Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-17 / 242. szám

1530 'flJCTQBrS IT, KEDD Magyar fiatalok! Építsétek boldog jövőtöket! Szavazzatok a Népfrontra! Megkapja a vashidcst Tsszakorád Imit a Párt ígér, meg is adja nehezékek biztosítják, hogy bizto­san áljon. Még dolgoznak rajta. Kék fény Cikázik egy-egy részén — hegesz­tők végzik az uolso simításokat. Az agr&gátor zúgásába hangos kiál­tások vegyülnek. A túlsó parton hatalmas „büka" áü. Magas faszerkezet ez, amire csigákat erősítenek — egyjfc leike az új módszernek. Az éles októberi szél hangos si/vitással ijesztgeti Móric Lajost és Sipos Gyulát, akik a bika tetején erősítik a csigákat. Gyakran fújna!!: ujjaiätra — mele­gítik kezüket, de biztosan dolgoz­nak. Munkafelsjánlásban végzik ők is a munkát, mint országunk any- nyi dolgozója. A tunáesválasztásck* ra készü nsk. Határidő előtt ké­szülnek el a híddal. Szukob János lakaíosbrigádjába tartoznék. Hat hi­dat építettek már fel, most 130—140 százalékos átlageredménnyel végzik munkájukat. Alattuk a parton a csöriőt állít­ják be társaik, mélyen leásott, vas­tag faoszlopokhoz erősítik a ksrnyi vastag drótkötéllel. Biztosan kell állnia, hogy kibírja a több tonna súlyú hidat. Mikor kész a csörlő beállitáaa & mégegyszer. gondosan ellenőrzik a munkát. Az innenső parton, a ponyva mellé bújva a hideg széltől. élénk szemekkel figyeli, a munkát Molnár bácsi. Tisaskóródról jött el, hogy megnézze, hogyan halad a munka. Már 61 éves, de nem sajnálja a fáradságot, hogy saját h'dját meg­nézze. Mikor minden előkészület • meg­van, hozzákezdenek a csőrléshez- Ez a próbamunka. Feszü't' figyelem ül minVlen ar­con. Megfeszülnek a tartókötelek — mint az izgatottan figyelő em­berek idegei. Komoly pillanatok ezek — ai csendet csak a csörlő olajozott csikorgása szakítja meg. Egy-egy húzás, a csörlő karján a fordítás, a jó munka bizonyítéka. A dolgozók és vendégok a bikát figyelik, de figyelik a hidat és a tartócölöpöket. Nem szabad meg­mozdulnánk, engedniük, mert az baj. azt jelenti, hogy nerg bírják a terhelést. ' Egyszer csak halk reccsenés az izgatott cseriben — mindenki a bal- partra figyel,. A tartókötél megla­zult és abban a pillanatban megáll a csörlés is. Meg kell erősíteni még jobban a tartókötelet. Újabb bilincsok kerül­nek rá. miközben lassan be is sö tétedéit. Más hiba nincs. Reggél helyén lesz a híd. Már kora reggel hozzáfogtok új­ból a munkához. Megmozdult a híd —• megeresz­tették a hátsó kötelet. Az egész hatalmas alkotmány lassan a víz felé hajol — az izga'mas pillana­tok mindenkit magukkal ragadnak. Bólogat o híd — mintha maga is helyeselne. Ez ismétlődik meg ogy{ mirután tízszer, azután még többe szőr. Kész — végre helyén van a híd! így valósul meg. Pártunk ígé­rete — így lesz tervünk' minden ígéretéből valóság! B. h Minél több dolgozó paraszt fcSssön megyénkben sertésltiziaíási szerződést Szabolcs'Szatmár falvainak dolgozó parasztjai már az el­múlt esztendők tapasztala­taiból is tudják, hogy érde­mes államunkkal sertóshízLa- lásra Szerződni, Mert a szer­ződők mindannyian részesül­nek azokból a kedvezmények­ből, amelyéket a szerződéses sertés!) ízialás után biztosít számukra a dolgozók állama. Párhéttel ezelőtt indult meg a IV. számú sertéshizlalási akció, s dolgozó parasztjaink még nagyobb érdeklődéssel kötnek szerződéseket sertés- hizlalásra. Mindenegyes szer- ződéstkötő dolgozó paraszt 200 forint kamatmentes előle­get kap egy-egy hizlalásra lekötött süldő után az egész hizlalás) időre. Itt meg kell jegyezni, hogy soha nem volt még országunkban olyan ser­téshizlalási akció, amely fo­lyamán például 12 hónapra kaptak volna dolgozó pa­rasztjaink kamatmentes elő­leget állat-hizlalásra. Minden­egyes szerződő részére bizto­sítva van, hogy átvételkor sűlysízerint 5.80, 6.30, 6.80 fo­rintot fizetnek ki kilogram­monként, vagy ha ennél ma­gasabb az ár, akkor a maga­sabb árat kapják a szerződd dolgozó parasztok, s ezenkí­vül még prémiumhoz is jut­nak. A hivatalos átvételi áron felül mindenegyes szer­ződő dolgozó parasztnak 156 kilóig 40 fillér, azon felül pe­dig 50 fillér prémium jár ki­logrammonként. Nines már akadálya annak sem, hogy a szerződő dolgozó paraszt 108 kilós súlyban is átadja hizla­lásra szerződött ser tését. Fen­ti kedvezmények mellett szer­ződő dolgozó parasztjaink kö­telessége csupán az, -hogy meglévő-süldőjét meglévő ta­karmányával jóm inőségíi .-ér­tésre felhizlalva azí megha­tározott hónapban pontosan átadja. A szerződésben bizto­sított kedvezményekké! gya­rapszik maga a dolgozó pa­raszt és ismét gyarapszik ak­kor, mikór a hízott. senésckH átadva államunknak, dolgozó népünk országát gazdagítja. Most folyik m&*>yénkhen a tojnsaxúhítáM én tíbnhisílaiási szerződéskötés is Ä barabási állami gazdaság is befejezte az őszi vetést és betakarítást, két héttel hamarabb végezte el 1500 hold mélyszántását A barabási állami gazdasági dolgozói örömmel jelentették, hogy határidő előtt elvégezték á gazdaság területén az őszi véiési munkákat és befejezték a beta­karítást. 70 hold repcéskeveré- ket 15 nappal a határidő előtt vetettek el és 105 hold ősziárpá­juk . vetését szeptember 9-ig fe­jezték be. Rozsból 125 holdat szeptember 16-ig vetettek el, szeptember utolsó napjára pedig már 360 holdban volt benne a vetőmag. Október 7-ig még to­vábbi 40 holdat vetetlek be bú-: zával, október lí-ére pedig új ab 25 holddal gyarapodott bú-- 3)vetés területük, s ezzel a búza vetését be is fejezték. Jogos büszkeséggel jelentették meg azt is a barabási állami gazdaság dolgozói, hogy október 14-ig befejezték 20 hold dohány, 68 hold burgonya, 469 hold nap­raforgó és 9 hold dugványrépa; betakarítását és besilózfak 70 hold silókukoricát. Az őszi mélyszántásból eddig 335 holdat,végeztek el. Vállalták hogy a még hátralevő ,1500 hold mélyszántását két héttel a no­vember 20—i határidő előtt, no­vember érére befejezik. AKIK ÉLENJÁRNAK BARABÁ­SON AZ ŐSZI MUNKÁBAN A barabási állami gazdaság dolgozói közül legjobb munka« eredményi Sejejó Lajos, Margi" iai István, Fazekas János és Dó­ka Sándor érték el. Margitéi Ist­ván traktoros állandóan 160 szá­zalékra teljesíti normáját, Faze­kas János és Dóka Sándor trak­torosok pedig 200 százalékos á|- lagtéliesítményt értek el a négy. vertedik bérhétén. A növényter­melési brigádokban dolgozók, kö­zül Sütő József jár az élen 236 százalékkal, Tóth Teréz 141, Papp Júlia pedig 140 százalék­kal követik a, gazdaság legjobb munkását. Morvái Margit, Bak- sa Anna, Tarr Erzsébet, :.l£ozák Berta, Kovács Inna Kósa Em­ma és Laczikó Vilma munka- eredményei is mind felül van­nak a száz százalékon. Laczkó Sándor J40 százalékával köz­vetlenül Süíő József mögé zár­kózott a negyvenedik bérhéten A barabási állami gazdaság dolgozói a legutóbbi üzemi ér­tekezletükön ígéretet tettek ar­ra, .hogy munkaeredményeiket megtartják, sőt tovább fokozzák, mert mint mondották, mindany- nyian jó munkával akarják ki­venni részüket a békéért vívott harcból. Egy fábiánhá&i huták befalazta u felhalmozott árut Dolgozó népünk küzdelmet folytat az áruhalmozó patkányod ellen, akik így akarják megbon­tani népünk egységét, akik fel" vásárlással és rejtegetéssel pró­bálnak zavart kelteni köze'látá­sunkban. A dolgozó nép elvete­mült