Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-10 / 287. szám

2 1949 DECEMBER 10, SZOMBAT ötév«« népgazdasági terv föfel- adata ez, hogy lerakjuk a szocia­lizmus alapjait, egész népgazüa. Ságunkban^ nemcsak a városban, hanem a falun is: hogy lényegé­ben győzelemre vigyük a szocia­lizmus ügyét az egész magyar népgazdaságban. — Tervjavaslatunk a tervidő­szak öt évére 50.9 milliárd forint­ból a javaslat szerint 21.3 milliárd torint jut -az ipar beruházásaira és ezen beiül a nehézipari Jellegű beruházásokra 13.8 milliárd fo­rint, a könnyűipariakra pedig 3 milliárd forint. A mezőgazdaság­ba 8 milliárd forint összegnek megfelelő érték beruházását java­soljuk azzal, hogy a mezőgazda­ságot közvetlenül szolgáló egyéb beruházásokkal együtt ez az ösz­szeg elérje a 12.5 milliárd forin. tot. A közlekedés fejlesztésére a törvényjavaslat 7.5 milliárd forint­nyi érték beruházását Írja elő, la­kásépítésre, község- és városfej­lesztésre, egészségvédelmi, szo­ciálpolitikai és kulturális beruhá­zásokra összesen 7.4 milliárd fo­rintot javasolunk beruházni. Vé­gül a kereskedelem fejlesztésére 900 millió forintot. Emellett okul­va hároméves tervünk tapasztala­tain, azt javasoljuk, hogy 'az öt­éves terv végrehajtása során fel­merülő, most még pontosan meg nem határozható beruházásokra tartalékoljunk 2.5 milliárd forin­tot a következő ötéves terv elő­készítésével kapcsolatos beruhá­zásokra pedig 3.3 milliárd forin­tot. Erősebbek lettünk, új, nagy tartalékokat fedeztünk fel — A jelen törvényjavaslatban a beruházásokra előirányzott összeg jelentékenyen nagyobb, mint az az összeg volt, amely 8—10 hónappal ezelőtt a nyilvánosság előtt szere­pelt. Felmerül a kérdés: miért le­hetett és miért kellett az eredeti 35—37 milliárd forint összegű be­ruházás helyett az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban 50.9 milliárd forintot beruházásokra elő­irányozni? — A beruházások összegének emelését lehetővé és szükségessé tette mindenekelőtt az, hogy 1949 végére jóval magasabb szintet ért el iparunk termelése, mint amelyet ez év elején, figyelembe véve a hároméves terv gyorsított ütemben való végrehajtását is, feladatul tűz­tünk magunk elé. Másrészt: a nemzeti jövedelemre vonatkozó újabb vizsgálatok megállapították, hogy a hároméves terv megvaló­sításának eredményeként nemzeti jövedelmünk jelentékenyen na­gyobb mértékben emelkedett, mint ahogyan a hároméves tervben elő­irányoztuk. Ezenkívül a magyar Sztahánov- mozgalom megszületése az utóbbi hetek folyamán, a Sztálin elvtárs születésnapjával kapcsolatos mun­kafelajánlások, a munkaverseny ki- szélesedése és hatalmas lendülete arra figyelmeztetnek, hogy mun­kásosztályunk, dolgozó népünk ha­zaszeretetében, a munkához, a ter­meléshez, az államhoz való új vi­szonyában olyan kiaknázatlan tar­talékokkal rendelkeznek, amelyeket h:ba volna tekintetbe nem venni új ötéves tervünk alapvető számai­nak a meghatározásánál. Ugyan­csak erre figyelmeztet bennünket az az óriási fellendülés, az új és új tartalékoknak a felszínre hozatala, új és új magasabbrendű termelési módszereknek az alkalmazása, me­lyet a Szovjetúnióban láttunk. — Ezek az új módszerek rendkívüli mértékben megnövelik a munka termelékenységét, meggyorsítják az előrehaladást s mi abban a sze­rencsés helyzetben vagyunk, hogy ezeket a módszereket átvehetjük, mert a szovjet nép szívesen ren­delkezésünkre bocsátja őket és mert szocializmust építő, népi de­mokratikus rendünk lehetővé teszi ezeknek a szocialista módszerek­nek az alkalmazását országunkban. — így tehát az ötéves terv be­ruházásainak összegét azért növel­hettük még és azért kellett meg­növelnünk igen jelentékeny mér­tékben, mert erősebbek lettünk, mert új, nagy tartalékokat fedez­tünk fel, amelyeket tel lehet és fel kell használnunk népgazdaságunk gyorsabb ütemben való fejleszté­sére. — A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész ipari ter­melés értékének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi ipari termelés 186 százalékát és ezen belül a ne­hézipar termelésének értéke 204.3 százalékot, a könnyűiparé 172.9 százalékot ér el. A mezőgazda- sági termelés értékének növeke­dését megfelelően 142.2 százalék­ban irányozzuk elő s ezenbelül a növénytermelés hozamának emel­kedését 135 százalékban, az állat- tenyésztését pedig 151 százalék­ban. — A törvényjavaslat szerint a munka termelékenységének az iparban öt év alatt 50 százalékkal kell növekednie, az önköltségnek pedig 25 százalékkal kell csökken­nie. — Az iparban az ötéves tervidő­szak alatt csaknem félmillió úi fizikai és szellemi dolgozót kell munkába állítani. — Tervünk értelmében a nem­zeti jövedelemnek 1954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövede­lem 163 százalékát s e mellett az ipar részesedése a nemzeti jövede­lemben — nem számítva a kézmű­ipart — az 1949. évi 49.7 százalék­ról 1954-ben 58.7 százalékra emel­kedik. Ebben nem utolsó sorban ki­fejezésre jut országunk gazdasági szerkezetének átalakulása. Az életszínvonal a háború előttinek 185 százalékára emelkedik Gerő Ernő ezután vázolta, mi­ként viszonylik az említett számok által jellemzett fejlődés ahhoz, ami a régi nagytőkés, nagybirtokos Ma­gyarországon volt. — A népgazdaságnak olyan szé­dítő iramú növekedését, mint a mi népgazdaságunk növekedése az öt­éves tervidőszakban, nem ismeri és sohasem ismerte semmiféle ka­pitalista ország. Ilyen növekedést csakis a Szovjetúnió szocialista gaz­dasága és a népi demokrácia or­szágainak szocializmust építő gaz­daságai képesek felmutatni. — Ebben a gyors és töretlen fejlődésben kifejezésre jut a szo­cializmusnak, mint gazdasági és társadalmi rendnek a fölénye, az anarchizmus, a kizsákmányoláson alapuló tőkés- gazdasági renddel szemben. — Az életszínvonal emelkedését e.z ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat 35 száza­lékban Irányozza elő, ami annyit jelent, hogy a tervidőszak végére az átlagos életszínvonal eléri a háborúelőttinek 185 százalékát. — Teljesen meddő kísérlet vol­na megpróbálni összehasonlítani az életszínvonal emelkedésének ütemét az ötéves tervidőszak alatt a dolgozó nép életszínvona­lának emelkedésével a régi nagy­tőkés, nagybirtokos Magyaror­szágon. Mert miféle fejlődésről, Kdféle életszínvonal emelkedésről lehetett ott szó népünk többségé­nek, a hírhedt „hárommillió kol­dus” országában? Miféle életszín­vonal emelkedésről lehetett be­szélni Horthy-Magyarországon, ahol a második világháború előtt a kisparaszti birtokokra kát. hol­danként 60—70 pengő »dósság, teher jutott? Miféle életszínvonal' emelkdésröl lehetett szó ott, ahol a munkásosztályt kegyetlenül el­nyomták, ahol a városban é3 a falun szinte állandóan a dolgo­zók százezrei tengődtek munka és betevő fadat nélkül? Miféle életszínvonal emelkedésről lehe­tett szó ott ahol egyébként sem nagyszámú értelmiségünknek egyharmada képtelen volt szak­májában elhelyezkedni s ahol az egyetemen keservesen megszer­zett diploma sokszor arra sem volt jó, hogy a diploma tulajdo­nosa fizikai munkával megkeres­se magának és családjának a mindennapi kenyeret. — Az ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat részletesen tárgyalja a termelés, a beruházások előirányzatát az iparban és a mezőgazdaságban, valamint a közlekedés és az áiu- forgalom alakulását és az ezek fejlesztésére szükséges eszközü­ket. Ezért itt csapán néhány fon­tosabb, kiemelkedő ob az ötéves tervet leginkább jellemző körül­ményre kívánok rámutatni. Különösen gyors ütemben log növekedni a szerszámgépek gyártása — Iparunknak az ötéves terv­időszakban elérendő fejlődésével kapcsolatban fel kell hívni a fi­gyelmet energetikai és vaskohá­szati bázisunk nagymértékű fej­lesztésének szükségességére. Szén- termelésünket 1954-re, a tervidő­szak végére, az 1949. évi 11.5 mil­lió tonnáról 18.5 millió tonnára kell emelnünk. Ez több, mint 55 százalékos emelkedést jelent. A széntermelés mellett jelentősen meg kell növelnünk — többek kö­zött — bauxit- és nyersolajterme­lésünket Is. Messzemenően gépe­sítenünk kell a bányászati terme­lést. — Villamosenergia-termelésün- ket az 1949. évi 2,2 milliárd kilo­wattóráról a tervidőszak végére csaknem 4.3 milliárd kilowatt­órára emeljük, tehát csaknem megkétszerezzük. Óriási emelke­dés ez a mi viszonyaink között. Azonban még így is elmaradunk a legfejlettebb ipari országok mö­gött és még egy-két ötéves tervre lesz szükségünk, hogy elmaradá­sunkat teljesen behozzuk. — A kohászati Ipar termelése is hatalmasan megnövekszik. így nyersvastermelésünk az 1949. évi 428.000 tonnáról 1954-ben 960.000 — Epítüiparuiikinuk a. tervidő­szak alatt 21.345 millió forint ér­tékben kell különböző fajtájú épít­kezéseket megvalósítania. Még pedig: ipari építkezéseket csak­nem 6 milliárd forint értékben, mezőgazdasági építkezéseket kö­zel 3.4 milliárd forint értükben, közlekedési építkezéseket csak­nem 4.5 milliárd forint értékben, lakás és egyéb hasonló jellegű építkezéseket mintegy 5 milliárd forint értékben, szociális és kul­turális jellegű építkezéseket több mint kétmilliárd forint értékűen. Mindezeknek megfelelően építő- anyagiparunkban a tervidőszak-í ban több mint 600 millió forintot ruházunk be s az új gyárak egAz sarát építjük fel. Az építőipar gé­pesítésére pedig több mint 850 millió forintot fordítunk, mégpe­dig túlnyomórészt az ötéves terv­időszak első éveiben. —- A könnyűipar is igen gyors- ütsmben fejlődik. így textilipa. runk termelése a tervidőszak alatt | 52 százalékkal emelkedik. Lénye-1 Gyáriparunk fontos kiegészítője a kézműipar, melynek termelése a gyáripar hatalmas fejlődése el­lenére sem fog csökkenni. Az ön­kéntes társuláson alapuló kisipari termelőszövetkezeteket támogatni kell. — A gyorsított iparosítás meg­követeli, hogy az ipar különféle ágaiban a tervidőszak folyamán Magyarországon eddig nem, vagy kevéssé alkalmazott műszaki eljá­rásokat vezessünk be. így a bá­nyászatban általánossá kell ten­nünk a gépi fejtést. A gépgyár­tásban rá kell térnünk a kéri és gépi szerszámoknak nagy sorozat­ban. való gyártására. A textilipar, ban magaínyujtású előfonó gépe­ket kell bevezetnünk. A bőripar­ban alkalmazni kell a gyorscser- zést eljárást, stb. — Iparunk fejlesztése és telje­— Az ötéves terv útján iparo­sítjuk országunk iparban szegény vidékeit s Iparosodó városokká változtatjuk Szegedet, Debrecent, Hódmezővásárhelyét, Békéscsabát, Makót, Szolnokot, Kecskemétet, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Esz. tergomet, Kalocsát, Egert, Szé­kesfehérvárt, Szombathelyt, Vesz­prémet, Nyíregyházát, Gyöngyöst, Szolsszárdot. A niagybudapesti mel­lett két új ipari gócot hozunk lét­re. — Az ötéves tervvel, mint tör­vényjavaslatunk aláhúzza, meg­változtatjuk hazánk tároadalom- giazőasági térkénét. tonnára emelkedik vagyis az emelkedés 125 százalék. — Az ország iparosításában döntő szerepet játszik gépiparunk és ezen belül nehéziparunk gyors fejlesztése. —- Különösen gyors ütemben fog növekedni a szerszámgépek gyártása Ebben a termelési ág­ban, amelynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni orszá­gunk iparosítása szempontjából, a termelési érték az 1949. évi 185 millió forintról 1954-re, a tervidő­szak végére 610 millió forintra emelkedik, vagyis mialatt egész iparunk termelése 83 százalékkal, nehézgépiparunk termelése pedig 138 százalékkal emelkedik, szer­számgépgyártásunk termelési ér­tékének emelkedése 223 százalék lesz. Nagymértékben növekszik traktor-, gépkocsi-, vagon- és mozdonytermelésünk. Számos, ed­dig Magyarországon nem gyár­tott nehézipari- és munkagépet fogunk gyártani. — Nehéziparunk valamennyi ága között a nehézgépipar mel­lett a legnagyobb fejlődést vegy­iparunk éri el. Itt a termelés emelkedése 1849-hez képest ugyanakkora, mint nehéziparun­ké: 138 százalék. giieg új ruházati nagyipart terem­tünk. Ez magyarázza meg, hogy a ruházati ipar termelése a (erv- id&izak alatt 250 százalékkal emelkedik. Bőr- és cipőiparunk termelésének emelkedését ötéves tervünk 78 százalékban jelöli meg. Gyáripari eipőtermelésünk tehát nem számítva a kézműipar termeié sét, 1954-ben el fogja érni a 11.4 millió párt, ebből 9 millió pár bőr- cipő és 2.4 millió pár gumicipő. A papír- és gumiiparban 56 száza­lékos termelési emelkedéssel szá­molunk s 165 millió forint beru­házással létesítünk új és korsze­rűsítünk meglévő üzemeket. Igen komoly fejlődést ér el mezőgazda­sági Iparunk, amelynek termelése a tervidőszak öt éve alatt kereken 70 százalékkal emelkedik. Közel 1.4 milliárd forintot ruházunk mezőgazdasági Iparunkba új mal­mok, húsfeldolgozó üzemek, ba­romfifeldolgozó üzemek, kenyér­gyárak, hűtőházak, közraktárak, ke­ményítőgyár stb. építésére és meg­lévő üzemeink korszerűsítésére. sítőképossógének fokozása szem­pontjából rendkívüli jelentőségű a termelés helyesebb, észszerűbb megszervezése és üzemeink profi­lozása, sujátos arculatuk kiala­kítása. — Emellett új gépek ezreivel szereljük fel meglévő üzemeinket, a jelenleg kézzel végzett munkák főként a nehéz és egészségre ártalmas munkák legnagyobb részét gépesítjük s ezzel a mun­kát könnyebbé tesszük. Mindezen túlmenöleg, mint az előttünk fek­vő törvényjavaslat előírja, a terv­időszakban 263 ipari üzemet épí­tünk. Köztük 35 vas, fém és gép­ipari üzemet, 21 bányaipari, 38 vegyészeti üzemet, 20 villamos erőmüvet, 20 textil és ruházati üzemet, 2 bőr- és cipőgyárat, 12 fa és faipari üzemet, 71 mezőgaz­dasági ipari, 29 építőipari-anyag- üzemet, stb. — ötéves népgazdasági ter­vünknek, mint Ismeretes, egyik föfeiadata mezőgazdaságunk el­maradottságának megszüntetése, a mezőgazdasági termelés hozamá­nak nagymértékű emelése. A ki­tűzött feladat megvalósításának döntő eszköze egyrészt mezőgaz­daságunk nagyfokú gépesítése, másrészt ezzel együtt a miagy üze­mi korszerű szocialista gazdálko­dás kiterjesztése a mezőgazdaság­ban. Természetesen a gépesítés mellett mezőgazdaságunk fejlesz­tésére, elmaradottságának felszá­molására fel kell használnunk az összes többi rendelkezésre állő eszközöket: Fokoznunk kell a ta­lajerő-pótlást, gonodskodni kell egész mezőgazdaságunk nemesí­tett vetőmaggal való ellátásáról, ki keli terjesztenünk az öntözé­ses gazdálkodás területéi, jelentő* területen kell végeznünk talajja­vítást, el kell kezdenünk vódöerdö- sávok létesítésiét. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a fejteit agrotechnikai módszerek alkalma­zására. — Állattenyésztésünk fejlesztő, sét egyrészt állatállományunk szaporítása, másrészt a minőség megjavítása útján keli elérnünk. Nagy gondot kell fordítanunk ai- lategüszségügyünk fejlesztésére is. — Mint említettem, mezőgazda. Ságunk elmaradottságának felszá. molásában a, főeszköz a gépesí­tés, ezért a tervidőszakban a me­zőgazdaságra az állami' eszközök­ből beruházandó értéknek valami­vel több mint felét fordítjuk gé­pesítésre. A gépesítés eredménye­ként 1954-ben minden 100 kát. hold szántó^rületünkre 8.5 lóerő fog jutni. Az állami traktorok száma 22.800-ra emelkedik és az ország szántóterületének 60 szá­zalékát fogjuk traktorral meg­művelni. A gépesítés főeszkőze: a gépállomások. Ezeknek a száma a tervidőszak alatt 500-ra emelke­dik, traktoraink száma pedig kö­zel 20 ezerre. De természetesen nemcsak traktort kap mezőgazda. Ságunk, hanem igen nagyszámban a legkülönfélébb egyéb gépet is: közel másfélezer arató-cséplőgé­pet, több mint két és félezer új cséplőgépet, burgenyaültető- és burgonyaszedőgépeket, szelektoro­kat, tehergépkocsikat, a gazdasági gépek egész sorát és óriási töme­gét. A mezőgazdaság rendelkezé­sére bocsátott mütrágyamennyiség 1854-ben 4 és félszerese lesz az 1949. évi mennyiségnek. Jelentős mértékben megnő a természetes trágya használata is. A kalászosok terméshozama nő — A minőségi magtermoiés te­rén azt a célt tüzzük ki, hogy az ötéves terv megvalósításának eredményeként egész mezőgazda. Ságunkat ellássuk nemesített ve­tőmaggal és megvalósítsuk a me­zőgazdasági tudomány által előírt rendszeres vetöímgcserét. — öntözött területünket a terv­időszak alatt 118.000 kát. holddal növeljük s ezzel egész öntözött területünk 164.000 kát. holdra emelkedik. — A felsorolt rendszabályoknak & nagyüzemi gazdálkodás jelentős kiterjesztésével egyetemben bi*- tosítaniok keli az ötéves népgaz­dasági tervről szóló törvényjavas­latban előírt terméshozam emelke­dését úgy a. kalászosoknál, mint az egyéb szántóföldi növényeknél, valamint a rét és legelőterületek­nél s a kert, szőlő és gyümölcs- termelésnél. Ismeretes, hogy ez a hozamemelkedés búzánál 13, rozs. nál 27, kukoricánál 35, cukorré­pánál 40 százalék. — Hasonlóképpen ez állatállo­mány fejlesztését szolgáló külön­féle rendszabályoknak biztosíta- niok kell az állatállománynak a tervtörvényj avasletban előirt több mint 50 százalékos hozamnöveke­dését. — Az országgyűlés elé terjesz­tett törvényjavaslat nagy figyel­met szentel a mezőgazdaság szo­cialista része fejlesztésének. Elő­írja, hogy az állami gazdaságo­kat, melyek következetesen szo­cialista nagyüzemek és amelyek min t minta gazdaságok a mező- gazdaság tudományos művelésé­nek központjai, komoly gazdasági erővé fejlesszük a legközelebbi öt évben. Az állami gazdaságok pél­dát mutatnak dolgozó parasztsá­gunknak és kifejlődésükkel mind­inkább fognak példát mutatni ar­ra, hogyan kell magas termelési eredményeket elérni. Már az idén, amikor állami gazdaságaink még a szervezés nehézségeivel birkóz­nak, terméshozamuk messze meg­haladta; a magán aajEdasásrok. tér. A könnyűipar is igen gyors ütemben fejlődik Megszüntetjük mezőgazdaságunk elmaradottságát Új gépek ezre vei szereljük fel meglévő üzemeinket

Next

/
Oldalképek
Tartalom