Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-13 / 36. szám

1331 FEBHUAR 13, KEDD 1

6

Előadások

a nemivel közti kérdésekről

Pártunk Politücai Bizottságának határozata az agálóciós munka pofig- javításáról az 1. pont. alatt Síögezi te: ■ Arltációnk központi feladata a párjlagság és egész do’gozó népünk fokozottabb mozgósítása az imperializmus háborús fenyegetése ellen, s h-éke védelmére. Szembe kell fordulni az ellenség erejének túlbecsülésével, de méglnkább saját erünk- a béketábor erejének lebecsülésével. Szét kell zúzni a pacifizmust, valamint az ellenséggel szemben lefegyverző, a ,,minden símin megy“ illúzióját terjesztő káros nézeteket is Ar eredmények megmutatás« mellett bátran fel kell tárni a nehézségeket és leküzdésük ú-ját. A hazaszeretet érzését kifejlesztve gyors ütemben fokozni kell a tömegek aktivitását és helytállását a termelés. a honvédelem» a belső ellen, ség elleni harc terüle-én. Érvénye- s-Lteni kell minden téren városban és falun, a termelésiben- beszolgáltatásban, adófizetés terén egyaránt az állami és irpl fegyelmet, a példamutatás. az áldozatvállalás

»jellemét. Agitációok tudatosítsa a tömegek növekvő gyűlöletét a békánkét fenyegető imperialisták ellen. növekvő sxeretetét a békénket

védő Szó v je.unió iránt, növekvő vonzalmat a haza iránt és változtassa mind ezt fejlődésünk megtgyor- s kásának hajtóerejévé."

Nép: demokráciánk eddigi politikai» gsTidasági és kulturális sikereit úgy értük el. úgy tudtunk élni a Szovjetuniótól kapott szabadsággal, hogy a harcainkat vezeíő Párt minden egyes ese l bon a dolgozók tömegeit tudta mozgósítani a kiűzött feladatok végrehajtására. A dolgozók megértették az előttünk álló feladatok jelentőségét, me gér lett ék

nemesik hazánk, de az egész békéért harcoló hatalmas tábor szempontjából.

Emlékezzünk vissza a sztálini müs-zak d adalmas napjaira, amikor a bákefábor vezérének nevében forradalmi gyorsasággal terjedt el házén k,b 3 n a termelékenység emelésének lüktető molorja- a Sztshánovmozgalom Munkásosztályunk a bélteiron: magyarországi szakaszáért érzett fe’e'.őssigét a későbbiekben is bebizonyította. Emlékezzünk a Koreai Hét napjaira, am'kor a nyiv- egyházá Oíajféldolgozó munkásai sóik más üzem dolgozóihoz hasonlóan figyelték a kis piros zászlók útját Korea térképén és mellette saját teljesítményeik felfelé ívelő grafikonját

Vájjon magi ettünk-e mindent a békéért, a koreai harcosok erősfté- séért. Megtettünk-e minden’., hogy nie gyűijanak ki a ml házaink Is — kérdezték maguktól a kemecseiek a koreai kérdésről szóló e!oldáson. Meg,ettünk-e mindent, hogy ne kerülhessenek vissza soha többé a ke- mecsei határ régi urai. Sokan válaszoltak nemmel saját maguknak erre a kérdésre, huszonkettőn tettek a gvül'ás végén fe a jár,1'ást termény- beadásuk teljesítésére és túl:eljesí- í-éfére.

Hatalmas érdeklődéssel fordulnék » tömegek a politikai kérdések felé, egyre jobban megértik azt, hogy a Politiki nem -egyesek dolga“, hanem a tömegek életbe vágó ügye. Hatalmas fejlődés mutatkozik az címűit oktatás; évűd óta a szervezett oktatásunk terlile'én, de hatalmasan fokozódtak a tömegek igényei a különböző politikai, elsősorban nemzetközi kérdések'.®; foglalkozó előadássorozatok iránt.

Nyírbátorban általában 5 —GOO an veitek részt az előadásokon és igen örtékss hozzászólások hangzottak el az előadások után. Vásárosnamény- ban 700-an hallgatták meg a koreai kérdésről szóló e'őadás*. Nyíregyházán általában 400.an hallgatták a Bolsevik Párt útja előadását és utána 19 hozzászólás hangzott el.

