Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-15 / 265. szám

4

1950 NOVEMBER 15. SZERDA

Kérjük Győré elvtársat, írjon nekünk a szovjet pionírokról...

A nyíregyháxi V. »x. iskola úttörőinek levele

l*arth írek

Az elméleti pártnapok elő. adói számára 16-án délután 3 órai kezdettel értekezlet lesz a Pártoktatás Házában központi előadóval.

*

' A nyíregyházi V. számú általához Iskola úttörői levelet írtak Győré József elvtárshoz, a Magyar Dolgozók Pártja megyei titkárához.

„Kedves Győré elvtársi

Pár héttel ezelőtt tanulmányi kiránduláson voltunk Záhonyban. Úgy éreztük, mintha a Szovjetunióban lettünk volna. Hiszen nem is vol-, tunk olyan távol. A túlsó oldalon szovjet katonák tisztelegtek. Mi nagyon boldogok voltunk. Milyen boldog lehetett akkor Győré elvtárs, amikor a Szovjetunióban volt! Szeretnénk, ha sok munkája közben egy pár levelével ismertetné szov- jetunióbe'i utazásait előttünk. Különösen a pionírok élete és munkája érdekel bennünket. Mi, magyar úttörők a szovjet pioníroktól veszünk példát. Ennek igazolására most beszámolunk eddigi munkánkról és eredményeinkről.

Az év elején nálunk is úttörőtagtoborzás volt. Iskolánk növendékeinél, 99.9 százaléka úttörő, A két VIII. osztályban mindenki az. Megválasztottuk a csapat- és rajtanácsot. A rajok és őrsök megalakulása uíán a párhuzamos osztályok tanulmányi versenyt indítottak. A

VI. osztályban megindult a Micsu- rin-kör. A pajtások Micsurin szellemében dolgoznak. A VII. és VIII. osztály megalakította a repiilő-mode- lező szakkört. Papír- é& makkgyüj- tést is rendeztünk.

Gyűjtéssel támogattuk a hős koreai kalonákat, majd pedig a dolgozók példáján mi is jegyeztünk Békekölcsönt A jobb fegyelem megszilárdítására fegyelmi-brigádot

szerveztünk. Mi nem pálcával,_ Hähern neveléssel hatunk a pajtásokra. Az úttörővezetövel és igazgató- hővel hetenként kiértékeljük a pajtások magatartását. Fontos feladatunknak tekintjük a tanulmányi szintvonal emelését s ezért alakultak meg a tanulókörök és tanulópárok. Vasárnaponként bábszínházelőadá- «okat is rendezünk.

Az elmúlt napokban avattunk fel 1B6 pajtást vörös nyakkendővel. Az (avatás szép volt és a pajtások sze- Jmei csillogtak az örömtől.

Most még a záhonyi kirándulásról szeretnénk írni. Mi úgy gondoljuk, hogy a múltkori tanulmányi kirándulásunk mindannyiunkban még [jobban elmélyítette a szovjet-magyar barátságot. Megható jelenet

'volt, amikor a Szovjet Himnusz éneklésekor a túlsó oldalon a szovjet katonák tisztelegtek. Most eszünkbe jut, hogy szép eredményeket értünk el, de vannak még hibáink. Van még fegyelmezetlen pajtás néhány, aki nem jár el rendesen a rajgyűlésekre. Ezeket a hibákat nekünk ki kell javítani, ha méltók akarunk lenni a szovjet pionírok barátságára. Mi megígérjük, hop harcolni fogunk a hibák kiküszöböléséért. Győré elvtárs levelei nagyban segítenek majd bennünket. Szeretnénk, ha Győré elvtárs eddig végzett munkánkat elbírálná. Szeretnénk iránymutatást kapni: hogyan dolgozzunk a továbbiakban s mi az a hiba, amelyet ki kell küszöbölni. Kérjük, hogy ha sok munkája közben egy kis ideje van, írjon nekünk a szovjet pionírok életéről és munkájáról. Leveleit előre köszönjük. Ha pedig úgy gondolja, hogy megérdemeljük a látogatást, szeretettel fogjuk fogadni.

