Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-17 / 267. szám

IS varsíi Békekoiigresszus tiszteiéiért „Béke műszakot“ tartottak a Vulkánban Már kedden délután izzó hangulatú, lelkes röpgyűlések színhelye volt a kisvárdci Vulkán. A bizalmik röpgyűlé- Eeket szerveztek és elhatároz­ták, hogy a Varsói Békekon­gresszus napját új eredmé­nyekkel, soha nem látott telje­sítményekkel ünnepük meg. Az öntődében Rubóczki elv­társ felajánlotta, hogy tanulói­val három mázsa vasat önt ki ezen a napon. Ez annyi teljesít­mény, mint amenyit a műhely­rész maga felajánlott. A vasöntők sem akartak el­maradni. 2500 szekrényt és 140 mázsa vas olvasztását vállal­ták ezen a napon. A lakatosoknál Soltész La­tos elvtárs 350 százalékos ered­ménnyel akarta ünnepelni ezt a napot. flz első műszak eredménye 174 százalék Mindenki boldog örömmel készült erre a napra. Nem volt késés, mindenki pontosan el­foglalta helyét. Már a vas, szerszám elő volt készítve. A műszakiak is felkészültek. — Óránként értékelik a teljesít­ményt, bemondják a mikrofon­ba, hogy ezzel segítsék a válla­lás teljesítését. Valu Károly és Papp Sándor együtt dolgozik az öntőben. Az első órában 16 szekrényt ké­szítettek el, ez 126 százalék! De tovább már könnyebb volt a munka. Lendületbe jöttek és 36 szekrényre emelték telje­sítményüket a következő órá­ban. Ez már 324 százalék. Kerekes elvtársék 320 száza­léknál tartanak 11 órakor. A Boros és Bacsó-pár eredménye 76 szekrény. Minden egyes szekrény óriási örömöt okoz. Alig néhány héttel ezelőtt még azért harcoltak, hogy elérjék a 2000 szekrényt, most pedig a 2500-ért harcolnak. 11 óra után néhány perccel megindul a vörös vasfolyam. Szalmás Ferenc olvasztó figye­li a kohót, meg-rnegpiszkálja a nyílást, hogy minél vastagabb sugárban ömöljön ki az érc. Hátamögött az újabb vasat adagolják. Két kosár koksz, egy lapát mészkő. Úiból le­ereszkedik a felvonó és ekkor a vasat adagolják. Egy, kettő, négy. hat, tíz lapát vas és fent már csikorogva fordul a felvo­nó. Szikrák pattannak, vasta­gabb sugárban tör elő a vörös folyam — mindmegannvi új eredmény, békénk, boldogsá­gunk biztosítéka. 174 százalék az első műszak eredménye. Dél van, mikor elterjed a hír: Soltész Lajos eredménye 547 százalék ! Soha ilyen százalékot még nem értek el az üzemben — még a normarendezés előtt sem. Boldogan mosolyog Sol­tész Lajos és társa is, Gönczi Miklós. Mindketten ifjúmun­kások, a béke katonái, akik együttérzésüket, harcos béke­akaratukat kiáltották oda az imperialistáknak ezzel az ered­ménnyel. Talicska-szekrényt készíte­nek. Eddig is volt már 234 szá­zaléksuk, de akkor még nem volt meg az újítás és fúrták a szekrényt. Ez sokáig tartott, mert először kilnerezlek és a kis fúrót nyomni nem gyerek­játék. Kifáradtak és a százalék nem emelkedett. — Most újítással dolgozunk — mondja Soltész Lajos —, de talán nem is annyira újítás, mint a munka egyszerűsítése — szól közbe társa. — Ma már nem kilnereznek. hanem lyu­kasztják a szekrényeket és könnyebb és gyorsabb lett munkájuk. Merítenek a parasztság küldöttei Közben az öntődében tovább folyik a munka. Ma kicsinek bizonyul a terület az öntőben, pedig nem is régen, hái-oméves tervünkben készült. Elfogytak a szekrények, el­fogyott a hely is. ahová elhe­lyezzék őket. De nem nagy baj, ezzel is megbirkóznak az öntők. Kiürítik a szekrényeket, hogy tovább emeljék a tojjesít- ményt. Miközben a vas egyre véko­nyabb fonálban csorog a ke­mencéből, megérkeznek a járás parasztküldöttei is. Eljöttek, hogy megnézzék, hogyan dol­goznak testvéreik, a munká­sok, — hogyan segítik elő mindnyájunk békeharcát. Az egész megyében híre futott, hogy itt ma békeműszakot tartanak a munkások és akik tehették, eljöttek megnézni. Itt láthatjuk Balogh István' a dögéi tszcs elnökét, Márton Andrást - Fényeslitkéről, akinek 9 hold fö’dje van. Községünk minden feles­leges