Ahol a pártbizottságok és párt- szervezetek megfelelően foglalkoztak az előkészítéssel, az előadás megszervezésével, ott, a fenti példákból is láthatjuk, megmutatkozott nz eredménye nemcsak a látogatottságban, a felszólalásoknál, hanem a napi feladatok, kötelességek teljesítésében is. Ennek jelentőségét nem ismerték fel egyes járási pártbizottságaink. Mátészalkán az előkészítés hiánya miatt háromszor maradt el'az előadás, Tiszalökön. ahol' szintén megfeledkeztek az előkészítésről, mindössze 9-en jelentek meg 20 án.

Természet esen az sem közömbös,

hogy kik vesznek részt ezeken az előadásokon- Helytelen lenne az, ha

csak látszat eredmény re törekednénk. A koreai kérdés fejleményeiről szóló előadást 400-an hallgatták meg Nyáregyházán, azonban, túlnyomórészt diákok. A Városi Párt- bizoíttság elmulasztótta az előkószí* tés ellenőrzését és mivel kövesen jelenlek ntég> az utolsó pillanatban az iskolák hallgatóit hívták meg. A

célunk az psdig, hogy pártfunkción árgusaink, népnevelőink mellett azok jelenjenek meg» akik más alkalommal nem hallanak róla- tehát főképpen pártonkívüli munkások, parasztok, kisemberek, akik szíve- sen cl is jönnek, ha tudomást sze- j réznek az előadásról.

Nagyon fontos, hogy minél többen részt vegyenek ezeken az előadásokon. Mindenki tisztában van azzal, hogy az amerikai méregkeverő ag- resszorok napról napra leplezetlenebből törnek egy harmadik világ- háború kirobbantására. Távol-Keleten Japánt, itt Nyugat-NédStorszá- got fegyverzik fel a tömeagyiUkolás

legmodernebb eszközeivel, a hitleri nácika', Hircxhifo, Csang-Kai Sek és Tito vérszomjas bandáit uszítanák ismét a népek békés jövőjét építő Szovjetunióra és népi demokráciákra.

Az emberek ezt látják, de nem ismeri még mindenki a feladatát. Nem magyaráztuk még meg mindenkinek, hogy mi a kötelessége, hogyan védje saját munkájával a békét. Es az ellenség nem rest azoknak »»megmagyarázni'*.

».Szembe kell fordulni az ellenség erejének túlbeoeüléeével, de még- inkább saját erőnk, a bélcetábor erejének lebecsülésével.“ Kiss elv- társ, a II. kerület egyik népnevelője a Virág utcán beszél gotett el egy dolgozó parasztcsaláddal. Meg- 1 kérdezték tele, igaz-e, hogy a koreaiak már letették a fegyvert» : hogy nem birtiak meg az amerikaiak hatalmas erejével. Kiss elviére a Szsbad Nép számaival bizonyította i be ennek az ellenkezőjét, do ez a Példa is mutatja- hogy milyen aljas eszközökkel támad az e'Jenség. Vagy nézzük a ,, minden símén megy“ elméletét. Nyáregyházén 3 Bolsevik Párt útja előadása után Seszók elvtérs kijelentette, hogy mo már ssm a Szovjetunióban, sem nálunk nem lehet szó restaurációról, vagyis a volt uralkodó osztály hatalmának vlsazaállíiásáról, már olyan erősek vagyunk.

Mindkét elmélet egyformán ve- szélyes, mindkettő az ellenséget szolgálja, hogy feleslegeinek mu- lessa, meggátolja népünk erőfeszt, lései t1 a béke megvédésének érdekében. Beszélnünk kell a Szovjetunió, a béketábor megdönthetetlen erejéről. anvi eddig is falat állított az imperialista fenevadak támadása elé, de el kell mondanunk, hogy 3 támadás további elhárítására minden erőnket mozgósítanunk ke’i. Szembe kell szállmtnk az ellenséges kártevőkkel. Is kell lepleznünk a háborús rémhírterjesBtőitset, akik tudatosan akarják megzavarni építő munkánkat.

ötéves tervünk sikerét kovácsoló üzemeinkben szeretnék megállítani a munkás karját. Gyűlölködve figyelik a kongresszusi verseny diadalmas számait, a tszcs- be belépő száz és száz családot, aki. kef kötéllel szerelnének visszahúzni az urak, a lcu'.ák igájába. Közellátásunk rendjét szeretnék megzavarni, nrponta szülik új hazugságaikat a cukor, a só, a gyufa áráról, hogy új alapot adjanak a vásárlási láznak.

