Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. november (7. évfolyam, 255-278. szám)

1950-11-12 / 263. szám

r I»!» NOVEMBER «t, VASARXAP 7 Erősödjenek iöldművesszövctkezeteink a falu szocialista átalakításának még biztosabb pilléreivé 8 Földművesszövetkeseieink közgyűlései elé Irta: Vajda György Megyénk földművesszövebcezetel R7 elmúlt esztendő elején lezajlott fúziós és demokratizáló közgyűlések óta a ía’.u jelentős politikai és gaz­dasági tényezőivé fejlődlek. Leg­többjük alkalmassá vált arra. hogy Mind gazdasági, mind tömegszerve, eeti feladatait úgy lássa el, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezé­sének előkészítő szakaszában segítse dolgozó parasztságunk áttérését nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás­ra és döntő tényezője legyen a falu és a város közötti áruforgalom le* bonyolításának, |t' öldművesszövetkezeti mozgal- műnk fejlődése és a megnöve­kedett feladatok szükségessé teszik B7.‘ hogy megerősödjenek szerveze­teink. Megyénk községeiben föld­művesszövetkezeteink olyan fontos feladatokat oldottak meg eléggé jól, mint a szállítási szerződések kötése. b terménybegyüjtés és most mun­kálkodnak a növénytermelési szer- pód és kötés sikeres befejeztén. Számos földművesszövetkeze tünk segítette eő azt, hogy községeink­ben fejlődjenek, erősödjenek a ter­melőszövetkezeti csoportok. Nem lebecsülendő az a munka sem, nrnt a falu dolgozóinak áruval való ellátása, a falu és a város közötti árucsereforgalom jó lebonyolítása. Dolgozó parasztságunknak, főként, szövetkezeti parasztjainknak á’lan- Sdóan növekszik a vásárlóereje. Ez a rzoc alizmus építésében a természe­tes fej ődés köve!kezménye# A ka. pttalista magánkereskedelem kiszo­rul íalvainkból. állandóan növek­szik szövetkezeteink áruforgalma. Legtöbb földművesszöve kezelünk ezt a feladatot jól oldotta meg. Most vált azonban szükségessé, bogy falusi szövetkezeteinkben min­denütt közgyűléseket tartsunk, át­szervezzük, megerősítsük mindannyi földművesszövetkezeteinket, * hogy ezok a falu szocialista átalakításának még biztosabb pilléreivé erősödjenek November 12-tő’. december 3-ig be- záró .a g megyénk földművesszövet- kezeíeiben mindenütt megtartják az átszervező gyűléseket Ezeken szá­molnak be az elnökök szövetke­zete k eddig elért eredményeiről* itt tárják fel a hiányosságokat és kell. hogy osztályharcosan. kémé* ilyen kisöpörjék ekkor a szövetke­zetekben még bentlevö ellenséget. E közgyűléseink vannak h:vatva ár­ira, hogy a szöve'kezeti dolgozó pa- rasz'ok maguk közül a legbecsüle­tesebbekre bízzék szövetkezeteik to- Ivábbi vezetését, és maguk ellenőriz* zék nzL hogy szöve'kezeteik hogvan munkálkodnak a szocializmus épi" térében. Kétségtelen, hogy szövetkezeteink munkáiénak eredményei nagyok De ez. is bizonyos, hogy seregnyi hibák is vannak még fö'.dművesszöveíke- zeleinkben. Vegyük csak példának az útkéné- ki íöldművesszövetkezetet. Bizonyos, hogy más községe’nkben is előfor­dult, ami az újkenézi fö'dművesszö- Ve'.kezetben, hogy egyetlen család tartja kezében nemcsak a földműves szövetkezetek de az egész falu irá­nyítását. Újkenézen például idős Jármi József a földművesszövetke- *e; igazgatósági tagja, egyik fia fel- figyelő bizottsági tag, a más:k tér- ményfelvásárló és adminisztrátor, Sármi Béla a falusi pártszervezet titkára- Jármi Miklós a falusi tanács fclnöke. Jármi Miklósné pedig szö­vetkezet boltkezelője. Mi történik Bkkor, ha hibáznak, rossz munkát Irégez az egyik családtag, mondjuk a teövetkezetben? Az, hogy a hiba ki­javítása helyett azt elkenik, még nagyobb hibát követnek el. Nem le" hét egy-egy család kezében a föld­művesszövetkezetek vezetése, mert Bkkor úgy járunk, mint ahogy Új­kenézen is : itt folyt a legrosszabbul a szállítási szerződések kötése, itt folyik leggyengébben az ősziek be­gyűjtése és itt segíti a legkevésbé a dolgozó