Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-25 / 47. szám

1981 FEBETTAB ». VA'SABKAP Éljenek a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és gépállomások dolgozói, a virágzó szocialista mezőgazdaság élenjáró harcosai! mint annyiszor a felszabadulás óta, most is nyugodtan építhet­tünk a magyar munkásosztály­ra, mely ötéves tervünk arany­alapja és biztosítéka annak, hogy a magunk elé tűzött fo­kozott munkát és áldozatot kö­vetelő új tervünket maradékta­lanul meg is tudjuk valósítani. — A kongresszusi versenybe bekapcsolódtak a falu dolgozói is. A magyar falu éppen a Kongresszusi megelőző hetek­ben kezd fokozottan áttérni a szocializmus építésére. Turkeve városunk után, melynek pa­rasztsága elsőnek lépett egysé­gesen a termelőszövetkezet útjára, sorra jelentkeztek Kar­cag, Kisújszállás és a többi vá­rosok és falvak. Alig múlik el nap, hogy Pártunk ne kapna jelentést arról, hogy új falvak, új községek alakultak át ön­ként és lelkesen szocialista köz­ségekké. A dolgozó parasztság, benne egyre fokozódó számmal a középparasztság, így adja ta­nújelét annak, hogy megfogad­ta Pártunknak, a Magyar Dol­gozók Pártjának tanácsát és saját jólétének emelésére, va­lamint népi demokráciánk erő­sítésére rálépett a közös, társas, kollektív gazdálkodás útjára. Ezzel lendületbe jött az a fo­lyamat, melynek eredményekép­pen megszűnik fejlődésünk egyik legnagyobb gátja az, hogy egyik lábunkkal az ipar­ban szocialista talajra állunk, a másik lábunk a falun, sokszáz­ezernyi, szétszórt paraszti gaz­daságokra támaszkodik. i — A szocialista építés erőtel­jes fejlődése mellett nem hall­gathatunk nehézségeinkről sem. Köztudomású, hogy hat eszten­dő óta a rossz időjárás követ­keztében még nem volt igazán jó termésünk. Különösen sú­lyos károkat okozott a tavalyi aszály s a vele járó takar­mányhiány. melynek következ­tében állataink egyrészét le­vágták, a megmaradók keve­sebb tejet, húst, zsírt szolgál­tattak. — Emiatt átmenetileg ne­hézségeink támadtak. Ezeket az átmeneti nehézségeket fokozza az, hogy a szocializmus építé­sével kapcsolatban gyorsan nőtt az iparban dolgozók töme­ge. Az elmúlt két esztendő fo­lyamán évenként majdnem ne­gyedmillióval szaporodott az ipari munkások és alkalmazot­tak száma. Budapest lakossága például, évente több. mint 50 ezerrel nőtt. Az is köztudomá­sú, hogy sokkal jobban él és sokkal több mezőgazdasági ter­ményt, élelmet fogyaszt maga a felszabadult falu is. Az ebből adódó nehézségeket fokozza az ellenség keze. a spekuláció, a szabotázs, mely a nyugati im­perialisták utasítására és su­gallatára működik. Az a n.unlia adja a !egdú«abb «yiimőle^őkct, a I eg marad« ni! ólib erc«I mény eket, amelyekért kemény áldozatokat kell hozni — A helyzet most az, hogy az őszi vetések jól átteleltek. A sek eső hat év óta először biztat azzal, hogy az idén nem lesz szárazság. Jók a legelők is. Mindez együttvéve azt jelenti, hogy ha fegyelmezetten és ön­tudatosan álljuk az átmeneti nehézségeket, akkor hamarosan magunk mögött maradnak az aszály következményei. — Az »Uenség természetesen igvekszik felnagyítani ezeket a nehézségeket. Azok, akik a sa­ját szemükben nem látják a gerendát, de a mi szemünkben észreveszik a szálkát — nem beszá'nak arról, hogv pl. Angliá­ban a húsadag heti 12 deka és ennek is egy része fagyasztott vagy szárított hús. És még ez a heti 12 deka sincs biztosítva- Ismeretes, hogy Jugoszláviában, melynek dolgozó népe egyre nagyobb ellenállást tanúsít Ti­to és aljas bandájával szemben, a szó szoros értelmében éhínség lépett fel és az Egyesült Álla­mok az áruló Tito gazdái, a háborúból visszamaradt tojás­porral. férges babbal, borsóval és egyebekkel igyekeznek ju­goszláv csatlósukat a víz fölött tartani. — Nálunk is vannak akik el­felejtik, hogv hat esztendővel ezelőtt még hazánk területének jórészét náci barbárok tartot­ták