A máj napon a járási székhelyeken meginduló ,.Nemzetközi kérdések“ előadássorozat újabb segítséget jelent népnevelőinknek, békebizottságainknak, a tanácstagoknak, a párttag és pártonkívüli dolgozó tömegeknek, hogy helyes szemmel látva ezeket a kérdéseket- jó élvekkel ellátva- magyarázhassák meg feladatainkat a béke \ étjeimében, hazánk erősítésében.

A nyír meggy esi alapfokú politikai iskola

uiuiikáj áról

Ifpan helyes volna, ha egyezer megvitatnák a nyírmeggy esi alap- fokú politikai iskola hallgatói Pártunk szervezed szabályzata II. részinek b) pontját, amely így hangzik: ,-A párttag kötelessége, hogy szakadatlanul fejlessze; politikai tu- dását és emelj-e műveltségi szinvo- nalát, igyekeznék elsajátítani a marxizmus-lenlnizmus tanításait." A nyírmeggyest ,-Petőfi“ tszcs alap- fokú politikai iskolájának hallgatói szorga másán járnak el a politikai iskolára. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy az elvtársnők, akiknek nincs kire hagyni otthon gyermekeiket, elhozzák őket a politikai iskolára- hogy le no maradjanak a tanulástól. Az iskolán nincs lemorzsolódás» pontos időben kéz- üődik meg és mindenki jelen van. De ez nem elegendő a jó tanulás-, hoz, mert igen komoly hiányosságok vannak a politikai iskola oktatási színvonalában. Bársony elvtárs. a politikai iskola vezetője felkészül ugyan a vita levezetésére, jegyzeteit kibővíti a helyi konkrétumokkal és a sajtóból is bedolgoz egyes cikkeket az anyagba. Bársony elviére azonban elhanyagolja a saját

maga képzését. Hivatkozik arra, hegy sok a munkája. A mi nagy vezs.őnk. Rákosi elvtárs napon, a több órát tanul, pedig nagyon sok munkája van. így fordulhatott e'.ő, hogy egyes kérdésekben maga Bársony elvtárs. a politikai iskola ve- retőjs is hibásan foglalt állást. Például Simon János elvtárs, a politikai iskola hallgatója feltette a kérdést: a proletárdiktatúrának három főfeltadaita van, a mi proletárdiktatúránk melyiket teljesítette ezek közül? Bársony elvtárs nem volt tisztában ezzel a kérdéssel és igy válaszolt meg: Én nem ismerek három funkciót a proletárdiktatúrában, csak egyet és az az, hogy a proletárdiktatúra a mindenkori

uralkodó osztály erőszakszerveze.e. Ez teljesen, helytelen. Itt a fogalmak összekeveréséről van szó. Minden propagandistának feladata olyan esetekben, ha nem látnak tisztén egy egy kérdést az, hogy forduljanak segítségért a felső pár.szer ve- ze’hez, a járási pártbizottsághoz, vagy az elméleti tanácsadóhoz, ahol a propagandisták pontos választ kapnak, a vitás elméleti kérdésekre.

Ezt káliéit volna tennie Bársony elvtársnak és kell tennie a jövőben minden propagandistának a nehe. zebb elméleti kérdések tisztázásánál.

Hiányosság mutatkozik még

« fe- yv tém hcs-íjeicnél

is. Az iskolán . ki-bejárkálás van, ami gátolja a többi elvtárs munkáját, e.vonja a figyelmet a tanulástól. A jegyzetkészítést is elhanyagolják az elvtársaik, emi színién a politikai iskola színvonalának rová- sára megy. Nagy szükség van arra. hogy a nyirmegigyesi kommunisták biztosan, tájékozódjanak az események között. Mért van erre szükség? Azért» hogy bírálatokkal s-e- gílsenek a hibák kijavításában. Ezt pedig csak a jó tanulással, a marx- izmus latinizmus elsajátításával tudják elérni. Meglátják az olyan hi- báfcat, amelyek megsértik Pár tűnik paraszIpoliitLkáját és egyben orszáj gos érdekeket is érintenek, például 1 Nagy Bála tanácsi i-kár 15 fa k-vá- ! gására adott engedélyt dokior Ma- darasi István volt főszolgabíró Auláknak, aki a múltban Gáti Ferenc szegénypúrasztot 15 nrpra csukatta be mert Gáti a fákról leszedett

szar kai észkekkel akart té időben tüzelni. Horvai kutaknak 45 fára ad- talc vágási engedélyi, pedig nincs rászorulva együk sem. Nyírmeggyesen a gépállomás ugyanakkor nem kapott fát. Elsőbbek voltak a kuiá- kek, I yennek nem szabad előfordulni egyetlen faluban sem. A kommun Isták feladata az is. hagy vigyázzanak a falu rendjére. A mátészalkai Járási Páribzoí’ság a props giond'.stáknak több segítséget , nyújtson az elméleti kérdések t>z- j t ázásánál, hogy a propagandáik | helyesen és világosan tudják megmagyarázni azokat a nehéz elmé éti kérdéseket, amelyik a hallgatók ré- széről a politikai isko'áh felve'.őd- nek. -—Itassál —