A dolgozó népért, a hazáért Rákosi pajtással előre!

Lázárcsik Ágota

csap. lan. elnök.

Pazonyi Klára

csap. tan. elnök h.

*

Győré József elvtárs örömmel olvasta az úttörők levelét és úgy_ határozott, hogv rövidesen személyesen látogat eí hozzájuk. Ezen a látogatáson sokat fog beszélni a szoy- jet pionírok életéről és munkájáról.

Az Alkaloida Vegyészeti gyár kommunista do’gozólból alakúit az „Októberi Forradalom“ nevű középfokú politikai iskola. A sikeres haladás érdekében az iskola hallgatói versenyt indítottak.

Versenyt indítottak ez iskolák között q következő versenypon'okkal a tisze'öki járás terüle'én:

1. az előadások pontos megtartása.

2. a jegyzetek pontos elkészítése. I

A középfokú káderképzőtan- folyam hallgatói számára 18-án délelőtt 9 órai kezdettel tanköri foglalkozás lesz. A vidéki elv- társak a tanköri foglalkozást a járási székhelyeken, a nyíregyháziak a Pártoktaíás Házában tartják meg.

*

19-én, vasárnap délelőtt a járási székhelyeken propagandista szemináriumok vannak az alapfokú és középfokú politikai iskolák vezetői részére. A középfokú propagandista szemináriumok ' szemináriumi anyaga : Lenini-sztálini tanítás a Pártról. Előadás : A pártépítés elvi és gyakorlati kérdései, A szemináriumok használják fel a pótútmutatót, amely irányelveket ad Rákosi elvtárs beszédének feldolgozásához.

Alapfokon szeminárium : Az ember származása, előadás: Hogyan éltek dolgozóink a

Horihy-fasizmus éveiben ?

*

Felhívjuk a nyíregyházi üzemi és területi pártszervezetek figyelmét, hogy IG-án, csütör. tökön a szokott időpontban minden egyes helyen népnevelő és pártmunkás értekezletet tartunk.

3. az iskola lemorzsolódás nélküli látogatása.

4. az iskola faliújságján hetenként fiss cikkek jelennek meg.

Ezekkel a versenypontokkal indultak harcba az elméleti képzés fo- kozásásért az Alkaloida Vegyészeti gyár do'gozói már az első előadáson.

Tárnái Gyula ,-Alkaloida“ levelezője.

Versenyt indítottak

az Alkaloida dolgozói a politikai iskolák között

A káderképző tanfolyamokról

A „Marxizmus-leninizmus kérdései” tanfolyamok az idén középes felsőfokú káderképző tanfolyamokként folytatódtak s ezekbe Pártunk bevonta azokat a fejlö- désképes munkásokat és dolgozó -parasztokat is, akik ugyan még nem vezető, illetve középkáderek, azonban éppen a tanulás adta fejlődés teszi őket képessé a vezetésre. A tanfolyamoknak az a célja, hogy a hallgatókat tovább képezze pártiskolán kívüli oktatással. Hogyan oldja meg ezt a feladatot a tanfolyam ? Egy-egy feldolgozott témánál egyszer tankört csoportértekezletre jönnek ösz- sze a hallgatók s ezeken a tanköri foglalkozásokon megbeszélik a tanulás közben felmerült legfontosabb Ideológiai és módszertani kérdéseket. A tankörök sikerét nagyban e’ömozdítja az, ha a hallgatók tanulás közben a számukra érthetetlen, tisztázatlan kérdéseket feljegyzik hogy azokat felvethessék a tanköri csoportértekezleten. Ugyanakkor a tisztázatlan kérdésekkel feltétlenül forduljanak a Pártoktatás Háza elméleti tanácsadója felé. Tanköri megbeszé’éseket minden egyes témánál félnapos konferencia követ.

