Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1950-10-22 / 247. szám

9 Felezzük be november 7-re az őszi mélyszántást A nyirlwjjjosi állami gazdaság és a csahold gépállomás verseny felhívása A búza, rozs és az őszi árpa ve­tését befejeztük. Megyénk dolgozó parasztsága büszkén jelentette-sze retett vezérünknek, Rákosi elvtárs­nak, hogy október 22 helyett két nappal előbb befejezték a vetést. Többek között ez is szavazást je­lentett, munkájuk időbeni teljesíté­sével ismét szavaztak megyénk dol­gozó parasztjai a békére, ötéves tervünkre, tettekkel bizonyították be. hogy híven követik Pártunk útmutatását és hogy a Szovjetunió­vezette béketábornak megingatha­tatlan katonái. Közeledik november hetedike, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 33. évfordulója. Ezt a nagy napot megyénk dolgozói újabb ered­mények elérésével akarják ünne­pelni. Gépállomásaink és állami gaz­daságaink már el is indították a ver­senyt. Vállalták, hogy november 7-re befejezik az őszi mélyszántást is. A nyíriugosí állami gazdaság dol­gozói egyhangú lelkesedéssel fogad­ták el Takó József gazdaságvezető javaslatát: november 7-re, a Szo­cialista Forradalom 33. évforduló­jára fejezzük be a mélyszántást is. Versenypontjaik a következők: 1. Mi, a nyíriugosí állami gazda­ság dolgozói vállaljuk, hogy az őszi mélyszántást november 7-re befe­jezzük. Ennek sikeres végrehajtása érdekében összevonjuk az összes traktorokat és fogatokat és ütem­tervet készítünk a munka elvégzé­séhez. i 2. Burgonyánkat október 25 re mind beszállítjuk, hogy az ipari munkásoknak még hamarabb bizto­sítsuk a burgonyaellátást. 3. 109 hold újtelepítésű gyümöl­csösünk talajelőkészületi munkáit november 30 helyett november 7-re befejezzük. 4. 20 katasztrális hold szőlőtele­pítés munkálatait szintén befejez zük november 7-re. 5. A gyümölcsfaápolást (szőlő íedé6, trágyázás, stb.) november 30 helyett november 7-re befejezzük. Ezekkel a versenypontokkal hívjuk versenyre a megye valamennyi ál­lami gazdaságát, kövessenek el min­dent, hogy velünk együtt vala­mennyien befejezzék november 7-re az őszi mélyszántást. A CSAHOLCI GÉPÁLLOMÁS VERSENYKIHÍVÁSA A nyíriugosí állami gazdaság ver­senykihívásával egyidőben tartották meg ükemi értekezletüket a csahol- ci gépállomás dolgozói is. A ta- nácsvalasatásra kialakult munka­lendületet a csahold traktoristák tovább fokozzák és hogy eddigi munkájukat még nagyobb siker ko­ronázza, vállalták, hogy egész őszi idénytervüket december 4 helyett november 7-vt száz százalékban tel­jesítik. A tanácsrálasstás után fogjunk kossá még gondosakban as őssi mélyssántás munkájáhos Szabolcs-Szatmár dolgozó paraszt, jai aa ősz: vetés sikeres befejezté­vel két napitól hamarabb te jesítet ték vállalásukat, amelyet a tanács­választás tiszteletére tettek. A ve­tési munkák teljes elvégzését öröm­mel jeientő távirataikban azt is megírták és megígérték Pártunk­nak, hogy ugyanilyen lelkesedéssel egyemberként szavaznak le a Nép frontra, ismétlik meg azt a szava­zásukat, amelyet falvadnkban tet­teit már egyszer a vetés maradék­talan elvégzésével. De ígérőiét tet­tek még arra is. hogy a választási diadal után új győzelmet készíte­nek e’ő a földeken, ugyanilyen, eőt még jobb munkával akarnak dolgozni a mélyszántás sikeres be­fejezése érdekében. Do'gozó parasztjaink eddig nem voltak tisztában az őszi mélyszán­tás hatalmas jelentőségével. Apáik­tól. nagyapáiktól tanult tavaszi szántást végeztek csak, nem volt előttük ismert, hogy az őszi mély­szántással