parasztokat földművesszö- vetkezetíink a nagyüzemi gazdálko­dás útjára. újon a szövetkezet vezetőségi “■* tagjai úgy igyekeztek, hogy egyben fizetett atka .mazottj síi is le­gyenek a földművesszöveikezetek- nek. Safranku Mihályné például igazgatósági tag, férje burgonya és termányfelvásárló, Horváth György- né igazgatósági elnök, férje pénztá­ros, a lánya pedig a bolt pánz'áro. sa. K. Tóth Sándor felügyelőbizott­sági tag pedig szövetkezeti óllatfel- vásárló. Vájjon hogyan ellenőrzik akkor Bujon a szövetkezet vezetői a szövetkezet alkalmazottait, mikor ezek az alkalmazottak ők maguk?! Ugyanilyen a helyzet a fábiánházi földművesszövetkezetben is, ahol Russzkai Barnabás igazgatósági tag termény-felvásárló, felesége pedig a szőve kezet korcsmárosa. Itt is fel­tehető a kérdés, vájjon Ruszkai Bar- nabás. mint igazgatósági tag, hogy ellenőrzi, hogy jól dolgozik e, vagy rosszul a terményfelvásárló, hogyan burdítjp azt jobb munkára, ha a ter­ményfelvásárló ő maga és még egyetlen mázsa burgonyára sem kö­töttek például Fáblánházán szállítási szerződést. Ugyanígy Nábrádon is, ahol Pász­tor Imre fö'dművesszövetkezeii igaz­gatósági tag egyben baromfi- és to­jásfelvásárló. Ezek a hibák mindé* nüt meglátszanak szövetkezeteink munkáján. Nem folyik jól a termény begyűjtés, nem dolgoztak jól a szál­lítási szerződések megkötésének si­keréért s zötyögve, akadozva megy ezekben a földművesszövetkezetek­ben az egész munka. Beszélni kell még arról is, hogy sok földművesszövetkezetünk veze­tőségi tagja — éppen ők — nem né* zik jó szemmel a falusi lermeiőszö- vetkezetek fejlődését. Nekik kellene példát mutatniok az ő munkájuknak kellene elősegíteni a falukbeli szö­vetkezeti gazdálkodás fejlődését. Ne kik ke’lene magyarázni száz meg száz érdeklődő dolgozó parasztnak, hogy miért he'yes, és miért előnyös a nagyüzemi gazdálkodásra való át­térés helyett pedig szín e ellenzői a termelőszövetkezeti gazdálkodásnak, így volt ez Vásárosnaményban is, ahol Varga Péter szövetkezeti ügy­vezető nemhogy segítette voina, de a legélesebben ellenezte a tszcs fe3* lesztését. Varga Péter ügyvezetőt — helyesen — eltávolította a szövetke­zet tagsága. De nem egyetlen eset a vásárosnaményi. éppen ezért le­gyen kög.yűléseink munkájának egyik szempontja, hogy mindenütt számolják fel a vásárosnaményi ügy vezeő álláspontjához hasonlót és tisztítsák meg a vezetőségeiket min­denütt Qzoktól, ak k gátlói, akadá­lyozói a falu szocialista építésének. Jáí özgyüléseinken őrködjenek ébe­ren szövetkezeti parasztjaink, nehogy továbbra is bennmaradjon közöttük, lehet, hogy éppen a veze­tőségben népünk olyan megveszeke­dett ellensége, mint pé'dául Tyúko­don Bajka Mihály szövekezéti ügy­vezető volt. Bajka Horthy fasiszta katonatisztként az elmúlt népelnyo­mó rendszer leghűségesebb szekér­tolója, a tyukedi földmüvesszövetke­zeibe befurakodva mindent elkövetett hogy árthasson a falubeli dolgozó parasztoknak. Bajka Mihályt kisö- perték Tyúkod becsületes dolgozó parasztjai. Ugyanígy söpörjék ki né­pünk megveszekedett ellenségeit mindenütt földművesszövetkezeteink dolgozó parasztjai És söpörjék ki vezetőségeinkből az olyanokat, mint Gulácson Füredi szövetkezeti ügy­vezető volt. aki a kulákok cimborá­jaként egy olyan 30 holdas kulákot állított be a szövetkezet jevösvi terve elkészítésének munkájába, aki még nemrég töltötte le három hónapi fogházbüntetését beszolgáltatási sza­botál ása miatt, A SZÖVOSZ Országos Központjá­nak igazgatóságának és feíügyelőbi- zollságának október 25-én hozott egyik határozata kimondja, hogy ..erőteljesebben kell fejleszteni az a'újról jövő és a szövetkezeti tagság széles tömegeire támaszkodó népi el­lenőrzést". Legyen ez egyik főszem­pontja a ma kezdődő közgyűlésnek. Nézzék meg dolgozó parasztjaink, hogy sáfárkodnak az általuk megvá­lasztott szövetkezeti vezetők. Nem fordulhat e’ő akkor az, hogy