Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-16 / 266. szám
J 1950 NOVEMBER It, CSÜTÖRTÖK s A 45. bérhéten Nagyhaláss tiirt as élre a gépállomások versenyében Bücfczenímiliály é§ Kölese megelőzte Csaholcot Az elmúlt héten Nagyhalász, Kölese, Büdszentmihály, Dózsa- puszta, Kisvárda és Nagykálló gépállomásai továbbra is fokozott lendülettel végezték munkájukat. Ezzel szemben lanyhulás tapasztalható a csahold, fehérgyarmati, nagydobosi, tyukodi, tiszaszalkai és az encsencsi gépállomásokon. A csahold gépállomás bár teljesítette heti tervét, azonban jóval kisebb a teljesítménye, mint a 44. bérhéten volt. A többi gépállomások még 50 százalékban se teljesítették heti tervüket. Főleg ez az oka, hogy az alközpont a 44. bérheti 116 százalékos átlagával szemben a 45. bérhéten csak 73.3 százalékot ért el. Az alközpont egyébként őszi idénytervét eddig 64.8 százalékban tel jesíiette. A gépállomások versenyében ■ nagyhalászi gépállomás tört az élre. Idénytervét ltO.l százalékban, heti tervét pedig 176 százalékban teljesítette. November 7-re ígéretükhöz hűen 100 százalékban teljesítették idénytervüket s ezért Pártunk Megyei Bizottsága dicséretben részesítette a nagyhalászi gépálloállomás lett, amely idénytervét 103.1) százalékban, heti tervét pedig 123 százalékban teljesítette. Utána következik Kölese és csak a negyedik helyet foglalja el Csaholc, az eddigi éllovas. Ötödik a tyukodi gépállomás, idénytervénck a 71.4 százalékos teljesítésével. Sokat javított az eddigi munkáján a kisvárda], dózsapusztai és a nagykállói gépállomás is. Heti tervüket mind túlteljesítették. A Balkány és Kisléta közötti párosversenyből Balkány került ki győztesen idénytervének a 70.4 százalékos teljesítésével. Elmaradtak a heti tervtcljesítés- ben a fehérgyarmati, nagydobosi, encsencsi és a tiszaszalkai gépállomások. Még 50 százalékban sem teljesítették heti tervüket. 42 traktorista teljesítette inár ÍOO százalékon felül idénytervét A brigádok versenyében továbbra is a biidszentmihályi „Dózsa” brigád áll az első helyen, idénytervének a 160.3 százalékos teljesítésével. Második a nagyhalászi „Dózsa” brigád 129 százalékos idénytervtel- jesitéssel. Az egyéni versenyben a traktoristák közül eddig negyven- ketten teljesítették őszi idénytervüket. Legjobb a nagyhalászi gépállomás traktoristája, Vitái Pál. Idénytervét 178.8 százalékban teljesítette. Utána következik Gáspár János 161 százalékkal, Kis Antal csaholci traktorista 155, Bodor Sándor büd- szentmihályi 151, Dobos Béla kölesei 145, Pap István kisvárdai 126, Vajda Imre kölesei 124, Kürtös Gusztáv, Danes László és Kozák Sándor 120 és 110—110 százalékos teljesítéssel. Teljesítette még idénytervét Nagy Pál jánkmajtisi, Cservenyák György és Jócsár Gyula vencsellöi traktorista. Az elmúlt héten legjobb eredményt ért el Pap István kisvárdai traktoros. Heti tervét 328 százalékban teljesítette. Munkácsi Mihály kölesei traktoros 228, Vitái Pál nagyhalászi traktoros 261, Petra András csaholci 205 és Simon Irén kisvárdai traktoristalány pedig 156 százalékban teljesítette heti tervét. A* encsencsi gépállomás szégyenteljes jelentése más traktoristáit. Ez a dicséret még lendületesebb, még jobb munkára serkentette a dolgozókat és éjjel-nappali üzemeltetéssel, lelkes, odaadó munkával az első helyre kerültek Szabocs-Szatmár gépállomásai versenyében. A Megyei Tanács fgy Csaholcról Nagyhalászra vitte a vándorzászlót s ünnepélyes keretek között adta át a gépállomás dolgozóinak. Második a büdszentmihályi gépAz elmúlt napokban telefonon jelentette az alközpontnak az encsencsi gépállomás, hogy nincs mit szántani, leálltak a gépek. Ez a gépállomás még ötven százalékban sem teljesítette őszi idénytervét és a helyett, hogy a traktorosok ráálltak volna a szervezésre, a dolog könnyebbik oldalát véve, bejelentették, hogy nincs