A KÖNYVKERESKEDELEM

FEJLŐDÉSE

A tambovi terület falvaiban

szakadatlanul emelkedik a kereslet a könyvek, folyóiratok és újságok iránt. A kirszanovi terület Togolukovo falujában például január hónapban több,

mint tízezer rubel értékű különböző könyvet adtak el A

területen jelenleg 44 falvai könyvüzlet működik.

N Y U S A,

(Ezt a részletet, amely Pano-' va ,-Világos pari“ című köny- véből való, állami gazdaságaink és termélő szövetkezete ink fejőnő:n.ek ajánljuk,

akik azon igy okoznék, hogy m tejhozam állandó növelésével gazdagítsák a dolgozók hazáját!)

Nyuta Srtyepán Szfyepánovics dllafgondózó lánya volt. Háború alatt

lépett be a szovhozba, amikor apja a frontra ment. Először ta.tca.Tttónö voll a borjúis! állóban, azután tanították és beállították fejőnőnek.

Ó itolt a legfiatalabb és legtapasz. talatíjwabb. Ha előfordult, hogy beleszólt az idősebb fejőnők beszélgetésébe. vem szakito'iék félbe, de

Ú9U tettek, mintha nem is hallanák; még l&slány — mii is lehetne beszélni vele. Csak tanították őí» mindenki, qJcí nem volt rest rá„Hál n?m tanultam máris eleget? — gondolta magában Nirusa. — Art hiszem, már a ti egész ludá. «Ólokat átvettem. Várjatok csak, eljön az idő, hogy az egyetemre megyek majd és mint vezető állattenyésztő jövök haza! Innokentyij Vlagyimirovicsot áthelyezik a tröszthöz, engem periig a helyébe tesznek. Majd ráncba szedlek titeket én, nem úgy min t ő,..“

Egyszer nagymerészen bement az igazgatóhoz és megkérte, adjon neki jó teheneket. Az igazgató lij ember volt. Kororztyelov Dmitri] Kor. nygjevics. Nílusának tetszett, hogy az igazgató figyelmesen meghallgatja.

— Itt, nálunk — mondta Koros“- tyelov -- az első gazdaságban az egész szarvasmarhaállomány jó.

— Jónak jó — mondta Nyusa —, de az elitrekordot mind mások kapták. Sőt még az elitet is.

— Jól van — mondta Korosztye- lov. — Majd meglátjuk, adunk valamit neked is.

Korosztyelov megfeledkezett erről a beszélgetésről, nagyon elfoglalta a vetés. De amikor egyszer elnézett a negyedik brigádhoz és Nyusa rosszaid, szomorú tekintetével találkozóit, e'.szégyelte magát, hogy megfeledkezett róla.

— Emlékszem, emlékszem! — mondta menet közben. — Te a kiegészítés miatt szóltál.

— Nem teljes a létszámom — sie- tett Nyusa a válasszal. — Három hiányzik, hogy teljes legyen.

— Majd gondolkodunk rajta — mondta Korosztyelov.

A nyár végén, felosztanák a har- , mgdik brigád egyik nyájá‘. Ebből a 1 nyájból adtak Nymának három

,,e-Ut“ osztályú tehenei, Muskat,1

Gráciát és Sztrelkáí.

&

Tíz tehén volt Nyusa kezén és Nyusa, mmcLeyt/ikről mindent szá- moniartottr Elment Ikonnyikovhoz és megkérte, mondja meg» mennyi tejet ado'i Grácia tavaly és tavalyelőtt. Ikomykov elővette Gra'cta kartotékját és pontos információt adott: az első tejelési idő xilatt 1710 kilogrammot kap.unk» a második a-laít 4402-t, azCxZ tizennégy egész hatvan- század kilogrammot naponta.

— Milyen volt a fejadagja a második tejelési időben? Milyen lókat- mányi kapott, amikor magasabb fejesre állították be?