burgonyáját beadja K. Márta Ferenc, G. Márta András’ és G. Gyüre Ferenc ér­keznek meg elsőknek. Szóba- elegyednek a munkásokkal és rögtön arra terelődik a szó, hogy hogyan is van ma Varsó­ban? Mindnyájuk hangjából ki- érzik, hogy szeretnének már többet tudni és gondolatban együtt küzdenek velük, az im­perialisták ellen. Ma azért vannak itt, hogy ezt közösen is megbeszéljék. Közelebb kerülnek egymáshoz a munkások és parasztok és közös akarattal határozzák el: — megvédjük békénket, hogy tovább ömölhessen a forró vas. Balogh István, a dögéi ter­melőcsoport elnöke arról be­szél. hogy vannak megátalko­dott ellenségei a békének. Az ő falujukban is most jöttek rá Vincze Gyula kulák disznósá­Négyezer fényi hallgatóság forró lelkesedéssel ünnepelte a Béke Hívei I!. Kongresszusának megnyitását a varsói Lengyei Szó Házában A Béke Hivei Világkongresz- szusa Állandó Bizottságának tag- jai szerdán á. késő éjszakai órák­ban Varsóba érkeztek. Megérke­zett Joliot-Curie professzor, az Állandó Bizottság: elnöke, a bi­zottság' a!elnökei, Kuo Mo-Zso, a Kínai Népköztársaság miniszter, elnökhelyettese, Fagyejev és Eh­renburg szovjet írók, Pietro Nen- ni, az olasz szocialista párt elnö­ke, Jozef Plojhar atya, a cseh­szlovák közegészségügyi minisz­ter, Jean Boulier, a francia béke­bizottság elnöke, Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség fő­titkára, D’Arboussier, az Állandó Bizottság alelnöke, Eugéne Cot­ton asszony, a Demokratikus Nők Világszövetségének elnöknoje, Guy de Boyssoii, a DÍVSZ elnöke, Pablo Neruda, a világhírű chilei köitó és a világ'békemozgalom va. lamennyi ismert elöharcosa. Szerda este 7 órakor érkezett meg a lengyel fővárosba a ma. gyár békeküldöttség 18 tag-ú má­sodik része. Csütörtökön este a varsói Len­gyel Szó Házának zsúfolásig telt dísztermében megnyílt a Béke Hí­vei II. Világkongresszusa. A kongresszus épületét békeőr­tüzek fénye világítja meg, ezek az őrtüzek a kongresszus tanács­kozásai alatt mindvégig jelképez­ni fogják az emberiség szabadság- és békevágyának kioithatatian iángját. ,A hatalmas, 250 m. hosz- szú díszteremben, amely 4000 sze­mély befogadására alkalmas, íö- viddel hét óra előtt a küldöttek és a vendégek között szétosztották annak a négy nyelven megjelenő lapnak az első számát, amelyet a kongresszus tiszteletére, a tanács­kozások 9 napja alatt adnak ki Varsóban. Ezenkívül a kongresz- szus ünnepi bélyegzőjével és a kongresszus tiszteletére Varsóban csütörtök délután kibocsátott bé- ' vegekkel ellátott levelezőlapokat osztogatnak a megjelentek kö­zött. A hatalmas termet a világ kü­lönböző népeinek zászlai.díszítik, a technikai felszerelés kitünően működik, az egyes szónokok be­szédét egyszerre hét nyelven for­dítják. Néhány perccel hét óra után Frederic Joliot Curie, a Béke Hí­vei Világkongresszusa Állandó Bi­zottságának elnöke lépett a szó­székre, a száztagú zenekar Cho­pin: Polonaise-t játszotta, a négy­ezer főnyi közönség felállva kö­szöntötte Joliot Curiet és a felejt­hetetlen pillanatot, a Békevil.ág- kongresszus megnyitását. Ezután Joliot Curie megkezdte megnyitó- beszédét. Az angol alsóházban Silverman munkáspárti képviselő szóbahozta gára. Vej énéi, Belinszkinél rejtette el a burgonyát, hogy ne kelljen beadni, hogy ezzel is akadályozza munkánkat. Kész a válasz is rá. Itt a munkások között, az olvadt, vörös vas előtt fogadják meg a fényeslitkeiek, —• ha haza­megyünk, elmeséljük minden­kinek, hogy ti hogyan harcol­tok a békáért és minden bur­a Békevilágkongresszus kérdését, mert — mondotta — elégtelennek tartja Chuter Ede belügyminisz- tér nyilatkozatát. Egyetlen mi­niszternek sem lehet feladata és törvényeink sem engedik meg, hogy megakadályozzunk embere­ket véleményük szabad kifejtésé­ben — hangsúlyozta. A belügymi­niszter eljárása rendkívül hátrá­nyos megvilágításba helyezi Ang­liát. Hinchingrbrooke kozervatív kép­viselő .kijelentette, hogy teljesen egyetért Silvermannal. Nevetséges dolog az emberi jogok védelméről szónokolni és ugyanakkor meg. akadályozni kii'földieket abban, hogy Anglia egyik városában a békéről beszéljenek — mondotta. Válaszában a belügyminiszter gúnyos hangon megkérdezte a Az országunkban tartózkodó szovjet sztahánovista építömunká- sok küldöttsége az elmúlt hét ele­je óta a Dunai Vasmű lakótelep építésein dolgozik és átadja mun­kamódszereit a magyar sztaha­novistáknak. A Dunai Vasmű lakótelep épít. kezésén gyűlt össze az ország minden részéből a magasépítési vállalatok 102 legjobb sztahano­vistája, köztük sok nö és ifi. — Maximenko és a többi szovjet sztahanovista fáradhatatlanul ok­tatta őket s miközben 15, egyen­ként 5—5 tagból álló brigádjaikat megismertették a szalagrendszer­’ gonyát beadunk, ami felesleg van a községben. Olajos Ernőné azt fogadja: — jobban szervezem meg ez­után a népnevelő munkát, hogy eredményesebb legyen, -—• mi majd így harcolunk hazánk megvédéséért. Lassan elhül a vas. készül­nek az új szekrények, letelik az ebédidő. Véget ér a látogatás, konzervatív képviselőtől: „odaült volna-e vitatkozni” a békeku.döt- tekkel ? Azt mondta, hogy a kon­zervatív képviselőt he sem enged­ték volna a kongresszusra. A gú­nyolódásnak nem volt sikere, njert Hindiin gfbrooke kijelentette, hogy nemcsak szándékában volt elmen- ni a sheffieldi kongresszusra, de meghívója is volt. Silverman kép* viselő ismét felszólalt és kijelen­tette, hogy a kongresszus renüe. zöi — mint az előbbiekből is meg­állapítható — szívesen láttak mindenkit, még o!yanokat is, akik esetleg ellenvéleményt mondtak volna. Ezzel szemben a munkás­párt végréhajtóbizottsága — mon­dotta — kizárással fenyegette meg minden, tagját, aki részt vett volna a kongresszuson. szerű falazás módjával, egyszerrs négy háromemeletes lakóépületen, folyt a munka. Múlt hét. végéig már 75 magyar sztahánovista sa­játította ©i módszerüket és köztük már sokan kiváló minőségi mun­kát végeznek. Az oktatásban se­gítségükre van Pozsonyi Zoltán Kossuth-díjas sztahánovista is. A brigádok edsőheti átlagos munka, teljesítménye 178 százalék volt. Maximenko elmondotta, hogy a magyar sztahanovisták igen jól dolgoznak és a szovjet munka- módszerek átvételével lényegesen elő fogják segíteni a Dunai Vas­mű gyors felépítését. de nem marad nyomtalan. Mindenki úgy érzi, hogy ma kapott valamit. Megerősödött a munkás, meggyőződött a dol­gozó paraszt, tudják, hogy együtt hatalmas az erejük és a varsói konferencia meghozza eredményét. Erőnk hatalmas — meg tudjuk védeni békén­ket. B. L India élesen tiltakozik a Bélaírikai llniéta élő hindukkal tanúsított fasiszta bánásmód ellen Az ENSZ közgyűlés külön­leges Politikai Bizottságának november 14-i ülésén a Dél­afrikai Unióban élő hindu szár­mazású személyekkel tanúsí­tott bánásmód kérdését tár­gyalták. Az indiai küldöttség nevében Pandit asszony, India washing­toni nagykövete tanúskodó té­nyeket sorolt fel arról, hogy a jelenleg mintegy 300 ezer, a Délafrikai Unióban élő hindu­val szemben megkülönbözte­tést alkalmaznak. A hindukat megfosztották parlamenti és községtanácsi képviseleti jo­guktól, nem adnak számukra j lehetőséget, hogy képesített munkásként dolgozzanak ipar- vállalatoknál, megfosztották attól a joguktól, hogy a Délaf­rikai Unió egyik tartományá­ból a másikba utazhassanak, elzárták előlük a felsőoktatási intézeteket. A Délafrikai Unió­ban élő hindukat a szó szoros értelmében megfosztották em­beri és- alapvető szabadságjo­gaiktól. — A Délafrikai Unió kormá­nya — mondotta végül Pandit asszony — azt állítja, hogy ez nem a mi ügyünk. Hitler szin­tén bejelentette a világnak: sa­ját ügye, hogy kit üldöz az or­szágban. Szovjet szüliámisták segítsége a Mmi Vasmű építőinek SZÍ100LCS-SZATMAI11 H f Javítsa meg az agitáció* mtmbát

Next

/
Oldalképek
Tartalom