Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-17 / 242. szám

6 Be fejezték a vetést, most a burgonyabeadás teljesítésével készülnek a tanú es választásra a záhonyi dolgozó parasztok Október lS.re befejezzük az őszi vetést. Ez veit az első vállalásuk a záhonyi dolgozó parasztoknak a tanác'válcsztásra. ígéretüknek ele. get is tettek. A Párt szavára hallgat ok a zá­honyi dolgozók, idejében e vz e tek és ma gyönyörködnek zöldülő ve­téseikben. A vetést ugyan már befejezték, a kukoricabeadásukat is jóval túl. teljesít ették, de a munka üteme nem hagy a ább. Vj sikerek, új eredmények e' éréséért küzdenek. Orosz Mihály, a pártszervezet tit­kára azért ind tolta el a népnevelő­ket, hogy a tanácsi álasz' ási agitá­ció melleit, a burgonyabeadás ha. zaftos teljesítésére is felhívja a dolgozó parasztok figyelmét. Az állomáson egymást érik a Szovjetunióból érkező szerelvények. Szovjet munkások mezőgazdasági gépeket, vasércet küldenek a ma­gyar dolgozóknak, hozzá.árulnak ahhoz, hogy jövőre még több trak­tor szántson a záhonyi ha árban is, hogy új gépek beállításával köny- nyebbé tegyék a dolgozó parasztok é étét. Az átrakó munkások, amint beérkezik a szerelvény ez állomás­ra, kíváncsian tek.n’.enek a kocsik­ba. már a vetőburgonyát várják, amit a Szovjetuniótól kapunk. Bent a faluban a lányok fiatal, a nép fiaiból lett katonatisztekkel sétá’nak az utcán. Kerékpárok és autók suhannak el egymás mellett. A tanácstól rárjáli a* alrégesiek a villany bevezetését ■ Bentebb a faluban több csoport­tal lehet találkozni. Kisgyüléseket tartanak a népnevelők. Egyed Géza kapujában is egészen közel állnak Hegedűs Annához, úgy hallgatják, amint a tanácsokról beszél nekik. — Emlékezzenek csak vissza Magdó Márton volt főjegyzőre. Reszketve mentek sokan be hozzá I az irodába, mert mindig úgy be­széli a dolgozókkal, mini a kutyák­kal. — Mars ki! — Nagyon sok do'gozó paraszloi zavart ki ezzel a szóvá’. — És most olyan emberek kerül­nek a tanácsba, mint Imre bácsi is — mutat Hegedűs Anni Halász Imrére. Meg Rezku Mihály, S’cinlcu János és a többiek, mind becsületes dolgozók. — Ideje is már, hogy mi vegyük kezünkbe a község sorsé rak az irányítását, mert mondjuk meg, ahogy van. ezelőtt nem igen tö­rődtek ezzel az utcával. Évtizede­ken át eltűrték, hogy térdig érő sárban járjunk. — Bezzeg megcsináltatták vo’na, ha egy kulák lakott volna itt, de mivel mind szegényemberek lakják az utcát, így nem sokat, törődlek velünk a felszabadulás eí&ít. Izsák Erzsébet, Mező Pitémé. Béres Já. nosné és Halász Imre megmondják őszintén, amit akarnak. Azt is megmondták, hogy mit várnak a tanácstól. Villanyi az ut­cába. Kis úttörők járják az utcát. Sor­ra járják a tanácstag jelölteket, énekekkel és szavalattal köszöntik őket, Resku Mihályt nem találták oda. haza, de azért énekeltek és azt is megmondták, hogy holnap ismét eljönnek. Szeretettel köszöntik a tanácstagjelölteket, mert .tudják, hogy élenjárnak a termelésben, be­csületesen teljesítik hazafias köte­lességüket, Késien Mihály is olté­véiét kapott a terménybegyiijtés jó teljesítéséért, A Párt adta, az tűn. tette ki vele és most az őszi mun­kájával is elöljár. De