Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

ISbO OKTOBER 8, VASÁRNAP I ' Egy mázsa cukrot, két kl paprikát, kakaót, szeszt és szövapainutoi rejtegetett lakásán a sikkasztó rGvaranvGSi boitkezelö Népünk gyűlölt ellenségei, a spekulánsok/ árurejtegetők és feketézők patkány módjára pró­bálják megfúrni népgazdasá­gunk erejét. Békénkre törnek ezek a gonoszlelkű, háborús pánikot keltő ügynökök. A dol­gozó nép legteljesebb megveté­se sújtja őket. Népünk, a mun­kások, dolgozó parasztok, értel­miségiek lelkesen építik a szó-* cialista hazát, áldozatokat vál­lalnak a ragyogó jövőért, s ugyanakkor vannak, akik Blat­tomban életünkre, építő mun­kánkra törnek. Ezt tette Fara­gó András, az 1700 forintot sik­kasztó révaranyosi földműves­szövetkezeti boltkezlő is, apó­sával, Papp Józseffel együtt. Faragó álnok módon kihasznál­ta a dolgozó nép bizalmát s la­kásán nagymennyiségű árut halmozott fel. Többek között egy mázsa cukrot, két kiló 75 deka paprikát, három kiló ka­kaót, nagymennyiségű szeszt, cérnát és szövőpamutot. A cu­kor nagyrészét apósának adta oda „fuvardíjban.“. A lelkiisme­retlen árurejtegetöt a megyei bíróság 10 havi börtönre, há­romévi hivatal- és politikai jog­vesztésre. 500 forint pénzbün­tetésre, 500 forint vagyoni elég­tétel megfizetésére büntette, a lefoglalt árut elkobozta és há­rom hónapra kitiltotta Révara­nyosról. Papp Józsefet, a cin­kos apóst háromhavi fogházra, egyévi hivatal- és politikai jog­vesztésre, valamint 300 forint pénzbüntetésre ítélte. Népnevelők a Békekölcsönért Egyes pártszervezetek még mindig nem látják át, hogy mi­lyen fontos feladat a fiatalok bevonása a politikai munkába. A vasvári párttitkár, noha 8— 10 fiatal kérte beosztását nép­nevelő munkára, mindössze két parasztifit osztott be. Az aporiigeii népnevelők mechanikusan végezték eddigi munkájukat. Nem foglalkoztak legtöbben a nemzetközi és bel­földi eseményekkel és agitáció juk közben nem is tudták fel­használni. Rendszeres sajtón’ vasással és alaposabb közös ér tekezletekkel készüljenek fel az agitációra, hogy kellően meg tudják magyarázni a tanácsvá­lasztások jelentőségét. Szamosszegen ugyancsal emelkedik az agitációban részt vevő fiatalok száma. A kezdeti 20 helyett már 40 ifjúgárdistr végzi népnevelő munkáját. A szovjet választójog és akik gyakoroljáh A Szovjetunióban választó­joggal rendelkezik és megvá­lasztható minden tizennyolca­dik életévét betöltött szovjet polgár; férfi és nő, polgári és katonai személy, munkás, pa­raszt és értelmiségi. A válasz­tójog független a nemzetiségi, vagy felekezeti hovatartozan- dóságtól, a képzettségi foktól és foglalkozástól. Nincs válasz­tójoga és nem választható az, aki kiskorú és akit bírói Ítélet fosztott meg a választójogtól. A szovjet választási törvény biztosítja minden polgár vá­lasztójogának szabad gyakor lását. A választás olyankor történik, amikor munkaszünet van. A kapitalista országokban!, amelyek demokratikusnak ne­vezik magukat, olyan a válasz­tási törvény, hogy a dolgozók többségét megakadályozza a választójog gyakorlásában. Pl. Angliában az ú. n. helyi ön- kormányzatokban csak azok­nak van választójoguk, akik hathónapos egyhelyben lakást igazolnak. Ezzel megfosztják választójoguktól az idénymun­kásokat, a munkanélkülieket, akik kénytelenek egyik helyről a másikra költözni. A cári Oroszországban nem voltak általános választások. Vagyontalan ember a városi dumába nem juthatott be. A szovjet államban a szovjetek megválasztásánál mindenkinek egyenlő jogaik vannak. A sztálni alkotmány beve­zette a közvetlen választáso­kat. Ez azt jelenti, hogy a szov­jet választó közvetlenül vá­lasztja küldötteit a helyi, a te- rületiés a legfőbb szovjetekbe minden közvetítő választó tes­tület kizárásával.: így szoros kapcsolat ke!: -ik képvise­lők’ és válás? között és fo­kozódik a képv. te ők felelőssé­ge a választók iránt. A szava­zás a legszigorúbban titkos. A szovjet demokrácia töké­letessége kitűnik a választások megszervezésének módjában is. A választásokat a választási bi­zottságokba delegált képvise­lők intézik és ellenőrzik. 3 nyírbátoriak felhívása nyomán szélesedik EtegyéBkiffiR sz 50 mázsás leszpiam A nyírbátori földmüvesszövet­kezet dolgozói október 5-én rend­kívüli üzemi értekezletükön hatá­rozták el, hogy versenyt indíta­nak a burgonyaszállítási szerző­dések megkötése érdekében. A szövetkezet dolgozói vállalták, hogy október 10-lg személyenként 50 mázsa burgonyára köttetnek szállítási szerződést. Azonkívül a nyírbátori föJdmüvesszövetkezet egyes dolgozói párosversenyre hívták egymást és megyei ver­senyt Is indítottak a földműves- szövetkezeti dolgozók között. Eh­hez a versenyhez örömmel csatla­koznak nap, mint nap mind töb­ben megyénk földmüvesszövetke­zeteinek dolgozói s vállalják, hogy jó felvilágosító munkával ők is sikerre viszik a kukorica- és bur- gonyaszáliltási szerződések meg­kötését. Bata József Ibrányi földműves- szövetkezeti dolgozó egy nap alatt 44 mázsa burgonyára kötte­tett szállítási szerződést, Angel György veneseilöl boitkezelö 90 mázsa burgonyára és 37 mázsa kukoricára, Czaga Albert tisza- berceli dolgozó egy nap alatt 25 mázsa burgonyára köttetett szál­lítási szerződést, de vállalta, hogy máig 70 mázsa burgonyára és 30 mázsa kukoricára köttet még szerződést. Hogyan gyakorolja a küldött alkotmányos kötelességeit? A szovjet rendszernek a Sztá­lini Alkotmányban leszögezett demokratikus volta, abban is megnyilatkozik, hogy a Városi Tanács küldötte a választó kerü­letében nem egyedül intézi az ügyeket. Segítségére vannak a kerületi tanácsba Választott tiszt­viselők és a választók aktívája. A Leningrádi Városi Tanács egyik képviselője, Vinográdov munkájában példát mutat arra, hogyan kell a nép küldöttének dolgoznia. Már a háború előtt bizottságokat alakított a válasz­tók aktívájából. Ilyenek voltak: az egészségügyi és lakásügyi bi­zottság, a pénzügyi bizottság, amely a lakbéreket kezelte, az építő bizottság, amely a lakhe­lyek és középületek karbantartá­sát intézte, a baráti, lakótársi bíróság, amely a lakásonbeliili vi­tákat intézte el. Még sok egyéb bizottságot is alakított Vinográdov, azonkívül megszervezte a kultúrmunkát is; Mikor a háború megkezdődött a küidött a védeftni munka élére. állt. önvédelmi csoportokat szer­vezett, amelyeknek tagjai a lé­gibombázások Idején a háztető­kön teljesítettek szolgálatot. Szervezett egy bomba és gáz­biztos segélyhelyet. Választó ke­rülete gyűjtést indított egy pán­célososzlop létesítésére azonkí­vül sok fémhulladékot gyűjtött. A háború győzelmes befeje­zése után megkezdődött Lenln- grád újjáépítése. Vinográdov ro­hammunkásokat szervezett a la­kóterületek helyreállítására. Fel- állítota az élelmezéssel kapcso­latos bizottságot és egy másik bizottságot is szervezett, amely­nek célja a betegtátogatás és az egyedülál'ó betegek ápolása. Működésének ideje alatt Vino­grádov 5C6 dolgozó ügyével fog­lalkozott, ebből 409-et a maga hatáskörében elintézett, a többi ügyben a Városi Tanács illetékes ügyosztályai döntöttek. Mint láthatjuk, Vinográdov jó munkája nem utolsósorban gnnak línsznnh'fő hogv választói széles aktívájára támaszkodott. A vá­lasztókból alakított bizottságok feladata az, hogy a tanács és a végrehajtó bizottság ülésének elő­készítő munkáját elvégezzék a hozzájuk tartozó szervezetek és hivatalok munkáját. Á város gazdájának a dolgo­zók küldötteiből alakult tanács­nak hatalmas munkát kell vé­geznie egy olyan egymillió la­kosú várossal kapcsolatban, mint amilyen Lenlngrád. Ezt a nagy munkát csak akkor végezhetik el, ha az aktivisták ezreire tá­maszkodnak munkájukban. Az aktivisták a szovjet embe­reknek új típusai, akik életüket és idejüket nemcsak magánem­berként akarják .élni, hanem minden cselekvésükben a köz­ügyekre és a közérdekre gon­dolnak. Csakis ilyen emberekre támaszkodva érvényesülhet az igazi demokrácia. A szovjet em­berek ilyenek és ezért van a szovjet Városoknak olyan kitűnő közigazgatásuk. Tanuljunk a szovjet agitátoroktól Nemes és megtisztelő feladatot keil megoldaniuk népnevelőinknek: meg kell ismertetni a dolgozókkal a helyi tanácsválasztások jelentőségét. A feladatot csak abban az esetben tudják helyesen megoldani, ha ta­nulnak a szovjet agitátoroktól. A szovjet agitátorok sokoldalú tapasz­talata mindenkor komoly segítséget jelent egy-egy feladat megoldásánál. A Párt vezette Népfront hatalmas egységbe kovácsolta népünket, a Népfront népnevelőinek párttagok­nak és pártonkívü’-ieknek egyaránt feladata: az egység tudatosítása, mozgósítás a tanácsválasz íásokra. Nézzük meg, hogyan dolgoznak a szovjet agitátorok? A szovjet agitá­tor meghitt barátjává válik egy-egy családnak, aki ismeri a hozzátartozó lerüet minden ügyes-bajos dolgát. Állandóan látogatja, a lakóházakat, ismerteti a Párt és kormány hatá­rozatait, megismerteti a lakosságot az időszerű eseményekkel. A szovjet agitátor munkája komoly oktató, nevelő munka. S ez a munka nem tűr sablont, nem lehet bürokrati­kus, nem lehet mechanikus. Hiszen csak akkor szeretik az agitátort, ha lelkiismeretesen végzi el munkáját. Az agitátor kritikus szemmel nézi saját munkáját, magas követelmé­nyeket áiiit maga elé és napról nap­ra igyekszik kijavítani munkáját. A szovjet agitátor mindenkor konkrét adatokkal támasztja alá be­számolóját. Karaszjova agitátor pél­dául igen értékes adatokat gyűjtött össze a rozsdesztvennoi kolhozok gazdaságainak helyreállításáról és íejlődésérő'. „Falunk látképében — mondotta az agitátor — új vonások jelentek meg, amelyek közelebtf hozzák a városhoz. A bányaömlá- sok és romok helyén villanyielep létesült, amely nemcsak a lakóháza­kat és otthonokat látja el világos­sággal, hanem a „Zaveti Iljicsa“ kolhoz üzemi szükségleteit is kielé­gíti. A falut új házak díszítik.. Az ilyen konkrét adatokkal alátá­masztott beszámolók igen nagy be­nyomást hagynak a hallgatóság kö­rében. Azonban sohasem szabad a saját ház, utcái vagy város fonto­sabb eseményeinek szűk keretére szorítkozni. Mindén témát, így a helyi tárgyút is magas politikai és gazdasági színvonalra kell emelni, hogy az emberek világosan érezzék a helyi, mindennapi események el­szakíthatatlan összefüggését a szo­cialista építés általános feladataival. Mozgósítani kell a dolgozókat az ötéves terv végrehajtására, a kom­munizmus építésére. Ezt a szovjet agitátorok nagyszerűen megoldják. Kujbisev város kirovi kerületének egyik agitátorától, L. I. Makaren- kótól azt kérdezték az asszonyok: „Mit tudunk mi, háziasszonyok ten­ni az ötéves tervért? Az első időre az agitátor ezt tanácsolta nekik, hogy vegyenek részt lakóteleptik rendezésében. Az asszonyok lelkesen láttak munkához, megtisztították a piszkos udvarokat és a szeméttel ellepett folyópartot. A nagyobb há­zak udvarain gyermekjátszótereket létesítettek. Az agitátorok gyakran ismertet­nek heti nemzetközi szemléket. Vannak agitátorok, akik rendszere­sen jegyzik a nagyobb nemzetközi eseményeket s ezek alapján számol­nak be a világ népeinek békeharcá­ról s ennek alapján kötik össze a nemzetközi eseményeket a helyi és országos feladatokkal. A bosevik agitációnak minden kérdésre meg kell adni a feleletet. Nem kell min­den kérdésre azonnal válaszolni. Egyenesen megmondhatja az agitá­tor, hogy ennek, vagy annak a kér­désnek részletes megvUágosítására még nem készült fel, ezt majd a leg­közelebbi alkalommal pótolja. Igen fontos azonban az agitátorok szá­mára s ezt mindenkor szem előtt tartják a szovjet agitátorok — a dolgozókat érdeklő kérdések elől nem szabad kitérni, mindent el kell követni, hogy az emberek minden kérdésükre egyenes, világos, érthető választ kapjanak. A szovjet agitátorok mindenkor szem előtt tartják Kalinin elvtárs szavait is agltációjukban: „Életünk jelentős tényekben jelenleg olyan gazdag, hogy minden agitátor, kezd­ve a legkisebbtől - egnagyobbig, megtalálhatja benne a folyó esemA nyeltet közvetlenül érintő, nagysze­rű, élő anyag végtelen sokaságát." Az agitációnál legfontosabb a tar­talom, azonban nem lehet elhanya­golni a tormát sem. A helyes for­mával és módszerekkel könnyebb a dolgozó tömegek öntudatába ültetni a Párt. a haza eszméit. A lakosság között dolgozó agitátorok által használt számos politikai agitációs forma között a legfontosabbak közé tartozik a csoportos és egyéni ba- szélgetés. Természetesen * beszélge­tés sikere nagymértékben függ a tárgykör megválasztásától, az agitá­tor tárgyi ismereteitől ás a beszéd olyan felépítésétől, amely figyelem­be veszi a hallgatóság sajátosságait, hogy ezáltal megragadja az embe­rek figyelmét és élénk vitába szó­lítsa őket. A szovjet agitátorok arra törekednek, hogy a beszélgetések sohase legyenek feszélyeze te;r. A tapasztalt agitátor például soha nem kezd el beszélgetést, mielőtt nem érdeklődött volna arról, hogy ,(-g- utoLsó találkozásuk óta milyen új események történtek ez emberek életében. A beszédek sikerének fontos kel­léke az agitátor nyelvezete. Ez le­gyen egyszerű, színes, érthető. Min­den eiökészü.et hiábavaló, ha az agitátor mondanivalóját nem t id,a eredményesen o hallgatóság elé tár. ni. Kialakult szokás a szovjet ag.tá- toroknál az is, hogy ha valaki nem jelenik meg a csoportos beszé geté- sen, akkor őt fe keresik és kül *n beszélgetnek vele. Az agitáció eredménye jelentősen megnövekszik, ha az élő szó szem­léltető eszközökkel párosul. A szov­jet agitátorok által használt eszkö­zök közül legszemléltetőbb a tér­kép. Nemzetközi tárgyú beszélgeté­seknél ez szinte elengedhetetlen. Lehetőleg gyakran aikalmuzzák a szovjet agitátorok az albumokat, képes újságokat, fényképsorozatokat és vándorkiállításokat. Ezeket a szemlé.tető eszközöket az agitátorok jórészt maguk készítik. Minél na­gyobb kezdeményezést és vállalkozó szellemet tanúsít nz agitátor a szemléltető agitáció iránt, annál na­gyobb eredményeket ér el. Az agi­tátorok beszédük közben sokszor támaszkodnak folyóiratokban meg­jelent cikkekre, regényekből kivett fejezetekre. Ugyanakkor mindenkor támaszkodnak a helyi lap anyagára, mely bőséges agitációs érveket szol­gáltat. Az agitátorok egyik igen gyakran használt módszere: a kirándulások megszervezése. 1948 január-február­jában a dolgozók helyi szovjé'jeibp történő képviselőválasztások a poli­tikai agitációt egy igen érdekes mó­dozattal gazdagították: ismerkedés saját városunkkal. A témakör rend­kívül sokoldalú: „Utcák a forrada­lom előtt és most", „Hogyan válto­zott meg városunk kornyéke?" „Kerületünk egykor és most", ..Vá­rosunk történelmi jelen'őségü he­lyei*. Az Ilyen kirándulások meg­mutatták: milyen csodás váltó'ásol: történnek napról napra .szovjet haza minden részében. Figyelemre­méltó a kulturális események Iro­gatása. A szovjet agitátorok Kollek­tív mozilálogatásokat szerveznek, hangversenyekre viszik csoportju­kat s képtárakat néznek meg. Akkor, amikor a-szovjet agitáto­rok nevelik a do.30z.Mrrt, sohasem feledik el: hogy másoltat taníthas­sunk, önmagunknak kell sokat ta­nulnunk. Marx, Engels, Lenin és Sztálin műveinek tanulmányozása, napilapok, politikai irodalom, szép- irodalmi müvek olvasása az agüé tor számára mindennapi szükséges­ség. Ha az agitátor megszokja az olvasást, agitációs munkája mély tartalmú lesz és megfelelő politikai- ideológiai színvonalon mozog. Aligha van tiszteletreméltóbb fel­adat, mint a dolgozókat napról nepra felvilágosítani. Az agitátorok feladata harcos és dicsőséges fel­adat. Népnevelőink ennek tuda'ában tanulmányozzák a szovjet agitáto­rok tapasztalatait s harcoljanak minden erejükkel a helyi tanácsvá- Igsz'ások sikeréért.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom