Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-08 / 235. szám
1950 OKTOBER 8, VASÁRNAP 4 Közeledik a tanácsváiasztások napja, amikor dolgozó népünk meg szilárdabban veszi kezébe saját sorsának irányítását. Erre a napra országszerte nagy lelkesedéssel, munkafelajánlá- sokkal készülnek dolgozó parasztjaink. Örömmel és határtalan lelkesedéssel csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, melyet a túr. kevei termelőszövetkezet tagjai, a bihartordai dolgozó parasztok indítottak országszerte. Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjai is vállalták, hogy a tanácsválasztás napjára befejezik a betakarítást és a vetést. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink mind a nyárj munkáknál, mind az őszi munkákban is példát mutattak az egyénileg gazdálkodóknak. Élenjárt és példát mutatott a fehérgyarmati járás tíz tér. melőszövetkezete is, amelyek a mai nappal befejezték a vetést. A következő termelőszövetkezetek jártak a munka élén : a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád, a panyolai Szikra, a turricsei Acél, a csahold Lenin, a vámosoroszi Kossuth, a kölesei Betőfi, a penyigel Bajcsy Zsilinszky, a kömről Kossuth és a turistvándi Kossuth. Ugyanezen a napon termelőszövetkezeteink példáját követve Magosliget és Botpalád községek dolgozó p'arasztsága Is befejezte a vetést. így jár, aki a nép kenyerére tör Szigorú eljárást indítottak az őszi munkát szabotáló kulákok ellen Kövér István zsindelyestanyai középparaszt azt mondta: ,,Koreában az amerikai imperialisták ártatlan gyermekeket gyilkolnak, gyújtogatnak és ezt más országokra is ki akarják terjeszteni. Mi pedig azt akarjuk, hogy még ott is elaludjon ez a háborús tűz, mert ez a mi érdekünk is. Ezért vállalom, hogy (100 forint Békekölcsön jegyzése mellleít a betakarítást és a vetést október I5-re befejezem. A tanácsválasztást így akarom megünnepelni.” Ktövér Istvánnal együtt számtalan kis- és középparaszt tett fogadalmat az őszi munka idejében való befejezésére, mert tudja, hogy ötéves tervünk második évi kenyerét, a béketábor erősítését, hazánk függetlenségét erősíti ezáltal és boldogabb jövőt biztosít saját és családja számára. Dolgozó parasztságunk határtalan lelkesedését és eredményeit látják ellenségeink is és még nagyobb dühvel, még igyalázatosabban támadnak, akadályozzák népünk felemelkedését. Egyrészt saját földjükön szabotálják a vetést, másrészt pedig rémhíreikkel, próbálják megtéveszteni a még öntudatlan dolgozó parasztokat. így tettek Bálint Pál horvátbo- kori, Kovács István halmosbokori, Henzse! József belegrádi, Bartha András vargabokori, Marcsek György felsősimái, özv. Nádasi Andrásné szélsőbokori, Debróczki István debrőbokori, Hrenkó Mihály magyarbokori és Nagy József ugyancsak magyarbokori kulákok. Nyolctíz és ennél több holdat kellett volna bevetniök külön-külön és még Semmit sem vetettek. A dolgozó parasztság leleplezte őket. Rövidesen a nép bírósága ítélkezik fölöttük. Sz. B. A béke ügyét szolgálom Kiss György nyirbogdányi református lelkész 650 forint Békekölcsönt jegyzett. A jegyzés alkalmával kijelentette: „Tudom, hogy ezzel az összeggel is a béke ügyét szolgálom és népi demokráciánk továbbépítését segítem elő.“ Első választási nagygyűlésünk lesz ma JSyirbáiorban A helyi tanácsokkal kapcsolatban ma délelőtt 11 órakor lesz megyénkben az első nagygyűlés. A nyíl-bátorban megtartandó válasz tási nagygyűlésen Halász Kálmán ismerteti a tanácsválasztás jelentőségét. Fokozni kell a burgonya és kukorica szállítási szerződéseinek kötését Épül a tanyaközpont Dózsa-pusztán Végéra János dózsapusz. tai dolgozó paraszt a gépállomás előtt áll. Innen jól látni az épülő házakat, saját házát is. Nézi a háza tetején dolgozó dósokat. öröme telik b^nne. látni a szép, gyors munkát, látni, hogy percről percre nő a vörös cserepekkel berakott tető rész. egyre kisebb a fedetlen. Hány évtizede várta ezt az örömet, hárry évtizede készült házépítésre! Mert hiába. Úgy tartják, hogy minden madárnak kell a fészek. 0 próbálta, élete legnagyobb részét fészek nélkül élte le. Költözkö. dés ide-oda, egyik tanyáról a másikra. Aszerint, hogy a Dessewffy gróf úrnak milyen szeszélye támadt. De sokat számot vetett életével! Hány évet is élt? Hány van még hátra? Ezeket gondolta és ilyenkor kétségbeesetten ökölbe szorult a keze. Soha. sem volt annyi pénze, hogy nekikezdjen az építésnek. De milyennek képzelte ő a kezdést? Úgy képzelte el a házépítést, ahogy a tanyában, a pusztán látta. A család össze- kupergat annyi pénzt, ami a szükséges faanyagra elég és akkor... Nem kőműveseket hív, sem — Nemsokára házává, tást tartunk, már a tetőt is -felrakták. Már nem lehet megázni alatta... — mondja. Végéra csak bólogat és ősz bajusza alatt mosolyog. Tavaly ilyenkor még maga se hitte volna, hogy ilyen szép háza lesz. Igaz? — Még most is szokatlan látni és arra gondolni, hogy ez már az én háziam. Még sohasem volt — mondja halkan, megfontoltan Végéra. — Sok minden van ebben az országban, ami ezelőtt nem volt, ami a fel. szabadulás óta épült. — Ebben a kis faluban, mert most már falunak számít, is van látnivaló. Sohase hittem volna, hogy valaha a mi pusztánk így kiépül. Sok volna elsorolni azt is, amit csak itt csináltak — ma. gyarázta örömtől ragyogó arccal Végéra, — Hát csak kezdjük ezzel a sok házzal — mondta Tamási és ujján számolni kezdett —, másik a községháza, ez is milyen szép, meg a gépállomás épületeit, amit most épí. tettek a kastély mellé, meg most fogják kezdeni a sportpálya építését... — Na, meg a villany. Már a drótok is fel vannak rakva, nemsokára világosság lesz. Olyan lesz a Dózsa.puszta, mint egy város, villany lesz hz utcákon, a házakban... — mondta Végéra. Odaérkezett Szuhánszki is. Kezet fogtak. — Na, mit mondtam, hogy az idén készen lesz, a télen már benne lakunk, kicsit későn kezdték, de pár nap és kész. — Én megmondom őszintén, arra gondoltam, hogy sok pénz kell a házépítésre, az államnak fontosabb építenlvalója is van ennél... — mondta Végéra. Tavaly, a tervkölcsőn. jegyzéskor megígérték, hogy tanyaközpontot építenek itt Dózsa-pusztán. Abból a pénzből, amit ak. kor jegyeztünk, jutott erre is. A jövő évi építkezést meg az az összeg segíti, amit most jegyeztünk — magyarázta Tamási. — És a gépállomás is kibővül. Jövőre annyi traktor lesz itt, hogy ki kell bővíteni az udvart. Az öreg Végéra csak szétnéz az épülő házakon is elérzékenyülten mondja: — Csak egyszer foghat, nám meg Rákosi elvtárs kezét, megköszönném ezt a sok mindent, amit itt, nálunk is építtet„ A fehérgyarmati Járás tfz termelőszövetkezete befelezte az őszi vetést--------0-------Védjük meg a nép vagyonát Mint minden más területen, úgy a kereskedelemben 8* hatalmas változások következtek be a felszab,i- I dulás óta. Népi demokratikus államunk a dolgozó nép kezébe adta a fiildműves&övetkezetek irányítását, ők maguk irányítják sorsukat. Nem az egyes községek zsírosparaszijai teszik zsebre a szövetkezet jövedelmét, mint annakidején a volt Hangyákban, hanem a dolgozó parasztság széles tömegei veszik hasznát. Egyszerű dolgozó parasztok lettek a íöldmüvesszövetkezetek vezetői, igazgatósági tagjai. A boltkezelőket is a nép választotta maga közül. I Ezek néhány kivételével meg is áU- I ják a helyüket, minden munkájú- I kát a dolgozó nép érdekében vég- J zik. Azonban mégis akad egy-két I olyan lelkiismeretlen boltkezélő és szövetkezeti ügyvezető, aki a régi kapitalista rendszer hangya szövet- kezeiéből magával hozta kapzsi, ki- | zsákmányoló módszerét s ezek meg- | feledkezve arról, hogy a dolgozó I népet károsítják meg, részegeske- I déssel, könnyelműséggel s az ellen-1 ség uszályába kerülve többezer fo- I rinttal megkárosítják a falu dolgo-1 zóit. , így tett Tiszavölgyi Miklós vál-1 táji földművesszöveíkezeti ügyve-1 zető is, aki pénzeket szedett fel in- I dokolatlanul, nem számolt el az elő- I legekkel. A nyírpazonyi földműves- I szövetkezet boltkezelője, Szalai La- | jós 25.000 forintot sikkasztott. Imre I József boltkezelő segítőtársa volt I Szalai Lajosnak ebben a sikkasztás-1 ban. Imre József amerre csak ment, I mindenütt szórta a pénzt. Volt olyan | este, amikor 800 forintot is elvert. J Elfelejtették azt, hogy a nép va- I gyonát dorbézolják, szórják szét, I teszik tönkre. Szalai Lajos és Imre I József egy-egy évet kaptak sík- | kasztásukért. Intő példaként áldjon ez minden! földművesszövetkezeti dolgozó előtt. I Becsüljük meg a nép vagyonát, I ügyeljünk rá, mint a szemünk fé-1 nyíre, mert a nép megbünteti azo- I kát, akik a közösségi vagyonra tör-1 nek. I Nincs megyénkben olyan dol- Igozó paraszt, aki ne érezné, mennyit változott élete sor^ azóta, amióta szabadon élhet és magának dolgozhat földjein. És ezzel összefüggésben ne látná, Ihogy a munkásosztály, a dolgozók állama mennyi támoga- [tást, segítséget nyújt életének I további javulásához, felemel- I kedéséhez. Száz és száz tényt lehetne felsorolni a gépállomások létesítéséről, a műtrágyaakcióktól a vetőmagcseréktől, la termelési szerződésektől és a I felár-kedvezményektől kezdve, amelyek mind a dolgozó parasztság szövetségesének, munkásosztályunknak, s államunknak, a dolgozók államának segítő keze volt, támogatása volt ahhoz: még jobb módban él- Ijen falvaink dolgozó népe, még I tovább emelkedjék életszínvonala, javuljon életsora, hiszen most már szabadon, jómódban élhet, eddig viszont évszázadokig rabszolgasorban szenvedett. A terménybeadásnál is seregnyi kedvezményt biztosítottak dolgozó parasztjaink számára, prémiumokat, szállítási szerződési kedvezményeket, s I kiváló teljesítéseikért még jutalmazták is őket amellett, hogy dolgozó népünk megbecsülése vette körül falvaink beadási kötelezettségüket jól teljesítő dolgozó parasztjait Most, az őszi betakarítás idején, a burgonya és kukoricabeadás idején ismét újabb kedvezményhez jutottak dolgozó parasztjaink. Október tizedikéig szállítási szerződéseket köthetnek burgonyafeleslegeikre, amelyeknek minden mázsája .után három forintos prémiumot kapnak, ha gülbaba krumplijuk van. 2.40 forintot mázsánként, Iha ella burgonyát adnak és |l.60-as prémiumot, ha krüger- Ire kötnek szállítási szerződést. Ugyanilyen a ked- I vezmény a kukoricafeleslegre kötött szállítási szerződéseknél is. Kukoricaszállításra I szerződni október 15-éig lehet. IA mázsánkénti prémium két forint. S mindemelétt szállítási szerződést kötő dolgozó parasztjaink minden mázsa termény után — amelyet szállítási szerződéssel adnak át államunknak — 10 kiló korpát is kapnak, amely nem éppen kis jelentőségű jószágaik takarmányozása szempontjából. Persze, dolgozó parasztjaink látják azt.is, hogy e kedvezmények kötelezettségekkel is járnak. Kötelezettségekkel államukkal, hazájukkal, saját magukkal szemben. Látják azt Is, hogy államunk jutalmaz, kedvezményeket ad a jó munkáért, aminek maguk látják hasz- |nát. De maguk látják hasznát annak is, ha a beadott és a szállítási szerződésekkel beszállított burgonya és kűkorica gazdagítja országunkat, segíti az ötéves terv valóraváltását, Mert a terv valóraváltásával hazánk gazdagodása az ő jólétük emelkedését is jelenti! Bár már közeleg a szállítási szerződéskötés határideje, még mindig nem látszik, hogy Sza- bolcs-Szatmár dolgozó