Szabolcs-Szatmári Néplap, 1951. február (8. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-25 / 47. szám

4 1951 FEBRUÁR 26, VASÁRÉ AP Március 7.-én kezdődik a Magyar-Szowlet Barátság Hónapja A rádió vasárnap részietekéi közvetít Rákosi Mátyás konpsszusi beszámolójából Dolgozó népünk évről évre lelkes ünnepségekkel, a Magyar Szovjet Barátság Hónapjának megrendezésé, vei ;s elmélyíti a felszabadító szov­jet népek és a magyar nép közötti baráságot. A Magyar-Szovjet Ba­rátság Hónapja Is évről évre nagy szerű lün:e‘és a két nép összeíor- rotísága és a béke ügye mellett. A szovjet vendégek: tudósok, művé­szek és művészegyüttesek, sztahá- nov síák és kolhozparasz ok látogat­nak el hazánkba, hogy még jobban j megismertessék a szocializmust épí.ő magyar néppel a Szocialista Szovje;unió magasrendű kultúráját. A szovjet vendégek előadásai és szereplése melled magyar rendez­vények egész sora; ismeret terjesztő előadások, magyar művészek és üzemi, falus; kultúrcsopor.ok fellé­pése- sportesemények egészítik ki a bari‘sági hónap műsorai. A fő­városban és vidéken, üzemekben és falvakban kiállítások százai nyílnak meg, amelyek a kommunizmust építő Szovja.unió nagyszerű terme­lési, tudományos és művészi fejlő­dését hirde ik. Ebben az évben is lelkes örömmel készül a magyar nép a Szovjet-Magyar Bará ság Hó­napjára. amelyet március 7-én nyit meg ünnepélyesen Népköztársasá­gunk kormánya és a Magyar- Szovjet Társaság. Az o-perabázi megnyíló ünnepé'yhez hasonlóan az ország m'nde-n részében március 7—14. klzöi megnyitó ünnepsége­ket rendeznek. Á Béke Világtanácsnak egyesítenie kell a Myugratnémefország úiraielfefgyverzése elleni mozgalmat — mondotta Hja Erenburg a Béke Világtanács ülésén A Bek? Világtanács csütörtöki Clésén Yves Farge, az Elnökség tagja mondott beszédet. ires l'ur j.e rámu a bt , hogy az USA imperia­listái ahelye't. hogy a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően igyekeznének rendezni a német és japán kérdést, fokozzák a két or­szágban a gyarmatosítás,. — Figyelemreméltó, hogy a né. me ek ram'.li arizáLásónak lélektani és politikai előkészülete kéz a kéz­ben folyik a Csehszlovákia és Len­gyelország ellen Irányuló éles tá­madásokkal egy olyan séma szerint, amely pontosan ugyanaz, mint ame­lyik megelőz;« Hitler támadásának évelt — mondotta Farge a továb­biakban. Majd rámutatott, hogy Franciaországban ez év eleje óta a polgárok milliói aláírásukkal erősí­tették meg a Nyuga;-Néme;ország remik brlzálása kérdésében mon­dóit ,-nem"-et. Ha hagyjuk fölfegy­verezni Nyugat-Németországot és Japánt, növekednek a népeket lé­nyégé 5 veszélyek. Ha a Japán és Nyugat-Németor- szég lefegyverzéséért -folytatott har- ban kivívjuk a győzelmet, akkor dön ő módon elősegítjük a béke d-'adalát. Péter János, » magyar református egyház püs­pöke beszédében kijo'.en ette, hogy a magyar nép a Béke Világtanácsot a népek szabadsága, függetlensége és békéje éber őrzőjének tartja. Pé er püspök ezután Sztálin elv- társ nyilatkozatáról beszélt. — Sz álin generalisszimusz vilá­gos és mélyenjáró nyilatkozata nagyban megerősítette, békeir.ozgal- munkat — mondotta. —; A nyilat­kozó; szerte a világon megerősíti az emberekben a bllce fenntartásának reményét. Elha’ároztuk- hogy a varró határozatok végrehajtására morjóHtjuk a hithű ■ keresztények ha ÍV limesé.. Erre a célra felhasz­nú Juh a szószéket és egyházi hiva­tásán.': műiden egyéb lehetőségét. — E’.u ázásom előtt a magyaror- szág' református egyház legfőbb törvényhozó töstül«.e áldását adta a Béka Világ anácsra. — Felkérjük a