Szabolcs-Szatmári Néplap, 1950. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1950-10-22 / 247. szám
GYŐZELEM KÜSZÖBÉN Tisztaságtól ragyognak, díszítéstől színesek a városok, a falvak, vörös és hárocmszfnü lobogók lengenek, a házak homlokzatán, ünnepelünk. Ünnepeljük a tanács, választás napját, amelyen a magyar nép újból hűségnyilatkozatot tesz népi demokratikus államunknak, kijelenti, hogy helyesli azt az utat, amelyet a kommunisták veretesével, felszabadulásunk óta megtettünk, helyesli népgazdasági terveinket, a határidő előtt megvalósult hároméves tervet, az új országot építő ötéves tervet. Helyesli alkotásunkat és munkájával járul hozzá, hogy jövő terveinket is teljesítsük. Ünnepeljük államhatalmunk helyi szervei, a tanácsok születését. Nagy ünnep ez. Hatalmas győzelmi ünnep. Győzelem küszöbén állunk. Ez a nap alkotmányunk szavainak maradéktalan beteljesedése: ,,A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé.” Az egyszerű dolgozóknak, a tegnap elnyomottalnak soha nem mondhattak ennél nagyszerűbbet. Miénk a hatalom, ml vezetjük ezt s.i országot és úgy TCZéfjúICkógy. az hasznára legyen minden munkásnak, minden dolgosó parasztnak, minden értelmiséginek,, minden dolgozó kisembernek. Hasznára legyen gyarapodó, egyre szépülő hazánknak az egész béke. tábornak. Nagy várakozással tekintettek dolgozóink a mai nap elé. Sokat várnak a helyi tanácsoktól. Attól, hogy az ügyek intézése közelebb kerül a néphez, attól, hogy az államhatalom helyi szervei a dolgozók legszélesebb körének ellenőrzése alá kerülnek, attól, hogy beszámolni köteles, visszahívható tanácstagokat választunk. A várakozás érthető. Nem volt még tanácsválasztás Magyarországon. Nem vo _ak tanácsok, csak a burzsoá állam ittmaradt csökevényei, a képviselőtestületek a maguk korlátozott jogkörével, nehézkes, gyakran bürokratikus ügyintézésével A felszabadulás után eltelt évek harcai eredményeképpen munkásosztályunk, dolgozó népünk ezen a területen is elfoglalta a parancsnoki magaslatokat, de megmaradt a burzsoá keret, amelyben a dolgozó nép nem fejthette ki képisségeit, a százezrek nem tanulhattak meg vezetni. A régi képviselőtestület, a felszabadulás előtti közigazgatás pedig éppenséggel rossz emlékeket hagyott a dolgozókban. Semmi jót n.m kaphattak a múltban a közigazgatástól. De mit is várhattak volna, a szolgabíráktól, a népnyúzó főjegyzőktől, az akkori megyei uraktól, hernádvécsei és hajnácskői Vécsay Józseftől, vajai és luskodi gróf Vay Ádámt'ól, tu- rilti As komjáti Thuránszky Páltól. Vagy a korrupt Bencs Kálmántól, a társadalom szennyét, a nyilasokat is kiszolgáló Szohor Páltól? Mit várhattak a képviselőtestületi tagoktól, a tőkésektől, a kulákoktól? Nagykállóban leszavazták a vasútépítést. Nyíregyházán csak ígérgették a vízvezetéket. Ujfehéitón kényszer- munkára rendelték a parasztokat. Ujfaludy, Levelek körjegyzője azzal fogadta a panaszosokat, hogy „takarodj ki, büdös paraszt!" . Irta: Győré József, az JVÍDP megyei titkára A dolgozók nyomorogtak ? a nyomor mellé jogtalanság párosult. Nem kérdezték meg őket, hogy kik kerüljenek az ,,önkormányzatok” élére. A választás is úri huncutság volt. A választójogi törvényt úgy alkották meg, hogy minél több dolgozót elüthessenek szavazati jogától. 1901-ben kevesebb szavazója volt a megyének, mint amennyi tanácstagot ma megválasztunk. Mindez a múlté. A Szovjet Hadsereg elsöpörte a tőkések, földbirünncpcig 103.5 százalékban tett eleget terménybeadási kötelezettségének, 33 nap alatt befejezte az aratást és a cséplést, amire eddig nem volt még példa. Ez a rövid néhány hónap is bebizonyította Sztálin elvtárs szavait: „A tanácsok rendszere az a keresett és végre megtalált politikai forma, amelynek keretein belül kell végbemennie a proletariátus felszabadításának, a szocializmus teljes győzelmének.” A szocializmus győzelme felé menetelünk. Első ötéves tervünk belül elkészül az állomás. Átadjuk a dolgozóknak tágas helyiségeivel, csecsemővárótermével, diák várószobájával, kényelmes, modern berendezésével. Hatalmas hizlaldát építünk tízezer sertésnek Nyírma- dán. Mcgyeszerte épülnek a tanya- központok, a kislakások. Balkány vágóhidat kapott, postát a Ságvári- telep. Tiszadob ponton'nidat, 42 bök erdőt, Tarpa és Szakoly szeretet- házat, Záhony űj lakótelepet a vasút dolgozói számára. Nem egészen egy év alatt 95 kilométer bekötőutat KíFFP*ntA, tokosok államát, eltűntek a Vay bárók és társaik s azóta — mert Pártunk jól vezette a dolgozó nép ltarcát — kiszorultak a hatalomból a nép többi ellenségei, a kulákok, a jobboldali slociáidemokraták is. Négy hónappal ezelőtt elérkezett annak az ideje, hogy a Népfront kinevezése alapján megkezdjék munkájukat a megyei, majd később a városi és járási tanácsok. Ezek a tanácsok beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Bár eleinte sok nehézséggel keltett megküzdeniök, kiállták a tűzpróbát, dolgozó népünk szívébe zárta a tanácsok rendszerét. Eleget beszélhetnek erről a tanácsok eredményei. Az első nagy eredmény, hogy kapcsolatuk elmélyült a dolgozó néppel. Számtalan esetben keresték fel tanácstagjainkat a dolgozók. Felhívták figyelmüket a hiányosságokra. Javaslatokat tettek a hibák kijavítására. És a tanács intézkedett. Tisza- lökön élelmiszerárudát állított fel a megyei tanács az erőmű építőinek kívánságára. Gondoskodott Nyíregyháza burgonyaellátásáró!. Nagy segítséget nyújtott a nyári munkák végzésében. És a jó munka eredménye: megyénk másod:k lett a hordási munkákban, az Alkotmány már az új társadalmi rend alapjait rakja le. Ezért a tervért, a terv- gazdálkodásért is sokat kellett harcolnunk. De győztünk. Az országot újjáépítő hároméves terv alkotásai, az ötéves terv rövid kilenc hónapjának létesítményei mindmind győzelmünkről beszélnek. Ez a győzelem minden megye, minden város, minden falu, minden egyes dolgozó győzelme. Nincs hazánknak olyan megyéje, amely ne gyarapodott volna valami nagy alkotással, nincs megyénknek községe, amely ne részesült volna az ötéves terv adományaiban, nincs dolgozó, akinek ne javult volna az élete azóta, amióta a nép vette*-kezébe Magyarországon a hatalmat. De ki győzné elsorolni mindazt a jót, mindazt í szépet, amit a mi dolgozó népünk kapott államától! Tizenhét hónappal ezelőtt, a képviselőválasztások előtt azt mondta a mi Pártunk, hogy Nyíregyházán felépítjük Közép-Európa legmodernebb gépi fermentálóját. Az épület nagyrésze elkészült, modern gépei hónapok óta dolgoznak: Pártunk beváltotta ígéretét. Megígértük, hogy a lebombázott nyíregyházi állomás helyett újat építünk. És meg. kell nézni, mit alkotott a nép hatalma: heteken építettünk és meg eoueu <-z elkészül a 80 kilométer hosszú nyíregyháza.—beregsurányi betonút. Újjáépült a nyíregyházi repülőtér és megindult Budapest felé a légiforgalom. 150.000 forintot fordítottunk ebben az évben erdősítésre. Korszerűsítettük a demecseri keményítőgyárat és a kisvárdai Vulkán vasöntödét. Konfekciós üzem létesült Nyíregyházán. Ebben az évben 19-ről' 27-re emelkedett megyénk gépállomásainak száma. 60 millió forintot költöttünk megyénk mezőgazdasági beruházásaira, silók, magtárak építésére. Villanyt kapott negyvenegy község. A dolgozó fiatalok számára megnyitottunk egy sor iskolát, köztük két ipari gimnáziumot. Üj épületet kapott a mezőgazdasági technikum. És ami a legjelentősebb: ötéves tervünk első esztendejében megkezdtük a Tiszalöki Duzzasztómű éptését. Felmérhetetlen jelentőségű ez az alkotás, amit 1954-ben fogunk befejezni. .200.000 hold öntözését teszi lehetővé. Erőműve hatvanmillió kilowatt áramot fog termelni évente. Hajózhatóvá válik a Tisza Domb- rádig, a Bodrog az országhatárig. Az építés számadatai lenyűgözőek. Beépítünk 100.000 köbméter betont és vasbetont. Mivel új ágyat készítünk a Tiszának, megmozgatunk hatmillió köbméter földet. Pártunk azt mondta 17 hónappal ezelőtt, hogy ipart ad az eddig iparban elmaradt vidékeknek. Meg is adja. Szinte egyetlen építkezés az egész ország. Fővárosunkban épül a korszerű földalatti gyors- vasút. Ebben az évben befejezzük hazánk nagyszerű alkotását, a Dunavölgyi Timföldgyárát, megépültek a Mátravidéki Erőmű dönlő részei. Dunapentelén hatalmas vasmüvet létesítünk, aminek építése nemsokára 35.000 munkáskezet foglalkoztat. Hatalmasak ezek a tervek. Nem minden ország tűzhet maga élé ilyen célokat. Nem mindenütt ajándékozhatnak a dolgozóknak öt esztendő alatt 37 százalékos életszínvonalemelkedést, nem mindenütt számolhatják fel a munkanélküliséget. Csak Olyan ország képes erre, ahol a munkásosztály van - hatalmon, aho-1 a dolgozók intézik saját sorsukat. Mint eddig, újabb terveinkben fs méltó helyet foglal el megyénk. A mi dicsőségünk is a Dunai Vasmű, a földalatti gyorsvasét, de megyénk létesítményeivel is dicsekedhetünk. Nyíregyháza újabb lépést tesz az iparosodás felé: 1951-ben megkezdődik egy középnagyságú' motorokat gyártó üzem építése. Mész- és homoktéglagyárat kap a város. Folytatjuk a dohányfermentáló, a Tiszalöki Duzzasztómű építését.’ Vízvezetéket kap Nyíregyháza,! Korszerűsítjük a rádióállomást. Szülőotthont és kultúrházat létesítünk Káilósemjénben. Nagykálló gyümölcsfeldolgozó üzemet és kul- túrotthont kap. Tovább építjük beJ kötőútjainkat, iskoláinkat, kultúr- házainkat. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődését nagyban elősegítette a gépesítés, a gépállomások felállítása. Fejlődött és fejlődik is termelőszövetkezeti mozgalmunk. Egyre több dolgozó paraszt ismeri fet a gazdasági és kulturális felemelkedés egyetlen útját, a szövetkezeti gazdálkodást. Ma már a termőföldek tíz százalékát művelik meg megyénkben szocialista módra, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben. És ez az arányszám _ tovább fog emelkedni a termelocso- portok jó eredményei, a további gépesítések, a szövetkezeti gazdálkodás további segítése nyomán. Szakadatlan a mi fejlődésünk, gyarapodásunk. Sikereinket azonban nem értük el egykönnyen. Állandóan harcolnunk kellett a megdöntött kizsákmányoló osztályok maradványai s külföldi gazdiük, a háborúra spekuláló imperialisták ellen. Lelepleztük Nagy Féreneéket, Mindszentyt, Rajk sötét bandáját. Lelepleztük az imperialisták kém- szervezeteit, magyarországi ügynökségeit. Amint a béketábor világszerte csapásokat mért a háború táborára, nálunk is vereséget szenvedtek az imperialisták. Ez azonban1 — bár csökkentette erejüket — fokozta vad dühüket. Az impeJ rialisták már nem elégszenek meg a hidegháborúval, a fegyverkezéssel, az országok gazdasági leigázásával. Koreában az amerikai irn-' aerialisták áttértek a fegyvered rarcra, megtámadták a békés, sza-* badságszerető koreai népet, ször-J nyű pusztítást visznek véghez ni Távol-Keleten. Felégetett falvak, megölt emberek tíz- és tízezrei jelzik a gyilkosok útját. És-ezzel sent elégszenek meg. Sötét tervük azt hogy kiterjesszék gyalázatos hábo-i rüjokjtt »I egéni virágra, mert tát* SMCOTIÉ | ----------v