Járási Pártbizottságainknak legyen gondja arra, Hogy a tanfolyamok hallgatói közé menetköz, ben is osszanak be arra érdemes és fejlett elvtársakat. Le kell küzdeniük a Járási Pártbizottságoknak az elvtársak fejlettsége iránti bizalmatlanságot, amely egynéhány helyen megnyilvánul. Általában az a jelenség mutatkozik, hogy a politikai Iskolák mellett a káderképzö 'tanfolyamokat elhanyagolják pártbizottságaink. A JB-k tegyék az oktatási bizottságok fontos feladatává a tanfolyam ellenőrzését. Személyes felelőst kell kijelölni az oktatási bizottságokon belül, aki figyelemmel kíséri a tanfolyamon résztvevő elvtársak fejlődését. A hanyagság és nemtörődömség különösen a csengerl és bakta'órántházi Járási Pártbizottságoknál nyilvánul meg. Ezek a pártbizottságok háromhetes késéssel osztották ki a hallgatók számára a tanulás anyagát. Xg:y liárom hét alatt ebben a két járásban hatheti anyatanulás alaposságának rovásárai megy ez a hanyagság.

A káderképzö tanfolyamoknak egyik formája az úgynevezett önálló tanulás, önálló tanulóknak lettek beosztva azok a közép vagy felsőfokú káderképző szivonalon tanulók, akiknek már nagyobb tapasztalatuk van a tanulásban s képesek önállóan is elsajátítani az anyagot. Ezek a hallgatók negyedéves munkatervet készítenek s e szerint a munkaterv szerint készülnek napról-napra, hétröl- hétre. Az önálló tanulók segítségére és ellenőrzésére nagyobb fej. lettséggel rendelkező konzultánsok vannak beosztva, akik témán, ként legalább egyszer megbeszélést tartanak csoportjukkal, s ellenőrzik a tanulást. Az önálló tanulók rendszeresen résztvesznek a közép- és felsökáder oktatásban résztvevők számára rendezett nyilvános koizultációkon, a Pártoktatás Háza előadásain. Negyed, évenként írásbeli dolgozatot készítenek s azt csoportvltán megtárgyalják.

Az önálló tanulás megszervezése terén lemaradás tapasztalható. Eddig csupán a nyíregyházi városi, a nagykállói és vásárosnamé- nyi járási pártbizottságok osztották be az önálló tanulókat. Szükséges, hogy állandóan növeljük az önálló tanulók számát, egyre több és több elvtársat vonjunk be az önálló tanulási formába.----------O---------A téglaipar teljesítette 1950 évi gyártási tervét

A téglaipar október 31-i záró adatok szerint 1950. évi eredeti gyártási tervét 120 százalékra, az újonnan megindított gyárak termelésének figyelembevételével kiegészített tervét 110.1 százalékra, 1950. évi felemelt tervét eddig 181.7 százalékra teljesítette.

A teljesítése úgy vált lehetővé, hogy a gépipar ötéves tervünknek első évében már szagot kell átvenni. Nyilvánvalóan a

mos új gépegységgel erősödött.

(Sztálin előtárj meg visu! éqeti Joa/tőo acélöntői

Készlet a „Berlin eleste“ c. filmregényből

A ,-Berlin eleste“ című nagyszerű szovjet film egyik főszereplője Ivanov. a sztahanovista acé'ön ő. Sztálin elvtárs Ioanovot vendégül látta.

Az asztalnál Sztálin. Molctov. Berlin, Zsdanov elvtársak és Ivanov. Minden fogás az asztalon van. Senki sem szolgál fel. Mindenki sóját maga választja ki, amihez kedve ven

Ivanov, nehogy valami ostobaságot kövessen el. csak kenyeret töm magába. Sztálin hozzáfordul:

— Ha a vendég nem eszik, az sértő a házigazdára. Kóstolja meg ezt és Alekszej tányérjára halat rak és bort önt poharába.

— Az ön egészségére Sztálin elv- társ — szól Alekszej.

— Az én egészségemre gyakran isznak — mondja Sztálin — Igyunk csak az On egészségére, az On új sikereire . ..

Valamennyien isznak.

Bérije, újra megtölti a poharakat és Zsdínovra kacsintva, mintegy mellékesen megjegyzi:

— Az 6 gyáruk csk Ivanovra akaszkodik, egyébként általában jelenték.’elenül dolgozik .

— A mi gyárunk? — Ivanov nem vette észre a tréfát. Izgatottan le. hajtja a pohár bort és méltóságteljesen felel: — Nem, nem hiába tüntettek ki bennünket érdemrenddel Barija elvíárs. A ml gyárunk erős, bátor, népünk kitartó, messzire előre lát...

Megszólal Sztálin:

— A gyárukkal nincs is baj, csak a vezetés marad el... ig>az-e?

Ivanov tagadóan rázza a fejét.

—• Nem! Olyan igazgatót, mint a mi Hmelnyickmk, az egész országban keresni kell — szól meggyőződéssel — jő acélt termelünk, ilyet senki sem gyárt. Úgy is nevezzük:

Hmelnyickij.acél. — Aztán újra i szik.

Molotov megkérdi:

— Acélt sokat gyártanál:, de nem mindenki vet számot ve.e, mire való és mennyi kell belőle az országnak . .. Mit gondol a nép arra felé a háborúról?

Ivgnov válaszol:

— Azt gondolják, hogy közeledik, egyre közelebb morajlik ...

— A jövő háborúban mindent az acél dönt ei — jegyzi meg Molotov.

Ivanov így vá'aszol:

— így is van, Vjacseszláv Miháj- lovics, de egyedül az acél semmi. Gazda kell neki. Katona nélkül az acél is csak lom.

Szíá'in válaszol:

— Természetesen, a legfontosabbak az emberek... a háború kimenetelét ők döntik el, de minél bő. ségesebben szereltük fel a katonát, minél erősebb a technikai felszere, lése. annál könnyebb számára a győ- ze’em,

Ivanov megjegyzi:

— Az acélunk, Sztálin elvtárs, jó de még jobb lesz. Én most új gyártmányú acélt termeltem, de a mi öreg Jermilov acélöntőnk alighanem fölém kerekedik egy-két hónap múlva. Még jobb acélt önt majd. Aztán meg másvalaki kerekedi k f olibénk .. .

Zsdánov megkérdi:

— És megadják magukat?

Sztálin megjegyzi:

— Természetesen, megadják. Meg. nyugodni az eredményeken és kész.

— En . . az eredményeken? ... — kérdi Ivanov, most már sokkal bátrabban és határozott mozdulattal egyszerre két pohárba is önt magának bort. — Acélt olvasztani, elvtársak ehhez ésszel ke1! dolgozni — magyarázza. Lehet, hogy önöknek úgy jelentik, hogy cszongya, az összetétel megvan, az eljárási utasítást megadják, pont, csináljátok.

Hát nem így van? — kérdi Sztálin.

— Nem egészen így — felel Ivanov és eltolja magától a tányérokat, késeket, villákat, hogy szabadabb legyen a keze_ — Az acél olyan, mintha élne, Sztálin elviárs. Min. dent jól előkészítve, az ember mindent a technológiai eljárás szerint csinál, aztán megnézi: és mégis selejt. .. Mi a lényeg? A lényeg az, én megmondom, hogy az acél helyesen és jól olvadjon fel. Lehet, hogy az anyák nem szühk úgy gyerekeiket, mint én az acélt így van ez!... Járkál az ember a kohó körül. a lelke is remeg, minden kis gondolata odabenn jár, a kemencében, mintha ő maga is ott égne a tűzben,

Ivanov megáll.

— Meséljen, meséljen — mondja Sztálin elvtárs és igyekszik Ivanov- hoz tolni tányérját, de az határozottan félretolja, mert felülkerekedett rajta a hirtelen támadt ékesszólás.

— Amikor pedig az öntés kész, a fémre nézek és azonnal tudom, sike. rült-e vagy sem. Olyankor az ember apját-anyját e'-felejti. Ha pedig sikerül, akkora öröm fogja el, hogy semmi sem számit, énekelni támad kedve az embernek... ,.Eh. te. Ványai" — gyújt rá váratlanul és el"

akad. — Bocsásson meg Sztálin elv. társ. a gyár jutott eszembe, és szeretek énekelni, miközben dolgozom ...

— Énekeljen csak — ajánlja Zsda- nov — Valahogy nem jut eszembe ez a nóta.

— Szép nóta ez, egyszerű. Ha szabad, elénekelem. — Es dalolni kezd.

Valamennyien kísérik. Énekel Ivanov, énekel Sztálin, énekel Molotov, Berija és Zsdánov. Énekelnek, a világon mindenről megfeledkezve s szélesen, szabadon árad a dal.

Amikor befejezik az éneket, Molo. tov megkérdi:

— Nős Ivanov elvtárs?

— Közeledem hozzá — válaszol ködösen Alekszej.

— Mihez közeledik? — kérdé Sztálin.

— Ahhoz... a házassághoz közeledem, de nem akar sikerülni. Úgy- látszik nem az én acélfajtám. Segítsen, ha tud Sztálin elvtárs!

Valamennyien elmosolyodnak. Sztá. Un széttárja karjait.

— Nehéz eset! De ha valami tőlem függ, segítek. Lényegében miről van szó?

— Gyönyörűség! — szól Alekszej

előrenyujtva öklét — Es tiszta!elkíí. És okos. Csak hát agyonkinoz engem a versekkel. Egyszerre csak mondjuk, felhív telefonon: Halló! Alekszej, Aljosa,“ , Kaukázusi tájak felett egyedül..." — folytasd!

,.£rti?

Sztálin nevetve megállítja:

— Es maga?

— En, persze. nem adom meg ma. gam, amennyire tőlem telik, de ki

tud észben tartani annyi verset?

— A vers egyébként szép — mondja elgondolkozva Sztálin és összehuny oríiott szemmel halkan folytatja könyv nélkül:

,,.. .állok a magasban, a mélyre meredten,

Egy sas lebeg távol, a szárnya sem rebben...

Ott fészkel a bércen, fel onnan repül,

Folyók születését figyelhetem innen, S a völgybe göidülö szikla ha bitien ...“

Ivanov, pohárral a kezében, egészen elámuK

— Szóval szintén ezzel foglalka- zik? — csodálkozik, nem hisz a szemének és fülének, arca boldogta. lanná válik.

— Semmi baj, ne féljen a versektől. — mondja nevelve Sztálin — igyekezzék a munkában erősebbnek bizonyulni nála és akkor semmi az egész.

— Azt aztán tudok, ahogy csak kell... — mosolyodik el félénken Ivanov — Csakhát, petróleumszaga van az én munkámnak.

Bucsúzkodik . _. Hangja lágy, mozdulatai boldogok.

— Nekünk acélöntőknek hihet — mondja Sztálinnak — nem csapjuk be: minden külföldit tíz százalékkal lehagyunk! Pontosan mondom! — elindul, de rögtön visszafordul. — Ne haragudjék meg rám, Sztálin elv- társ, ha valamit nem jól mondtam!

Sztálin, Ivanov vállára teszi kezét:

— Mi hozzátartozói vagyunk, min. dent megmondhatunk magunk között. Adja át üdvözletemet az acélöntőknek! A mi kérésünk az, hogy ne csücsüljenek a b ab éraikon, ér, jenek el új sikereket... Ez fonta* a magánéletben is.