Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)
1951-02-13 / 36. szám
!*» FEBRüAR M KIDD 4 Rendezzék a kemecseiek a nép állama iránti tartozásukat Eredmények és hibák a begyűjtés munkájában Nincs Kemecsén olyan dolgozó, aki ne ismerné népi demokráciánk ötéves tervét. Tudják» hogy az ö számukra is épül az ország, a boldogabb jövő. A felszabadulás után több, mint 1600 hold szántóföldet és 70 hold szőlőt, gyümölcsöst osztottak szét a nincstelenek közt. Haas Sándor, dr. Hibján Géza, Dobos István földbirtokosok egykori kastélyaiban több, 100 család talált otthonra. Uj mélyfúrású kutakat, kultúrházat kapott a község. A Nagyhalászba vezető útszakaszon új hidat építettek a Lónyai csatornára. Vasúti hid is épült. Tiz' zel több tanító foglalkozik a dolgozók gyerekeivel, mint a felszabadulás előtt. A nyíregyházi kollégiumokban Kemecse községből is tanul j ónébany dolgozó paraszt gyermeke díjtalanul. De az ötéves terv hátralevő éveiben is szépülni, épülni fog Kemecse. Már megkezdődött a község parkosítása. 3000 forint értékben kibővítik a közvilágítást és lehetne így sorolni tovább. Mindez azt bizonyítja, hogy az állam nem feledkezik meg Kemecse dolgcr zóiról sem .Amit ígér, becsülettel teljesíti és teljesíteni is fogja. Azonban ehhez szükséges. hogy Kemecse község dolgozó parasztsága is eleget tegyen kötelezettségének az állammal szemben. HOGYAN TETTEK ELEGET? A kenyérgabonát becsülete- sen beadják a község dolgozó parasztjai. Az új terv elmúltheti ütemtervét 306 százalékosan teljesítették. A félévi beadási terv százalékát már teljesítették. Az elmúlt félévben 200 százalékon felül teljesítette a község kenyérgabonabeadási kötelezettségét. Azonban nem példamutató a község a_ kukorica- burgonya- és szénabegyüj- tésben. A burgonya beadásának 26.8 százalékban, a kukorica beadásának 61.1 százalékban tett eleget. Még nagyobb lemaradás mutatkozik az új begyűjtési terv teljesítésében. Az elmúlt heti ütemtervet kukoricából 48 százalékosan, szénából pedig 25 százalékosan teljesítették. A félévi tervet kukoricából eddig 7 százalékban, szénából pedig 2.5 százalékban teljesítették. Ezek a számok azt mutatják, hogy a község adósa maradt az,államnak. KULÄKHANG Ha a nem teljesítőknek iesz- szük fel a kérdést, így válaszolnak: „Kevés volt a termés, nincs miből beadni1'. Nem a termésnél van a hiba. — Bemát Mihály 4 holdas dolgozó paraszt a megmondhatója. Neki egy hold kukoricája volt. azt is elporolta a jég, azért a beadási kötelezettségének 180 százalékosan tett eleget. A kevés termés miatt panaszkodó dolgozó parasztok nem a saját eszük szerint mennek. A kulákokra hallgatnak. Azok mondják, hogy „nem termett“, „sok a kivetés". Közben pedig ott van E. Pető Sándor 27 holdas kulák. Mindig sírt, hogy nincs miből adni, végül kisült, hogy nagymennyiségű takarmányt, kenyérgabonát és árpát dugott el. A kulák nem akarja, hogy parkosítsák, szépen kivilágítsák a községet. Nem akarja azt sem, he— nemesített vetőmagot kapjon a dolgozó. A kulák két kézzel huzna vissza bennünket a jobb élet útjáról, ha engednénk. Azok járnak jól. akik nem rájuk hallgatnak, hanem Pásztor