megszállva. Köztünk itt is akadnak, akik már elfelejtet­ték. hogy még alig néhány éve. milyen nehéz, megfeszített munkával dolgoztuk fel ma­gunkat a háború romjai közül és akik azt követelik, hogy első- osztályú gyorsvonaton, símán. átszállás és zökkenők nélkül vigyük őket a szocializmusba. Ezek gyakran azt a közmon­dást vallják, hogy jobb ma egv veréb, mint holnap egy tú­zok. — Mi ehhez a közmondáshoz nem tartottuk .magunkat és a holnapi túzokot nem adtuk oda a mai verébért. Ennek volt kö­szönhető. hogy olyan gyorsan helyreállítottuk hidainkat, vas. utainkat. gazdaságunkat, egész országunkat. —- Az elmúlt hat esztendő tapasztalatai azt mutatták, hogy minél fegyelmezettebben s öntudatosabban viselkedtünk a nehézségekkel szemben, an­nál hamarabb és eredménye­sebben gyűrtük le őket. A ta­pasztalat azt is mutatja, hogy az a munka adja a legdúsabb gyümölcsöket, a legmaradan­dóbb eredményeket amelyekért kemény áldozatokat kell hozni,, amelyek sok verejtéket köve­telnek. A mi dolgozó népünk tudja, hogy az olyan hatalmas teljesítmények, mint a Duna- pentelei Vasmű, az Inotai Erő­mű és a többiek csak két-há- rom év múlva kezdik ontani termelvényeiket és eredmé­nyük a maga bőségében ak­kor fog csak kibontakozni. A győzelem útját nagy sikerek és nagy nehézségek szegélye­zik. Ezt már megtanulta a mi dolgozó népünk zöme és ezért bátran, fegyelmezetten, öntuda­tosan és bizalommal vállalja a feladatokat, mert meg van győ­ződve arról, hogy helyes az út. amelyet mutatunk neki. Ezért követ bennünket és a biztos siker tudatában hoz meg ezért minden áldozatot. — Dolgozó népünk annak is tudatában van, hogy minden jövő tervünk alapja és biztosí­téka a tartós béke. Ennek adta jelét, amikor több. mint hét­millió aláírással megerősítette a stockholmi békeértekezlet ha­tározatait és ennek adja tanú­jelét, valahányszor a béke mel­lett hitet kell tenni. A mi dol­gozó népünk örömmel és hálá­val támogatja azt a szívós és következetes küzdelmet, melyet a hatalmas Szovjetunió és a nagy Sztálin a béke megvédé­sére. a nvugati imperialisták népcsaló, agresszív politikájá­nak leleplezésére folytat. Tisztelt nagygyűlés! A ma­gyar nép a béke népe. Éppen ezért annyi munkával és ve­rejtékkel megszerzett vívmá­nyainkat. hazánk független­ségét és szabadságát, jövő bé­kés fejlődését a nyugati im­perialistákkal szemben minden erővel megvédi. — A magyar dolgozó nép egy emberként helyesli és vall­ja Sztálin elvtárs szavait: ,,A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke megvédésének ügyét és végig kitartanak mellette’* 1. A béke megőrzése a magyar nép legszentebb ügye. és végig ki­tart mellette. A magyar dolgozó nép azt is tudja, hogy a, békét nem elég óhajtani, hegy a békét meg kell védeni, a békéért harcolni keil. Ez az ország, melynek bé­kéjét védjük, a dolgozók hazá­ja: Ez az ország most az öntu­datos munkásoké, parasztoké, haladó értelmiségieké, akik for­rón szeretik hazájukat. És a dolgozó nép, annak tudatában, hogy végre övé az ország, me­lyet magának épített, , el van szánva arra, hogy békéjét, sza­bad fejlődését, szocialista jobb jövőjét minden imperialista tá­madással szemben, vérét és ve­rejtékét nem kímélve megvéd­je. Mi pedig, magyar kommu­nisták, mint a múltban, úgy a jövőben is élen akarunk járni és példát akarunk mutatni ál­dozatban, fegyelemben, öntu­datban, a munka és a béke frontján mindenütt, ahol küz­deni kell azért, hogy sokat szenvedett hazánk töretlenül fejlődjön tovább, erős legyen, szabad, független boldog és virágzó. Éljen a Szovjetunió vezette sokszázmilliós béketábor! Éljen a dicső, harcokban megedzett, öntudatos magyar munkásosztály! Éljen a Magyar Dolgozók Pártjának II. Kongresszusa! Szilárdan helytállnak a békéimre magyarországi froníszakaszán Rákosi Mátyás beszéde után hosszú perceken át dübörgőit a téren a lelkes tapsvihar. „Sztálin — Rákosi!” „Harcolunk a béké­ért!” „Megvédjük a békét!” „Él­jen Mau-Ce-Tung! Éljen Kim-Ir- Szen!” — zúgták viharzó erővel a kiáltások, majd újra meg újra felharsant a lelkesítő jelszó: Éljen ! Sztálin, éljen Rákosi, éljen a [ Párt! Mintegy negyedórán át tartott a lelkes ünneplés. Budapest dol­gozói, akik eljöttek, hogy meg- hal’gas.