mennyire elő lehet segí­teni a jövő esztendő magasabb terméshozamát, sokkal jobb termé­sét. A felszabadulás után Pártunk és dolgozó népünk államának kor­mányba'a erre is megtanítoba dol­gozó parasztjainkat ét hozzásrgi- te te őket ahhoz, hogy földjeiken nagyobb termés elérésével mégln- kább bo dogul.janak. Mikor legutóbb megjel nt népköztársaságunk mi­nisztertanácsának ha'ározata a nö­vénytermelés fejlesztéséről és e'ő- írta a mé yszántás elvégzését, dol­gozó parasztjaik legtöbbje mar tisztében volt a me yszántás jelen­tőségével. Azóta falvainkban egyre inkább vereséget szenved az ósdi, e megszokod munkamódszer és he­lyébe lép rz új, helyébe lépnek a gépek és dolgozó parasztjaink jó munkájával gyarapszik, gazdagszik az ország. Most, amikor majd a választás napja után nagy lendülettel indul meg a mélyszántás munkája falva­inkban, ismét beszélni kell arról, milyen nagyfontosságú az őszi mély szántás e'végzése. Hallgassuk meg ebben a kérdésben Tury Ferenc tu­dományos kutatót a nyíregyházi Növénytermelési Kutató Intézet együk munkatársát. Tury Ferenc azt írja cikke beve­hető részében, hogy községeinkben és elsősorban a termeiőszövetkeze- teinkben maguk a dolgozó parasz­tók bizonyították már be azt, hogy milyen hatalmas termésfokozó je­lentősége van az őszi mélyszántás­nak. Az állandóan szaporodó gya­korlati pé dából láthatják dolgozó parasztjaink, hogy az új módszer hasznos, a mélyszántás kell a föld­nek, szükséges a jövőévi nagyobb, kenyér érdekében. Amikor a növény már a földben Van — írja Tury Ferenc — a le­hulló eső rendszerint nem elég a normális terméseredmény e’érésé- bez/ A szükséges csapadékmennyi­séget biztosítjuk nagyrészt az őszi ’Mélyszántással. Ezzel a munkával 20—25 centiméteres talajréteget mofcga'nak'meg azok a traktorok amelyek egyre nagyobb számma. Sálnak népünk államának jóvo’.tá ból dolgozó parasztjaink rendelke­zésére. A szánkást elmunkálaFanul kell hagynunk egészen tavaszig, így az eső és a hóié könnyen beha­tol a földbe, ott elraktárczód k a tavaszi vélemények számára. Nem baj, ha az őszi mélyszántásnál rö­gös. nagy hantok vannak, mert a téli fagy ezeket a rögöket átjárja, e parhanyítja. megérleli. Azonban a túl nagy rögöket hagyó őszi mély­szán ás még sem mondható e.ő- nyösnsk. mert az igen nagy rögö­ket a téli nedvesség nem járja át. Az ősszel megmozgatott földben a növény gyökérzete jobban ki tud fejlődni és a szerteágazó gyökerek segítségével több nedvességhez, több táplá’ékhoz jut a tavasszal vetett magból fejlődő növény, jó­val nagyobb terméssel fizeti meg a gondos munkát. Mi történne akkor, ha nem vé­geznénk el az őszi mélyszántást? A felszántatlan föld még jobban ösz- szetömődik. a téli nedvességet nem veszi be, elfolyik, elpárolog. Ép­pen ezért a mélyszántás elvégzése a szárazság az asz'ály elleni véde­kezés egyik biztos módja is. Az őszi mélyszántás mélysége ál­talában a felsőtalajréteg vastagsá­gától függ. Ha 20—25 centiméter mé'yen felszántunk egy földet Ősz­szel. a ms'yről kifordított barázdák hullámos, domború háta valósággal megháromszorozza az egy hó d föld felületét és így megháromszorozódik az a cs-padékmennyiség is. amit *’ felszántott talaj a tél és tavasz fo­lyamán össze tud gyűjteni. Tudni kell még azt is dolgozó parasztjainknak, hogy ahol még nem szántottak 25 centiméter mé­lyen, ott egyszerre nem is szabad i yen mé'ységgel megmozgatni a talajt. Csak fokozatosan lehet lefelé haladni 2—3 centiméterrel, mert különben sok nyers földet hozunk fel, amely nem tud kellően meg­érni, ,,megszelídülni" és ebben az esetben nem lesz meg a mélyszán­tás oly lényeges termésfokozó haitása. Az őszi mélyszántás elvégzésével eredményesen harcolhatunk a gyo­mok ellen is. A tarlószámtásbán ki­kelt gyomokat, elsősorban a tarac­kot a legkönyebben így semmisít­hetjük meg. A tarlógyökér és a gyommaradványok megsemmisülnek e'rothadnak és nem árthatnak, már csak hasznot hozhatnak azzal, hogy a föld humusztartalmát növelik. Van még egy igen nagy előnye az őszi mélyszántásnak s ez az egész­séges talajélet előmozdítása a ta­vasz folyamán, amikor a levegő már felme’egszik és a talaj hőmér- sék’etének emelkedése Is bekövet­kezik. Nyilvánvaló, hogy az ősszel megszántott föld tavasszal hama­rabb melegszik fel, mert sokkal porhanyóbb, mint a szántatlan. Az átporhanyított talajrétegben Így megfelelő körülmények közé kerül­nek azok a baktériumok, amelyek elősegítik a növény fejlődését, s e kedvező körülmények folytán érté­kes munkájúkat tökéletesebben el tudják végezni. Ha esek tavaszi szántást végzünk, akkor a bakté­riumokat éppen abban az időben zavarjuk meg. amikor a növények részére szükséges táp álék előállí­tásának nagy munkáját kellene vé­gezniük. Jelentős előny, hogy az őszi mélyszántás sokkal olcsóbb a ta­vasz; szántásnál. Az őszi szántás tavaszig megporhanyul, elmunká- lásához rendszerint elegendő a fo­gasolás. A tavaszi szántás elmun- kálésához pedig több eszközre, több munkára van szükség és még- sincs olyan hatása, mint az őszi szántásnak. Az ősszel megszántott föld ko­rábban szikkad, hamarabb meleg­szik fel, hamarabb lehet rámenni és elkezdeni a tavaszi vetést elő­készítő munkát. Az őszi mélyszán­tással a legjobb nyirkos, ülepedett vetőágyat kapjuk akkor, ha tavasz- szol kellő időben megfogasoljuk a nyito't szántást, elzárjuk a tavaszi szárítószelek hatásától, így védjük meg a télben összegyűjtött csapa­dékot. Régi szokás Szabolcs-Szatmárban. hogy az összefolyó vályogtalajokon nem ősszel, hanem csak tavasszal szánottak a burgonya ültetése előtt. Meg kell tanuln'ok dolgozó parasztjainknak, hogy az őszi mély­szántás ezen a talajon is nélkülöz­hetetlen akkor. h3 nagyobb termés­hoz,?mot akarnak e érni. Más azonban, a helyzet a íu tóho­moknál. A futóhomokon őszi mély­szántást végezni nem szabad úgy. mint ahogyan az* kötött talajon végeznénk, mert a szél a szántással fellazított talajréteget ehordaná. Futóhomokon — csiak ebben az egy kivételes esetben — végezzünk in­kább tavaszi szántáét, mert ez 8 tavaszi szélviharoknak is jobban ellenáll. A szárító szelek által oko­zott nedvességcsökkentés kisebb kár, mint az. hogyha a szél elviszi a termőtalajt. Legjobb azonban, ha a futóhomokon az őszi mélyszán­tást a keverőszántással együtt még augusztusban elvégezzük, a földet elfogas-olva hagyjuk, hogy az kellő mértékben ki tudjon omlósodni, mert a kötött homokok védik meg a futóhomokos részt attól, hogy 8 szél elvigye a szomszéd határba. Dolgozó parasztjaink sokat tanul­hatnak Tury. Ferenc tudományos kutató néhány hasznos- tanácsából. Lelkesedésük, amely megnyi vé­nült már aiz őszi vetés idején, min­den bizonnyal Csak fokozódni fog a a tanácsválasztás sikeres befejezése u'.án és országos viszonylatban Is az elsők közölt je'entjük majd sze­retett Rákosi elvtáraunknak, hogy Szabolcs-Szatmár dolgozó paraszt­jai sikeresen elvégezték az őszi mélyszántást is. Szaboics-Szatmár falvainak dalgezi ním a Népfrontra adja szavazatát! Büszke örömmel jelentjük sze retett Rákosi Mátyás elvtársunknak, hogy becsülettel teljesítettük válla­lásunkat, két nappal a határidő élőt 1 elvégeztük az őszi kalászosok ve­tését — táviratoztak bokiogan Sza­bolcs-Szatmár falvainak dolgozó pa­rasztjai egész dolgozó népünk leg­kedvesebbjének, Rákosi elvtársnak, a Pártnak. S ezzel máris válaszol tak a feltett kérdésre, amelyet : nép milliói elé állított az ország, Válaszukban, a vetés idő előtti el­végzésének tényében máris az volt „elismerjük öt és fél esztendeje szabad, dolgos népünk alkotó mun­kájának eredményeit, elismerjük, hogy hatalmasat változott életünk sora s helyeseljük azt az utat, .íme lyen haladunk a Párt, a munkásoöz tály vezetésével.” Gulács dolgozó parasztjai azt mondták, amikor befejezték a ve­tést: „Ha vasárnap szavazni me­gyünk, beteszünk egy darabot a bo­rítékba jövő esztendei kenyerünk­ből." Itt is és megyénk minden faivá ban olyan a tanácsválasztásokra való készülődés lelkes hangulata, mintha máris a bőséges termés be takarítására, az aratásra készülőd­nének. „De miért is lenne más — írja Pártunk központi lapja egész országunk dolgozó parasztságához •— hiszen vasárnap nem egy, ha nem csaknem hat esztendő bőséges termését takarítja be az ország. Méghozzá olyan termést, amelyet a magyar föld egy évszázadon át sem adott népének.” Emlékezzünk osak arra. hogyan éltek a falvak, hogyan nyögtek dolgozó parasztok rabszólgaláncon. hat esztendővel ezelőtt. Ezer és ezer ’ szabolcsi, szatmári nyomorult cse­léd. egy-két holdas szegényember nyögte a Kállaink, báró Molnárok Dessewffyek, Károlyiak igáját. Bűd szentmihályon nagyon jól emlékez­nek még arra, hogy az ottani bo íond gróf csúzlival verebekre vadá­szott, közben ők görnyedten, ököl­beszorított kézzel húzták az igát, család iáik állati sorban szenved­tek. -'Kisvárda földmunkásai soha nem felejtik el, arrrkor elkeseredett dühükben megrohamozták a főszol­gabíró nagyságos hivatalát, hogy megsemmisítsék az ezer, meg két­ezer holdakat nyugtázó telekköny- veket. Csendőrsortűz volt a válasz, vérbefagyott holttestek maradtak a kövezeten. Ez volt a „szabadság”, amellyel teleokádták az országot hazug szájjal a földesurak, banká­rok, gyárosok talpnyalói. S a „jo­gok”? Úgy gyakorolták, mint Nyír- madán, ahol Patai méltóságos úr gazdatisztje és csendőrei hajtották szavazni a parasztokat, hogy kulák főbírót „válasszanak”, aki főbírás­kodása alatt százhúsz holdat hará­csolt össze a szegényparasztok doti- ravert földjéből. Vájjon el lehef-e felejteni, hogy Hertelendy bárónő hogyan korbácsolta véresre nagy o'vönvörrel cselédeit, a falu lakóit? El lehet-e felejteni, hogy Waídboth báró és gazember társai „tízparan­csolatot" fogalmaztak a cselédek­nek s a tízparancsolatban az volt: „A cseléd gyermeke és felesége mindenkor köteles a földesúr ren­delkezésére állni...” Vagy elfelej­tik-e az asszonyok, hogy a tiszadobi földesúrnak három kéve rőzséért napokig kellett robotolni, hogy gyer­mekeik közt pusztított a halál, a szárazbetegség, hogy véres verej­tékük öntözte a földet, amikor S kévék alat, porban, sárban hoztak világra egy újszülöttet. Nagyot, hatalmasat változott az­óta a falu, a dolgozó parasztok éle« te. De a régit, a nyomorúságot, a szenvedést sohasem felejtik el • fülükben még mindig itt cseng * széttépett rabszolgalánc csörrenése. Éppen ezért tudják értékelni éle­tük változását, sorsuk javulását s éppen_ ezért tudnak lelkesedni, ami­kor látják, hogy újabb lépésekkel haladunk előre. Akik régen nyomorogtak, akiket kifosztott, kisemmizett az elmu^ társadalmi rend, akiket