Nyugat egyházi férfiai - mondotta a továbbiak­ban —. fejlesszék állásfoglalásuk­kal a békemozgalmat és akadályoz­zák msg hogy az egyház szavát kin L;u használják fel az imperia­ls á'- poliikai terveinek leplezésé­re. I-I jószándékú emberek az em­beri; lg nagy ügyének érdekében egymásra találnak, akkor a béke legyőzi a háborút — mondotta be­fejezésül Péter püspök. Ezután nagy beszédet mondott Kuo !Ho-* ro a Béke Világtanács tagja. — A kínai és koreai népnek, ame­lyet a világ valamennyi népe tá­mogat, meggyőződése — je «alerte ki Kuo Mo Z"o — hogy végleges diadalt arat és egész Koreát felsza­badítja Kuo Mo.Zso beszédében különös Fgye'me; szentelt Japán remik a- rizálósi kérdésének. Ráir.u’a'ott, hogy a? USA meg akarja hódítani Kínát de imner! saját gyengeségét és igyekszn Jnoánt útira felfegyve- iczni. Japán yheyi.:. hogy a de­mlllfartzálás ú‘ján haladna, újra fegyverkezik. A japán nép azonban szembeszáll az amerikai imperia.is- ták katonai terveivel és a kínai nép nevében javasolta, hogy a Béke Vi- lágtanáca ítélje el az ENSZ közgyű­lésének eljárását- mert az agresszió­val vádol'a a Kínai Népköztársa­ságot. Ka: no Kavnitiura japán küldött szólalt fel ezután. Elmondotta, hogy ő az első japán, aki nemzetközi értekezleten felszó­lal. Kavamura beszédének legna­gyobb részét Japán újrafelfegyver- zési folyamatának szen'el e. ame­lyet az USA makacsul folytat. Ka- vamura ezután beszámolt a japán békemozgalom sikeréről. Jósé SSprQtinihi író, spanyol küldött rövid beszédé­ben megbélyegezte a spanyolországi francoista uralmat. I /« Erenhurg szovjet Író felszólalásában rámuta­tott, hogy a háborús gyújtogatok sietnek. Korea előkészület számúk­ra. A vereség nem térítette őket észre, Készek halálba küldeni nem­eink sajá; fiataija'kat- de Európa egész Ifjúságának színe.virágát. Vasárnap- február 25.én délután 16 30 tói 19 ij a Kossuth és a Pe­tőfi rádió részie.eket közvetít Rá­kosi Mátyás elvtársnak a Magyar Dolgozók Pártja II. Kongresszusán elhangzó beszámolójából. BESSENYEI GYÖRGY Eisenhower tábornok európai út­ját és a hitleris.a háborús bűnösök szabadonbocsátását érintve, Eren- burg ezt mondotta: — Az új háborún gondolkodó amerikaiak már előkászí ettek min­dent, a mozgósí ási terveket, a ve­zérkart, az atombombákat, a kon- zervaket. külön tudó?! ókat, csak egy hiányzik: ,.a katona". Törököket, görögöké', hollandokat, franciákat, kolumbiaiakat és angolokat hurcol­tak Koreába. Ma katonákat keres­nek az oroszországi hadjárat szá­mára. Elsőosztályú ágyú tölteléke­ket akarnak vásárolni Németország­ban. — Nyugat-Németország újrafel. fegyverzése, a náci hadsereg újjá- szüle ése mélyen felháborítja a né­met dolgozókat. — Meg vagyok győződve, hogyha a megszállók megengednék, hogy megkérdezzék a lakosságot: fslállit- sák-e újra a Wehrmachtoi- vagy rte, akkor a németek 90 százaléka nemmel felelne.-— A mi magas szervünknek, a Béke ViLágíanácsnak, amely a né­pek igazi képviselőit foglalja ma­gában, egyesítenie kell a Nyugat- Néme‘ország újrafelfsgyverzése el­leni mozgalmat. A koreai néphadsereg főparancsnokságának február 23-i hadi;e!entése A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főpa­rancsnoksága február 23-i jelenté­sében közölte, hogy a néphadsereg egységei és a kínai önkéntesek a front valamennyi szakaszán, foly­tatták hadműveleteiket. A néphadsereg egységei február 22 -én Szöul térségében megsemmi- síte tek négy páncé'ost és lelőttek egy ellenséges repülőgépei. A HÉT KÖNYVEI Szikra Könyvkiadó: Sztálin: Beszámoló a SzKfbVP j Kö ponti Bízót »ágának munka­ja.ui u -tevüi. p„. (Marxtzmus-Leninlzmus kis­könyvtára, 77. sz.), 64 oldal fűz­ve 2 forint. , Kádár János: A Párt irányitó szarepe a szocializmus építésé­ben, az állami és gazdasági szer­vek irányításában. A Tanácsok­ról (MDP pártfőiskolájának elő­adásai, 10. sz.), 28 oldal, fűzve 80 fillér. 