-ák szeretett veztuük. Rá­kosi Mátyás útmutató ' e—'-’ t. meg-mogúju’ó orkánszerű lelkes éljenzéssé, tanítoiz:->ny.ságot arról hogy szilárdan helytá'Ián.k a békeharc magyarországi front- szakaszán és híven követik nagy vezérük, bölcs tanítómesterük út­mutatásait. ­Az ünnepség az Internacíonálé- val ért véget. 9 szovjet nép lelkesen ünnepelte fegyveres erői szőietéséneX 33. évfordulóját A szovjet nép forró lelkesedéssel ünnepelte fegyveres erői születésének 33. évfordulóját. A Szovjet­unió fővárosában tüzérségi diszsortüzek dördültek el. Színpomp'ás tűzijáték ragyogtatta meg a sötét februári égboltot, A dolgozók üdvözölték a Szovjetunó kimagasló diadaiainak szervezőjét és lelkesítőjét, a béke nagy zászlóvivőjét, Sztálin elvtársat. Pénteken este zsúfolásig megteltek a moszkvai klubok, színházak és ku'.túrházak. Mindenütt az ünnepeltek, a SzoVjct Hadsereg katonái és tisztjei fog'nlták et a díszhelyeket. Ünnepi diszsortüzek dördültek el pénteken a Szövetséges Köztársaságok fővárosaiban és a hős váro­sokban is. Három Éve aratott Csehszlovákiában történelmi győzelmet a népi demokrácia Három évvel ezelőtt február 20. és 25. között a csehszlovák nép töf- íénelimi győzelmet aratott a reakció felett. Ez a győzelem a csehszlovák kom- muní&ják forradalmi politikájának, Csehszio-vákia belső és külső ellen­ségei ellen folytatott következetes küzdelmének, a proletár internacio­nalizmus elveihez és a Szovjetunió- a győzelmes szocializmus országa iránti barátságnak és hűségnek volt az eredménye. 1943 június 27-én megvalósult a Kommunista Párt és a Szociáldemo­krata Párt összeolvadása a marx- izmus-lenlnizmus elmélete, ideoló­giai és szervezeti alapján. Ez bizto­sította a csehszlovák munkásosztály egységét. 1948 végére sikeresen befejezték a csehszlovák népgazdaság újjáépí­tésének és fej lesz'érének kétéves tervét. Az új ö éveo terv eredményekép­pen —— amely az 1949—53-as idő­szakot öléi fel — 1950 végére Csehszlovákia ipar: termelése 50 százalékkal emelkedett az iparban foglalkoztatott, munkások és alkal­mazottak 65 százaléka vett részt a szociálissá munkaversenyben. Gyors ütemben alakul át a falvak éléé is Csehszlovákiában. 1951 ja­nuár végére az országban már 5205 mezőgazdasági let malőszövj, kezet alakult, 7086 faluban pedig élőké* szító bizottságok működnek, ame­lyeknek feladata, hogy mielőbb lét­rehozzák a szövetkezetekét. Az ötéves terv első két éve alatt az ország mezőgazdaságának terme­lése 11 százalékkal emelkedett. 1948-ban az országban mindössze 14 főiskola volt s ezekben 8000 diák tanult. 1950—51-ben 23 főiskola mű­ködik, tanulói túlnyomó többségük, ben munkás származásúak. A tito'sta kémek ellen az utóbbi időben Csehszlovákiában lefolytatott perek az egész világ előtt leleplez­ték az imperialista háborús uszítok aljas harci módszereit. A népi de­mokratikus rendszer ereje és győz­vekedett éberség; és elhatározottsá­ga visszaveri a reakciót, bármely formában jelentkezzék is. A népi demokrácia fejlődésének minden szakaszában a Szovjetunió felbecsülhetetlen segítséget nyuj;ott és nyújt is Csehszlovákiának a szo- c'alista építés feladatainak megol­dásában. roszif V: s s zázfonond o» 1 Sztálinnak, a nagy és b " ■ vezér­nek neve a .legezere.e. név » csehszlovák nép széle? u>cégéi kö­rében. A csehszlovák nép a Szcv- je.unióval való barátságban látja önállóságának alapját, elért győzel­meinek forrását ós ragyogó jövője. nek zálogát. Klemen t Gottwald elvtárs, a Csehszlovák főtitkára. Kommunista Párt

Next

/
Oldalképek
Tartalom