András 10 holdas és Lász" ló Albert 8 holdas dolgozó parasztra, akik 100 százalékon felül teljesítették kukorica, széna és minden beadási kötelezettségüket. Pedig nekik sem volt jobb a termés, mint a község többi dolgozóinak. HIÁNYZIK a PÉLDAMUTATÁS Az a legnagyobb hiba, hogy Kemecsén nem mutatnak példát a kommunisták, a tanács tagjai. Maguk sem tettek eleget beadási kötelezettségüknek. Felvilágosító munkát sem tudnak így végezni Ha minden népnevelő, minden tanácstag eleget tesz beadási kötelezettségének, ha mindannyian felvilágosító munkát végeznek, nem marad majd el az eredmény* Járjanak nyitott szemmel, fi* gyeljék a falut. Leplezzék KI a szabotáló, áruhalmozó kul ár* kokat, mondják el a dolgozó pa< rasztoknak munkájuk erednie, nyét. A község dicsérő tábla« j ára tüntessék fel azoknak 3 dolgozó parasztoknak a neveit, akik példásan teljesítették kő* telességüket. becsülettel lerótták az állammal szemben lévői adósságukat. Hadd induljon ne, mes versengés Kemecsén is a Pártkongresszus tiszteletére abban, hogy ki teliesíti jobbár* a beadási kötelességét. A FEJŐNÖ — Nos. mit tkarsz? — kérdezte Nytisa SzlreUcát. — Miért nem eszel? Sztrelka ránézett és hozzá sem nyúlt a vályúba öntött vágott répához. — Talán egészben szeretnéd? —• kérdezte Nyusa és egy egész répát tett elé• Sztrelka szájába vette a répát és rágni kezdte. —i- Mit okoskodsz? Minden nap kitalálsz valamit, zsarnokoskodni akarsz rajtam. A negyvehha'os évet Nyusa jó mutatószámokkal fejezte be: nyolc- száznyolcvanhárom literrel fejt többet. mint ahogy a terv előírta. Ez majdnem kilenc mázsa, kilenc mázsa pedig majdnem egy tonna. Nyusa nem került az első sztahánovisiák közé ezekkel a számokkal■ mégis maga mögött hagyta néhány társát és ez az elmúlt években nem fordult elő vele. — Felnősz, Nyusa! — mondták á /«jöttök. Felnövök — válaszolta Nyuso vékony hangján.-.Igen. hit felnövök• Csak vigyázzatok. hogy túl ne nőjjek rajtatok!" * A holmogorka Sztrelka január Huszonnyolcadikén egészséges, jő súlyú borjút hozott a világra. A borjazás utáni első napokban hétnyolc liter tejet adott, ötödik nap a fejés tizenkét tAlerre ment fel. A következő napokon további emelkedés következett: tizenháromtizenhat., tizenhét, tizennyolc és fél. Sztrelkit szénával, silóban tárolt füvekkel, répával, burgonyával etették és fejadagját fokozatosén emelték. Minőségi takarmányt álig kapott. Milyen is volt ez a széna: Tiszta ids' — Sztrelocska! — mondta Nyusa; Bekisev (a szovhoz párttitkára) véletlenül ott volt, hallotta. — Segíts nekem, drágám, minden reményem fc enned van! B ekisev figyelmesen ránézett Ntfusára, nem szólt semmit, de másnap nagy> kockás papír: hozott neki. — Nálam Is van egy, ugyanilyen — mondta — minden nap be fogjuk £mi Sztrelka, tejelését- azután egy görbét hfjztmkSz'.relkgmk olajpogácsát kezdtek cdagolni. A napraforgó olajpogácsát Nyusa fölözött tejben áztatta, de a lenolajpogácsát szárazon adta. mert az beáztatva a tehén szájpadlásához ragad Sztrelka még több tejet kéz, dett adni; [izénkkéne, huszonhárom, tizenkilenc, tizenhét... Nyusa megijedt, Anatolij Ivánigt odascolod t, elrendel e, hogy