nem akar le­maradni a kukorica és burgonya, beadásával sem. Az ilyen embere­ket méltán szeretik a dolgozók és méltán tünteti ki Pártunk is. Úttörők köszönteni járnak, a népnevelők a tanácsvá’asztási agi­táció mellett a burgonyabegyüjlés kérdésével is foglalkoznak, mert a vetés befejezése, a kulcoricabegyüj. tés túlteljesítése mellett csak ak­kor ünnerltk igazán a tanácsvá­lasztási, ha a burgonyáé őirányza- tukat is beadják október 22-re. Ezt is vállalták a záhonyi dolgo­zók. Sz. B. Végezzék a tanácstagok nagy körüiteMnlésse! munkáinkat Nemsokára, október hó 22-ég megválasztjuk mi is tanácstag­jainkat. Olyan emberekre adhat­juk szavazatunkat, akikben tel­jesen megbízhatunk, mert a “ép ügyeivel fognak törődni s a nép előrehaladását segítik. Én a ta- nácsválaszlásban látom azt hogy nem csak eredményeink nőnek továbbra is. hanem,-hogy biztosítjuk nagyobb egységben a békét is. Mi megtesszük a ma­gunkét: megválasztjuk a nép legjobb ait. de máris figyelmez­tetni akarom azokat, akik ta­nácstagok lesznek: nagy körül­tekintéssel és odaadással végez­zék munkájukat. Úgy kell dol­gozniuk, hogy kiérdemelték bi­zalmunkat s majd a beszámolók alkalmával ne kelljen egyetlen büdszenlmihályi tanácstagnak sem mondani: rossz munkát vé­geztél, nem érdemied meg a bi­zalmunkat. Még azt is megígér­jük, hogy mi. választók, tovább­ra is segítjük-, .a tanácstagok munkáját javaslatainkkal, taná­csainkkal. Úgy harcolunk a szo­cializmus építéséért mi dolgo­zók. úgy küzdünk a belső ellen­ség, a kulákok ellen, mint egy nagy család. KATÓ BÁLINT büdszentmihályi középparaszt Erősödik a termelőcsoport Tiszadobon Lelepleztél: a dolgozók Malikat Halasat, a dühödten támadó ellenséget 1124 holdon do’gozik már Ti- szsdobon a termelőcsoport. Nem kis terület ez, több köz­ségnek egész földterülete nincs ennyi. Egy évvel ezelőtt még csak 73 taggal kezdték meg az új utat a tiszadobiak, ma mél­tóbb, mint 160 tagja van a cso­portnak és földterü’etük hat táblája, mint az ölelő kar, úgy veszi körül a községet. Szántottak vetettek, mások a betakarítási munkákkal voltak elfoglalva, a csoport elnöke és az üzemi .párttitkár a brigádok beosztását végezte, hogy állan­dó területen dolgozzanak a bri­gádok — amikor megérkeztek hozzájuk a kárpátukrajnai ma* gyár paraszt küldöttek. Mintha állandóan együtt dolgoztak volna, -— már az első találkozáskor úgy megszerették egymást. Ölelkőzve járták vé­gig a csoport területét, elbe­szélgettek a munkáról és a kül­döttek hasznos tanácsokkal lát­ták el őket. De nemcsak a cso­porttagok, az egyénileg gazdál­kodók is forró szeretettel fo­gadták szeretett vendégeinket. Néhányperces beszélgetésüknek meg is lett az eredménye. Dél­ben az ünnepi ebéd közben nyolc dolgozó paraszt jelentet­te be a nyilvánosság előtt, hogy* belép a termelőcsoportba. A be­lépők- között volt Fazekas Já­nos kisparaszt is, aki elmondta, hogy a küldöttekkel való be­szélgetés végleg megérlelte el­határozását, hogy belép a csoportba. Mialatt a község becsületes dolgozó parasztjai a boldog, vi­dám jövőről beszélgettek, Mak- kai Balázs kulák, mit valami tolvaj, úgy jött-ment udvarán, mikor egy kicsit szürkülni kez­dett. E'.őbb körülnézett, hogy nem látja*e valaki és aztán munkához látott. 800 darab to­jás, 10 liter pálinka, 13 liter petróleum, 70 kilogramm zsír és 70 kiló szalonna került a pincébe. Ruhájának nagy részét is e’dugta a pincében, a könyv- szekrénybe pedig nagymennyi­ségű konzervet dugott, a köny­vek háta mögé. Megizzadt, mi­re elrejtette mindezeket. — Hort bykatona tiszt zubbonyát azonban „készenlétben“ a szek­rényében hagyta, „ki tudja, mi­kor adódik alkalom hogy magá­ra öltse“ — gondolta magá­ban. Mintha csak összebeszéltek volna Szendi Ferenc barátjá­val, ő is hasonlóan cselekedett. Lisztét, szappant és hagymát rejtett el a dolgozók elől. Az­tán még gondolt egyet: miért nevelje ő a dolgozóknak a ma­lacokat, — kiment a sertésistál­lóhoz és hat malacot megölt, hogy' ezzel is megkárosítsa a dolgozók zsíréit átását. Nvolc kiló cukorkáról, amit 25 dekás tételekben vásárolt, majdnem eifeljtkezett, csak később jutott eszébe, hogy azt még nem dugta el. NEM ELÉGEDTEK MEG azzal, hogy burgonyájukat a be­adás helyett jószágukkal etet­ték, hogy elrejtették á dolgo­zók elől összegyűjtött áruikat másnap már másfajta munká­hoz láttak. Nyolc belépője lett a csoportnak, azokkal „kell vala­mit“ csinálni! Az első lépést meg is tették. Elindították a rágalmat s Fa­zekas János elment a csoport elnökhez és kérte: húzzák ki a csoportból, mert a felesége nem hagy neki békét. M. Tóth Gyula, de a csoport többi tagjai is tudták, hogy itt valami nincs rendjén. Amikor jobban utánanéztek, hamarosan rájöttek, hogy Balázs András- nén leeresztő1 tévesztette meg Makkai kulák Fazekasakat. — Balázsné, Fazekasék szomszéd­ja állandóan bejár a kulákhoz és ő beszélt a csoport ellen. így támad a kulák Tiszado­bon, e'rejti árukészleteit, bur­gonyabeszolgáltatásának nem tesz eleget, megöli a sertéseket, támadja a termelőszövetkezet fejlődését, de a tiszadobi dol­gozók sem alusznak! Nem alud­tak most sem, hanem leleplez­ték a férgeket és megérdemelt helyükre juttatják Őket. A cso­port pedig egyre növekszik. • Ift» OKTOBER 17, KEDD flz alacsony burgonyatermés miatti siránkozás nem egyéb, mint a falusi osztáíyelíenség hangja Meg kell mondani ősB’irtén, hogy a most folyó őszi terménybeadás- ban Szabolcs-Szatmár do gozó pa­rasztjai nem mutattak fel eddig k e'égi tő eredmény eke , különösen nem burgonyabeadásban Bár igen sokan vannak olyanok a falcaink­ban, mnt Gál Ferenc ötholdas kántcrjár.osi dolgozó paraszt, aki 9C0 százalékosan te jesltette burgo­nyabeadási kötelességét, jópár olyan községük van. mint Lövő- peri' amely pé damutartóan végzi a burgonyabeadást. Tímár, Porcs- a ma és Tiszakanyar szállítási szerződéskötési versenymozgalmat indító kezdeményezése is lendített- azon. hogy minél több szabolcsi burgonya gyűljön be államunk rak­táraiba, de a burgonyabegy üjtés átlagos eredménve megyénk elma­radását bizonyítja. Nyirkércsen, Szamos becsen. Tisz­taberek. Nagyér községekben és még számos Szabolcs szatmári falu­ban p yan hangokat hallani, hogy a kedvezőben időjárás miatt rossz volt a burgonya' érmés, még annyi krumplit se hordtak be a földck- ről. cm: a termelők szükség eiét kielégíti. Persze, ezek a községek