vezetét,. amelyet a miniszterta­nács az elmúlt héten fogadott el. A szavazatarány 25:18 volt, amikor a kétfordulós szavazás elvéről volt szó. A pártok „tö­mörítésének'' elvét a bizottság 23:20 szavazat ellenében utasí­totta el. A nemzetgyűlés egyébként február 22-én veszi tárgyalás alá a választási „reformot“, amelynek valódi célja, a Kom­munista Párt képviseletének csökkentése. A moszkvai Szlálin-atilósyár énekkara A Szovjetunió üzemeiben élénk kultúrélet folyik. A képen a moszkvai, „Sztálin“ autógyár dolgozóinak énekkarát látjuk, amint a gyár kultúrpalotájában ad hangversenyt. Az ének­kar, mrty 1949-ben a Világifjúsági Találkozó alkalmával Bu­dapesten is szerepelt, azóta saáinos újabb «kert ért el* 1951- FEBRUAR 15. CSÜTÖRTÖK n gélynyujtási szerződés aláírásá­nak első évfordulója alkalma- bői. A. Visinszkij.

Next

/
Oldalképek
Tartalom