a csen­ged földművesszövetkezetben pél­dául, ahol az alkalmazottak futba- listák, az ügyvezető psdig valósággal a drukkerek feje, szombaton a va- sárnapi me-ccsre készülnek, vasárnap játszanak és drukkolnak, hé ion ki­értékelik a mérkőzést, kedden pedig megbeszélik, hogyan fognak majd játszani a következő vasárnap. Az ilyenek nem érdemlik meg dolgozó parasztjaink bizalmát, nem érdem­lik meg azt. hogy fö'.dművesszövet- kezeteink v. z tői, vagy alkatmazof- ta; legyenek. Csengerben még sú- lyosbí ja a helyzetet az, hogy az ot­tani pártszervezet sem ellenőrizte a szőve kezeltek tevékenységét azért, mert a szövetkezet alkalmazottainak legtöbbje az ottani pártfunkcionáriu. sok hozzátartozója ! zövetkeze1 i dolgozó parasztjaink ^ íüenőrzésének kell megakadó lyoznia azt» hogy a ‘bessenyődihez ha sonló esetek előforduljanak szövet- , kereteinkbene Bessenyődön az tör­tént, hogy S^abó Gusztáv ügyvezető napokig be sem nézet az irodájába, nem törődött az ügymenettel, része- geskedsit, megfeledkezett még négy* tagú családjáról is. Amikor alaposan megnézték Szabó Gusztáv dolgait, kisült, hogy hozzányúlt a bessenyődi dolgozó parasztok pénzéhez. Volt olyan eset* hogy 390 forintot vett fel húsra, a megvásárolt húsból fasirtot csináltató t és jó drágán e adta, a fasirt árát pedig elmulatta. De az is kiderült, hogy a szövetkezeti alkal­mazottak munkabérét is felvette a hitelszövetkezetnél és ebből az ösz- szegből több mint 3.000 forintot bor­ra váltott, ellumpolt. őrködjenek éberen dolgozó pa­rasztjaink. hogy ne lehessen szövet­kezeteinkben olyan terményfelvásár- !ó például m nt amilyen Szegedi Antal, a darnói földművesszövetke­zet terményfelvásárlója volt. Szege­di Antalról kiderült, hogy 400 holdas földbirtokos volt, jelenleg is 31 hol­den gazdálkodik, három cselédet tart és seregnyi napszámos dolgozik nála. Szegedi Antal sikkasztott, a sa. ját. földjén termelt 70 mázsa olaj­lent más nevére vételijegyezfe le és 100 forinttal többet vett fel mázsájá­ért, mint amennyi járt volna, Dar- nón maró gúnnyal és utálattal ..Sze­gedi nagyságosúrnak“ szólították a dolgozó parasztok. Szegedi ,,nagysá­gosúr“ most a fogházban ül. Végez­zék úgy ellenőrző munkájukat dol­gozó parasztjaink, hogy ne rombol­hassanak szövetkezeteinkben, ne árt­hassanak dolgozó népünknek az olyanok, mint Szegedi Antal, vagy a vállaji volt sikkasztó ügyvezető, Tí- szavölgyi Miklós, a dombrádi tolvaj boltkezelő Lippai József, vagy a gu- lácsi Gégény Balázs, aki a szövetke­zeti do'gozó parasztok részére érke­zett árucikkekből a kulákokat látta el. Gégény Balázsnak olyan jól ment hogy n hónap alatt négy kerékpárt és egy motorkerékpárt vásárolt.) \T a és az elkövetkező szövetkezeti gyűléseken tisztítsák meg föld- művesszövetkezeteink dolgozó pa­rasztjai mindenütt szövetkezeteiket dolgozó népünk ellenségeitől, válasz- sianok jó munkás, becsületes embe­reket szövetkezeteink élére, javítsák k: hiányosságaikat Erősítsenek meg minden egys falunk, minden egyes szövetkezetét- hogy azok el tudják Iá ni a szocializmus építésének ál­landóan szaporodó feladatait, jól tudjanak harcolni dolgozó parasztja­ink további boldogüásáérí, felmélke­déséért, a falu szocialista építésének sikeréért I r B Richleigyári dolgozók megelőzté l a biidszenímihá yi alkaloidát Ma, amikor az egész világ min­den becsületes dolgozója szavakkal és tettekkel egyaránt bizonyítja szilárd békeakaratát és együttérzé­sét a szabadságukért küzdő népek­kel, mi, a „Ridhter”-gyár debreceni telepének dolgozói is kivesszük ré­szünket a békéért folyó harcból. Dolgozóink átlátják a termelés frontján vívott harc jelentőségét és ennek az öntudatnak köszönhető, hogy üzemünk október havi tervét 118 százalékra teljesítette, ezzel újabb kimagasló eredményt érve el üzemünk életében. Ez a szám min­den egyes dolgozónk több és jobb munkájából tevődik össze és kő- vetkezménye