— Általában durva és ned-vdús takarmányt adtujik neki- Most se számítson nagyon minőségi takarmányra

— Van még olajpogácsánk —- mondta Nyusa. — És azt mondják, hogy korpát is hoznak még. Grácia, pedig nagyon jó tehén, elit...

lkonnyikov felhúzta szemöldökét és hegyes ceruzájával írni kezdett, így jelezte, hogy a beszélgetést befejezte.

Nyusa gondolt egyet és elment Korossttyelovhoz.

—• Mar megint nincs rendben valami? — kérdezte Korosz'yelov. Úgy beszélt ’vele, mint felnőtt a gyermekkel. nagyon kislánynak tűnt még neki. Volt benne mégis valami, emi Koroszlyelovot meghatotta és •tiszteletet keltett benne: a lány szenvedélyes, lelkes viszonya a munkához. Most is meghatotta Nyusa izgalma és azt mondta:

— Rendben vám, szólok. Állítsd be Gráciát magasabb fejésre. majd kap minőségi takarmányt.

,.Milyen ember ez! — gondolta- magában Nyusa. — Olyan megértő mindig segítségemre jön."

Grácia, chogy Nyusa séf tette, nagyon erősen reagált az etetésre> alighogy növelték fejadagját, mindjárt fokozta a tejelés! és az első hónap végén huszonkét litert adót! naponta. Több takarmányrépát és lenolajpogácsát adtak neki,— a napi tejadag huszonkilenc. azu'án harmincegy literre ugrott. Akkor új fejadagot állítottak össze: két kiló olajpogácsát, hat kiló gabonátokat- mányt,' huszonöt kiló répát, húsz kiló krumplit és tetszés szerinti szénát. Grácia mindent megevett és aznap harmincnyolc liter tejet adót/, de kiderült, hogy túlságosan megterhelték, nem kérődzőit, elfor. dúlt az ételtől, szomorú lett. Meg. mérték és .látták, hogy negyven kilót veszített a súlyából.

— Az egész szervezet általános kimerülése — mondta Tolja.

— Túllőtt a célon — mondta Ko- rosztyelov.

Gyengíteni kellett a kosztján. A fejés hirtelen csökkent> huszonegy- huszonkét literre esett le és ennél is maradt. Huszonkét liter —- tulajdonképpen nem is rossz, de őszintén szólva Nyusa többet várt.

A houmogorka Sz-lrelkának ts nemsokára borjaznia kellett. Sztrcl- ka nagy, külsőre nem nagyon mutatós tehén volt, nagyon csendes, de szeszélyei voltak. Ha a ta .ar* mány nem volt kedvére való, nem bőgött, nem lázadozott< csak lehor- gasztotta a fejét, állt, mintha csak elgondolkoznék és a takarmányhoz nem nyúlt. Nyusa eleinte haragudott SztreVkára szeszélyei miatt és azt mondta: „Nincs miért felfújnod magad, egyél, ahogy a lobbi eszi-k!1“ De most már tapasztaltabb lett és megértette- hogy mindegyik tehén más és más bánásmódot kíván. Ve. gyük csak Gráciát: neki, Nyufának huszonkét litert ad, de ha Nyusa leváltója jön, a világért sem ad tizenkettőnél többet ... A Zvez- docska szereli, ha előbb a szomszédait fejik meg és őt utoljára hagyják. Sztrelka szereti, ha beszélgetnek vele fejés közben. Mi mindent okoskodnak ki ezek a tehenek, ki tudja azt! Mégis a kedvükben kell járni, ha az ember többel akar kap. ni főlük.

Nyusa már most előkészítette Szlrelká', hogy magasabb fejésre állítsák be; minél jobban táplált, a tehén borjazás dőlt- unnál több tejet ad majd. Csak ne akarjon túl sokat megint, ne táplálja túl a tehenet. mert könnyen elzsiroioilláinak a tejmirigyek.

Sztrellcának nem írtak elő minőségi takarmányt: golyvával, répával és silótakarmánnyal kellett e eini. Nyusa most kétszeresen vigyázott a silótakarmányra, kidobálta belőle a csomókat, megszagolta: ha jó szaga von, vagyis bor, kisütött kenyér, sül'a'.ma és kenyérkovász szagú, ekkor nyugodtan oda lehet adni a tehénnek. A polyvát így készítette: forró vízzel leforráz a él sz'öl lett bele, etetés előtt pedig apróra vágott répát keveri hozzá. A szénát egy nappal az ele és előtt sílóiakar- mánnyal borította be, hogy puhább legyen.

. -— Egész konyhát rendeztél be itt a teheneknek — mondta a leváltója; féltékenykedet!, mert Grácia Nyuzáiiak több tejet adott, mint neki.