parasztjai ezen a téren jól teljesítették kötelességüket hazájukkal, dolgozó társaikkal szemben. Meg kell mondani őszintén, Hogy igen langyosan folyik a burgonyára és kukoricára való szállítási szerződéskötés. Mert legtöbbhelyt az olyan emberekre hallgatnak, mint Nehéz Sándor nyírcsászári kulák, aki képes volt nyolcvan forintot is adni a krumpliért csak azért,’ hogy a vásárolt burgonyameny- nyiséget megsemmisítse, fel- etesse jószágjaival, meg elrothassza, nehogy a dolgozó paraszt, akitől vette, szállítási szerződéssel beadja államunknak ! Az ilyen Nehéz Sándor- félék legveszedelmesebb ellenségei dolgozó parasztjainknak, egész dolgozó népünknek. Mert minden eszközt megragadnak arra, hogy ártsanak, hogy gátolják felemelkedésünket. S lám, az ilyen kulákokat, zsírosparasztokat segítik dolgozó parasztjaink és a maguk ellenségeivé válnak, amikQr hazugságaiknak bedőlve húzódnak a szállítási szerződések kötésétől. Ezt így vehetik magukra a pócspetri dolgozó parasztok is, akik még egyetlen mázsára sem kötöttek eddig szállítási szerződést. De persze nem egy dolgozó paraszt van megyénkben, aki legelsőbbet is azon volt, hogy ezen a téren is teljesítse hazafias kötelességét, s minél hamarabb szállítási szerződést kössön burgonya és kukorica- feleslege beadására. Nagy Károly kétholdas nagykállói szegényparaszt tizenhat mázsa burgonyáját kötötte le szállítási szerződésre, Kisiétán Lengyel Pál, Reszkető Mihály é« Tóth Ferenc mutat.tak példát a szállítási szerződések kötésében. Meg kell még említeni azt Is, hogy a dolgozó néppel tartó papjaink maguk is igyekeznek jó példát mutatni a szállítási szerződések kötésében. Baráth Mihály kislétai pap, akinek öt hold földje van, húsz mázsa ourgonyára kötött szállítási szerződést, s maga is felvilágosító munkát folytat a szállítási szerződéskötés sikere ériekében. Fordulatnak kell bekövetkeznie a burgonya- és kukoricaszállítási szerződéseinek kötésénél. Már csak pár nap választ el bennünket a burgonyaszállítási szerződéskötésnek határidejétől s egyre közleg a kukoricaszállítási szerződésnek határideje is Megyénk valamennyi dolgozó parasztjának követnie kell a Nagy Károlyo- kat, a Lengyel Pálokat, akik példásan teljesítették a szállítási szerződéskötéssel hazafias kötelességüket. El kell érni, hogy a határidő leteltéig több szabolcs-szatmäri dolgozó paraszt kössön burgonyára és kukoricára szállítási szerződést, saját maga és hazája érdekében. Azért, hogy ezzel is hozzájáruljanak a virágzó falvakat teremtő terv megvalósításához s maguk is kemény kézzel harcoljanak a békéért, mérjenek csapást a gaz imperialista rablókra, az új háborúra spekuláló halálgyárosokra és itteni szekértolóikra, a falvak kulák- j aira I ácsokat nem hív, hanem a család, a gyermekek neki fognak rakni a sárfalat. Amikor a fal elkészült, akkor a tetőt esz- kábálják össze. Nem •pontos mérték szerint, hanem csak úgy körülbelül. Ha a tetőzet egyik fele hor- padtabbta sikerül, az sem baj. Ilyenkor az a jelszó, hogy ,,nem lőnek ezzel nyulat“, És hogy van most? Kőművesek rakják a falat, pontos méret szerint szabdalják a gerendákat, a deszkákat az ácsok. És ahogy elkészül, valóban olyan szép, amilyen ezelőtt csak a Dessewffy grófok magtárai, a kulákok házai voltak. Valóban olyan egyenesek a szegletek, a tetőzet gerInce, hogy „nyulat lehetne vele lőni“. Ezek a gondolatok forognak fejében. Közben besötétedett. A mezőkre leszállt az esti köd, a vasúti síneket sem látni, pedig nappal úgy csillognak, mintha két ezüst fonal lenne. Nyi*- egyházán, éppen oda látni, felgyúltak a villanyok, az országúton is fényességgel járnak az autók. Végérát gondolataiban Tamási Géza, a szövetkezet gépésze zavarja meg. Tamásinak ott épül a háza a Vengeráé mellett.
