Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)
1949-12-14 / 290. szám
«as osecwMR m, «zero* . MAGYARORSZAQ A BEKEFRONT ERŐS BÁSTYÁJA Irtat Rákosi Mátyás (Megjelent a „Tartós békéért, népi demokráciáért” december 9-i számában.) Az utolsó két év alatt a magyar népi demokrácia nagy eredményeket ért el a szocializmus építéséért folyó harcban. A harc során, s szinte megszakítás nélkül erősödött a dolgozók hatalma. A régi, reakciós rendszer visszaállításáról álmodozó klerikális és más ellenséges elemek népellenes tevékenysége egyik kudarcot szenvedte a másik után. Ezeket az eredményeket nagymértékben annak a harcnak köszönhetjük, amelyet az imperialista háborús gyújtogatok ellen és a béke védelméért folytattunk. A magyar dolgozó nép is igyekszik levonni a két világháború tapasztalatainak tanulságait. Miután a hős Szovjet Hadsereg segítségével felszabadult a kapitalisták és földesurak igája alól, hozzálátott új hazájának építéséhez és hathatósan támogat minden olyan mozgalmat, amely a béke megvédésére irányul. A Magyar Dolgozók Pártjának jelentős politikai sikerei nagymértékben azzal magyarázhatók, hogy a dolgozó nép meggyőződött arról, hogy pártunk a béke következetes harcosa. A folyó évi május 15-i parlamenti választásokon is a béke kérdése volt a döntő kérdés. Akkor adtuk ki a jelszót: „Magyarország nem rés, hanem erős bástya a béke frontján.” A békéért folyó harc megnyitotta a népi demokrácia számára azt az utat, melyen saját oldalára állíthatja a nőket, különösen a parasztasszonyokat, akik között különösen erős volt a klerikális reakció befolyása. A békéért küzdve megfékeztük a katolikus egyházi reakciót A katolikus püspökök, akiknek a Vatikánnal szoros kapcsolatuk van, megtagadták a fellépést az amerikai és más háborús gyújtogatok ellen, de az alsópapság között nem egyszer hallatszottak olyan hangok, amelyek a béke híveinek a háborús uszítok ellen folyó harcát támogatták. A magyar népet, amely szabadságát a Szovjetúniótól kapta, mély hála és szeretet hatja át a szocializmus országa iránt, amely megmentette az emberiséget a hitleri bar bárságtól. Ez a népünk részéről mind nagyobb mértékben megnyilvánuló rokonszenv a szocializmus országa iránt, nem utolsó sorban azon alapszik, hogy a nép mind szélesebb rétegei ismerik fd azt, hogy békénk és az egész haladó emberiség békéjének legfőbb támasza a Szovjetúnió és szeretett vezére: Sztálin elvtárs. A népi demokráciának és Pártunknak sikerei mind politikai, mind pedig gazdasági téren megnyilvánulnak. Gazdaságilag ezek a sikerek kifejezésre jutnak abban, hogy a folyó év harmadik negyedének ipari temetése 35 százalékkal múlta felül az utolsó békeév termelését. És — am/ számunkra nem kevésb- bé fontos — a dolgozók életszínvonala legalább ugyanilyen mértékben emelkedett. A Szovjetúnió felszabadító harcának és 32 éves fennállásának nemcsak az az eredménye, hogy a népi demokratikus országok sokkal kisebb áldozatok árán és sokkal gyorsabban haladhatnak a szocializmus építésének útján, hanem életszínvonaluknak sem kell azokat a kezdeti áldozatokat meg- hozniok, amdyekre a szovjet nép a forradalom utáni első években rákényszerült A magyarországi tapasztalatok alapján elmondhatjuk, hogy a népi demokratikus országok dolgozói életszínvonalának emelkedése kölcsönös összefüggésben áll a népi demokráciák politikai erősödésével Az egyszerű emberek a politika hdyességét dsősorban a saját életszínvonaluk javulásán mérik. Bizonyos fokig a hdyes politika próbakövét és ellenőrzését látják a gazdasági színvonal javulásában. Az elért gazdasági eredmények mellett nem kevésbbé fontos az egész dolgozó nép szocialista átne- velése sem, ami a legkülönbözőbb formákat ölti. Az októberben lefolyt ötéves tervkölcsön jegyzésében 2.5 millió ember vett részt és ezek közűi több mint egymillió a parasztságból került ki. Novemberben Budapesten megnyílt egy szovjet- kéokiáUítás. amelynek több mint negyedmillió látogatója volt Egy művészeti kiállítás ilyen látogatottsága magyarországi viszonylatban példátlan. Nemcsak azt mutatja meg, mennyire megnőtt a szovjet művészet alkotásai iránti érdeklődés, hanem azt is, hogy milyen széles rétegeket öld fd ez az érdeklődés. Ez a nép szocialista szellemben való átnevdésének bizonyos sikereiről tanúskodik, amelyek mind nagyobb mértékben nyilvánulnak meg a politikai életben, a termelés terén s a kultúra különböző területein. A magyar népi demokrácia kétségkívül méltán szerepelhet ott, ahol a béketábor növekvő erejének bizonyítékait fd kell sorolni. Természetesen, mutatkoztak hibák is a mi békepropagandánkban. Például nem mindig fordítottunk kellő figyelmet arra a tényre, hogy az egyik eszköz, amelyet az imperialisták céljuk érdekében alkalmaznak — a háborús pánik terjesztése. Ennek érdekében az imperialisták felhasználják a kapitalista demeket, akik a kizsákmányolás minden lehetőségét dvesztették, úgyszintén a klerikális reakciót és a nép más ellenségeit Rendszeresen le kell leplezni azokat a fogásokat és módszereket, amelyeket az imperialisták használnak sötét, kalandor céljaik dérése érdekében és ilyen módon kell őket szétverni és ártalmatlanná tenni. Nálunk gyakran találkozunk azzal a beállítottsággal, hogy számunkra nem olyan elsőrendű fontosságú a béke propagandája és a széles néptömegek békéért folyó harca, mert hiszen békénk védője immár a dolgozó nép kezében lévő állam és annak fegyveres szervei. A béke igaz hívei táborának azonban még az olyan országban is nőnie és erősödnie kdl, ahol már a dolgozók kezében van a hatalom. Ha a széles néptömegek ismerik az imperialisták háborús céljait és az imperialisták minden megnyílván» lására határozottan és egységesen válaszolnak, úgy ez már egymagá ban is akadályozni fogja az ellenséget a háború előkészítésében. A béke védelmére történő tő- megmozgósítás jelentőségének lebecsülése a felszabadított országokban gyakran olyanforma véleményekben jut kifejezésre, hogy béke propagálása elsősorban azon országok dolgozóinak feladata, amelyeknek imperialista urai új háborúra készülődnek, va._ y háborút folytatnak, mint a francia kormány Indo-Kínában. A világ két táborra oszlott: az egyik a béke, demokrácia és szocializmus védelmezőinek tábora, a másik az imperialisták, az új háborúra uszítok tábora. A béke ügye közös és oszthatatlan és nekünk küzdenünk kell minden olyan nézet ellen, ami a béke védelmezőinek közös harcában a népi demokratikus országok szerepének lebecsülését és részvételük jelentőségének csökkentését jelenti. Gyakran találkozunk régivágású pacifistákkal is. ök általánosan háborúellenesek és nem ''eszik tekintetbe, hogy az adott viszonyok között az angol-amerikai imperialisták által előkészített háború ellen folyik a harc s hogy az új imperialista háborús veszély elleni harc ugyancsak megköveteli fegyveres erőink megerősítését, hogy azok készek és képesek legyenek válaszolni az imperialisták minden lehető kalandor-szellemű háborús kísérletére. Hogy miiyen kalandorságokra képesek az angol-amerikai imperialisták és a nemzetközi reakció Tito féle ügynöksége, azt az egész dolgozó magyar népnek személtetően megmutatta a Rajk—Brankov-féle összeesküvő banda leleplezése és az összeesküvők ügyében ezt kö- vetőleg lefolytatott bírósági tárgyalás. A Rajk-per következményeinek hatását Magyarországon alig két hónap távlatából még nehéz teljes egészében felmérni. Annyi azonban kétségtelenül világos: a per felrázta az egész dolgozó népet, felkeltette bennük az éberséget és megszilárdította harci elszántságukat a nép valamennyi ellensége ellen. A Rajk-banda leleplezése és ártalmatlanná tétele szilárdabbá tette a Párt egységét, fokozta soraiban a forradalmi éberséget, politikailag érettebbé tette és megnövelte tekintélyét az egész nép előtt. Ebben a perben nemcsak az imperializmusról általában volt szó, hanem konkréten az imperialistáknak a magyar demokrácia, a népi demokratikus országok, a Szovjetúnió ellen szőtt titkos terveiről A szereplő személyek és a tények közismertek voltak és lehetővé tették az imperialisták elleni harc elmélyítését. Nem túlzás azt állítani, hogy a pert amelyet rádió közvetített és a tárgyalás menetéről szóló beszámolókat amelyet szószerint közöltek az újságok, óriási figyelemmel kísérte az egész nép. A Rajk-per külön könyvben kiadott anyaga pár nap alatt 100 ezer példányban kelt el. A nagybudapesti pártaktíva ülésén a Rajk-per tanulságairól tartott előadás pár nap alatt 250 ezer példányban fogyott el, úgy hogy azonnal újabb 150 ezer példányban kellett kiadni. Mindez megmutatja, milyen figyelemmel kísérték a néptömegek ezt az ügyet. A Rajk-banda megsemmisítése nem volt könnyű feladat. Különösen a kezdetén, mikor körvonalai nem bontakoztak ki, mi magunk is néha kételkedtünk egy-egy olyan gyanúban, mely számunkra nem látszott eléggé megalapozottnak. De kiderült, hogy az ellenség e legveszedelmesebb ügynökségének megsemmisítése az egész párt és népi demokrácia létkérdése volt. Ezt a kérdést, az összes szükséges tanulságokat levonva, így is kellett megoldani. A tapasztaltakból meggyőződtünk arról, hogy mindenütt, ahol a Pártnak vagy a demokráciának nehézségei támadnak, az objektív okok mellett számba keli venni az ellenség munkáját is. Ez nem utolsósorban vonatkozik a gazdasági nehézségekre is, ahol nem egyszer kiderült, hogy az úgynevezett objektív okokat az ellenség hozza létre s hogy az objektív nehézségeknek — szubjektivek az okai. A második tanulságunk, amelyet a Rajk-per leleplezéséből és felszámolásából levontunk, az, hogy a kommunista vezető próbaköve — a Szovjetúnió iránti viszonya. Az ellenség, természetes, itt is álcázza magát s igyekszik megjátszani a szovjet-hűséget. De a mi tapaszta latunk az, hogy előbb-utóbb kibújik a szög a zsákból: a Rajk-banda összeesküvőinek egyik külső ismertetőjele volt a Szovjetünk iránti „bizonytalan” viszonyuk. A Rajk—Brankov-banda felszámolása keresztülhúzta a háború# uszítok tervét. Világos azonban,' hogy a háborús veszély tovább is fennáll, az imperializmus gyengülése és a béketábor erősödése ellenére is. Magyarország zámára ez a veszély elsősorban Jugoszláviából, a Tito-banda személyében jelentkezik. Mi elég alaposan lelepleztük Jugoszlávia mai áruló vezetőit. S ennek dacára azt látjuk, hogy ők változatlanul háhorúra készülnek. Ez év őszén nem bocsátották el a hadseregből az idejüket leszolgált katonákat s ugyanakkor végrehajtották a soronkövetkező korosztály behívását is. Ilymódon Jugoszlávia, kétségtelenül az amerikaiak utasítására, jelenleg 60.000 katonát tart fegyverben, nem számítva Rankovics fegyveres csapatait. Résen kell lennünk és résen is leszünk. Rajta leszünk, hogy tovább is eredményesen küzdjünk a béke védelmében a szocializmust építők frontjának megerősödéséért, az imperialisták terveinek meghiúsításáért, hogy szilárdan tartsuk a béke frontjának azt a szakaszát, amelynek védelmére a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar népi demokrácia hivatott. Javítsuk tovább a tag- és tagjeiöitfelvételt Mintegy félévvel ezelőtt kaptáik pártszervezeteink Pártunk Központi Vezetőségétől az új feladatokat: a tagjelöltfelvétel megindítását és helyes elvégzését. Most egy hónapja ismét egy, az előbbihez hasonló új feladat elvégzésére kaptak megbízást pártvezetőségeink, párttagjaink és ez a tag felvétel. Tagfelvétel? Üj feladat? Hiszen eddig is voltak tagjai a kommunisták pártjának, a tagzárlat előtt is volt felvétel. Igen, voltak tagok, volt felvétel Amint a, felülvizsgálat alkalmával kiderült, kelleténél jóval több. Épp azért rendelte el a, Politikai Bizottság a párttagok és tagjelöltek, felülvizsgálását, hogy eltűnjenek a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép élcsapatából ez oda nem való elemek. Épp azért új feladat a tagjelöltek, az új párt. tagok felvétele, mert a felvétel kérdésének liberális kezelése esetén fennáll az a, veszély, hogy megsemmisülnek a felülvizsgálat nagyszerű eredményei: a párttagság szociális összetételének meg- javulása, a tagok és tagjelöltek fokozott aktivitása, a tanulási készség. Ezért mondta ki Központi Vezetőségünk: „Gyökeresen változtatni kell a tagzárlat előtti tagszervezési politikánkon.” A kommunisták pártjának kemény munkát kellett végeznie, hosszú, szívós harcot kellett folytatnia, hogy az eredmények láttán a dolgozó magyar nép elismerje vezetőjének és önként kövesse nagy. szerű célkitűzéseinek megvalósításában. Erőnk, eredményeink lát. tán a Magyar Dolgozók Pártjához csatlakoztak sokan, akiknek semmi keresnivalójuk nincs w Kommunista Pártban.. Mit tettek eddig pártszervezeteink, hogy meghiúsítsák az osztályellenség, az osztályidegen elemek behatolási kísérleteit? Megváltoztatták-e gyökeresen a tagfelvételt? Vagy talán csak adminisztratív jellegű intézkedéseket tettek: szigorúbban vették a két ajánlót, önéletrajzot kértek, stb? A változás kétségtelenül beállott. A hibák ritkábbak és nem olyan kirívóak, mint az első hónapokban, amikor tapasztalatlanság, kiseblb-ntagyobbfokú nemtörődömség folytán bizony alig-alig válogatták meg a jelentkezőket. Különösen a városi kerületi párt- szervezetben annyiból állt a tagjelöltfelvétel, hogy a vezetőség javaslatokat hozott, a taggyűlés pe_ dig elfogadta az indítványokat. Hiányzott a felülvizsgálat Idejének taggyűlésein kialakult élénk Vita, amelyben résztvett a széles párttagság, komolyan, megfontoltan döntött egy-egy párttag kizárása, visszaminősítése, párttagsága felett. Az üzemi szervezetekben a tagjeilöltfelvétel terén inkább úgy nyilvánult meg a hiányosság, hogy egyes esetekben összetévesztették az elvtársi kapcsolatot a barátsággal, közvetlen munkatársaiknak szégyelték megmondani, hogy „szaktárs, még fejlődnöd kell, szaktárs, még egy pár hónapot dolgozz a szakszervezetben, a SZTT-ben, szaktárs, légy fegyelmezett a munkában, segítsd elő a munkaverseny ügyét, mert a kommunistának élen kell járnia a termelésben is.” Az első hónapok óta sokat javult a tagjelöltfelvéteL A Gyár- építő Nemzeti Vállalatnál sztahanovista épitőrmmkások, Kállai Ádámék léptek a tagjelölték sorába és a többi szervezet is alaposabban megválogatta a jelentkezőket. Kezdik megszívlelni a Központi Vezetőség útmutatását: „Az ország vezető pártjának, a munkásosztály élcsapatának sorai közé tagjelöltnek a felvételre jelentkezők közül csak a dolgozó nép legjobbjait lehet felvenni. A tagjelöltek felvételénél irányadó szempont a Párt szociális összetételének további javítása.” Ahol ez nem áll fenn, ott tulajdonképpen. lebecsülik a Párt jelentőségét, lebecsülik az elméletet, a sztálini tanításokat: „Nem mindenkinek 'adatott meg, hogy egy ilyen Pártnak tagja lehessen.” A lazasággal, a liberális felvétellel járó veszélyeket jól látta. Pártunk Politikai Bizottsága, amikor a tagzárlatot elrendelte, Jól látta • Központi Vezetőség, amely megnyitotta a kapukat sas új tagjelöltek előtt, de pontosan megmagyarázta: kiket lehet felvenni jól kell látnia a tagjelölt- és tagfel. vétel dönitö jelentőségét az alap» szervezetek vezetőségének és ezen túl Pártunk minden egyes tagjának is. A panulás, az elméleti és & gyakorlati m unka összekapcsolásának jó példája volt, hogy & tag gyűlés előtt nem sokkal e. Pártról, á Párt szervezeti szabályzatáról, a tag- és fcagjelöltfelvételről tanultak és a tanultakat rög tön alkalmazták is a taggyűlésen, A pénzügyigazgatóságom példám 22 hozzászólás után nem fogadták el a vezetőség tagfelvételi javaslatát. Hasonló eset volt a nagyhalász i gépállomás pártszervezete nék taggyűlésén. Szinte minden párttagot megmozgatott egy traktortata felvételének kérdése, ki a felvétel mellett, ki elletne szólalt fel, felszínre hozták a tagjelölt, erényeit és hibáit, a munkához, a pártmunkához, a tanuláshoz való viszonyát s csak azutáni vették fel párttagnak — akkor la csak kis szótöbbséggel Az e lapszervezeteik; továbbra kapnak tag- és tagj elöltfelvétet) íveket. Jó iskola, ez mind a vezetőségek, mind a tagság számára, mert megtanulják: ütí szolgált rá a tagjelöltségre, 3d élte el a párttag színvonalát. Megfogadják vezetőink jó tanácsait és tovább ja. vítják a tag- és tagjelöltfelvétellel kapcsolatos pártépftési munkát. (&, 8.) Huszonnégy százalékkal emelkedett a nyíregyházi dohánybeváltó átlagos teljesítménye Ilyen nagyszerű eredmények még nem születtek a magyar iparban, mint most, amikor üzemeink dolgozói Sztálin elvtárs iránti forró szeretetükből, Sztálin elvtárs iránti ragaszkodásuk kifejezéseként újabb és újabb rohamot indítanak a munka termelékenysége emeléséért. Dolgozóink tudják azt, hogy Sztálin elvtárs születésnapját akkor ünnepeljük a legméltóbban, ha meggyorsítjuk a szocializmust országunkban, ha népgazdaságunk erősítésével erősítjük a világ béketáborát, melynek élén a nagy Sztálin áll. Ez a tudat vezette a nyíregyházi dohánybeváltó munkásasszonyait is újabb és újabb győzelemre. Űj lendületet adott műnk a versenymoz- galmuknak a sztálini munka- felajánlás s a verseny kiszéle" sítéise s ezek nagymértékben emelték a munka termelékenye ségét, fokozták az üzemi átlagos teljesítményt. Ez 90 százalékról 114 százalékra emelkedett. Az üzem vezetőségének támogatnia kell ezt a mozgat mat. Elsősorban a műszaki előfeltételeket kell biztosítani s verseny továbbfejlesztéséhez így a csoportos elszámolásokat felbontani és bevezetni a* egyéni teljesítménybérezést^ ahol csak lehetségest
