Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-14 / 290. szám

2

1349 DECEMBER 14, SZERDA

A BEKE LEGYŐZH

Méguem wbutlea országban keit fai A béke napja az eipusaitott városok romjai felejt. Az új, alkotó iáét, a úolgozó népek gyöze- dckiiks mozgam iával felragyogott Leugyelorazág, Koutáma, liulgá- rii, Magyarország, Ostiksiiovákia, ALaiúa és Kiao. felett. Égy pilia- •atra felviiíantak sugarai a jugoszláv begyek és a hősi múltú francia föld feletj is, de ezek az országok azután az amerikai hadsereg gyakorlótéréivé változtak. Csak egy páljüaitra tört be a sugár Olaszországba, de aa Akuati óceán felől érkező felhők eltakarták. Európa egy ik oldalán már felkelt a nap, a másikon még tart az éjszaka. Hosszú, de nein örök éjszaka.

A béke úgy kcU mindenkinek,

ákár a kenyér, vagy a levegő. Be Luxemburg népét még háborúba u karját kei get. ni az aiigot-ameri. k't Iniperiajiusták, minden álon vérfürdőt akarnak rendezni Iránit, in, az amerikai farmerek és munkásoké mellett ontani akarják a törökök, finnek, a francia értelmiség, a svéd halászok és favágók vérét is.

A balszerencse diureliillt adta Angliáinak, aki j. ges kezével harcba dobta a görögöket a görögök, arabokat az arabok éis hindukat a hinduk ellen.

Be a béke erői inindoenüfct megjelentek, növekedtek és erősödnek. Olyan mozgalom keletkezett, amelynek méretei iKlátliatatiauiok. A béke védelmi hadserege beszálláséi ta magát valamennyi világrészre, magával ragadta a fehérekeit és szinesbőrücket, tehetőiket és szegényeket, egyszerű embereket és tudósokat, öregeke tés fiatalokat, asszonyokat és férfiakat. Minden nép békét akar, a béke kell minden embernek. A béke védelmében minden népnek ki keil

állnia.

Négy év alatt megváltozott az emberek le4kiile‘>e. Két esztendeje Németország még a háborúutáui eszméletlenségben hevert. Ma a Demokratikus Német Köztársaság területén zengenek az építő kalapácsok, életre keitek a gyárak, terem a föld, begyógyultak az egyetemek sebei, tóit nézőtér előtt pereg az előadás a színházakban.

Sok fontos esemény zajlott le a aáború után. Két esztendeje Csehszlovákjában még sok becsületes, de az orránál tovább nem látó embert őszinte aggodalommal töltött el a holnap. Ma már hisznek Got1- waid szavának : „Kiőre a szocializmus felé ! Együtt a Szovjet- únióval !“ Ismerte egymást a cseh nép és a szovjet nép, ha nem is találkoztak. Csehszlovák partizánok együtt harcoltak a szovjet hadsereggel. Szovjet katonák szabadították fel Prágát és Bratislava!, A szovjet emberek előbb ismerték és szerették a cseh ellenállás mártírját, Julius Fucsikot, mint saját népe.

Láttam a csehszlovák tiszteket és katonákat : szovjet könyvek lelked olvasói lettek. A jövőről beszélgettem velük. A békés jövőről. A tengerentúli harci dobok zaja sehogy sem fojthatja el bennünk a győzelem, a béke győzelmének hitét. Lehet, hogy akinek nincs más akarujuk, vigasztalást találnak a „megmentő“ atombombáról szóló mesében. De nekünk elég a saját akaratunk is.

És ime, még remeg a világ Kína hullámaitól, amelyek beömlőt, tek a hatalmas demokratikus mozgalom forró özönébe, máris új erő — a Szovjetunió új, óriási technikai győzelme, az atomerő békés felhasználása emeli fel a világ népeit. Nincs már hatalom, amely meggátolhatná, hogy ne a béke parancsolja az emberiség cselekedeteit. A béke, amelyet nem korlátoz területi haJür, melynek nincs szüksége földrajzi térképre, mert egyformán irányítja ix eseményeket a tengereken és a hegyek csúcsán Is.

Osztatlan a béke, akár a levegő es úgy kell a népeknek, mint a * lat. bMtvér. A* emberek nem *

I csataterek jeltelen sírjaiban keresik sorsukat. A békéé a jövő és mindent legyőző, egyre növekvő ereje hatalmas reményeket ültet

minden ember szivébe.

A béke legyőzi a háborúi és a háborús gyújtoga tékát, mert Sztálin a hadvezére.

Sok cssdálalas dolgát Iá tinik

Jő ború Magda beszámolója a Nemzetközi Demokratikus Nöszevetsé& moszkvai tanácsüléséről

Jóboru Magda, az MNDSZ főtitkára az MNDSZ nagybudapesti aktívája előtt a KÁOSZ székház zsúfolásig megtelt nagytermében beszámolt a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség moszkvai tanácsüléséről. Rámutatott, hogy a moszkvai tanácsülés a Nemzetközi Nőszövetség legjelen- tőseb tanácskozása volt a múlt évi budapesti kongresszus óta. Jelentőségét még fokozza az a tény, hogy egy időben folyt le a kommunista és munkáspártok Tájékoztató Irodájának magyarországi tanácskozásával.

Jóboru Magda a továbbiakban hangoztatta, hogy a tanácsülés újból kifejezésre juttatta a világ asszonyainak elszánt békeakaratát, sőt erőt és bizalmat öntött a békéért harcoló nők szívébe.

Jóboru Magda hatalmas tapssal fogadott beszámolója után Benke Valéria, az MNDSZ nagybudapesti titkára számolt be a tanácsülésen résztvett magyar küldöttség moszkvai tapasztalatairól.

— Sok csodálatos alkotást láttunk a Szovjetunióban — mondotta —, de a legnagyobb bámulatra a nagyszerű szovjet ember késztetett bennünket. Moszkvában megismerhettük az újtípusú szocialista embert, aki fegyelmezett, öntudatos. szívvel-lélekkel végzi munkáját és egyre jobb eredmények elérésére törekszenek. Felelősségérzettel viseltetik a szovjet ember a többi dolgozó sorsa iránt. Nekünk, magyar aszonyoknak még nagyon sokat kell tanulnunk a nagyszerű szovjet asszonyoktól és igyekeznünk kell, hogy hasonlók legyünk hozzájuk.

Sárfi Rózsi, az MNDSZ vezetőségi tagja a szovjet nők életéről beszélt.

Keti Nicolau, a görög demokratikus nőszövetség vezetőségi tagja arról a hősies önfeláldozó küzdelemről beszélt, amelyet a terror dacára is tovább folytatnak, a demokráciáért, szabadságért és békéért.

Növelj ük a termelést, fokozzuk a termelékenységet

A „Vörös Rózsa” textílgyár dolgozói rendkívül nagy figyelmet for- dítanak a termelési kérdésekre. Élénken emlékezetünkben él a moszkvai bolsevikok pártértekezletének arra vonatkozó határozata, hogy a termelés növelését töleg a termelékenység emelésével, a termelési terület és a gépek jobb kihasználásával kel! megvalósítani.

A 3. szövőműhelyben Pozdnya- kov szerelőmester és Jevtyejev gépmester kezdeményezésére megindult a karbantartás kiváló minőségéért és a gépek kihasználásáért folyó munkaverseny.

— Kár volna titkolni — mondja Pozdnyakov —, hogy a szerelők és a takácsok között „örökös vita” folyt. A szövömunkások panaszkodtak a rossz javításra, a szerelők pedig a munkapadok hanyag gondozására. A maga részéről mind az egyiknek, mind a másiknak igaza volt.

Nyikoláj Konsztantyinov mester az elsők között kapcsolódott be a munkapadok karbantartási versenyébe. Harminchat szövőautomata van a keze alatt. Javaslatára grafikont dolgoztak ki az automaták

profilaktus vizsgálatára. Kosztan- tyinov naponta megvizsgálja, szigorú ellenőrzés alá veszi a gépeket és elvégzi a folyó javításokat. — Munkapadjai kitűnő állapotban vannak.

A javításra kerülő gépek állapotára indexet határoztak meg, amely feltünteti a gép elhasználódásának fokát. Ha ez a szám tíznél kisebb, akkor ez azt jelenti, hogy kitünően gondozzák a munkapadot. Tizenöt fokig jó, húszig kielégítő, húszon felül rossz a minősítés.

A sztahánovisták sikerei elképzelhetetlenek lennének, ha állandóan nem gondoznák gépeiket. Anna Csabrikova komszomolka — nevét büszkeséggel említették meg a moszkvaiak Sztálinhoz írt levelük ben — példát mutat társnőinek a munkában, a gépek gondozásában és a takarékosságban egyaránt.

Nagy sikereket értek el a moszkvai „Vörös Rózsa” textilgyár dolgozói. A verseny eredményeképpen több mint 30 millió rubel értékű selyemszövetet gyártottak terven felül és az önköltség csökken- tésévle ötmillió rubelt takarítottak meg.

A Szovjetéi iránt érzett szeretet és ragaszkodás

erődgyiijén megtűrik az imperialisták minden terve

A Kosztov-per visszhangja

A moszkvai rádió rámutat

arra, hogy az imperialisták fizetett ügynöküknek, Titónak szánták azt a szerepet, hogy fegyveres beavatkozást szervezzen a népi demokratikus országok ellen. Az angol-amerikai imperialisták arról álmodoztak, hogy a Titó-banda segítségével Magyarországot, Romániát, Lengyelországot, Csehszlovákiát, Bulgáriát és AlbáOqy Suj*

JIRflíJ7IT TUDOnKriYí

Bebizonyult, hogy a csillagok nem örökké változatlanok. Vannak „fiatal“ csillagok, — „középkorú“ csillagok és „öreg“ csillagok. A csillagok születnek, élnek és meghalnak. Rendkívüli, szokatlanul ritka gázok halmazából keletkezve születnek. Erről később még lesz szó. — Kezdetben a fiatal csillag hőmérséklete viszonylag még nem magas — 3000 fok körül, de a méretei hatalmasak, — ez a tipikus vörös óriáscsillag. Azután a csillag egyre jobban sűrűsödik és méreteiben kisebbedik. E közben a hőmérséklete elkezd emelkedni, azután, elérve a szélső határt, újra csökken. A vörös csillagból narancsszínű, azután sárga-, majd fehér-, sőt kékesszínű lesz. Azután ismét vörö- södni kezd és törpe csillag lesz belőle. Egyre kisebb és vörösebb lesz a csillag, lassan „haldoklik“, nem világít többé és láthatatlanná lesz. Közben szilárd, nem áttetsző kérget kap, ami a Föld kialakulása korabeli földkéregre emlékeztet Vannak olyan csillagok is, amelyeknek a felülete erősen viharzik. Annyira, hogy még száz fényév távlatából is sikerül a csillagásznak észlelnie. Persze nem látható, hiszen maga a csillag a távcsőben — csak pontnak látszik, de valamilyen közvetett jel segítségével mégiscsak felfedezik. Vannak még viharzóbb csillagok is, amelyek felfúvódnak, összehúzódnak, mintha csak lüktetnének, közben néhányszor fényüket is változtatlak. Ezeket

a csillagokat nevezzük változó csillagoknak.

Néhány változó csillagnál a lüktetés (fúvódás és összehúzódás) évekig tart Másoknál néhány óra alatt befejeződik. Minden változó csillag óriásnak látszik, sőt helyesebben szólva, csúcsóriásnak, hiszen fényük ezerszer meg tízezerszer nagyobb a Nap fényességénél.

Képzeljünk el egy hatalmas csillagot, negyvenszer akkorát, mint a Nap, aminek az átmérője két nap alatt 5 millió kilométerrel nő, azután megint kisebbedik. A fénye hol erősödik, hol gyengül, mint a tábortűznél, melyre időnként harasztot dobnak.

Némely változó csillagnál a lüktetés az óramű pontosságával zajlik le. Másoknál ellenkezőleg, a legváratlanabb időközökben növekszik és gyöngül. Vannak olyan csillagok is, amelyeknél néhány tízéves határozatlan időközökben — rendkívül heves izzó gázkitörések zajlanak le. A kitörés pillanatában a csillag fénye szinte százszorosára fokozódik. Mikor azután vége a kitörésnek, a gáz szétárad az űrben és a csillag újból visszanyeri eredeti fényét.

Még hatalmasabb kitöréseket észlelhetünk az úgynevezett „új“ csillagoknál. A Naphoz hasonló törpecsillag, vagy talán kevéssel fényesebb és forróbb csillag teljesen hirtelen és váratlanul fúvódni kezd. Eközben átmérője másodpercenként 2—3 ezer kilométerrel

nagyobbodik, de hőmérséklete változatlan marad a felszínén. A csillag néhány napig nő, — szélesedik és az Antareszt megközelítő méreteket ölt, — amiről már beszéltünk. És akkor hirtelen valami váratlan történik: ez a hatalmas sziszegő óriás hirtelen teljesen átlátszóvá lesz és belsejében kis csillagocska látszik. Méretére nézve ez a csillagocska nem sokkal nagyobb, mint a Föld, de felszínének a hőmérséklete több mint százezer fok.

A hatalmas felhő, amely előzőleg maga a csillag volt, egyre szélesedik és egyre ritkább és átlátszóbb lesz. Két-három év alatt az átmérője százmi 1- liárd kilométer lesz, a felhő ködfelhőnek látszik, ami körülveszi a kis forró csillagot Végül is a felhő teljesen el- oszlik az űrben és csak a csillagocska marad.

Az „új“ csillagok kitörésének okát még nem tudjuk. Ha a Nap „új“ csillag formájában keletkezett volna, akkor tíz perc alatt megkettőződött volna az átmérője és a Földre a Napról négyszer annyi fény és hő áradt volna. Egyetlen nap alatt elmerült volna a Föld a Nap terjedő felhőjének izzó gázában. És még néhány nap múlva, a Mars elnyelése után, de még a Jupiter elérése előtt, a felhőcske egészen átlátszóvá vált volna. Mikor a felhő szétoszlott volna az űrben, bolygónkat a megújult Nap világította volna meg, megközelítően ugyanolyan fényesen, de kisebben és naevon forróan.

niát megfosztják állami függetlenségüktől és hatalmukat kiterjesztik ezekre az országokra is. Nem kevésbé aljas szerepet szántak a Kosztov- bandának Bulgáriában. Az angol-amerikai imperialisták szolgálatában Kosztov és bűnszövetkezete arra törekedett, hogy Bulgáriának a Szovjet- uniótól, a népi demokratikus országoktól való elszakításá- val megfosszák Bulgáriát hű szövetségeseitől és barátaitól és a nép akarata ellenére arra kényszerítsék, hogy álljon át az imperalista háborús uszító* táborába. A moszkvai rádió végül hangoztatja, hogy a magyar és bolgár nép a Kommunista Párt vezetésével nagyfokú éberségről tett tanúbizonyságot és az aljas összees- küvési tervek leleplezésével megóvta szabadságát és függetlenségét.

A „Scanteia“ megállapítja, hogy Románia egész dolgozó népe körében mély undort és megvetést váltott ki a Kosztov-per azok ellen, akik ilyen aljas eszközökkel próbálták a nép kezéből a súlyos áldozatok árán megszerzett hatalmat kicsavarni. A mély megvetés és felháborodás egyenlő mértékben teried ki gazdájuk, az amerikai imperializmus ellen. A lap hangoztatja: A Szovjet- únió iránt érzett szeretet és ragaszkodás legyen az erődgyűrű, amelyen megtörik az amerikai imperialisták minden terve.

Az „Humanité“-ben Pierre Hervé írja: A jugoszláv vezetők már jóval a Tájékoztató Iroda határozata előtt, mint a népi demokráciák és a kommunista pártok ellenségei viselkedtek. Az áruló Kosztov űzelmeivel kapcsolatban Hervé rámutat arra, hogy megvetésre méltó szektáidánus politikusról beigazolódott, hogy besúgó volt. így nem lehet csodálkozni azon, hogy Titóval és klikkjével együtt összeesküdött arra, hogy államcsínyt robbantson ki Bulgáriában, hogv ezt az országot átvigye az imnerialisták táborába.