mit szántani. Ebből is világosan látszik, hogy mennyire rossz az cncscrwsi gépállomásnak a tömegekkel való kapcsolata. Nem fordítottak gondot a szervezésre, az egyénileg gazdálkodók mellett még a termelőszövetkezetekkel is rossz a viszonyuk. Sok volt a gépkiesé- siik is. Hetenként átlag 400 üzemórát álltak a gépek és a főgépész az üzemzavarok kiküszöbölése helyett három napig is saját motor- kerékpárjának javításával foglalkozott. Az üzemi pártszervezet és a gépállomás vezetősége kövessen el mindent, hogy az eddigi hibák kiküszöbölésével, új szántási szerződéskötéssel behozza lemaradását. Még mindig a fehérgyarmati járás vezet a termelési szerződéskötésben Az elmúlt héten az eddiginél nagyobb lendülettel folyt megyénk területén a termelési szerződések kötése. Bár lanyhulás mutatkozik a fehérgyarmati járásban, mégis 5 áll az első helyen a járások közti versenyben. A járási terv keretének 72 százalékát leszerződlek már. Nem véletlen, hogy a fehérgyarmati járás ilyen szép eredményt #rt el a szerződéskötésben. A Növénytermeltető Vállalat dolgozóinak a járási pártbizottság, a járási és községi tanácstagok komoly segítséget nyújtanak a szerződéskötési munkában. Maguk a járási és községi tanácstagok is elsőnek szerződnek le tavaszi veteményeikre, példát mutatnak a többi dolgozóknak. Különösen jó munkát végez ezen a téren a járási tanács mező- gazdasági osztályának szövetkezeti termelési előadója. Hetenként ösz- szeülnek, kiértékelik az elmúlt hét munkáit, eredményeit s megszabják a következő heti feladatokat a termelési szerződéssel kapcsolatosan. Kezdettől fogva központi feladatnak tekintették a termelési szerződést. Ez a magyarázata annak, hogy a járás ilyen szép eredményt ért el a termelési szerződés- kötésben. Bárdi László, Lippai Gábor, a Növénytermeltető Vállalat felügyelői fáradságot nem ismerve végezték munkájukat. Szoros kapcsolatot tartottak a helyi tanácsokkal. A termelési szerződéskötési versenyben második helyen a csengőn járás áll. Tervkeretük 58 százaléka) szerződték le eddig. Az első két járás mögé szorosan felzárkózik a bak’tai és a vásárosnaményi járás- Erősen megjavította a munkáját az elmúlt héten a tiszalöki és a nyíregyházi járás is. Ezek a járások az előbbi eredményüket megháromszorozták az elmúlt héten. Leggyengébb a nagykállói, kisvárdai és a kemecsei járás. Ezekben a járásokban a földmíívesszö- vetkezeti ügyvezetők, a tanácstagok nem fordítanak olyan gondot a szerződéskötésre, ők maguk sem jnutatnak példát, főleg ez az oka az elmaradásnak. A kérsemjéni, buji, tiszadobi, tiszadadai, vasmegyeri, nagyecsedi, mátészalkai, jármi, kisari s a fehérgyarmati földművesszövetkezeti ügyvezetők nem tartanak szoros kapcsolatot a Párttal, elhanyagolják a szerződéskötési munkákat. Reszortfeladatnak tekintik a szerződéskötést, s így ők maguk sem kapcsolódnak be tevékenyen ebbe a munkába. A lesiobb községek Tiszaeszlár, Kótaj, Nyírszőlős, Sényő, Biri. Jéke, Nyírlövő, Kisléta, Gemzse., Géber jén, Csegöld, Sza- mosangyalos, Tyúkod és Porcs- alma. Ezek a községek befejezték, vagy rövidesen befejezik a szerződéskötést. Ibrányban — helyesen — versenyt indítottak egymás között a népnevelők. Gseke Mária cs Szikszai Miklós földműves&zövetké- zeti alkalmazottak Hegedűs Olga és Bata János népnevelőket hívták szerződéskötési versenyre. Versenyfelhívásukban vállalták, hogy 1Ö0 holdat fognak leszerződtetni. Cse- kéék eddig 152 kataszteri holdra szerződtettek, míg versenytársaik, Hegedűsek 112 holdra köttettek szerződést a dolgozó parasztokkal. Hasonló versenyt indítottak egymás között a fehérgyarmati, földművesszövetkezeti aktívák és a népnevelők Pál János terményfelvásárló hívta ki elsőnek versenyre Bereczki Ferenc termelési felelőst. Nagydoboson Andrási Bertalan 60 éves kisparaszt először saját maga szerződött le, aztán 5 is elindult népnevelő munkára: egy nap alatt tíz holdra köttetett termelési szerződést. Nyirderzsen Karmacsi Kálmán 6 holdas kisparaszt három és fél holdon feg szerződéses növényeket termelni. Földművesszövetkezeti aktíváink, tanácstagjaink fordítsanak nagyobb gondot a termelési szerződéskötésre, elsősorban ők maguk mutassanak példát s az eddig tapasztalt hiányosságokat kiküszöbölve, hozzák be minél előbb a lemaradást. Ne engedjék, hogy egyes dolgozó parasztok a kulákok uszályába kerüljenek, akik*azt híresztelik ma is: „ráérünk még szerződést kötni tavasszal is”. A kulákok esküdt ellenségei dolgozó népünknek, ezen a vonalon is mind fokozottabban támadnak, mindinkább meg akarják gátolni dolgozó népünk fejlődését. Leplezzék le a rémhíreket terjesztő kulákokat s jó politikai, felvilágosító munkával győzzék meg dolgozó parasztságunkat a szerződéskötés jelentőségéről. Elköltötte a termelőszövetkezeti csoport pénzét, négyévi börtönt kapott Az elmúlt napokban tárgyalta a bíróság Balogh Endre Gszavidi lakos ügyét. Az ügyészség 11 rendbeli sikkasztás és egyrend- beli csalás büntette miatt állította a büntető tanács elé. Balogh Endrét ruha vásárlással bízt ák meg a csoport tagjai, ó' azonban ruhavásárlás helyett elköltötte a pénzt. A vádlott a bűncselekmények elkövetését beismerte. A bíróság súlyosbító körülménynek tekintette, hogy Balogh Endre bűncselekményét az állam tulaj- dnnálmn lévő vagyon ellopásával követte el, s így a szocialista, szektort károsította meg. Balogh Endrét ezekért a bűncselekményekért a bíróság négyévi börtönre, ötévi hivatali és politikai jogvesztésre ítélte. Béke fiira sári nház Szerdától Szerdáig. November 15—29-ig A 30 éves szovjet filmművészet koronája Berlin efeste Mindennap négy előadás: fél 3, fél 5, fél 7, fél 9-kor Nagyobb gondot kell fordítani a mélyszántás minőségi elvégzésére! A falvainkban folyó mélyszántási verseny eredményeiről, szép sikereiről szóló hírek azt mutatják, hogy országos viszonylatban sem állunk rosz- szul az őszi mélyszántási terv teljesítésében. 1Í8 termelőszövetkezetünk és éppen hetvenhat községünk van már, ahol a dolgozó parasztok száz százalékosan elvégezték a mélyszántást és a járások közt legutolsó helyen járó nagykállói járás is teljesítette már mélyszántási tervének 64 százalékát. Megyei átlageredményünk 81 százalék, amely kielégítő és igen dicséretes lenne, ha a traktorral szántott terület sokkal nagyobb lenne az őszi mélyszántásra előirányzott terület tíz százalékánál. Mert, őszintén szólva alig szántottak taraktoraink az idei őszön nagyobb területen, mint a mélyszántást váró földek tíz százalékán. A gépi munka, a traktorok segítségének ilyen mellőzése sokat ront eredményeinken és megváltoztatja az őszi mélyszántásban elért sikerek képét. Dolgozó parasztjaink tapasztalatból tudják, mit jelent az őszi mélyszántás a tavasziak szempontjából. Tapasztalatból tudják, hogy a jól megmunkált föld megőrzi a késő őszi és téli nedvességet, elraktározza a tavaszi vetemények növekedéséhez. És minden bizonnyal cseppet sem közömbös az, hogy milyen mennyiségű az elraktározott nedvesség, milyen mértékben segíti az a tavaszi kalászosok és kapások fejlődését, növekedését. Éppen ezért nyújt segítséget a Párt és dolgozó népünk állama falvaink dolgos jfhrasztjainak, hogy az őszi mélyszántást minél nagyobb területen végezhessék traktorral, mert a traktor jobban meg tudja munkálni a földet, mélyebbről hasítja a barázdát, szinte megháromszorozódik egy-egy hold felszíne a széleshátú barázdákkal — s így nyilvánvaló, hogy a nagyobb felszín jóval több csapadékot is tud felszedni, elraktározni. Nézzük csak meg a tiszadobi példát, hogy még világosabbá váljék, miért hiba most a kevés területen való traktorszántás. Az elmúlt esztendőben, amikor a tiszadobi Táncsics termelőszövetkezet földjére kidübörögtek a gépállomás traktorai, sokan álltak a nagy darab tábla körül, a falu egyénileg dolgozó parasztjai. Legtöbbjének az volt a véleménye, hogy „nem igen lesz kifizető a traktorszántás a csoportnak.“ Amikor aztán hatvanöt mázsás átlagtermést értek el például rostkenderből — amit őszi mélyszántásba vetettek — az egyénieknek meg alig volt 12 —13 mázsa, ismét jöttek hitetlenkedve : „Hogyan csináltátok ?“ — De a traktorszántás, a jó minőségi munka mindenütt megmutatta az előnyét a tiszadobi termelőszövetkezetben, a hiánya pedig megmutatkozott az egyéni gazdálkodóknál. A traktorszántás nyomán és a gondos növényápolás után tizennyolcmázsás búzaátlaga és 16.7 mázsás rozsátlaga volt a szövetkezetnek. És ugyanakkor mi termett Kiss László — még akkor — egyénileg gazdálkodó 7 holdas dolgozó parasztnak ? A Szelepen 12 mázsa gabona egy holdon, Farkasháton meg háromholdnyi búzavetésnek a hozama — maga erősítette, hogy így volt nem volt több egy mázsa nyolcvan kilónál holdanként! Pedig neki is jobb lett volna, ha mondjuk tizennyolc mázsás a búzaátlaga, pedig ő is igyekezett, hogy magasabb termés- eredményt érjen el. Csakhát akkor még nem ismerte a traktorszántás jelentőségét többi fa- lujabeli dolgozó paraszttársával együtt. Most már felismerték mindannyian. Ezt jelenti hát a traktorszántás. Gépállomásaink egyre szaporodnak, gépparkjaink egyre nőnek s a büszke acélparipák munkája nemcsak a termelőszövetkezeteket segíti ám, hanem az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is. Népünk állama gondoskodik arról, hogy minden hold földön nagyobb terméshozamot érhessenek el dolgozó parasztjaink. Segítséget, tanácsot is ad hozzá. Dolgozó parasztjaink saját maguknak akarnának rosszat, ha a tanácsokat nem fogadják meg, a segítséget nem fogadnák el. Érthető és világos, hogy a tízszázalékos gépiszántás miért rontja le mélyszántási sikereinket. Igen kevéshelyütt használták ki dolgozó parasztjaink traktorállomásaink segítségét, igen kevéshelyütt igyekeztek azon, hogy a legjobb minőségű munkát végezzék az őszi mélyszántásban. E hiba gyökere elsősorban abban van, hogy akadályozza dolgozó parasztjaink előrehaladását, visszahúzza őket az elmaradottságba a régihez való ragaszkodás, a megszokott maradi munkamódszerekhez való szoros kapcsolat. Falusi pártszervezeteink és tömegszervezeteink, de elsősorban gépállomásaink feladata, hogy szétrombolják a maradi- ság visszahúzó kapcsait, elszakítsák a régi rosszhoz fűző szálakat. Sokhelyütt azonban a dolog kényelmesebbik oldalát fogadták el és nem foglalkoztak kellően az agitációs munkával, hogy megmagyarázták volna a gépi szántás előnyeit, a minőségi munka nagy jelentőségét. Az most a feladat, hogy a még felszántatlan területek minél nagyobb százalékán végezzenek minőségi munkát dolgozó parasztjaink, szántassanak gépállomásaink traktoraival. Az a feladat, hogv falusi agitátoraink, elsősorban gépállomásaink népnevelői világosítsák fel a dolgozó parasztokat, mit jelent a gépi munka a földnek, mit jelent a minőségi munka a következő esztendő terméshozamának növekedése, dolgozó parasztjaink, de egész népünk jólétének emelkedése szempontjából. A falusi osztályellenség, a kulákok éppen azon a frontszakaszon támadnak, ahol rést hagyunk, ahol gyengeségünket látják. Elhanyagoltuk az ági- tációt a traktorszántás mellett, nyilvánvaló, hogy ellenségeink kihasználták itt a mi hibánkat és fűt-fát hordtak össze, hazu- doztak a traktorszántás ellen, csakhogy árthassanak dolgozó parasztjainknak, egész népünknek. —- Le kell lerilezni a ku- lákhazugságokat, konkrét példákat kell állítani dolgozó parasztjaink elé áz agitációban. —- Fontos, hogy a még hátralévő időben minél jobb, minőségi munkát végezzünk az őszi mélyszántással, hogy jól rakjuk meg az alapját a tavasziak minden eddiginél jobb terméshozamának.