30 éves a Francia Kommunista Párt (Nemzetközi kérdések, 49. sz.), 84 oldal, fűzve 2 forint. A varsói békekongresszus, 260 oldal, fűzve 9 forint. Az amerikai Imperializmus Ideo­lógiája és politikája, 390 oldal, fűzve 12. kötve 18 forint. Szépirodalmi könyvkiadó: . Fazekas Mihály: Ludas Matyi (Szépircda’mi kiskönyvtár), 40 oldal, fűzve 2 forint. Móricz Zsigmondi Válogatott elbeszélései (Magyar klassziku­sok), 300 oldal, kötve 20 forint. Sándor Kálmán: Szégyenfa (Regény), 332 oldal, fűzve 18.50, i kötve 24 forint. Szabadság, magyar írók anto lógtája. A Magyar Do'gozó' Pártja II. Kongresszusának a magyar írók, íjiy o.aa , iüz 17.50, kötve 27.50 forint. ttj Magyar Könyvkiadó: A. Tolsztoj: Kenyér in. k' adás, 278 oldal, kötve 15.50 forint Van ilyen Párt (versantológia) 136 oldal, fűzve 10 forint. Ifjúsági könyvkiadó: Szuedi György: A forradalom katonája, verses elbeszélés, 64 ol da', fűzve 5 for'^t Fagyejev: Az ifjú gárda, 540 ol­da , nőivé 24 forint. Hős pionírok (elbeszélések), Ut törő kiskönyvtár, 64 oldal, fűzve 1.50 forint. Pantyelejcv: Bogdanov: Harcos ifjúság ^elbeszélések), Üttörö kis könyvtár, fűzve 1.50 forint. Müveit Nép Könyvkiadó: Ragyiscsev: Utazás Pétervár­ról Moszkvába, 252 oldal, fűzve 17, kötve 23 forint. Tartós Békéért a háború" gyújtogatók elten (B. Jefimov rajzai), 126 oldal, fűzve 20, kötve 30 forint. 140 évvel ezelőtt hántolták el, utolsó kívánsága szernt egyházi szertartás nélkül egy ks bihari fa­luban. Ott élte le utolsó magános éveit a felvilágosodás első nagy magyar képviselője. Mint fjú ke­rüli fe! Becsbe Mária Terézia tes­tőrei közé. Itt ismerkedett meg a haladó polgári ideológiává'.: a fran­cia filozófiával és irodalommal. Rá­döbbent hazánk elmaradottságára: fours',nk Becsben mulatnak, ma­gyarul se tutinak nemeseink, tu- dat'amil él k falusi életüket. Méltán vetnek meg bennünket az orszá­got k'zsákmányoló Habsburgok, hi­szen se irodalmunk, se tudomá­nyunk nincsen. Arra szánja az éle­tét, hogy megismerje a külföldi kultúrát s a magyart is éppen olyan magas színvonalra emelje. Hogy megmutathassa a magyarság nem „műveletlen, barbár nép’’ többó, melyet kénye-kcdvérc zsákmányol­hat ki a bécsi udvar. Az ál'aa megkezdett úton halad tovább iro­dalmunk egészen 48-:g s mind t.sz- tábban, forradalmiban bontakoznak ki majd benne azok a problémák, amelyeket Bessenyei látott meg először. Bessenye' már sürgette .egy tu­dományos akadémia fe'állítását. Az akadémia tudta vo'na megszervezni a vidék1' magányukban élő írókat 5 kritikájával névéin őket. Az akadé­mia tudta volna fejleszteni a ma­gyar nyelvet. Akkor a !a*in volt nálunk a tudomány és a törvény­kezés nyelve.1 Ö azt akarla, hogy a tudomány ne csak a lat'nul tüdő nemeseké, hanem a népé is legyen s a törvényt a szegények is értsék. Bessenyei után nyelvünk fei'esz'é- séért legnagyobb íróink fáradoztak, nyelvünk elismeréséért, hiva'alossá tételéért országgyűlésetek évt zede- kig küzdöttek a Habsburg uralko­dóval 6 laká'aival, a magyar fő- urakka! szemben. Bár Mária Terézia udvarában élt s a királynőt ezerette is, feltárta a b'rodalom {erdőségeit, ellentmon­dásait. Már első drámádban, az Agis íragédájában o’yan hős* áb­rázol, aki a nép érdekeiért szembe­száll az uralkodóval. Majd regény­ben leplezi le a politikai és társa­dalmi élet vsszásságalt. Itt is, do egyéb műveiben is sokszpr emeli fel szavát a nép érdekében. Egyik vígjátékában a műveletlen, elma­rad i v'déki nemest igyeksz'k ne­vetségessé tenni. De legélesebben a feudalizmus szentesi tője: az egyház ellen tá­madt- Szerinte el kell venni az egy­ház vagyonokat, mert „nem lehet a boldogító világi szegénységet olyannak részünkre ajánlan', k'teek a gazdagság, kincs, bu'a-ság tor­kán böfög fel." A vallás e'öi'élet, melyet azért neveltek az emberek­be, hegy legyen „vigasztalás nyo­morult sorsában” e ezzel jogos ki- vánsága:kat „másvilágra tolták és ezt a vlágot maguknak fogia'íák". A főpapok „istenük nyá'á' nyúz­ván. annak bőrivei takaróztak.'’ Le­rántja a lepte: az egyházi szertar­tások, dogmák m'r.den hiába valósá­gáról. Egyházellenességének komoly ideológia' alapja van: hosszú filo­zófiai tanulmányok után te Hasén szakított az idealizmussal s n nagy francia materialistáknak, D'derot- nak és d’Ho'bac.h-nak a köve oje léte. (Ez a materializmus természe­tesen. még nem dialektikus). Hisz abba::, hogy a v’iág meg'smerhető, a tudomány mindig előre fog halad­ni, de nem metafizikai bölcse!ke­dés:-.-I liánéin íipaszta'ás útján A gondolkozás ped'g nem Isten ado­mán'--. hanem a mozgó anyag ké­pessége. Ha végignézünk Bessenyei mű­ködésén könnyen megértjük, miért hallottunk olyan keveset róla,mert vannak kiadatlan, levéltárakból csak most előbukkanó és olyan elveszett müvei, melyekről csak a felháboro­dó t cenzori jelen 'ésekbő! tudunk. Nekünk, ak k csak néhány éve ezii- mo'.'uk fel a feudalizmus csőkévé- nyelt, becsülnünk ős szeretnünk keit az* az írót, aki — bár nemes' kor­látáitól nem tudott teljesen meg­szabadulni, — először eme'te fel szavát a feudális társadalom év a ieudá! s egyház elten. Tálos Margit. Megjelent a „Tartós Békéért, Népi Demokráciáén“ legáfabb száma A „Tartós Békéért, Népi Demo-' kráciáért” legújabb száma vezetö- hciycn közli Sztálin elvtársnak a Pravda tudósítójával folytatott ké­szé' getés teljes 6zövegét. Szí ál n elvtárs ny'la'kozatával fog'alkoz'k A népek békéjének és biztonságá­nak harci programmja’ c- vezércikk :s. Jacques Ducluc elvlárs, a Fran­cia Kommun'sta Párt ti'kára Nyu- gat-Németország újrafelíegy vérzé­sé elleni harcról és a Francia Kom­munista Párt feladatáról irt cikket. Gustav Barcs elvtárs, a Csehszlo­vák Kommun'sta Pár* t'tkárhelyet- 'ese cikkében a februári győzelem 3. évfordulójával foglalkozik. „Az irodalom és művészet barca. az új Lengyelországért” címmel y. Sokorski elvtárs, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bzott- sága póttagjának cikkét közli a lap. 70 éves William Foster elvtárs, az Amerikai Kommuns'a Párt or­szágos bizottságának elnöke. Gus Hall elvtárs, a Párt országos bi­zottságának titkára méltatja az amerikai munkásosztály k váló veze­tőjét. Albert Norden elvlárs eteké­ben az amerikai sajtóról veit ada­tok alapján megcátolhatatlanut 'be bizonyítja, hogy a háború' az an rlka monopolisták készít'k elő. lap jelentest közöl arról a rag) győzelemről amelyet a kommun s- j iák és pártonkivü'iek sztál'ni lomb- 1 ie aratott a Szovjet SzC'.eisiges isi Autonóm Köztársaságok Legfelső Tanácsa'nak válasz.ásain. A lap vé­gül bőséges tájékoztató anyagot ad K'náről, Németországra', Franc a- országról, Olaszországról, Romj- n'árói, Lengyelországról, Magyar- országról, Ausz'r'áról és más or­szágokról, valamint közli Jan Ma­rek e'vtárs „Po'ítikai jegyzete Í-” » NAPOMTA ADAGOLT, ' TU í íltlNTSÓ ELOSEGlfl A JÓ5ZÁG FEJLŐDÉSÉT fiható miudeniiU !

Next

/
Oldalképek
Tartalom