ellenségei ezek —1 a hábo­rús gyújtogatok belső ügynökei. Ezek közé tartozik Cs. Tóth Mi­hály 42 holdas fábiánházá ku­kák is. Agyafúrt módon akart túljárni a dolgozók eszén s a ka­marában befehzott egy terüle­tet. Itt rejtett el 3 és félmázsa grízeslisztet, kilenc méter finom szövetet, 40 kiló zsírt, közel egy métermázsa sót, 15 darab fejken­dőt, egy hórdó bort. Kukoricát és napraforgót is találtak elrejt­ve s ezeket napraforgóval terís tette le. Az elfalazott részben sok más1 árut is rejtegetett: egv teljes szekérrevalót. Az árurej líegeíő kulákot a dolgozó parasz­tok'leplezték le, s . adták át a rendőrségnek. Nemsokára elnye­ri méltó büntetését A sertéshizlalási akcióhoz hasonlóan dolgozó paraszt" ja ink számára ugyancsak je­lentős előnyöket biztosít a szövetkezeti t»jásszá Ilii ás! és ii bahízlalási szerződéskötés is. Dolgozó parasztjaink nin­csenek már kiszolgáltatva a a falvakban a kupeceknek, a spekulánsok üzérkedéseinek, kén yén©k~kedv ém.»k. Nem for­dulhat ©lő, hogy bármelyik piacon, vagy eldugott tanyán a kofák „akaratából“ a for­galmi árnál lényegesebben alacsonyabb árért kell elkó- tyá-vetyélni a dolgozó pa­rasztok munkájának gyümöl­csét. A szövetkezeti felvásár­lás most biztos és megbízha­tó értékesítési lehetőséget nyújt és emellett igen jelen­tős kedvezményeket is dolgo­zó parasztjainknak. Jelenleg az őszi szállítási szerződéskö­tés már folyik tojásszállítás­ra és libahízla’iásra. A tojás» szállítási szerződéseknél pél­dául a szerződő dolgozó pa­raszt június 15. és február elseje között 8 fillérrel, feb­ruár elseje és június 15’© kö­zött pedig 3 fillérrel kap töb­bet, mint a hivatalos napiár. A libahízlalási Szerződéskö­tésnél pedig 5—6 heti tömés után a hivatalosan megálla­pított 7 forintos ár helyett 8.40 forintot kap, ezenkívül mindenegyes hizlalásra fel­vett liba után. 15 forint ©iő* leget. A iibahízlalásnál je­lentős kedvezmény még az, hogy minden kövér liba kilo­grammja után egy-egy kiló szemeskukoricát kapnak a szerződők hatósági áron. A sertéshizlalási, tojássrál- litási és libahízlalási szerző­déskötésnél máris jelentős eredmények mutatkoznak megyénkben. „Köszönöm ss Pártnak aat, fiogyy fanul ha tok44 Dolgozó parasztjaink azelőtt soha nem gondolták volna, hogy gyermekeik előtt az előrehaladás olyan lehetőségei nyílnak meg, mint amilyet most biztosít min­den magyar fiatalnak dolgozó népünk állama. Egyetemisták, technikumok hallgatói, néphad­seregünk tisztjei, most falusi dolgozó paraszt fiataljaink tan­folyamokon képezik magukat, hogy visszajőve! még eredmé­nyesebben tudjanak munkálkod­ni egész népünk további boldo­gulásáért. Szabó Erzsébet dolgo­zó paraszt leány a barabási álla­mi gazdaságból került a békési üzemkönyvelési tanfolyamra. — Amint megérkezett, első dolga volt, hogy levelet írjon a bara­bási állami gazdaság üzemi pártszervezetének, dolgozó tár­sainak. Első dolog volt báláját kifejezni azért, hogy tanulni küldték őt »Tudatom, hogy szerencsésen megérkeztem a békési üzem­könyvelési tanfolyamra. Nagyon ■ ió tanáraink vannak, akik mindnyájan szón igyekeznek, hogy fejlesszék tudásunkat. Jó és rendes helyünk van, az ellá­tás a lehető legjobb, amiben ré­szesülünk. Tanulótársaimmal a legjobb összetartásban vagyunk és már is szép előrehaladási tet­tünk a tanulásban De legelső," sorban mirv!annyiunknak az .z első gondolata, hogy köszönet mi­ket kifejezzük a Pártnaic, amiért hozzájuttatott bennünket a ta­nuláshoz, tudásunk fejlesztésé­hez. Falvainkban a dolgozó pa­rasztok ebből is láthatják, hogy a Párt, dolgozó népünk állama, azon van, hogy minél jobl> sorsa legyen ebben az országban a dolgozó embereknek. Tíz hétig leszek itt. Megígérem, hogy ez alatt az idő alatt legjobban fo­gok tanulni, hazatérve pedig tu­dásommal még jobban fögv»fc munkálkodni gazdaságunk jó eredményeiért Kívánom az elv> társaknak, hogy jó eredménye­ket érjenek el a munkaverseny­ben és Pártunk mögé sorakozva, harcoljanak a békéért, népünk felemelkedéséért. a _t- t -fi, .Ilin ,i mb«* iSMKaw.« < Nem mindennapi történet«, van a ■is zakó rock Tur-híünaik. A -volt tahidat a fasiszták a győ* ;eimas Vörös Hadsereg elő. vissza- vonu.va felrobbantották. Népi de* .mokráeiánk a hidak helyreállítása során a Túron ia építtetett egy ía- hd ‘. hogy a község dolgozói ne Vegyenek elszakadva a magye többi részétől. Tavasszal nagy jégzajlás volt; a . hidat tönkretette a jég. «'.v! ...e a lábakat, összerosfcadt. Ti* szakórád, Miiota* Tiszaeséese és Tissabecs el volt zárva a járási izL.helylöl. Megérkezett a tavasz. Szántani, vetni kellett és nem volt híd, nem veit min á járni a zajos, sebes- vizű csatornán, de félő volt. hogy még ősszel Is így lesz. A község dolgozó parasztsága le- t veié. írt a Pártnak. Nemsokkal a j levél után szakértőle keresték fel a Túr partját, hogy a helyszínen döntsék el. mi'yen híd épüljön « Túron. Nem volt könnyű kérdés — a vízben ott feküdt a régi pillér, amit már nem lehetett használni. Kiemelése drága forintjaiba kerül a dolgozók államának, új fahidat sem érdemes építeni — megint el­viszi a jég. Ott a Tisza. tavaszi zajláskor felszorul a jég — és az úi híd is megint tönkremegy. Fai óra válik a község dolgozóinak légi álma Megszületett a döntés. A honvé­delmi minisztérium vaahidat épít) t a csatornára. A leküldött hídmun­káitokat egy cél vezeti — minél olcsóbban, gyorsabban egy erős, jó' hidat építeni. Nem mindennapi terven dolgozik. Fodor Zo.tán építésvezető és Eé- bényi László mérnök, á 'Hídépítő N. V. dolgozói. Tisztában vannak azzal, hogy kevés az ország faanyaga, ide Pe­dig közel 100 köbméter elsőrendű fa szükséges, az állványok elkészí­téséhez. A régi, Horífay-fasizinus rablógazdálkodása sok értékes er­dőnket pusztított Id. Sokezer íorint megtakarítás A hídépítők újítást dolgoztak ki. Nincs szükség a fára, a határidőt 'előrehozhatják közel egy hónappal és vígul közei 50 000 forintot teka- rítanak meg az új módszerrel. Miből áll-ez. a módszer, ami Dyreii hata más megtakarítást irtás* és még log jelenteni a jövő­ben? A hidat, a régi módszer ői elté­rőén, nem faállványok segítségé­vei állítják a helyére, hanem von­tat«.' fogják. Drótkötelek és cáőriSk segítségével vontatják keresztül a víz fa ett. Ilyet még nem láttak a Községekben, de nem láttak még országunkban sem. Ez .esz az első híd,' aráit faál vények nélkül, csu- , pán vontatássá’ emelnék helyére. Történt már olyan eset, hogy hosszrögzítési betolassa! vittek be lyére a hidat, mint például Csen- ’ gerben és Vábárosnaményban, de most még az sem szükséges. A 34 méter hosszúságú híd tel­jesen új eljárással, a hídszere.és forradalmasításával kerül he yére. Budapestről. Nyíregyházáról és a környező falvakból gyűlnek ősz sze. hogy tanúi legyenek ennek _a nagyszerű munkának. Budapestre* mérnökök, szakemberek isnulmá nyo.vák az előkészületet, itt is. ott is egy egy javaslat hangzik el, am: megszívié'endő, hiszen egy he’ytelen. rossz számítás azt ered­ményezheti, hogy a vízbe esik a híd. De nem eshet. A hata más, pompás hídszerkezet ott f*k?ttk a parton — egyik fele a v , fő é nyúlik, mintha képmásá­ban gyönyörködné a viziten. Erős. vastag drótkötetek feszülnek kar­jaira <=*= bartteSőK réssé'-ftl be. ráírna*

Next

/
Oldalképek
Tartalom