véresre kor­bácsoltak, akiknek tízparancsolatba foglalták rabszolgasorsat s csendő:-- kardlap hasított húsába, most a ma­guk urai. Alul voltak, most ők a ha­talmasak és alulra soha vissza nem kerülnek! Saját földjükön traktorok dübörögnek, edd'gi huszonhét gép­állomásunk büszke acélszerszámat. A Párt, az állam segíti őket. hogy termésük mindig nagyobb tegyen, életük sora egyre javuljon. Nekk is épül a duzzasztómű Tiszalöknél, hogy földjeiket öntözöcsatorn >k szeljék át meg át, hogy falvaikban mindenütt villany gyűljön. Nekik ad az állam, az 5 államuk hitelt, hogy házat építhessenek, jószágot, szerszámot^ vehessenek, fejleszthes­sék termelőszövetkezeti gazdaságai­kat. Nekik, akiknek udvarán any- nyiszor ^ szólt a dobpergés az uzso­rás kulákhitel után. a vérszopó ban- .károk kegyes „segítségével”. Kell-e többet mondani enné1? Le­hetne ezret felsorolni. De mindezek­ből látják falvaink dolgozó paraszt­jai, hogysoha ilyen boldog, öröm­teli élete nem volt a dolgos paraszt­nak s ennél szebb, ennél jobb csak a fényes, gyönyörű jövő! Ez hal esztendő termése, ezt takarítjuk ms be, hogy még gazdagabb, még erő sebb legyen a haza tanácsainkkal­Falvaink népe azt látja ám, hogy veszély fenyegeti a jelent, veszély fenyegeti a fényes jövőt. Azok faj­tája, akiket minálunk megsemmi­sített a dicsőséges Vörös Hadsereg. Gyárosok, bankárok, gyilkos tőké­sek spekulálnak ellenünk, minden békés, szabad nép ellen. Olyanok, akik előtt semmi sem szent, olya­nok, akiknek banditái ártatlan em­berek, gyermekek, asszonyok száz­ezreit gyilkolják Koreában. Dolgozó parasztjaink keményen, elszántan mondják: szent és drága nekünk a béke, a szahadság, szé­pülő életünk, munkánk eddigi alko­tásai. S minden áldozatot megho­zunk, mindent megteszünk, hogy tovább haladhassunk előre a meg­kezdett úton. Egyemberként állnak Szabolcs-Szatmár falvainak dolgozó parasztjai is a hatalmas béketábor népei közt. Abban a táborban, amelynek élén a Szovjetunió, a nagy Sztálin vezeti a harcot. Tud- iák dolgozó parasztjaink, hogy bé­tánk megvédelmezéséhez szilárd, erős államhatalom kell s ez az ál­lamhatalom a legszilárdabb, leg­erősebb akkor, ha gyökerei mélyen a dolgozó népben vannak. Ilyen ha­talomra szavazunk ma. amikor meg­választjuk tanácsainkat. Falvaink dolgozó népe ezért rár- kózik ma fel .egységesen a Párt. a Népfront mögé és ezért adja szava­zatait falvaink, dolgozó népünk, lö­vőjére, a nép szilárd, erős hatal­mára: tanácsainkra. A kulákok jószágaikkal etetik fel kapásterményeiket Amíg dolgozó parasztjaink azon igyekeznek, hogy az őszi terménybeadást minél sikere­sebben teljesítsék, addig a kir Iákok mindent elkövetnek, hogy a terménybeadás sikerét gátolják és seregnyi hazugsá­gok híresztelése mellett maguk sem teljesítik beadási kötele­zettségüket, sőt jószágaikkal etetik fel, elrejtik, elfeketézik kapásterményeiket. Nyíri Pál- né kemecsei kulák nagymeny" nyiségű krumplit és cukorrépát etetett fel disznaival és lovai- valval. özvegy Balázsi János­ié, Hegedűs József, Hegedűs László és Balázsi Sándor ugyancsak kemecsei kulákok hasonlóképp szabotálták be­adási kötelezettségük teljesíté­sét és jószágaikkal etették fel a krumplit, kukoricát és cu­korrépát. Balázsi Sándornál nagymennyiségű cukorrépát ta­láltak még elrejtve ia, sőt a ki­vizsgálás során kiderült, hogy Kánt ÓT Béla nevű a lkaim aao tt­ját szerződés nélkül dolgoztatta, munkabérét nem fizette meg és embertelen mádon Istállót:' tartotta, J ' '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom