Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)
1950-11-14 / 264. szám
' 1330 NOVEMBER 1«, KEDD 5 Jugoszláv parasztok a kufákok járni a ham — magyar parasztok a boldog élet útján A Szovjetunió újabb segítséges jófajta vetőburgonyát kapunk A jugoszláv fasiszták a mezőgazdaságot is a külföldi imperialisták szolgálatába állították. A főhangadók a kulákok. Jugoszláviában nem megy ritkaságszámba a Rumi megyei helyzet, ahol a népi tanácsok, a szövetkezetek elnökei és titkárai 50 holdas kulákok. Aztán ott van a Varazsdin melletti Jalzsaba-falubeli állapot, ahol szinte az egész népi tanács kivétel nőikül kulákokból áll! A kulákok magasabb árat kapnak terményeikért, azonkívül iparcikk vásárlási utalványokban és adókedvezményekben részesülnek. Ezzel szemben a szegény- és középparasztságnak semmije sincs s szinte megszokott jelenséggé vált, hogy a szegényparasztok — akárcsak a háborúelötti Jugoszláviában — a gazdag.parasztokhoz szegődnek el munkába alacsonyabb napszánibérért, iparcikkutal vényekért, vagy egy-egy marék kukoricáért. 1 Arszo Bulatovics kispa- bőszt is ilyen községben lakott, mint Jalzsába. Kilenctagú családját hat hold föld terméséből tengette. Gyerekei közül még csak hárman tudtak segíteni a mezőgazdasági munkában, ti többiek kicsinyek voltak. 1919 őszén kissé megelégedetten ült le vacsorázni. Végigsimította gyerekei arcát: jövőre már 'jobb lesz, tudok már venni ruhái, meg cipőt is nektek, aztán ennivalónk is bővebben lesz, mint most. Aztán feleségéhez fordult: Két holdat vetünk be kalászossal• a többibe meg tavasziakat. Velőma. sunk mindenből biztosítva van. , Feleségének könnybelá- badt a szeme. Arra gondolt, hogy végre az örökös kukorica helyeit búzakenyeret adhat gyerekei szájába. Így is történt,.. volna, ha nem Tito hóhérai ural- kódúdnak Jugoszláviában. Arszo Búlatov’cs vetőmagjának több. m'nt a felét elrekvirálták. Hiába való volt a gyerekek sírása, Bulatovics rímánkodása. A terményt Amerikába vitték. Tito, mint mindenben, ebben is hűségesen teljesítette Truman óhaját_ Hideg téli éjszaka volt. A fákon ujjnyi vastagon csüngött a zúzmara. Bu. latovicsné magához szőri, tóttá legkisebbik gyerekét, hogy a pokróc alatt meg ne fázzon. Valaki megverte az ablakot. Tito rendőrei voltak, a tanács egyik kulik tagjával. — Azonnal öltözzön fel a férjed és jöjjön velünk! Elvitték Arszo Bulato- uicsot sokezer társával erdőt irtani. Már elolvadt a hó. amikor lesoványodva, az éhségtől kimerül, ten bekopogtatott az ab. lakon Bulatovics. Három hétig nyomta ezután az ágyat. Talán tovább is feküdt volna, ha a tavaszi munka nem sürgeti. Igaz, nem sokat törődött vele. mert látta, hogy nem sok értelme van munkájuknak. Úgyis elveszik tőlük a terményt. Azért mégis felkelt és munkához látott. A kapisnövényeket persze tavaszi szántásba vetette, mert ősszel nem volt ideje, meg kedve sem felszántani. Trágyát sem hordott földjére s két k’s tehén, kéjével, éppen csak, hogy megkarcolta a földet * úgy vetett el. Alig győzték kivárni, hogy megérjen a búza, hogy legalább egy hónap. ra váltsák fel a kukorica kenyeret Naponta jártak ki a mezőre, figyelték nem ért-e meg. Csak egy hold őszi vetésük volt, mert a vetőmag félét el- rekvhálták az őszön s ezen a holden bizony még a félévi fejadag sem termett meg a vetőmagon kívül. De ennek is örültek Arszoék. örömük azonban nem sokáig tarthatott, mert csépiéi után ismét elvitték Tito pribékjei bú. zatermésük je’ét. S Arszot újra elhurcolják. .. ezúttal katonának. — Ne sírjatok —- biztatta buc-ázáskor családját, most már tudom, hogy ki ellen kell harcolni! Munkaérdemrenddel tüntették ki Kuni Gyula termelőszövetkezeti elnököt Sokat törte a fejét Kuni Gyula, a nagyhalászi „Dózsa” termelőszövetkezet elnöke, hogy hogyan lehetne egy holdon az eddiginél jóval magasabb termésátlagot elérni. Egyrészt a csoport nagyobb jövedelme, másrészt pedig az egyénileg gazdálkodóknak való példamutatás ösztönözte. Nem volt könnyű dolog, mert földterületük sok kis parcellából tevődött össze, aztán meg a vetésforgó sem olyan volt, amilyennek lenni kellett volna. a radi dűlőben mégis össze tudott hozni búza alá egy táblában harminc holdat. Igaz, az egyik darab földben burgonya, a másikban kukorica, de a legnagyobb területen pillangós növény volt. A többi őszi kalászosokat meg a Halász- és a Homok-tanyán vetették. Már tapasztalatból is tudta Kuni Gyula, hogy a többszöri szántás, nagyobb termést biztosít, ezért, ahol lehetett, háromszor is leszántatta a gépállomás traktoraival a vetés alá kerülő földet. Szántás előtt, ahogyan azt könyvből is olvasta, minden holdra egy mázsa szuperfoszfátot és 50 kiló pétisót szórt. Az államtól minőségi vetőmagot kaptak s azt vetés előtt jól becsávázták, nehogy üszkös legyen a termény. Szeptember derekára már ki is kelt, csak úgy gyönyörködtek benne az arra jövő- menők. Kapott egy kis jó őszi csőt is és a műtrágya már megkezdhette működését. Nőtt is rohamosan a vetés, mintha csak húzták volna, két hét múlva már bokrosodásnak indult. A megerősödött vetés aztán jól telelt, nem ártott neki a téli fagy. Tavasszal, amikor elolvadt a hó és szép derűs napok következtek, alig várta már Kuni, hogy annyira felszáradjon a föld, hogy fogassal rámehessenek. Amikor aztán látta, hogy már a vetés is jól megerősödött, boronával jól megfogasolták s még egyet tettek: minden hold vetésre 50 kiló pétisót szórtak. A CSOPORT LEGTÖBB tagja semmikép sem akart belenyugodni a műtrágyázásba. Elég volt már ősszel, még arra is kár volt költeni, minek ilyen fölösleges költségbe verni a csoportot — mondták. De Kuni Gyula és az öntudatosabb tagok nem engedtek a huszonegyből. — Majd meglássátok, visszatérít az duplán a termésben. Ügy is volt. Április végén és május elején szép nyári esőket kapott a vetés. Szinte fekete volt a kövérségtől a csoport vetése. (A mellette lévő egyénileg gazdálkodóké pedig olyan sárga, mint a citrom.) Kalászai csak úgy duzzadtak a kövér szemektől. Örültek is neki a csoporttagok, már aratás előtt látták, hogy sokkal nagyobb lesz a holdankénti átlaguk, mint az egyénileg gazdálkodóké. A JÓ TERMÉS azonban még nem volt teljes egészében biztosítva. Tudta ezt Kuni Gyula is, azért számított már jóelőre, hogy aratógépet kell keríteni, különben nem győzik meg az aratást és elpereg a szem. Komoly vitái is keletkeztek egyes tagokkal, amiért nem várják meg Péter Pált az aratással. Ö aztán addig magyarázott a tagoknak a viaszérésben való aratás jelentőségéről, míg csak bele nem egyeztek az aratás megkezdésébe. Az aratógépet se akarták. — Learatjuk azt mi magunk is, minek az — mondták többen. — Ezelőtt örültünk, ha volt mit aratni, most meg gépre bizzuk, hogy elpocsékolja nekünk. Az első nap aztán, amikor az aratógép dolgozott, minden csoporttaggal megszerettette a gépet. Csak keresztelni kellet utána. Míg az egyénileg gazdálkodókon folyt a víz a melegtől, addig ők vidáman, könnyedén haladtak az aratógép után. Le is arattak elsőnek a faluban. Nem pergett abból talán 10 kiló sem el. Így értek el a cséplésig. A TAVASZIAK ALÁ IS JÓL ELŐKÉSZÍTETTÉK A FÖLDET Tavaly az őszi vetés befejezése után több, mint 200 holdat szántattak le a gépállomással. Előtte istállótrágyával jól letrágyázták azt a födteriiletct, amelyikbe burgonyát, dohányt és napraforgót számítottak vetni. Ezenkívül még egy mázsa szuperfoszfátot is szórtak ezekre a területekre. — Hiába volt szárazság — emlékszik vissza Kuni, a mi napraforgónk olyan volt, mintha csak vizen ülne. Na de aztán mi sem voltunk restek. Négyszer is megkapáltui a forgót, (megérte). 46 hold földön átlag 13.61 mázsa búza termett. 33 holdon pedig 10 mázsás átlagot értünk el roz sból. Öt hold napraforgónk közel 14 és fél mázsás átlagot adott. — Ez aztán igen, — mondták elismerően a csoporton kívülállók, amikor csépléskor alig győzték a zsákokat a gép alá rakni. — Na, mit mondtam — lép azok mellé Kuni Gyula, akik nehezteltek rá a gépi szántásért, műtrágyáért, meg a korai aratásért. — Lássák, hogy nekem volt igazam úgye, hogy visszatérült mindennek az ára duplán. Valóban szépen fizetett a vetőmagon és a fejadagon kívül amikor elszállították a fölöslegest, 20 forint esett minden munkaegységre a búza és rozs árának az osztozkodásánál. — így volt ez elvtárs, — nyújt kezet búcsúzkodáskor, de jövőre ennél sokkal szebb lesz az eredményünk. Most még jobban előkészítettük a talajt, az őszi mélyszántást is befejeztük még elsejére, a trágyát kihordtuk, most már nem kellett nekem sürgetni a szántást és a műtrágyaszórást, maguk a brigád- és a munkacsapatvezetők követelték ki maguknak. Évről-évre többet termelünk, így lesz jobb nekünk is, az országnak és egész dolgozó népünknek. Aztán ölébe veszi kisgyerekét s az mindjárt simogatni kezdi a kabátjára tűzött bronz „Munkaérdemrend” kitüntetést... Mert Kuni Gyula kitüntetett szövetkezeti parasztember, olyan, akit az egész nép becsül jó munkájáért. Sz. B. Szabolcs-Szatmár egész dolgozó népe soha el nem műlő bálával gondol arra az idó're, amikor hat esztendővel ezelőtt megkapta a győztes Vörös Hadsereg hős katonáitól szabadságát, boldog élete formálásának lehetőségeit. Azóta százszor és ezerszer érezte, kézzelfoghatóan tapasztalta a szovjet népek testvéri támogatását, segítségé1. Szovjet mesterek kiváló gépel dolgoznak büszkeségünk, a ti- szalöki vízmű építésénél, szovjet munkások gyártott« útépítő kombájnok mögül kanyarodik büszke betomítunk sokkllométe- res, szürke szalagja, nincs olyan meredély, amelyen ne vonna mély barázdát falvaink dédelgetett aeélparipája, a Sztálinyec. Amikor dohány fenn ént álónk, új állomásunk karcsú falai emeJ- kedtek, szovjet munkahősök ta- jyasztaJataival született sztaliá- novlst« mozgalmunk, Nagyhalászon és Tiszadobon a három kitüntetett szövetkezeti paraszt ezernyi társával kolhozparasztok módszereivel munkálkodott sikeresen a föld terméshozamának emeléséért. Szocializmust építő munkánkban napról-napra érezhetjük a testvéri szovjet nép segítő kezét, dolgozó népünk nyomdokaikban halad előre szeretett Pártja vezetésével, amely a nagy Bolsevik Párt bölcs ve. zéreinek . tanításaival Irányít ja munkánkat, .harcunkat. A Szovjetunió űjabb jelentős segítséget nyújtott jpiezőgazda- ságunk fejlődéséhez. Kétez.er vagon jófajta vetőburgonyát kapunk ! Szaboloe-Szahmár fa1-, vainak dolgozó parsztjai tudják a legjobban, hogy nem lebecsülendő ez a segítség. Szabolcs- S/atmár burgonvavetésterülete nagy százalékát teszi ki az ország egész burgonyavetésterületének. Burgonyatermésünk je. lentős részét biztosítja népünk étburgonyaszülcségletének, de az ipari burgonyaszükségletnek Is. Dolgozó parasztjaink mindentiítt azon igyekeznek, hogy' minél jobb minőségű és minél magasabb terméshozamö burgonyát termeljenek. Hogy ez kevésbbé sikerül, annak az az oka, hogy burgonyánk elfajzott elsarnyult, hosszú esztendők óta nem újítottunk burgonyavetőgumót és sokat rontott a minőségen, de a terméshozam mennyiségén is a burgonyával való valóságos rablógazdálkodás a felszabadulás előtti években. Most lehetővé válik, hogy megjavítsuk alacsony burgonya- termésátlagainkat, felfrissítsük vetőgumó-készletünke*. A Szovjetuniótól kapott vetőburgonya kiváló minőségű, betegségeknek ellenálló és bő 'termőképességű. Az étkezési burgonyafajta Tápanyagokban gazdag, az ipari burgonyafajta pedig magas ke. ményitőtartalmú és rendkívül nagy értékkel bír mezőgazdasági ipánink számára. A szovjet vetőburgonyából már többezer mázsa megérkezett állami gazdaságainkba. Hodász 3.609, Barabás 900, Petneháza 2.500, líyirlugos 5.850, Balkány 5.550, Magy 3.000, Büdszentmihály 900, Ura 1.650, Vasmegyer 1.650, Ojfehértó 1.350, a nyírtasi állami gazdaság pedig 150 mázsa burgonyavetőgumót kap az érkező kétezer vagonból. Állami gazdaságaink dolgozói a legnagyobb gondossággal végzik majd el a vetőburgonya to- vábbszaporftását, hogy abból minél előbb topjanak majd tér. melöszövetikesetednk, de falvaink dolgozó parasztjai is. A Szovjetunió e segítségével megjavul megy-érnkbeu Is a burgonya terméshozama, jófajta étkezési és Ipari burgonyából emelkedik majd a termésátlagunk s jelentős mértékben hozzájárulhat megyénk a burgonyatermeléssel is ötéves tervünk megvalósulásához. Máris készülődnek dolgozó parasztjaink Sstálin elvtárs születésnapjának nagy ünnepére Bakíalnrántliázáii befejezik a mélyszántást és a fernscnybegyüjtésf, megerősítik a termelőszövetkezetet Gyönyörű ünnep volt az elmúlt esztendőben is szeretett Sztálin elvlársunk születésnapja. Üzemeinkben, falvainkban egyaránt a munka kiváló eredményeivel éltették a világ dolgozóinak nagy tanitómsste- rét, vezérét, szeretett édesapját, Sztálint. Hetvenegyedik születésnapjának ünnepére máris készülődnek a. gyárak munkásai, falvaink dolgos parasztjai. Baktalórántházáról sok aláírással már megérkezett az első levél: „Drága Sztálin elvtársunk hetvenegyedik születésnapját úgy fogjuk megünnepelni, hogy november húszadikára száz százalékig befelezzük nemcsak az őszi mélyszántást, de a'burgonya- és kukoricabegyü'test is” — írják Baktalórániháza dolgozó paraszijai. Vállalták azt fs, hogy megerősítik termelőszövetkezeti csoportjukat, minél többen lépnek rá arra az útra, amit a nagy Lenin és Sztálin mutatott meg az orosz parasztoknak és mutattak meg a felszabadult magyar paraszt számára is: a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás útjára. A község DISZ-szer vezet ének titkára azt vállalta, hogy Sztálin elvtárs hetvenegyedik születésnapjának tiszteletére harminc bsktalóráni- házi paraszt fiatallal beszélik meg a tszcs-be való belépés dolgát. Petró Sándor, a baktai járási tanács tagja azt vállalta, hogy minden erővel munkálkodni fog egy ötveníagú új csoport alakulásán. _Az óíehértói _gépállomás dolgozói azzal készülődnek az elkövetkező hónap nagy ünnepnapjára, hogy a mélyszántási munka sikerei mellett agitációjukkal elősegítik tizenöt dolgozó paraszt termelőszövetkezetbe való belépését. Ezer és ezer munkaíelajánlás, lelkes levél fogja kővetni a baktaiak első levelét. Üzemeinkben, falvainkban tovább nőtt, erősödött a hit az elmúlt esztendő óta, szeretetük megnőtt a szovjet népek és az egész világ dolgozóinak nagy vezére Sztálin elvtárs iránt. Születésnapja legkedvesebb ünnepünk, felemelő,- lelkes ünnepségünk lesz ismét s a reá való készülődés építő munkánk ú.abb eredményeit hozza majd. OLVASD. LERJESZD „MEPLßP“.. Apolló filmszínház Telefon 30.83 November 13—15-1« hétfőtől, szerdáig Szeles út Lengyel film A lengyel nép lelkes munkája új fővárost épít. Legújabb számú magyar filmhíradó