hagyják el a répát, helyette adjanak lóheré:. Sztrelka gyomrával valami baj van. Azt is elrendelte, hogy kisebb adagokkal és gyakrabban etessék- Eljött Dmi'rij Kornyejevics igaz~ gató és Bekisev is, egész kis termelési értekezletet tartoltak. A végén Bekisev még Ikonnyikovot is elhozta. Ikonnyikov átnézte a fejések grafikonját és Sztrelka fejadagjait (ezeket Nyusa külön füzetben vezette) j nagy kegyesen igazat adott Bekisevnck abban, hogy érdemes volna Sztrelka táplálását indvidua- lizálni és többtermelése érdekében ■ a szovhoz rendelkezésére álló ösz- i szes takarmányfajtákat felhasználni. ! Milyen bőkezű lett! Nyusa az első | napoktól kezdve tudta• hogy Sztrelka j kamatostól meg fog fizetni minde- nért, amit r&köllcnek. Sztrelka gyorsan rendbejött, a /«• jések görbéje megint felfelé ment. Naponta négyszer kellett megfejni, azután ötször, azután hatszor. Nyusa kora hajnalban, már négy óra előtt olt volt az istállóban. Oda- készite’.te Sztrelkának a reggeli adagját: répát (Anatolij Ivánics ismét megengedte), apróra vágva és zabliszttel behintve. Ez az étel ízlett Sztrelkának. Négy órakor leült fejni. A fejés után kombinált tákar- mányt adott Sztrelkának: gabonát, amit Sztrelka különösen szeretett és után.: bőségesen megitatta. Hat órakor Nytisa már másodszor fejte Sztrelkit; ekkor szokott bejönni Bekisev a reggeli mosdástól még pirosán. .dmára hitrafésiiU, nedves hajjal. Misidig ugyanazokkal a szavakkal állított be: — Jó reggelt. Nos, hogy megy? Es beírta az előző napi fejés adatait. A szám magas volt, negyvenhez közeledett... Most már Korosztyelov Is grafikont vezetett és ugyancsak mindennap érdeklődött Nyusánál, sőt néha kétszer, háromszor naponta. Szeme vakmerő tűzzel csillogott. Mindig csak attól félt, hogy Sztrelka elveszíti étvágyát. —- Eszik? — kérdezte, ha beugrott egy percre. — Eszik! — felelte Nyusa színiért csillogó szemmel. — Azt hiszem. D mit ríj Kornyejevics, nem kell feltétlenül csak tiszta lóherét adni neki, lehetne kis sást is a változatosság kedvéért, a sást szívesen megeszi. — Rendben van, csak mondd meg, mi ke’ü — mondta Korosf könyvelés naprakész állapotát. A dolgozó parasztok így jobban eligazodnak majd tisztábban lá‘ják a szőve kezet fejlődését s ennek alapján az ellenőrzést is jobban tudják majd gyakorolni. Ez a'apo- nyújt az egyes üzemágak öná'Jó elszámolásához, de ezenkívül a tervezéshez és a terv ellenőrzéshez döntő mértékben b z ősi ja a szükséges ada. tokát. Idömegtakaríás- jelent. lehetővé teszi a könyvelők fokozott felelősségének érvényesítését. Földművesszöve keze'eink legfontosabb feladata ezen a 'éren az- hogy a nap-akísz könyvelést m né! előbb biztosítsák. Ügyvezetőink addig na adjanak írás munkái a könyvelőknek. míg ezt nem biz ositot- ték. A földműves szil vetkezet: könyvelés napraké z biztosítása érdekében január végén háromnapos értekezletet tartottak könyvelőink. Ezen az értekezleten minden könyvelő le'kesen tett ígéretet, hegy felszabadulásunk évfordulójára, ápri- l's négy.-e befelezik. Ule ve naprakész állapotba hozzák a könyvelést. Csordás Is'ván pé'dául vállalta, hogy a mérkvái'aji, valamin* a tibor- szállási szövetkezet könyvelésé: április 4-re naprakész állapotba hozza. Mtdgye i Elemér csengeri könyvelő február 24 re. Pártunk Országos Kongresszusának napjóra készül el. Ezenkívül segít 3 hátralék feldolgozásában a kom’ód ó:falusi, nagy góc! és a páiyodi föMr-űves- szüve'ke.;et könyvelőin ek Hajnal Vtnd’m’r a nyírbátori fö'd-rfives- szövetkszet körna-előjc az 1950. évi méreg elkészité'éí, váratta február 24-lg A nyíregyházi járási k nyve- lö Iroda versenyre hívta a többi könyvelőt irodák dolgozóit. A könyvelők, a br'gádok és köny vélésl irodák dolgozóinak e?ész?é. geá versenykihívása, rounkoíendife. te b'zios! ék arra. hogy felszabadulásunk ünnepére vármegyénkben biztosítva lesz a naprakész könyvelés. Fordítsanak nagyobb gondot föld művesszövetkezeteink a jelentének pontos beküldésére, mert ezen ke. résziül lehet lemérni a könyvelők versenyének állását, valamint minőség; munkájukat. Pártunk Országos Kongresszusa, mely hatalmas eseménye lesz egész dolgozó népünknek- serkentse köny- vV.őlnket é? földmüvesszövetkezeti vezető nket úi munkavá’la’ásokra, a termelés fron'ján való új győzelmekre. Anniik tudatában végezzék mun kájuka'. hogy a könyvelés naprakész állapotban tartásával is erősítik a békéért küzdők táborát Csomós Alajos eüenőrzéei «Bf. vezető flz MNDSZ asszonyok harca az iskolai lemorzsolódás ellen A buji MNDSZ szervezet asszonyai háziagitációt végezne!« az iskolai lemorzsolódás ellen. Komoly politikai felvilágosító munkát végeznek a gyermekek szüleinél. Felvilágosító munkájukon keresztül megmagyarázzák a szülőknek, hogy ma a népi demokratikus országban minden dolgozó parasztgyermek előtt nyitva áll az egyetem és főiskola kapuja. Lehetnek orvosok, mérnökök, vagy katonatisztek. Az MNDSZ asszonyok a dolgozó parasztszülők elébe tárják, hogy a múltban hiába akart volna gyermekük tanulni. Szülei nem bírták vo'na a tandíjat fizetni. A buji MNDSZ asszonyai jó munkát végeztek, melynek eredménye: a buji állami iskolában egyáltalán nincs lemorzsolódás. A naprakész szövetkezei! könyvelésért Fö'.dműve?szöv©tkezeleink Pártunk j • útmutatása a apján m-nd politikai, m nd pedig gazdaság: téren hatalmasat fejlődlek. A falusi kupecek k szorí ásával egyre jobban k'Szé’.e- j sedett a felvásárlás. Áruellátás vo- j netán fö'dmüvesszcvrikcze eink for. galma ugrásszerűen emelkedett, aminek köve kéz;ében bőségesen el tudtuk lá.ni dolgozó parasztságunkat olyan árukkal, amire szükségük volt. Földtrüvesszöve'kezetelnk e ha- talmss fej ődését azonban nem kö* vette könyvelésünk, adminisztrációnk. Ebből adódót; az. hogy nem tudtuk az ellenőrzést rendszeresen gyakorolni nem tudtuk a hibákat megelőzni. Földművesszöve'. keze. telnie ga? dóság! fej ődését tehát nagyban akadályozza a megfelelő mhűségű napr .kász könyvelés hiánya. A számvitel falada a az, hogy a j szocialista tervgazdaságban vissza- j tükrözze és ellenőrizze a gazdasági J jelenségeket, a szocialista gazdaság ; anyagi alapjainak mozgását. Fö'd- j müvesszöve keze einkbe befurako. I dott ellenségeinknek épp azért sík«, j rült hosszú ideig leplezni aljas tét- : telket, mert nem volt rendben a j könyvelés, nem látiunk ti séta képet a szövetkezet éle érői. fejlődé, sérül. Január elsejétől dönő fordulat j állt be földművesszöve.kezeteink 1 könyvelésében. M ndsn szövetkeze- j tünknél bevezettük a számlakeret es könyvelést. Könyvelő nk munkások, bői. dolgozó parasztokból és a néphez hü értelmiségiekből állnak, akik tisztába vannak azzal, hogy falun a földmű vesszővé Mrezet fejlődése döntő mér ékben hozzájárul a munkás paraszt szövetség elmélyítéséhez. Könyvelőinknél nagy hiányossá? volt eddig az. hogy elhanyagolták a politikai és szakmai továbbképzésükét. Ezért történhetett meg. hogy a könyvelés soha sem volt naprakész állapotban, így a vezetéshez a könyvelés nem szolgáltatott frise adatokat és az ellenőrzést sem tudtuk biztosítani. Ennek kiküszöbölése érdekében ideiglenesen könyvelési irodákat állítottunk fel a járások székhelyein. ' Ezeken az irodákon keresztül biztosítjuk a könyvelés naprakész állapotát, azoknak a födművesszövet- kezeieknek a részére, ahol jelenleg még nincs állandó könyve'ö. A könyvelési irodáknak káderképzés szempontjából is nagv je'cn őssge van, mert itt továbbképzik majd a fiatal kádereket s ezekből biztosítjuk az új könyvelőket. Az új ípusú számvitel bevezetője. valam'nf a könyvelési irodák felállítása következtében biztosítani tudjuk * ■ íöldműv -sszövetkeieíi tyelov- — Megmondom a vezető állattenyésztőnek. M indent előír majd, amit kérsz. Te látod jobban a dolgot. hám. hogy beszél most vele, hogy bízik benne. Beszaladt Tdnya: ..Mi újság?" A fejőnők- mielőtt munkájukra mentek, előbb Nyusához ßltek: „Többet adott?“ Nyusa röviden válaszolga'ott. Nem tetszett neki, hogy ilyen sokan járnak be hozzá. Ez nyugtalanítja a teheneket. A tehén a csöndet szereti . Apja. Sztyepán Sz yepán'cs megér ette ezt. Ott járkált az udvaron cigateítá',. sodort és sóhajtozott, de nem jö<t be. Csak este, otthon kérdezte meg. — Megy a dolog? — Megy! •— Mikor fürdetted? — Egyszer havonta szoktam sza* pánttal lemosni őket. Nem régen mostam. — Mosd meg soron kívül, hogy jobb étvágya legyen. Hogy felélénküljön. Apa j<5 tanácsadó volt. Bekisev is sok jő tanácsot adott. Külön szakkenyveket olvasott a tehenek többfejéséről. Ha valami újat olvasott, mindjárt Nyusához szaladt. ■— Köszönöm — mondta Nyusa. — Megpróbálom. — Jegyezze fel. Várjon csak, majd én feljegyzem magának— Köszönöm> megjegyzem feljegyzés nélkül isKorosztyelov és Bekisev beszélgettek. — A svájci Vita hatvankilencet adott, a szimmentáli Freja hetvenkettőt, de a világrekordot mégiscsak a holmogorka Volnyica állította fel• hetvenhét és hét tizeddel. — Még nem vagyunk a végén — mondta Korosztyelov —, még nem tudjuk, hogy hol van Sztrelka határa — L-éhat — mondta Bekisev •—* hogy már nincs is olyan messze az a határ. Nyusa a kis kémlelőnyiláson át nézte a fejőgépet, hogy milyen gyorsan folyik a tej a gumicsövön és ezt gondolta: igen,, még nem vagyunk a végén. Ki tudja? Lehet, hogy Sztrelka sem lesz rosszabb a híres Volny teánál. Bekisev pedig ott járkált mellette és Anatoli) Ivánicsoi is magával hozta. Figyelték Sztrelkit, a szivét hallgatták — vigyáztak r&,., (F olytatjúfc.)