el is maradtak a burgenyabeadás teljesítésével. Az e köz-égbe i dol­gozó parasztok nem lát ák még meg világosan, hogy a rossz bur­gonyatermés miatti siránkozásuk a falusi ősz ályelleiség. a kulákok hatigja. vele népünk legádázabb e lens igeinek ténykedéseit mezd t* ják elő. Mert a kulákok, akik dli- hedlea nézik, hogy dolgozó népünk egyre előbbre jut. egyre inkább boldogul szabad országában, mm dent elkövetnek az őszi termény­be dás frontján is. hegy minél kevesebb burgonya, kukorica, ta­karmánygabona kerüljön a nép ál­lamának raktáraiba. Hazugságaik ped'g éppen ott ragadósak, ahol a do'gozó parasztoknak nem magya rázták meg a burgonyabsadás je- len'ősézét, ahol nem világosították fel őket az őszi tcrménybegyüjtés fon'osságáról. A burgonyabe-dásban va'ó elma­radásunk éppen ezt bizonyítja,1 hogy a faiusi osztá'yellenség, a kulákok éppen ezen a fronton tá­madnak most a legélesebben. Azt lesik, hol találnak rést, ahova be­furakodva, kifejthetik romboló munkájukat. S rés pedig olt van. ahol a pártszervezetek elfe:edkez- nek arról, hogy ez ősz: termény­beadás, a krumpli begyűjtése is harci feladat, hogy a felvilágosító munka ezen a területen sem ma­radhat el és nem maradhat el az á landó, szívós harc sem a kulákok e len. A legelső tennivaló megmagya­rázni. hogy a burgonyabeadás ép­pen olyan hazafias kötelese ág- mint a kenyérgabonabeadás volt. teljesí­tésével gyarapszik országunk, s ugyanakkor gyarapszanak dolgozó parasztjaink is, mert. segítik ötéves tervünk valóravé'ását, ame'y még több gépet, villanyt, kultúrát, ru­haneműt, lábbelit, emelkedő élet- színvonalat biztosít fa'usi népünk­nek is. De ezzel párhuzamban le kel leplezni minden kulákhazug* ságot, kulá'kmesterkedést. Legelő­ször is ott kell rámutatni arra, hogy nem is volt olyan rossz termés a burgonyából ahol éppen leghango- sabb a síránkozá9. Mert meg kell mondani azt is, hogy — ha a kevésbbé kedvező időjárás miatt gyengébb is volt Szabolcs-Sza'már burgonyatermése, m nt az utóbbi évek átlaga — bur­gonyatermésünk minden siránko­zás e'lenére sem volt rossz az idei évben s éppen nem volt olyan rossz, hogy dolgozó parasztjaink becsű'ette! ne te’jesíth essék. sőt iú'teljesí hessák hazafias kötelessé­güket a burgonyabesdásban. Hibát lehet fellelni még abban, hogy maguk, a községek vezető jegvzői is sok esetben és sok he­lyütt éppen a kulákok hazugságai­nak befolyása alatt jóval kisebbre becsülték községeik burgo-yater- mésátlagát, mint ami" yen az való­jában. így még maguk is talajt te­remtettek a kulákok hazugságmag- jánzk, hogy ,,rossz volt a burgo­nyatermés, nem tudjuk teljesíteni a beadást“. Legélénkebb fényt vet erre a mátészaka: és nagyecsedi jegyzők példája. Amikor megkér­deztük a mátészalkai jegyzőt, azt mondta, hogy hat-nyolc mázsa volt a burgonyatermés állaga a szálkái határban. A nagyecsedi jegyző ped'g 15—16 mázsára sac" co.ta a burgonyatermés eredmé­nyét. Ezzel szemben a községükben dolgozó parasztok közül Síinon Já- ncs és Bakos Sándor megmondták az igazságot. Málésza kán és Nagy- ecseden 45—50 mázsás volt idén a krumpli holdanként! termése! Iga­zukat, később a községekbe kiszállt termésbecslő b'zo tság megállapítá­sai is alátámasztották. Ugyanígy síránkozlak Nyírgyulaj, Nyírp'l's. Plricse, Magy és Leve ek községek jegyzői is a ,,rendkívüli alacsony“ burgonyatermésről s ugyanígy bizonyította be az igaz­ságot, a jegyzők által „magáliepí- tott“ termésátlagnál jóval maga­sabb burgenyehezamot a felbecslő bizottság. Hogy dolgozó parasztjaink lássák, hegyen dolgoztak ezek a lermés- becsiö bizottságok, amikor az igaz­ságot keres ék, c mondjuk, miként munlcá'kodiak például Nagyecsed ba árában. Legelőször is megnéz­ték ezt, hogy egy tő ala't hány kiló burgonya termeit. Persze, nem egyetlen, hanem tizenöt, sőt több tövet is megnéztek egy parcellában s így állapították • meg. hogy Nagy- ecseden 60 delei krumplit hozott egy lő. Hozzá kell még lenni azt, hogy e megállapításait csali akkor tette meg a bizottság. cm'kor Nagyecsed határán, k legkülönbö­zőbb részein nézte meg a krump i- földeket. Ezután megárapították, hogy átlagosan nyolcvanszor hetven centi a sor- és tőtávolság és kiszá­mol ák, hogy Nagyecseden á‘lag- ban hány tő van egy ho'd burgo­nyaföldön. így bizonyították he. hogy nem tizenöt, hanem ötv.en mázsás az ecsedí termésátlag bur­gonyábó ! Ugyanígy törént Raka- mazon, Ibrányban. Dombrádcn. Nyirlugoson, Piricsén és még me. Eyécík,. számos községében. Most már ismerjük az igazságot, megdőlt a termésbecslő b zottságok munkájának eredményeivel a * rossz burgonyatermésről szóló hazugság. De nézzük meg közelebbről azokat, akik terjesztették, és még most is terjeszteni igyekszenek a siránkozó vá ótlanságokat. Szűcs Gyula nagyecsedi ku'áknsk három hold burgöayavetése volt. Az elöljáróság úgy becsülte fel. hogy a ho'dánként! állaga harminc mázsa, tehát Szűcsnek összesen mindössze kilencven mázsa krump lijá termett az. idén. A va'óság persze nem ez volt — mint később ki is derült. Szűcsnek éppen a duplája, 180 mázra burgonya ter­mett három holdján, többi burgo­nyatermését persze elrejtene ne­hogy abból egy szem is a dolgozók aszta'ára. vagy ipar; üzemeibe ke- rü'jcn. Ez hát az igazság. Erre kell fel­épülnie pártszervezeteik munkájá­nak is falvainkben, hogy sikerre segítsék az őszi termánybaadást. elsősorban a burgonya begyűjtését. La ke’I leplezni bátran és haladék­talanul az a acsrny terméseredmé­nyekről szóló á látszó hangulatkel­tést, n begyüj'ési terv „teljesífhe- teíenségórői“ szóló üres fecsegése­ket. Föl kell világosítani a kulákok uszályába került és az ő nótájukat fúvó, általában jószándálcú vezető­ket. És elsősorban fel kell világo- sitani dolgozó parasztja okét, lás­sák meg az ig-zság.ot mindannyian és legyenek tisztában azzal, hogy a burgenyabeadás teljesi éséve!, hazafias kötelességük tejesítésével országunkat, a nép országát erősí­tik, a béliéért harcolnak eredmé­nyesen. Ugyanakkor keményem és szívósan kell harcolni a hazugsá­gokat terjesztő és a beadást sza- bo'á’ó, temiényrejtegeő kulákok e'len, akik népünk ellenségei,' cin­kosai és hű kiszolgálói a háborús gyű jtoga lóknak, az imperialist? k­nak, akik szabadságunkat, épitő munkánk eddigi eredményeit, bé­kénket, szécuő éle’űnket akarják elrabolni tőlünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom