Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-08 / 235. szám

4 1350 OKTÓBER 8, YASARNAt» Termelőszövetkezeti csoportjaink példát mutatnak az őszi szántóföldi munkák versenyében A turkevei „Vörös Csillag” ter­melőszövetkezeti csoport országos versenyre hívta a termelőszö­vetkezeteket és termelőcsoportokat, hogy az őszi szántóföldi munkák során példát mutassanak a szocia­lista mezőgazdaság úttörői egyé­nileg gazdálkodó parasztjainak. A turkevei szövetkezeti parasztok ver­senykihívása — mint emlékezete« — élénk visszhangra lelt megyénk termelőszövetkezeteiben is, egyetlen egy sem maradt ki a verseny mun­kához való csatlakozásból. De már az őszi munkák kezdete előtt páros- versenvte is kihívták egymást dol­gozó parasztjaink, amelyek közül jelenleg 84 szövetkezeti gazdaság dolgozik párosversenyben. Termelőszövetkezeteink, termelő­csoportjaink élen járnak az őszi me­zőgazdasági munkákban cs jövő- esztendei termésük ismét jóval ma­gasabb lesz, mint az egyéni kis- parceüa gazdaságok terméshozama. A „KOSSUTH” BRIGÁD ISO SZÁZALÉKA Az őszi munka párosversenyének legjobb eredményei a mátészalkai ée. csenged járásban születtek. It­teni termelőcsoportjainknak 37 mun- kabiigádja, 128 munkacsapata és750 szövetkezeti tagja dolgozik páros­versenyben. Élükön a szamostatár- falvi „Ady Endre” termelőszövet­kezet ..Kossuth” brigádja jár, amelynek tagjai 150 százalékos át­lagteljesítményt értek el az őszi mezőgazdasági munkákban. A bri­gádon belül Fehér Pál munkacsapata nor­máját 160 százalékban teljesí­tette. A szamostatárfalviak legjobb bri­gádjával egy szinten mozog az ugyancsak kimagasló eredményt el­érő szamosbecsi „Dózsa” termelő- csoport gyümölcstermelő brigádja és „Petőfi” munkacsapata, amelyek nem kevesebb, mint 180, sőt 200 százalékos munka­átlagot állandósítottak a gyii- mölcsszüretelési munkánál. Ugyanígy van a tyukodi „Előre” tszcs „Rákosi” brigádjának élmun­kacsapata, amely 160 százalékos munkaátlagot állandósított a napra­forgó cséplésénél. A mátészalkai járásban az elsők között jár még az őszi munkák ver­senyében a nyírcsaholyi „Vörös Csillag” tszcs. Itt Gyarmati Mihály brigádvezető brigádjával a cukor­répa ásásánál 180 százalékos ered­ményt ért el. Maga Gyarmati Mihály brigád­vezető személyes példamutatá­sával 240 százalékban teljesíti naponta normáját. A NAGYECSEDI „VÖRÖS CSIL­LAG" TERMELÖCSOPORT is kiváló eredményeket ért el pél­dául a cukorrépaásásnál. ■‘Nem is csoda, hogy a csoport brigádjai és munkacsapatai határtalan lelkese­déssel végzik munkájukat, hiszen gazdálkodásuk eredménye cukor­répaföldjeiken nem kisebb, mint 240 mázsás holdankénti termés­átlag. A nagyecsedi egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok is örömmel fi­gyelik a csoport jó munkáját és el­ismerik, hogy valóban magasan fö­lötte áll a nagyüzemi gazdálkodás a kisparcellás munkának, hiszen a csoport 240 mázsás holdankénti cu­korrépa termésátlagával szemben ők ugyan olyan talajon mindössze csak 110 mázsás termésátHaao* tudtak elérni. A nagykallöi járás TERMELÖCSOPORTJA1 ELSŐ HELYEN VANNAK A JÁRÁSI VERSENYBEN Megyénk termelőcsoportjai járási viszonylatban is versenyeznek egy­Örömme! jegyeztem Békekölcsönt Én, Szabó Jenő ópályi refor­mátus lelkész, örömmel vettem tudomásul, hogy Békekölcsönt jegyezhettem. A nálam járó népnevelőknek is tudomásáré hoztam örömömet azért, meri felkerestek. ügy érzem, most teljesítem igazi lelkész! kötelességemet, amit eddig sok esetben elmu­lasztottam. Nemcsak gondatlan­ságból, de sok esetben szándé­kosan. Beláttam azonban, hogy ez az ország valóban a népé, akik most lettek Igazán gazdái tulajdonuknak. SZABÓ JENŐ. mással. Az őszi munkákban eddig a nagykállói járás termelőcsoportjai értek el legjobb eredményeket, őszi árpavetésii'ket 170 százalékban, a rozsvetést 67 százalékban, az őszi búza vetését pedig 55 százalékban végezték el eddig. A második he­lyet a Nyíregyháza város határá­ban lévő termelőszövetkezeti cso­portok szerezték meg. Ök az őszi- árpát 120, a rozsot 46, az őszi bú­zát pedig 30 százalékban vetették el. Legjobb termelőszövetkezeteink felsorolásánál nem szabad kihagy­nunk a turistvándi „Rákóczi” ter­melőszövetkezeti csoportot, amely jó munkája elismeréseként jelenleg birtokában tartja a megyei tanács vándorzászlaját. Ez a termelőcso­port már befejezte az őszi vetési munkákat. Vele egy szinten a paposi „Esze Tamás” és a gulácsi „Kos­suth” termelőcsoportok is 100 szá­zalékos munkát végeztek minden őszi mag elvetésében. Lemaradást a kemecsei járás ter- melőcsoportjai mutatnak. Ebben a járásban a termelőcsoportok mind­össze 52 százalékban vetették el az ősziárpát, a rozs vetésénél 33, a búza vetésénél 28 százaléknál tar­tanak, a takarmánykeverék vetésé­nél pedig alig 10 százalék körül mo­zognak. Termelőszövetkezeteink és ter­melőcsoportjaink legtöbbje kima­gasló példamutató eredményeket ért el az őszi munkáknál. Munkameg­beszéléseiken, csoportértekezleteiken hangsúlyozták szövetkezeti tag­jaink, hogy jó munkával, eredmé­nyeik állandó fokozásával harcol­nák a békéért. Ezzel tetézik meg a Békekölcsönre adott forintjaikat és küzdjenek azért, hogy továbbra is békében dolgozhassanak szövetkeze­tük állandó gazdagodásáért, jómó­dú életükért, a virágzó szocialista falvakért, mert a Békekölcsön jegy­zéséből is példamutatóan vették ki részüket szövetkezeti parasztjaink. Elükön a tiszalöki járás csoporttag­jai járnak, ahol 9 termelőszövetke­zeti csoport kereken 40.300 forint Békekölcsönt jegyzett. Követi a ti- szalökieket a csengeri járás cso­portjainak tagsága,' ahol 21 termelő- szövetkezet és termelőcsoport 58.200 forintot adott Békekölcsönre. Eredményüket tovább fokozzák termelőcsoportjaink és példamuta­tóan dolgoznak a terv második esz­tendei kenyeréért. A kolhozban örömmel iidvözlik a tervkölcsönt A szovjet teri'hölcsön kibocsátásá­nak. hírét nagy örömmel üdvözölték a szovjet dolgozók. Kitörő lelkesedés­sel jegyezték a kölcsönt Baku olaj­munkásai, Magnitogorszlz kohászai, az alma-atai gépgyár dolgozói, Lenin- ogorszk és a Dcnyec-medence bányá­szai, a Káspi-lúnger halászai és Dél. Kaukázus állattenyésztőt. Az alma-atai mezőgazdasági kerü­let „Vörös kombinát” kolhozának ud­varán több mint ezer Izolhozparaszt gyűlt össze, hegy megtárgyalják és örömüknek adjanak kifejezést az új tervkölcsön kibocsátása fölött. Elsőnek Temitnj Dazsibajev kolhoz­paraszt emelkedett szólásra. — Kolhozunk a kerület élenjáró kolhozainak egyike. Minek köszön- het-iik hatalmas eredményeinket? Mi­nek köszönhetjük, hogy jóformán minden munkafolyamatot kényelme­sen, gépekkel végezhetünk el? Annak a hatalmas támogatásnak, melyben a szovjet haza részesített minket. A tervkölcsön hozzájárul hazánk iparú­nak megerősödéséhez, ez 'azt jelenti, hogy még több gépet fognak gyártani, tehát a kölcsönjegyzéssel saját műn. kánkat tesszük még könnyebbé. A tervkclcsön azt jelenti, hogy ötéves tervünket rövidebb idő alatt fejez- fietjük be. országunkat még gazda­gabbá, még hatalmasabbá tesszük. Örömmel jegyzek tervkölcsönt, mert ez minden szovjet polgár kötelessége. A sertéstenyésztő farm egyik dol­gozója, Nyit,a Zseleznyikova a követ­kezőket mondotta: r- A szovjet kormány, a Bolsevik Párt, a nagy Sztálin szeretettel gon­doskodnak országunk mezőgazdasági fejlesztéséről. Ennek ékes bizonyíté­ka az a határozat is, mely a kolho­zok állattenyésztésének fejlesztéséről szól. Kötelességünk, hogy jól végzett munkánk mellett, minden lehető mó­don napról napra qrösítstik szovjet hazánkat, a világbéke leghatalmasabb őrét. Minden szovjet ember köteles­sége a kölcsönjegyzés, meUyel ha„ zánkat még szebbé, még boldogabbá tesszük. Egymásután léptek az emelvényhez a kolhoz férfi cs női tagjai, egyre szaporodott a kölcsönt jegyzők száma. Nagy lelkesedéssel vettek részt a kölcsönjegyzésben a távoli, időszaki legelők állattenyésztőt is. A „Hegyi óriás“ kolhoz tagjai köl- csönjegyzésí versenyre léptek a Ke­let fénye“ kolhoz dolgozóival. A gyű- lésen a 60 éves Alimzsan Zsumabajev c következőket mondotta: — Minket nem rémítenek meg az új háborús gyujtogatók fenyegetései. Tudják meg az aljas imperialista ag- resszorok, hogy a szovjet emberek egységes, szerető családot alkotnak és ez a csalód soha senkitől sem fél. Boldogan króm alá a -szovjet állam tervkölcsönét és ezzel nemcsak a szovjet nép megerősödéséhez járulok hozzá, hanem egyúttal biztosítom a saját nyugodt, békés öregségemet i*. Kérem a kolhoz minden tagját, kö­vessék példámat. A szovjet kolhczparasztok örömmel üdvözölték a tervkölcsön kibocsátását. A lelkesedés, amellyel a tervkölcsön- jegyzések megindullak. mutálják, hogy a szcvjei nép szilárdan halod az ötéves terv megvalósításának út­ján és magasra emeli a béke zászla­ját. . A papos! „Esze Tamás“ TSZCS, Tímár község, a csahold gépállomás és a nyirliigu állami gazdaság kapják a megyei tanács vándorzászlaját Bihartorda felhívása óta megyénk valamennyi községe párosverseny­re hívta a szomszédos községet s> vállalták, hogy a tanácsválasziás idejére mind a betakarítás, mind pe­dig a vetési munkálatokat befeje­zik. Állami gazdaságok, termelőszö­vetkezetek, gépállomások és közsé­gek versenyeznek egymással, hogy még október 22-e előtt teljesítsék maradéktalanul vállalt kötelezettsé­güket. Állami gazdaságaink már százszázalékban teljesítették árpa, rozs vetésüket, de néhány napon be­lül a búza vetését is befejezik. Az állami gazdaságok között a nyírlugosi gazdaság már befejezte a betakarítást és a vetést, ezért a megyei tanács vándorzászlaját ez a gazdaság kapja meg. Gépállomá­saink közül a csabolci gépálilomás, őszi idénytervének 48 százalékos teljesítésével továbbra is az első he­lyen áll a megyében, így a vándor­zászló nála marad a 40. bérhéten is. Termelőszövetkezeteink közül a pa­posi „Esze Tamás” termelőszövet­kezet százszázalékban befejezte a betakarítást és a vetést, ezért a megyei tanács vándorzász'aja a tur­istvándi termelőszövetkezettől Pa­posra kerül át. A községek között Timár dolgozó parasztsága mutatott példát. A vetésyn kívül élenjár a megyében a burgonya és kukorica beszolgáltatásában is. így a me­gyei tanács ma ünnepélyes keretek közt adja át a vándorzászlót Timár község dolgozó .parasztságának. A tiszadobi „Táncsics" ter­melőszövetkezet egy nagy háromszobás épületében, hosszú asztalok mellett tűi­tek a vendégek. A kárpát- ukrajnai kolhozparasztok, * tiszadobi és más községekbe) jött dolgozó parasztok. Szinte lesik a kedves vendégek szá­jából a szót. Vladimír Mihály elvtárs. a kolhozparaszt küldöttség ve­zetője mellett jobbról Lippai János, szembe vele Takács János dolgozó parasztok, jobbra a büdszentmihályi gépállomás vezetője és me­zőgazdásza ülnek. — Te hová való vagy, elv­társ — kérdezi meg a mező gazdáez Vladimírt. — Beregszászra! Jártál ar­ra? — Jártam. Igaz, nem so­kat. — Azóta megváltozott Be- asgszász is, meg az egész Kárpát-Ukrajna. Akámerre mó#sz> mindenütt gazdag ko> hosok&t, jól termő kolhoz, földeiket, gépállomásokat ta- lálaz. Régen az egész me­gyében csak Beregszászon volt kórház, most meg min­den nagyobb helyen vám Kárpát-Ukrajnát nem lg hi­ttem mihez hasonlítani.. • olyan, mint egy csodálatos kert, ahol mindent megta­lálsz, amire csak szükséged van. Nem ismernétek rá, nem, nem,.. A körülötte ülők mélyen elgondolkoztak. Miiyen 1* le. bet ne a csodálatos kert, ahol Olyan boldogan akarunk élni, mini a kolfjozparaszíok mindent megtalálni, amire csak szükség van? A gép' állomás vezetője nagy gép­állomásokat képzelt, sok-sok különböző géppel, Takács boldogságot, orvosokat, kór­házakat, ahol nem halnak el olyan korán ez asszonyok, mint az 6 felesége. — És hogyan éltek? ... Er­ről beszélj nekünk, elvtárs — szólalt meg először Ta­kács. Vladimír elgondolkozott- Képzeletében visszament ab­ba az időbe, amikor még Kárpát-Ukrajnában nem vol­tak milliomos kolhozok, gaz­dag kolhozföldek, nem töl­tötték meg hangjukkal a ha­tárt a traktorok, nem maga­sodtak a gyárkémények, amikor még sok gyermek halt meg, sok ember betege­dett bele a nélkülözésbe. Ez volt a múlt. ÜJ színt vált Vladimir ar­ca. Az éjszaka sötétje után a hajna hasadás színét ölti. S hogy most meg kell mon­dani, hogy hogyan élnek, ő is úgy van, mint a többi em­bertársa. Boldogságát érzi, percről percre éli, de nem tudja méltóan, kifejezően, hűen szavakba önteni. — Boldogok vagyunk ... nagyon boldogok — szólt és szemében fény gyúlt. ki. Egy ideig csend volt. Aztán újra felcsendült Vladimir hangja: — Mennyi volt a nyáron a termésátlagotok? — A csoporté búzából 18, rozsból 15, a mienk, egyéni­leg gazdálkodóké pedig bú­zából 11—12, gabonából nyolc- nyolc és fél — válaszolt Ta- kác*. — És nálatok? — Nálunk fent Kárpát- Ukrajnában, tehát kedvezőt­lenebb körülmények között, holdra átszámítva búzából j Iff, gabonából 15—16 mázsa. — És hogyan részesültök, mennyit kaptok ti belőle? — kérdezte Takács. — Azután megy, hogy ki mennyit dolgozik. Tudjátok, nállnk úgy van, hogy bri­gádban dolgozunk. Egy-egy brigád megkap egy területet és annak egész évi munkáját végzi. Mondjuk tengerinél a vetéstől kezdve a betakarí­tásig. Annak a földnek a terméséért ők felelősek. Év végén megkapják a munka­egységükért járó pénzt és a terven felüli termésnek a> egy negyedrészét, emellett még az államtól prémiumot is kapnak — magyarázta Vladimir. — És mit csináltok, ha nem do goztok? — kérdezte Lippai. — Akkor megyünk szóra­kozni. Mert van a kolhoz­nak kultúrháza, mozija, szín­háza, sportpályája, könyv­tára. Semmi gondunk, szóra­kozunk, tanulunk, kirándu­lunk. ellátogatunk a szom­széd kolhozba ... . — Na, de a munka az ott is nehéz? Kell dolgozni, mi? — kérdezte Takács. — Más nálunk a munka, nem kézzel dolgozunk, nem izzadunk, fázunk, mint ti. Majdnem mindent géppel végzünk. Xekünk van vető­gépünk, aratógépünk, kom. bájnunik, földíorgató gépünk, facsemeteültetőnk, krumpli- ásó gépünk... — sorolta Vladimír. — Ez kéne nekünk is. Mi még legtöbbmyire mindent kézzel, magunk végzünk. — Az kéne, gép ... azokon a meleg nyári napokon, ara­táskor, az ember majd be e- szakad a munkába — tört ki Takácsból is. meg Lippaiból is. — Na, nekünk is vannak már gépeink, traktorok, eb­ben az évben már kombáj­nokat is kapunk — szólt a mezőgazdász. — Na és miből veszitek azt a rengeteg sok gépet, hog, mindent géppel tudtok vé gezni? — kérdezte Lippai. Vladimir elmosolyodott. Fehér, egészséges fogai ki­villantak. — Mi magunk vesszük, elvtárs — válaszolta. — Magatok? Ej, ezt nem értem, hát akkor mi miért nem tudunk venni? —. Miért? Mert te is egye­dül vagy, meg ő is egyedül van — mondta és rámutatott Takácsra is, meg Lippaira is. — Ha összefogtok, össze­teszitek a földeteket, jó nagy láblát hoztok össze, szövet- kezdet csináltok, akkor lesz annyi erőtök, hogy vegyetek. Ebből vesszük, elvtárs. Egy ideig hallgatott. A te­rem csendes vo.t. Csak a küldöttek beszélek, a többi emberek figyeltek. Takács és Lippai elmerül­tek saját gondolataikban. Hej, régen gondolkoznak ők már azon, hogy belépnek a csoportba. Tavasszal ott vol­tak egy gyűlésen, akkor azt mondta nekik a terme.őszö- vo'kezet elnöke, hogy a mai naptól kezdve figyeljék a csoportot. Nézzék meg, mi­lyen eredményeket érnek cl. És valóban, a szövetkezet földjén sokkal több termett. Látiák a szövetkezet állatait' is. Nekik pedig?... Mire minden tartozást kifizetlek, nem maradt meg csak az évi kenyér és a vetőmag. És hol van a ruha, a téli ruha? A csoporttagok már nem fél­nek a téltől, meleg ruhájuk, csizmájuk... minden van. Takács ünnepélyes felállt: — Elviársakl — szólt bát­ran, hangosan. A zaj el­csendesedett. Mindenki Ta­kácsot figyelte. — Én már régen figyelem' a termelő­szövetkezetet és azt láttam, hogy azoknak, akik benne vannak, sokkal jobb, mint nekünk és azt Is megfigyel­tem, hogy nekik napról nap­ra jobb, jobban ruházkod- nak, jobban élnek, többet termelnek, több mindenük van. Én most hallottam a kohozküldöttekiől is, hogy S. ekik még jobb és egyszer, ha igyekszünk, mi is elju­tunk oda. Szóval én úgy ha­tároztam, hogy a nyolc hold földemmel együtt, a lányom is, meg én is belépek a most alakuló csoportba. Az utolsó szavakat már elnyomta a taps, az éljen. Lippai még ült egy kis Ideig. Megvárta, míg elcsendesed­nek. Aztán ő is felállt. — Elvtársak, hát én í» csak azt mondhatom, amit Takács mondott. A kolhoz- parasztküldötlek, amikor ar­ról beszéltek nekem, hogy ők milyen boldogan élnek, szabadok, nem félnek a hol­naptól, a téltől, mint mi.., Elvtársak, én is belépek, fo­gadjatok magatok közé. A ko.hozküldöttek által' elmon­dott boldogságot akarom én is. A jelenlevők újra tapsol­tak. éljeneztek. A .nat napon is két ember a jövő útjára lépett. Q.—\

Next

/
Oldalképek
Tartalom