Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

1950 OKTOBER 8, VASÁRNAP 4 Közeledik a tanácsváiasztások napja, amikor dolgozó né­pünk meg szilárdabban veszi kezébe saját sorsának irányítását. Erre a napra országszerte nagy lelkesedéssel, munkafelajánlá- sokkal készülnek dolgozó parasztjaink. Örömmel és határtalan lelkesedéssel csatlakoznak ahhoz a mozgalomhoz, melyet a túr. kevei termelőszövetkezet tagjai, a bihartordai dolgozó parasz­tok indítottak országszerte. Megyénk termelőszövetkezetei és egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztjai is vállalták, hogy a tanácsválasztás napjára befejezik a betakarítást és a vetést. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink mind a nyárj munkáknál, mind az őszi munkákban is példát mutat­tak az egyénileg gazdálkodóknak. Élenjárt és példát mutatott a fehérgyarmati járás tíz tér. melőszövetkezete is, amelyek a mai nappal befejezték a ve­tést. A következő termelőszövetkezetek jártak a munka élén : a fehérgyarmati Győzhetetlen Brigád, a panyolai Szikra, a turricsei Acél, a csahold Lenin, a vámosoroszi Kossuth, a köl­esei Betőfi, a penyigel Bajcsy Zsilinszky, a kömről Kossuth és a turistvándi Kossuth. Ugyanezen a napon termelőszövetke­zeteink példáját követve Magosliget és Botpalád községek dol­gozó p'arasztsága Is befejezte a vetést. így jár, aki a nép kenyerére tör Szigorú eljárást indítottak az őszi munkát szabotáló kulákok ellen Kövér István zsindelyestanyai kö­zépparaszt azt mondta: ,,Koreában az amerikai imperialisták ártatlan gyermekeket gyilkolnak, gyújtogat­nak és ezt más országokra is ki akarják terjeszteni. Mi pedig azt akarjuk, hogy még ott is elaludjon ez a háborús tűz, mert ez a mi ér­dekünk is. Ezért vállalom, hogy (100 forint Békekölcsön jegyzése mellleít a betakarítást és a vetést október I5-re befejezem. A tanácsválasztást így akarom megünnepelni.” Ktövér Istvánnal együtt számtalan kis- és középparaszt tett fogadalmat az őszi munka idejében való befeje­zésére, mert tudja, hogy ötéves ter­vünk második évi kenyerét, a béke­tábor erősítését, hazánk független­ségét erősíti ezáltal és boldogabb jövőt biztosít saját és családja szá­mára. Dolgozó parasztságunk határtalan lelkesedését és eredményeit látják ellenségeink is és még nagyobb dühvel, még igyalázatosabban tá­madnak, akadályozzák népünk fel­emelkedését. Egyrészt saját földjü­kön szabotálják a vetést, másrészt pedig rémhíreikkel, próbálják meg­téveszteni a még öntudatlan dol­gozó parasztokat. így tettek Bálint Pál horvátbo- kori, Kovács István halmosbokori, Henzse! József belegrádi, Bartha András vargabokori, Marcsek György felsősimái, özv. Nádasi Andrásné szélsőbokori, Debróczki István debrőbokori, Hrenkó Mihály magyarbokori és Nagy József ugyan­csak magyarbokori kulákok. Nyolc­tíz és ennél több holdat kellett vol­na bevetniök külön-külön és még Semmit sem vetettek. A dolgozó parasztság leleplezte őket. Rövidesen a nép bírósága ítélke­zik fölöttük. Sz. B. A béke ügyét szolgálom Kiss György nyirbogdányi református lelkész 650 forint Békekölcsönt jegyzett. A jegy­zés alkalmával kijelentette: „Tudom, hogy ezzel az összeg­gel is a béke ügyét szolgálom és népi demokráciánk tovább­építését segítem elő.“ Első választási nagygyűlésünk lesz ma JSyirbáiorban A helyi tanácsokkal kapcsolatban ma délelőtt 11 órakor lesz me­gyénkben az első nagygyűlés. A nyíl-bátorban megtartandó válasz tási nagygyűlésen Halász Kálmán ismerteti a tanácsválasztás jelentő­ségét. Fokozni kell a burgonya és kukorica szállítási szerződéseinek kötését Épül a tanyaközpont Dózsa-pusztán Végéra János dózsapusz. tai dolgozó paraszt a gép­állomás előtt áll. Innen jól látni az épülő házakat, saját házát is. Nézi a há­za tetején dolgozó dóso­kat. öröme telik b^nne. látni a szép, gyors mun­kát, látni, hogy percről percre nő a vörös csere­pekkel berakott tető rész. egyre kisebb a fedetlen. Hány évtizede várta ezt az örömet, hárry évtizede készült házépítésre! Mert hiába. Úgy tartják, hogy minden madárnak kell a fészek. 0 próbálta, élete legnagyobb részét fészek nélkül élte le. Költözkö. dés ide-oda, egyik tanyá­ról a másikra. Aszerint, hogy a Dessewffy gróf úr­nak milyen szeszélye tá­madt. De sokat számot vetett életével! Hány évet is élt? Hány van még hátra? Ezeket gondolta és ilyen­kor kétségbeesetten ököl­be szorult a keze. Soha. sem volt annyi pénze, hogy nekikezdjen az épí­tésnek. De milyennek képzelte ő a kezdést? Úgy képzelte el a házépítést, ahogy a tanyában, a pusz­tán látta. A család össze- kupergat annyi pénzt, ami a szükséges faanyagra elég és akkor... Nem kőműveseket hív, sem — Nemsokára házává, tást tartunk, már a tetőt is -felrakták. Már nem le­het megázni alatta... — mondja. Végéra csak bó­logat és ősz bajusza alatt mosolyog. Tavaly ilyenkor még maga se hitte volna, hogy ilyen szép háza lesz. Igaz? — Még most is szokat­lan látni és arra gondolni, hogy ez már az én háziam. Még sohasem volt — mondja halkan, megfon­toltan Végéra. — Sok minden van eb­ben az országban, ami ez­előtt nem volt, ami a fel. szabadulás óta épült. — Ebben a kis faluban, mert most már falunak számít, is van látnivaló. Sohase hittem volna, hogy valaha a mi pusz­tánk így kiépül. Sok vol­na elsorolni azt is, amit csak itt csináltak — ma. gyarázta örömtől ragyogó arccal Végéra, — Hát csak kezdjük ez­zel a sok házzal — mond­ta Tamási és ujján szá­molni kezdett —, másik a községháza, ez is milyen szép, meg a gépállomás épületeit, amit most épí. tettek a kastély mellé, meg most fogják kezdeni a sportpálya építését... — Na, meg a villany. Már a drótok is fel van­nak rakva, nemsokára vi­lágosság lesz. Olyan lesz a Dózsa.puszta, mint egy város, villany lesz hz ut­cákon, a házakban... — mondta Végéra. Odaérkezett Szuhánszki is. Kezet fogtak. — Na, mit mondtam, hogy az idén készen lesz, a télen már benne lakunk, kicsit későn kezdték, de pár nap és kész. — Én megmondom őszintén, arra gondoltam, hogy sok pénz kell a ház­építésre, az államnak fon­tosabb építenlvalója is van ennél... — mondta Végéra. Tavaly, a tervkölcsőn. jegyzéskor megígérték, hogy tanyaközpontot épí­tenek itt Dózsa-pusztán. Abból a pénzből, amit ak. kor jegyeztünk, jutott er­re is. A jövő évi építke­zést meg az az összeg se­gíti, amit most jegyeztünk — magyarázta Tamási. — És a gépállomás is kibővül. Jövőre annyi traktor lesz itt, hogy ki kell bővíteni az udvart. Az öreg Végéra csak szétnéz az épülő házakon is elérzékenyülten mondja: — Csak egyszer foghat, nám meg Rákosi elvtárs kezét, megköszönném ezt a sok mindent, amit itt, nálunk is építtet„ A fehérgyarmati Járás tfz termelőszövetkezete befelezte az őszi vetést--------0-------­Védjük meg a nép vagyonát Mint minden más területen, úgy a kereskedelemben 8* hatalmas vál­tozások következtek be a felszab,i- I dulás óta. Népi demokratikus álla­munk a dolgozó nép kezébe adta a fiildműves&övetkezetek irányítását, ők maguk irányítják sorsukat. Nem az egyes községek zsírosparaszijai teszik zsebre a szövetkezet jövedel­mét, mint annakidején a volt Han­gyákban, hanem a dolgozó paraszt­ság széles tömegei veszik hasznát. Egyszerű dolgozó parasztok lettek a íöldmüvesszövetkezetek vezetői, igazgatósági tagjai. A boltkezelőket is a nép választotta maga közül. I Ezek néhány kivételével meg is áU- I ják a helyüket, minden munkájú- I kát a dolgozó nép érdekében vég- J zik. Azonban mégis akad egy-két I olyan lelkiismeretlen boltkezélő és szövetkezeti ügyvezető, aki a régi kapitalista rendszer hangya szövet- kezeiéből magával hozta kapzsi, ki- | zsákmányoló módszerét s ezek meg- | feledkezve arról, hogy a dolgozó I népet károsítják meg, részegeske- I déssel, könnyelműséggel s az ellen-1 ség uszályába kerülve többezer fo- I rinttal megkárosítják a falu dolgo-1 zóit. , így tett Tiszavölgyi Miklós vál-1 táji földművesszöveíkezeti ügyve-1 zető is, aki pénzeket szedett fel in- I dokolatlanul, nem számolt el az elő- I legekkel. A nyírpazonyi földműves- I szövetkezet boltkezelője, Szalai La- | jós 25.000 forintot sikkasztott. Imre I József boltkezelő segítőtársa volt I Szalai Lajosnak ebben a sikkasztás-1 ban. Imre József amerre csak ment, I mindenütt szórta a pénzt. Volt olyan | este, amikor 800 forintot is elvert. J Elfelejtették azt, hogy a nép va- I gyonát dorbézolják, szórják szét, I teszik tönkre. Szalai Lajos és Imre I József egy-egy évet kaptak sík- | kasztásukért. Intő példaként áldjon ez minden! földművesszövetkezeti dolgozó előtt. I Becsüljük meg a nép vagyonát, I ügyeljünk rá, mint a szemünk fé-1 nyíre, mert a nép megbünteti azo- I kát, akik a közösségi vagyonra tör-1 nek. I Nincs megyénkben olyan dol- Igozó paraszt, aki ne érezné, mennyit változott élete sor^ azóta, amióta szabadon élhet és magának dolgozhat földjein. És ezzel összefüggésben ne látná, Ihogy a munkásosztály, a dol­gozók állama mennyi támoga- [tást, segítséget nyújt életének I további javulásához, felemel- I kedéséhez. Száz és száz tényt lehetne felsorolni a gépállomá­sok létesítéséről, a műtrágya­akcióktól a vetőmagcseréktől, la termelési szerződésektől és a I felár-kedvezményektől kezdve, amelyek mind a dolgozó pa­rasztság szövetségesének, mun­kásosztályunknak, s államunk­nak, a dolgozók államának se­gítő keze volt, támogatása volt ahhoz: még jobb módban él- Ijen falvaink dolgozó népe, még I tovább emelkedjék életszínvo­nala, javuljon életsora, hiszen most már szabadon, jómódban élhet, eddig viszont évszázado­kig rabszolgasorban szenvedett. A terménybeadásnál is se­regnyi kedvezményt biztosítot­tak dolgozó parasztjaink szá­mára, prémiumokat, szállítási szerződési kedvezményeket, s I kiváló teljesítéseikért még ju­talmazták is őket amellett, hogy dolgozó népünk megbecsülése vette körül falvaink beadási kötelezettségüket jól teljesítő dolgozó parasztjait Most, az őszi betakarítás ide­jén, a burgonya és kukorica­beadás idején ismét újabb ked­vezményhez jutottak dolgozó parasztjaink. Október tizediké­ig szállítási szerződéseket köt­hetnek burgonyafeleslegeikre, amelyeknek minden mázsája .után három forintos prémiumot kapnak, ha gülbaba krumplijuk van. 2.40 forintot mázsánként, Iha ella burgonyát adnak és |l.60-as prémiumot, ha krüger- Ire kötnek szállítási szer­ződést. Ugyanilyen a ked- I vezmény a kukoricafeles­legre kötött szállítási szerződé­seknél is. Kukoricaszállításra I szerződni október 15-éig lehet. IA mázsánkénti prémium két fo­rint. S mindemelétt szállítási szerződést kötő dolgozó pa­rasztjaink minden mázsa ter­mény után — amelyet szállí­tási szerződéssel adnak át álla­munknak — 10 kiló korpát is kapnak, amely nem éppen kis jelentőségű jószágaik takarmá­nyozása szempontjából. Persze, dolgozó parasztjaink látják azt.is, hogy e kedvezmé­nyek kötelezettségekkel is jár­nak. Kötelezettségekkel álla­mukkal, hazájukkal, saját ma­gukkal szemben. Látják azt Is, hogy államunk jutalmaz, ked­vezményeket ad a jó munká­ért, aminek maguk látják hasz- |nát. De maguk látják hasznát annak is, ha a beadott és a szállítási szerződésekkel beszál­lított burgonya és kűkorica gazdagítja országunkat, segíti az ötéves terv valóraváltását, Mert a terv valóraváltásával hazánk gazdagodása az ő jólé­tük emelkedését is jelenti! Bár már közeleg a szállítási szerződéskötés határideje, még mindig nem látszik, hogy Sza- bolcs-Szatmár dolgozó paraszt­jai ezen a téren jól teljesítették kötelességüket hazájukkal, dol­gozó társaikkal szemben. Meg kell mondani őszintén, Hogy igen langyosan folyik a bur­gonyára és kukoricára való szállítási szerződéskötés. Mert legtöbbhelyt az olyan embe­rekre hallgatnak, mint Nehéz Sándor nyírcsászári kulák, aki képes volt nyolcvan forintot is adni a krumpliért csak azért,’ hogy a vásárolt burgonyameny- nyiséget megsemmisítse, fel- etesse jószágjaival, meg elrot­hassza, nehogy a dolgozó pa­raszt, akitől vette, szállítási szerződéssel beadja államunk­nak ! Az ilyen Nehéz Sándor- félék legveszedelmesebb ellen­ségei dolgozó parasztjainknak, egész dolgozó népünknek. Mert minden eszközt megragadnak arra, hogy ártsanak, hogy gá­tolják felemelkedésünket. S lám, az ilyen kulákokat, zsíros­parasztokat segítik dolgozó pa­rasztjaink és a maguk ellensé­geivé válnak, amikQr hazugsá­gaiknak bedőlve húzódnak a szállítási szerződések kötésétől. Ezt így vehetik magukra a pócspetri dolgozó parasztok is, akik még egyetlen mázsára sem kötöttek eddig szállítási szer­ződést. De persze nem egy dolgozó paraszt van megyénkben, aki legelsőbbet is azon volt, hogy ezen a téren is teljesítse haza­fias kötelességét, s minél ha­marabb szállítási szerződést kössön burgonya és kukorica- feleslege beadására. Nagy Ká­roly kétholdas nagykállói sze­gényparaszt tizenhat mázsa burgonyáját kötötte le szállí­tási szerződésre, Kisiétán Len­gyel Pál, Reszkető Mihály é« Tóth Ferenc mutat.tak példát a szállítási szerződések kötésé­ben. Meg kell még említeni azt Is, hogy a dolgozó néppel tartó pap­jaink maguk is igyekeznek jó példát mutatni a szállítási szer­ződések kötésében. Baráth Mi­hály kislétai pap, akinek öt hold földje van, húsz mázsa ourgonyára kötött szállítási szerződést, s maga is felvilá­gosító munkát folytat a szál­lítási szerződéskötés sikere ér­iekében. Fordulatnak kell bekövetkez­nie a burgonya- és kukorica­szállítási szerződéseinek köté­sénél. Már csak pár nap választ el bennünket a burgonyaszállí­tási szerződéskötésnek határ­idejétől s egyre közleg a ku­koricaszállítási szerződésnek határideje is Megyénk vala­mennyi dolgozó parasztjának követnie kell a Nagy Károlyo- kat, a Lengyel Pálokat, akik példásan teljesítették a szállí­tási szerződéskötéssel hazafias kötelességüket. El kell érni, hogy a határidő leteltéig több szabolcs-szatmäri dolgozó pa­raszt kössön burgonyára és ku­koricára szállítási szerződést, saját maga és hazája érdeké­ben. Azért, hogy ezzel is hoz­zájáruljanak a virágzó falvakat teremtő terv megvalósításához s maguk is kemény kézzel har­coljanak a békéért, mérjenek csapást a gaz imperialista rab­lókra, az új háborúra spekuláló halálgyárosokra és itteni sze­kértolóikra, a falvak kulák- j aira I ácsokat nem hív, hanem a család, a gyermekek neki fognak rakni a sár­falat. Amikor a fal elké­szült, akkor a tetőt esz- kábálják össze. Nem •pon­tos mérték szerint, hanem csak úgy körülbelül. Ha a tetőzet egyik fele hor- padtabbta sikerül, az sem baj. Ilyenkor az a jelszó, hogy ,,nem lőnek ezzel nyulat“, És hogy van most? Kő­művesek rakják a falat, pontos méret szerint szab­dalják a gerendákat, a deszkákat az ácsok. És ahogy elkészül, valóban olyan szép, amilyen ez­előtt csak a Dessewffy grófok magtárai, a kulá­kok házai voltak. Való­ban olyan egyenesek a szegletek, a tetőzet gerIn­ce, hogy „nyulat lehetne vele lőni“. Ezek a gondo­latok forognak fejében. Közben besötétedett. A mezőkre leszállt az esti köd, a vasúti síneket sem látni, pedig nappal úgy csillognak, mintha két ezüst fonal lenne. Nyi*- egyházán, éppen oda lát­ni, felgyúltak a villanyok, az országúton is fényes­séggel járnak az autók. Végérát gondolataiban Ta­mási Géza, a szövetkezet gépésze zavarja meg. Ta­másinak ott épül a háza a Vengeráé mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom