Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

1033 OUTOBIOíl 3. V .\'A A TIN A P

NEMZETKÖZI SZEMLE

A Néniéi Demokratikus Köztársaság egy éve

Tegnap múlt egy éve, hogy Európa történetében jelentős vál- tozás következett be a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásával. A német reakciós állam szakadatlanul . fenyegette Európa békéjét, az elmúlt 80 év alatt három háborút zúdított rá a békés népekre a porosz-német militárizmus.

„A békeszerető Német Demokratikus Köztársaság megalakulása fordulópont Európa történetében _ írta Sztáiln elvtárs Wilhelm Pieekhez és Otto Grotewohl j civtátsakhoz intézett levelében. — Kétségtelen, hogy a békeszeretö demokratikus Németország fenn. állása a békeszeretö Szovjetunió

mellett kizárja új európai háborúk lehetőségét, véget vét a vérontásnak Európában és lehetet, lenné teszi, hogy a világ imperialistái bilincsbe verjék az európai országokat.”

A Német Demokratikus Köztársaság már megalakulásakor megindítót ía a küzdelmet az egységes Németország megteremtéséért, Németország egységének visszaállításáért. Ha a nyugati impez'ialisták a potsdami megegyezést betartanák, ma már megalakult volna az egységes és békeszeretö Németország.. De az imperialisták mitől sem félnek jobban, mint a béketábor megerősödésétől, és ezért az elmúlt év alatt mindent el is követtek, hogy Németország egységének kialakulását megakadályozzák. Németország még ma sem egységes. De csak a legnagyobb terror, ral tudták megakadályozni Németország egységének megvalósítását a nyugati hatalmak. A kom. munisíákat és magát a Német Kommunist a Pártot a hitleri idők még el nem felejtett, de immár ismét felelevenített módszereivel üldözik. Letartóztatják és titkos rendőri , nyilvántartásba veszik mindazokat, akik a szabad, béke- szerető, demokratikus Német, országért küzdenek és mivel a kommunisták a legkövetkezetesebb hazafiak, az üldözés első hullámának minden terhe rájuk irányul.'De éppen ezért bennük bízik az egész német nép.'

A 'potsdami megegyezés alapján már békeszerződést «ellett volna kötni Németországgal, de a nyugati hatalmak, élükön az USA-vál, nem akarnak semmiféle szerződést, mert ez azt jelentené, hogy vissza kellene vonulok csapataikat Nyugat-Németország területéről és ez egyben Németország egységének megvalósítását is jelentené. A világtörténelemben még egyetlen egyszer sem fordult elő, hogy valamely imperialista hatalom egy megszállt országnak saját jószántából vlsz- szaadta volna függetlenségét. A hitleri Németországot a Szovjet Hadsereg zúzta szét és ezt a páratlan alkalmat felhasználva, az imperialisták megszállták a nyugati övezeteket. Hogy innen kimennének, erről szó sincs, hiszen ölükbe pottyant a szovjet fegyverek diadala nyomán egy nagyszerű gyarmat!

Az imperialisíák egyik legjobb üzlete a háború befejezése óta Nyugat-Németország. A gyárakat leszerelik, vagy felvásárolják, az ország népét a jobboldali szociáldemokraták támogatásával kizsákmányolják és a tervezett újabb háborúra készülve; hadibázissá formálják át a megszállott három övezetét. , .

De Németország népe ebláe nem akar beleegyezni és a kommunisták vezetésével harcol az elnyomó imperialisták ellen.

A Német Demokratikus Köztársaság az .elmúlt év alatt megindult a fejlődés útján, kiépítette kapcsolatait a baráti népi demokratikus államokkal és, a ' nagy Szovjetunióval, nekifogott ötéves tervének végrehajtásához. Míg nyugaton szinte kibírhatatlan nyomor és jogfosztottság osztályrésze a német népnek, addig keleten az ötéves terv lázas munkája közepette emelkedik a dolgozó nép életszínvonala és a még nagyobb eredmények alapjait vetik meg.

A Német Demokratikus Köz- társaság alapja és biztosítéka az új Németország megteremtésének. A Német Demokratikus Köztársaság kiépült baráti kapcsolatai és elszánt békeharca pedig biztosítéka annak, hogy az új egységes Németország békeszeretö és demokratikus Németország lesz, amelyben a német nép egységesen, a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal vállvetve fog küzdeni a békéért és a demokráciáért.

Az angol jobboldali szociáldemokraták

és « Tiío-bantla haráthoxása

‘ Az utóbbi időben Belgrádban csak ügy hemzsegnek a magas- állású nyugateurópai politikusok. Különösen az angol „munkáspárt” vezetői sűrű látogatók a belgrádi banditafönöknél. Titonak alig van ideje kijózanodni az egyik bankett után, máris megrendezi a másikat. Az angol jobboldali szociáldemokraták látogatásait zajos propagandahadjárat kíséri, A newyorki és londoni sajtó majd megszakad abban az igyekezetében, hogy a Tito-klikk külpolitikáját, mint az „abszolút semlegesség” politikáját tüntesse fel.

I Az imperialisták „munkáspárti”' csatlósai már azzal is megpróbálkoztak, hogy a nyugateurópai országokban megszervezik az úgynevezett „Tito-barátok mozgalmát”. Ebből a célból ez év májusában Franciaországba küldték Zilliacust, a „független” munkáspárti képviselőt, aki jugoszláviai látogatása után levetette a demokratikus álarcot. Zilliacus néhány trockistát és De Gaulle híveinek egy csoport fasisztáját összeszedte s Tito-barát gyűlést akart rendezni. A terem bejáratánál azonban összegyűltek a béke és szabadság harcosainak tö1 megei és „Akasztófára a fasiszta. Titoval” — felkiáltással fogadták a gyűlés megnyitásának kísérletét. Hasonló módon kudarcba fulladt a titoista próbálkozás más országokban is.

Úgy a zajos hírverés, mint az angol jobboldali szociáldemokrata vezetők sorozatos látogatása azt célozza, hogy segítsenek Jugoszláviát véglegesen angol-amerikai támaszponttá, balkáni tűzfészekké kiépíteni. Ez év júliusában Tito találkozott amerikai vezető személyiségekkel és mentegetőzött, hogy nem vehet részt közvetlenül a koreai hadjáratban, mert azt nem óhajtja a jugoszláv hadsereg. Megígérte azonban, hogy adott pillanatban csatlakozni fog az Atlanti Szövetséghez. Az angol „munkáspárti” vezetőkre hárult az a piszkos feladat, hogy előkészítsék Titonak ezt a lépését.. Ebben az irányban tévé-’ kenykedett Davies angol külügy- miniszterhelyeítes. amikor nagy buzgalommal folytatta a hírhedt Belgrad—Athén tengely összeka- lapálását, előkészítve ilyen módon a reakciós ..Földközitengeri blokk” megalakítását Törökország, Görögország, Jugoszlávia és Olaszország részvételével. —

Az angol jobboldali szoedem vezérek látogatásának még egy fontos oka volt, az, hogy Tito fasiszta rendszere a kikerülhetetlen csőd szélén áll. Jobboldali angol és amerikai lapok belgrádi tudósítói is olyan híreket Küldenek haza, hogy Jugoszláviában a télen éhínség fenyeget. Daviesék persze nem a jugoszláv nép nyomorán akarnak könnyíteni, hanem azon fáradoznak, hogy Tito, Rankovics és bandájuk tovább ülhessen a nép nyákán. Ezért adagolják soronkívül Jugoszláviának áz újabb kölcsönöket, persze uzsorakamatra. Az ár, Jugoszlávia maradék függetlensége.

Az angol munkásárulók és a jugoszláv fasiszták barátkozása legkevesebb jót a jugoszláv népnek jelent. Jugoszlávia munkás- osztálya és dolgozó parasztsága nyiltan szembefordul Tito és bandája fasiszta rendőrterrorjával és kalandor külpolitikájával. A jugo. szláv nép ellenállásának növekedése egyre jobban fenyegeti Ti- tóék fasiszta diktatúráját és az imperialisták agresszív terveit. A

jugoszláv dolgozók Tito-ellenes küzdelme fokozza a béke harcosai hatalmas frontjának egyre növekvő erőit.

Az olasz dolgozók harca

Olaszországban, — mely a -AUr» shail-terv „áldásai” következtében kénytelen bezárni az üzeme- két és az utcára tenni a munitá* sokat, — a múlt héten a genovai Ansaldo müveken volt a sor. A gyár igazgatósága többezer munkás elbocsátását határozta el. Az Ansaldo müvek munkássága azonban szolidaritást vállalt az elbocsátott dolgozókkal, mire az igazgatóság elrendelte a munka beszüntetését az eg Asz üzemben. A munkások azonban nem hagyták magukat, a gyár vezetőségének távozása után tovább folytatták a munkát. Liguria tartomány iparvállalatainak üzemi bizottságai közösen látják el anyaggal a fordított sztrájkot vívó m'unkásö- kat, biztosítják, hogy az üzem továbbra is dolgozhassák.

A Kommunista Párt vezette olasz munkásosztály szolidaritása a szegényparasztsággal szemben is megnyilvánul. A Po völgyében folyó nagyszabású mezőgazdasági sztrájk során — 200.000 földmunkás szüntette meg a munkát — egy földbirtokos revolverrel megsebesített egy mezőgazdasági j munkást. Az aljas fasiszta provokációra válaszul a tartomány földmunkásai mellett általános sztrájkba léptek Ver.celli város ipari munkásai is, Biella, Valsesia és Novara munkásai pedig két órás tiltakozó sztrájkot tartottak.

A fekete reakciós de Gaspori kormány tűzön-vizen keresztül igyekszik amerikai gazdái utasítását végrehajtani, mely az olasz ipar konkurenciájának teljest megszüntetésére irányul. Az olasz munkásosztály azonban egységesen áll szemben ezekkel a kísérletekkel. Olaszország munkásai és szegényparasztjai nein egyszer megmutatták már, hogy nem hajlandók belenyugodni az olasz tőkések, földbirtokosok és as amerikai imperialisták kettős elnyomásába. A Kommunista Párt vezetésével szilárdan harcolnak tovább a végső győzelemig.

Csütörtökön este a Szabadságharcos Szövetség rendezésében díszelőadásban mu. •alja be a Vígszínház a hatalmas szovjet filmalkotást; „Berlin eleste”-t. Az alanti

részlet a film két felejthetetlen jelenetét mutatja be.

Harc a Reichstágért

.. . Kantárija és Jegorov szűk, sötét lépcsőkön hágnak felfelé. Mindenfelé harcolnak. A németek papírcsomókat halmoznak össze és meggyujtják. A füst végiggondolj og a szűk folyosókon, szinte leveri az embert a lábáról.

Egy keskeny lópcsó'fokon Jegorov és Kantarija megállnak, hogy kifújják magukat é3 tájékozódjanak.

Fölöttük harcolnak, szekrényeket hengergetnek, bútort dobálnak. Alattuk harcolnak, papírt és szalmát gj ujtogatnak.

— Előre? — kérdi bajtársát Jegorov.

— Előre! — válaszol Kantárija.

Feljebb kúsznak.

Iránod' közben a falhoz -apui, kezében gránátot szorongat. Észreveszi, hogj' a sarok mögött, két lépésre tőle, egy német rejtőzködik és nehezen zihál.

Mindketten várnak, mint a vadászok. Egyszercsak Ivánov has- raveti magát, a német gránát hátrább robban, ö pedig a sajátját pontosan dobja. Tovább kúszik, meg sem nézi, hogy mi maradt a

németből.

Ezalatt Jegorov és Kantarija felért az épület tetejére, a bronz- lovakhoz. Futnak, zihálnák, botladoznak a törmelékeken. A bronz u-rj." «laUct* széttárt karral JuBERLIN ELESTE

t

szupov hever. Zajeev kis véres kendője az egyik bronz ló hátán lengedez.

Jegorov és Kantarija a zászlót egy hasadt bronz lóba tűzik és lenéznek a tetőről a térre. Odarohan Ivánov és meglátja a fekvő Juszupovot, odangriU hozzá, karjába emelj:

— Juszuf, kedvesem, mi van veled? Nézd, Berlin a miénk! Nézd, hol vágjunk!

De Juszuf nem válaszol.

Ivánov óvatosan leteszi a testét és lenéz a térre.

— Hurrái — hangzik az egész téren és a Tlergartenben, Spree- től a Brandenburgi Kapuig.

Sokez?r harcos látta meg távolról a győzelem zászlaját a

Reichstag fölött. Ivánov letörli liönnj eit. és énekelni kezd:

„Ej, te Vány a, Vánja ...”

* .

Megérkezik Sztálin

A repülőgép kört ír le az égő Berlin felett. Ezernyi szájból egyetlen szó szakad ki: Sztálin! Autók hosszú sorai és katonái«, meg felszabadítottak tömegei igyekeznek a repülőgép leszállási helyéhez, hogy üdvözöljék a föld- reszálláskor azt, akihez sorsuk, boldogságuk fűződik. Oroszok vannak ift, csehek, franciák, ju- goszlávok, angolok és amerikaiak. Valamennyien hazájuk hímzett zászlajával. •

Alekszej Ivánov az elsők között

van, akik a repülőtérre értek. Idegei a végsőkig /eszültek. Az az érzése, hogyha nem látja meg Sztálint, sorsa másképpen alakul, elhagy ja a szerencse.

Natasa is idetart orosz leányok társaságában.

A repülőtéren váll váll mellett áll a tömeg és az eget nézi, alvón, nan fel kell tűnnie Sztálin repülőgépének. Végre a világospiros szárnj'ú, hatalmas acélmadár alacsonyan megjelenik a fejek fölött. Mindenki rohanni kez.d, egymással versenyezve. Mindenki elsőnek altarja meglátni Sztálint.

Alekszej két lépésnjire van Na. tasától, de Natasa ebben a pillanatban nem is gondol rá.

Most minden gondolata csak Sztálinhoz kapcsolódik. Meglátni öt és hallani hangját most azt jelenti, hogy megérzi saját győzelmét, felismeri saját erejét és olyan boldogságot él át, amiljen talán csak egjszer adódik az életben.

FuE sovány és gyenge karjával félrelök mindenkit, aki előtte van és könnyek szöknek a szemébe, ha a nála ügyesebbek félreszorítják.

Közben Sztálin már kilépett a fülkéből és a tömegtől körülövéz. ve mosoljog, tapsol a győztesek" nek. Végül kis mozdulatot tesz előre. A tömeg szétválik, szűk kis utat nyit. Alekszej és Natasa, Sztálinhoz közeledve, szinte egymás mellé kerül. Sztálin a tömeghez fordul:

— Elvtársak! Bekövetkezett a népünk által a német imperializmuson aratott nagy győzelem

történelmi napja. A Szovjetunió győzelmet ünnepe), bár nem készül sem felosztani, sem megsemmisíteni Németországot. Mostantól kezdve Európa fölött a népek szabadságának és a népek közti békének nagy zászlaja leng majd!

.Alekszej és Natasa tapsol, ügyet, sem vetve a körülállókra és sem mit sem látva Sztálin szeretett és kedves arcán kívül."

De az öröm nem akar egyedül maradni. Szeret szívből szívbe áradni — és Natasa- arra néz, alti mellette áll, hogy megossza vele örömét. Égj' pillanatra oldaltnéz és kezdetben nem flgjeli meg szomszédját, de aztán ismét arm néz, nem mer hinni a szeménéit, újra odanéz és szomszédja nyakába veti niagát. Alekszej az.

Alekszej első pillanatban nem érti meg, miről van szó. Az utóbbi napokban többszáz felszabadítót} leánj' ölelte és csókolta meg — és számára ez most nem tűnik he- Ij'énvalónak. De fülébe hatol Natasa felejthetetlenül kedves hangja: megrameg- és aztán már semmivel sem törődve, átfogja fekete, naptól és háborútól égetett kezével és magához szorítja. Sztálin három lépésre van tőlük, megáll és gyengéd mosollyal nézi a két, háború forgatagában égj mást elvesztett lélek találkozását. Nézi, atyaian mosolyog és tapsol nekik, mintha jelenlétével megerősítené és mosolyával megáldaná életüket. . r

Natasa hozzálép és bátran a szemébe nézve így szól:

— Megcsókolhatom, Sztálin elv- társ? Mindenért, mindenért, amit népünkért, értünk tett.

Sztálin, kissé wvvartaij a váratlan kéréstől, széttárja kariad

A