annak, hogy hón~p- ról-hónapra emelkednek az egyéni teljesítmények és csökken a lema- radothak, a 100 százalék alatt tel­jesítők száma. Szép eredményeket értünk el ..az anyagtakarékosság és selejtcsök- kentés terén is. Mutatja ezt az a 9.3 százalékos önköltségcsökkentés, melyet a 111. negyedév folyamán ér­tünk el az 1949. év III. negyedévé­hez viszonyítva. Ennek az ered­ménynek az elérését a műszaki ve­zetés jó munkaszervezése, a mű­szaki előfeltételek kellő módon v»ló biztosítása és ^nagymértékben « munkaversenymozgaiom kiszélese­dése tette lehetővé, de elősegítette jelentősen a tanácsválasztásokra és a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára tett felajánlá­sok szép 6záma is. A munkaversenymozgaiom másik vonalán; az üzemek közötti páros- versenyben is megállottuk a he­lyünket. Még az év elején páros- versenyszerződést kötöttünk a büd- szentmihályi „Alkaloida”. Vegyé­szeti Gyárral. A. szeptember havi kiértékelés szerint elsők lettünk ESI ponttal, az „Alakloida” 394 pontjá- val szemben. így a vándoi zászló e hónapban is birtokunkban maradt. De nem akarunk ezeknél az ered­ményeknél megáldani. Az elért ered- mények mellett van még tennivaló bőven. Dolgozóink lelkesedése biz­tosítja számunkra a lehetőséget ar­ra, hogy eredményeinket a jövőben még felülmuliuk és célunkat: ötéves tervünket minél előbb bek? jezhes- sük, ezáltal is erősítve szocialista országunkat és a világ nagy béke- táborát. Sebestyén Pál Richter-gyár. FILM „BERLIN ELESTE** A Szovjetunió filmművészetének ez » legnagyobb alkotása nemso­kára Nyíregyháza dolgozó népe elé kerül. A „Berlin ©teste” két- része«, magyarra szinkronizált színes film. Nemcsak a fasizmus utolsó és legmélyebben fekvő barlangjának elfoglalását mutatja be, hanem azt a boldog, alkotó békés mnnkát is, amelyet a német íenevadak meg­zavartak. Történelmi film, feltárja a két társadalom: a Kapitalista és szocialista, a két embertípus: a kapitalista és szocialista lényegét és mindazt, ami ezekből követke­zik. A szocialista embert Alexej Ivá- nov sztahánovista acélöntőben is­merjük meg. Alexej Ivánov egy­napon született a szocialista hazá­val, a Nagy Októberi Forradalom hajnalán. A szovjet nép, a Nagy Bolsevik Párt tanította a munka, az emberiség, a haza szeretetére. Munkájában pontos, jól dolgozik, társait tanítja. A nép megbecsülé­se, saját szorgalma a munka hő­sévé emelte. A szocialista emberek egymás­hoz való viszonyát az a jelenet tárja fel, amelyik Alexej Ivánovot Sztálin elvtárs vendégeként mu­tatja be. A szocialista haza, a szov jet nép vezére, és a szocialista munka hőse találkozik. Sztálin elvtárs mint vendéglátó házigaz­da beszélget el Alexej jel, annak legbensőbb kérdéseiről. A szocialista ember azonban nemcsak a termelő munkában, — Alexej Ivánov nemcsak az acélön­tésben első az országban, hanem akkor is, amikor a szocialista ha­zát meg kell védeni. A Vörös Hadsereg legbátrabb, legjobb ka­tonája lesz. Végigktizdi a háborút a fasizmus leveréséig, Berlin el­foglalásáig. A film a legnagyobb hőséggel ábrázolja mindezeket; Aki a „Berlin elesté”-t végig­nézi, láthatja, hogyan tud a szo­cialista művészet a nyugati bur- zsoá „művészettel” összehasonlít­hatatlan magasságra emelkedni. Mészvermek épülnek az építoauyagtároló telepeken Kormányzatunk 170.000 forint beruházást fordít mészvenmek épí­tésére. A vermek megvédik a mész romlását. Megyénk anyag­tároló telepein (kivétel nélkül épül­nek ilyen mészvermek. A tárolóit segítségével előre is lehet gondos­kodni nagyobfcmennyiségü mész beszerzéséről s ezen keresztül az egyes építkezések azonnal hozzá­juthatnak a mészhez. A mészver­mek építése már folyik. E hét fo­lyamán nagyobbrészük elkészül. SZABOLCS SZATMÁR MEGYE, NYÍREGYHÁZA, TAVASZ­UTCA 4. sz; TOLl.RONGY.SZŰR. VAS ÉS ÜVEGHULLADÉKÉRT PÉN7THAPS7I i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom