Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-10 / 287. szám

2

1949 DECEMBER 10, SZOMBAT

ötév«« népgazdasági terv föfel- adata ez, hogy lerakjuk a szocializmus alapjait, egész népgazüa. Ságunkban^ nemcsak a városban, hanem a falun is: hogy lényegében győzelemre vigyük a szocializmus ügyét az egész magyar népgazdaságban.

— Tervjavaslatunk a tervidőszak öt évére 50.9 milliárd forintból a javaslat szerint 21.3 milliárd torint jut -az ipar beruházásaira és ezen beiül a nehézipari Jellegű beruházásokra 13.8 milliárd forint, a könnyűipariakra pedig 3 milliárd forint. A mezőgazdaságba 8 milliárd forint összegnek megfelelő érték beruházását javasoljuk azzal, hogy a mezőgazdaságot közvetlenül szolgáló egyéb beruházásokkal együtt ez az öszszeg elérje a 12.5 milliárd forin. tot. A közlekedés fejlesztésére a törvényjavaslat 7.5 milliárd forintnyi érték beruházását Írja elő, lakásépítésre, község- és városfejlesztésre, egészségvédelmi, szociálpolitikai és kulturális beruházásokra összesen 7.4 milliárd forintot javasolunk beruházni. Végül a kereskedelem fejlesztésére 900 millió forintot. Emellett okulva hároméves tervünk tapasztalatain, azt javasoljuk, hogy 'az ötéves terv végrehajtása során felmerülő, most még pontosan meg nem határozható beruházásokra tartalékoljunk 2.5 milliárd forintot a következő ötéves terv előkészítésével kapcsolatos beruházásokra pedig 3.3 milliárd forintot.

Erősebbek lettünk, új, nagy tartalékokat fedeztünk fel

— A jelen törvényjavaslatban a beruházásokra előirányzott összeg jelentékenyen nagyobb, mint az az összeg volt, amely 8—10 hónappal ezelőtt a nyilvánosság előtt szerepelt. Felmerül a kérdés: miért lehetett és miért kellett az eredeti

35—37 milliárd forint összegű beruházás helyett az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban 50.9 milliárd forintot beruházásokra előirányozni?

— A beruházások összegének emelését lehetővé és szükségessé tette mindenekelőtt az, hogy 1949 végére jóval magasabb szintet ért el iparunk termelése, mint amelyet ez év elején, figyelembe véve a hároméves terv gyorsított ütemben való végrehajtását is, feladatul tűztünk magunk elé. Másrészt: a nemzeti jövedelemre vonatkozó újabb vizsgálatok megállapították, hogy a hároméves terv megvalósításának eredményeként nemzeti jövedelmünk jelentékenyen nagyobb mértékben emelkedett, mint ahogyan a hároméves tervben előirányoztuk.

Ezenkívül a magyar Sztahánov- mozgalom megszületése az utóbbi hetek folyamán, a Sztálin elvtárs születésnapjával kapcsolatos munkafelajánlások, a munkaverseny ki- szélesedése és hatalmas lendülete arra figyelmeztetnek, hogy munkásosztályunk, dolgozó népünk hazaszeretetében, a munkához, a termeléshez, az államhoz való új viszonyában olyan kiaknázatlan tartalékokkal rendelkeznek, amelyeket h:ba volna tekintetbe nem venni új ötéves tervünk alapvető számainak a meghatározásánál. Ugyancsak erre figyelmeztet bennünket az az óriási fellendülés, az új és új tartalékoknak a felszínre hozatala, új és új magasabbrendű termelési módszereknek az alkalmazása, melyet a Szovjetúnióban láttunk. — Ezek az új módszerek rendkívüli mértékben megnövelik a munka termelékenységét, meggyorsítják az előrehaladást s mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy ezeket a módszereket átvehetjük, mert a szovjet nép szívesen rendelkezésünkre bocsátja őket és mert szocializmust építő, népi demokratikus rendünk lehetővé teszi ezeknek a szocialista módszereknek az alkalmazását országunkban.

— így tehát az ötéves terv beruházásainak összegét azért növelhettük még és azért kellett megnövelnünk igen jelentékeny mértékben, mert erősebbek lettünk, mert új, nagy tartalékokat fedeztünk fel, amelyeket tel lehet és fel kell használnunk népgazdaságunk gyorsabb ütemben való fejlesztésére.

— A népgazdaság fejlesztésének eredményeként az egész ipari termelés értékének 1954-ben el kell érnie az 1949. évi ipari termelés 186 százalékát és ezen belül a nehézipar termelésének értéke 204.3 százalékot, a könnyűiparé 172.9 százalékot ér el. A mezőgazda- sági termelés értékének növekedését megfelelően 142.2 százalékban irányozzuk elő s ezenbelül a növénytermelés hozamának emelkedését 135 százalékban, az állat- tenyésztését pedig 151 százalékban.

— A törvényjavaslat szerint a munka termelékenységének az iparban öt év alatt 50 százalékkal kell növekednie, az önköltségnek pedig 25 százalékkal kell csökkennie.

— Az iparban az ötéves tervidőszak alatt csaknem félmillió úi fizikai és szellemi dolgozót kell munkába állítani.

— Tervünk értelmében a nemzeti jövedelemnek 1954-ben el kell érnie az 1949. évi nemzeti jövedelem 163 százalékát s e mellett az ipar részesedése a nemzeti jövedelemben — nem számítva a kézműipart — az 1949. évi 49.7 százalékról 1954-ben 58.7 százalékra emelkedik. Ebben nem utolsó sorban kifejezésre jut országunk gazdasági szerkezetének átalakulása.

Az életszínvonal a háború előttinek 185 százalékára emelkedik

Gerő Ernő ezután vázolta, miként viszonylik az említett számok által jellemzett fejlődés ahhoz, ami a régi nagytőkés, nagybirtokos Magyarországon volt.

— A népgazdaságnak olyan szédítő iramú növekedését, mint a mi népgazdaságunk növekedése az ötéves tervidőszakban, nem ismeri és sohasem ismerte semmiféle kapitalista ország. Ilyen növekedést csakis a Szovjetúnió szocialista gazdasága és a népi demokrácia országainak szocializmust építő gazdaságai képesek felmutatni.

— Ebben a gyors és töretlen fejlődésben kifejezésre jut a szocializmusnak, mint gazdasági és társadalmi rendnek a fölénye, az anarchizmus, a kizsákmányoláson alapuló tőkés- gazdasági renddel szemben.

— Az életszínvonal emelkedését

e.z ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat 35 százalékban Irányozza elő, ami annyit jelent, hogy a tervidőszak végére az átlagos életszínvonal eléri a háborúelőttinek 185 százalékát.

— Teljesen meddő kísérlet volna megpróbálni összehasonlítani az életszínvonal emelkedésének ütemét az ötéves tervidőszak alatt a dolgozó nép életszínvonalának emelkedésével a régi nagytőkés, nagybirtokos Magyarországon. Mert miféle fejlődésről, Kdféle életszínvonal emelkedésről

lehetett ott szó népünk többségének, a hírhedt „hárommillió koldus” országában? Miféle életszínvonal emelkedésről lehetett beszélni Horthy-Magyarországon, ahol a második világháború előtt a kisparaszti birtokokra kát. holdanként 60—70 pengő »dósság, teher jutott? Miféle életszínvonal' emelkdésröl lehetett szó ott, ahol a munkásosztályt kegyetlenül elnyomták, ahol a városban é3 a falun szinte állandóan a dolgozók százezrei tengődtek munka és betevő fadat nélkül? Miféle életszínvonal emelkedésről lehetett szó ott ahol egyébként sem nagyszámú értelmiségünknek egyharmada képtelen volt szakmájában elhelyezkedni s ahol az egyetemen keservesen megszerzett diploma sokszor arra sem volt jó, hogy a diploma tulajdonosa fizikai munkával megkeresse magának és családjának a mindennapi kenyeret.

— Az ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslat részletesen tárgyalja a termelés, a beruházások előirányzatát az iparban és a mezőgazdaságban, valamint a közlekedés és az áiu- forgalom alakulását és az ezek fejlesztésére szükséges eszközüket. Ezért itt csapán néhány fontosabb, kiemelkedő ob az ötéves tervet leginkább jellemző körülményre kívánok rámutatni.

Különösen gyors ütemben log növekedni a szerszámgépek gyártása

— Iparunknak az ötéves tervidőszakban elérendő fejlődésével kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet energetikai és vaskohászati bázisunk nagymértékű fejlesztésének szükségességére. Szén- termelésünket 1954-re, a tervidőszak végére, az 1949. évi 11.5 millió tonnáról 18.5 millió tonnára kell emelnünk. Ez több, mint 55 százalékos emelkedést jelent. A széntermelés mellett jelentősen meg kell növelnünk — többek között — bauxit- és nyersolajtermelésünket Is. Messzemenően gépesítenünk kell a bányászati termelést.

— Villamosenergia-termelésün- ket az 1949. évi 2,2 milliárd kilowattóráról a tervidőszak végére csaknem 4.3 milliárd kilowattórára emeljük, tehát csaknem megkétszerezzük. Óriási emelkedés ez a mi viszonyaink között. Azonban még így is elmaradunk a legfejlettebb ipari országok mögött és még egy-két ötéves tervre lesz szükségünk, hogy elmaradásunkat teljesen behozzuk.

— A kohászati Ipar termelése is hatalmasan megnövekszik. így nyersvastermelésünk az 1949. évi

428.000 tonnáról 1954-ben 960.000

— Epítüiparuiikinuk a. tervidőszak alatt 21.345 millió forint értékben kell különböző fajtájú építkezéseket megvalósítania. Még pedig: ipari építkezéseket csaknem 6 milliárd forint értékben, mezőgazdasági építkezéseket közel 3.4 milliárd forint értükben, közlekedési építkezéseket csaknem 4.5 milliárd forint értékben, lakás és egyéb hasonló jellegű építkezéseket mintegy 5 milliárd forint értékben, szociális és kulturális jellegű építkezéseket több mint kétmilliárd forint értékűen. Mindezeknek megfelelően építő- anyagiparunkban a tervidőszak-í ban több mint 600 millió forintot ruházunk be s az új gyárak egAz sarát építjük fel. Az építőipar gépesítésére pedig több mint 850 millió forintot fordítunk, mégpedig túlnyomórészt az ötéves tervidőszak első éveiben.

—- A könnyűipar is igen gyors- ütsmben fejlődik. így textilipa. runk termelése a tervidőszak alatt | 52 százalékkal emelkedik. Lénye-1

Gyáriparunk fontos kiegészítője a kézműipar, melynek termelése a gyáripar hatalmas fejlődése ellenére sem fog csökkenni. Az önkéntes társuláson alapuló kisipari termelőszövetkezeteket támogatni kell.

— A gyorsított iparosítás megköveteli, hogy az ipar különféle ágaiban a tervidőszak folyamán Magyarországon eddig nem, vagy kevéssé alkalmazott műszaki eljárásokat vezessünk be. így a bányászatban általánossá kell tennünk a gépi fejtést. A gépgyártásban rá kell térnünk a kéri és gépi szerszámoknak nagy sorozatban. való gyártására. A textilipar, ban magaínyujtású előfonó gépeket kell bevezetnünk. A bőriparban alkalmazni kell a gyorscser- zést eljárást, stb.

— Iparunk fejlesztése és telje— Az ötéves terv útján iparosítjuk országunk iparban szegény vidékeit s Iparosodó városokká változtatjuk Szegedet, Debrecent, Hódmezővásárhelyét, Békéscsabát, Makót, Szolnokot, Kecskemétet, Kaposvárt, Zalaegerszeget, Esz. tergomet, Kalocsát, Egert, Székesfehérvárt, Szombathelyt, Veszprémet, Nyíregyházát, Gyöngyöst, Szolsszárdot. A niagybudapesti mellett két új ipari gócot hozunk létre.

— Az ötéves tervvel, mint törvényjavaslatunk aláhúzza, megváltoztatjuk hazánk tároadalom- giazőasági térkénét.

tonnára emelkedik vagyis az emelkedés 125 százalék.

— Az ország iparosításában döntő szerepet játszik gépiparunk és ezen belül nehéziparunk gyors fejlesztése.

—- Különösen gyors ütemben fog növekedni a szerszámgépek gyártása Ebben a termelési ágban, amelynek jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni országunk iparosítása szempontjából, a termelési érték az 1949. évi 185 millió forintról 1954-re, a tervidőszak végére 610 millió forintra emelkedik, vagyis mialatt egész iparunk termelése 83 százalékkal, nehézgépiparunk termelése pedig 138 százalékkal emelkedik, szerszámgépgyártásunk termelési értékének emelkedése 223 százalék lesz. Nagymértékben növekszik traktor-, gépkocsi-, vagon- és mozdonytermelésünk. Számos, eddig Magyarországon nem gyártott nehézipari- és munkagépet fogunk gyártani.

— Nehéziparunk valamennyi ága között a nehézgépipar mellett a legnagyobb fejlődést vegyiparunk éri el. Itt a termelés emelkedése 1849-hez képest ugyanakkora, mint nehéziparunké: 138 százalék.

giieg új ruházati nagyipart teremtünk. Ez magyarázza meg, hogy a ruházati ipar termelése a (erv- id&izak alatt 250 százalékkal emelkedik. Bőr- és cipőiparunk termelésének emelkedését ötéves tervünk 78 százalékban jelöli meg. Gyáripari eipőtermelésünk tehát nem számítva a kézműipar termeié sét, 1954-ben el fogja érni a 11.4 millió párt, ebből 9 millió pár bőr- cipő és 2.4 millió pár gumicipő. A papír- és gumiiparban 56 százalékos termelési emelkedéssel számolunk s 165 millió forint beruházással létesítünk új és korszerűsítünk meglévő üzemeket. Igen komoly fejlődést ér el mezőgazdasági Iparunk, amelynek termelése a tervidőszak öt éve alatt kereken 70 százalékkal emelkedik. Közel 1.4 milliárd forintot ruházunk mezőgazdasági Iparunkba új malmok, húsfeldolgozó üzemek, baromfifeldolgozó üzemek, kenyérgyárak, hűtőházak, közraktárak, keményítőgyár stb. építésére és meglévő üzemeink korszerűsítésére.

sítőképossógének fokozása szempontjából rendkívüli jelentőségű a termelés helyesebb, észszerűbb megszervezése és üzemeink profilozása, sujátos arculatuk kialakítása.

— Emellett új gépek ezreivel szereljük fel meglévő üzemeinket, a jelenleg kézzel végzett munkák főként a nehéz és egészségre ártalmas munkák legnagyobb részét gépesítjük s ezzel a munkát könnyebbé tesszük. Mindezen túlmenöleg, mint az előttünk fekvő törvényjavaslat előírja, a tervidőszakban 263 ipari üzemet építünk. Köztük 35 vas, fém és gépipari üzemet, 21 bányaipari, 38 vegyészeti üzemet, 20 villamos erőmüvet, 20 textil és ruházati üzemet, 2 bőr- és cipőgyárat, 12 fa és faipari üzemet, 71 mezőgazdasági ipari, 29 építőipari-anyag- üzemet, stb.

— ötéves népgazdasági tervünknek, mint Ismeretes, egyik föfeiadata mezőgazdaságunk elmaradottságának megszüntetése, a mezőgazdasági termelés hozamának nagymértékű emelése. A kitűzött feladat megvalósításának döntő eszköze egyrészt mezőgazdaságunk nagyfokú gépesítése, másrészt ezzel együtt a miagy üzemi korszerű szocialista gazdálkodás kiterjesztése a mezőgazdaságban. Természetesen a gépesítés mellett mezőgazdaságunk fejlesztésére, elmaradottságának felszámolására fel kell használnunk az összes többi rendelkezésre állő

eszközöket: Fokoznunk kell a talajerő-pótlást, gonodskodni kell egész mezőgazdaságunk nemesített vetőmaggal való ellátásáról, ki keli terjesztenünk az öntözéses gazdálkodás területéi, jelentő* területen kell végeznünk talajjavítást, el kell kezdenünk vódöerdö- sávok létesítésiét. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a fejteit agrotechnikai módszerek alkalmazására.

— Állattenyésztésünk fejlesztő, sét egyrészt állatállományunk szaporítása, másrészt a minőség megjavítása útján keli elérnünk. Nagy gondot kell fordítanunk ai- lategüszségügyünk fejlesztésére is.

— Mint említettem, mezőgazda. Ságunk elmaradottságának felszá. molásában a, főeszköz a gépesítés, ezért a tervidőszakban a mezőgazdaságra az állami' eszközökből beruházandó értéknek valamivel több mint felét fordítjuk gépesítésre. A gépesítés eredményeként 1954-ben minden 100 kát. hold szántó^rületünkre 8.5 lóerő fog jutni. Az állami traktorok száma 22.800-ra emelkedik és az ország szántóterületének 60 százalékát fogjuk traktorral megművelni. A gépesítés főeszkőze: a gépállomások. Ezeknek a száma a tervidőszak alatt 500-ra emelkedik, traktoraink száma pedig közel 20 ezerre. De természetesen nemcsak traktort kap mezőgazda. Ságunk, hanem igen nagyszámban a legkülönfélébb egyéb gépet is: közel másfélezer arató-cséplőgépet, több mint két és félezer új cséplőgépet, burgenyaültető- és burgonyaszedőgépeket, szelektorokat, tehergépkocsikat, a gazdasági gépek egész sorát és óriási tömegét. A mezőgazdaság rendelkezésére bocsátott mütrágyamennyiség 1854-ben 4 és félszerese lesz az 1949. évi mennyiségnek. Jelentős mértékben megnő a természetes trágya használata is.

A kalászosok terméshozama nő

— A minőségi magtermoiés terén azt a célt tüzzük ki, hogy az ötéves terv megvalósításának eredményeként egész mezőgazda. Ságunkat ellássuk nemesített vetőmaggal és megvalósítsuk a mezőgazdasági tudomány által előírt rendszeres vetöímgcserét.

— öntözött területünket a tervidőszak alatt 118.000 kát. holddal növeljük s ezzel egész öntözött területünk 164.000 kát. holdra emelkedik.

— A felsorolt rendszabályoknak & nagyüzemi gazdálkodás jelentős kiterjesztésével egyetemben bi*- tosítaniok keli az ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavaslatban előírt terméshozam emelkedését úgy a. kalászosoknál, mint az egyéb szántóföldi növényeknél, valamint a rét és legelőterületeknél s a kert, szőlő és gyümölcs- termelésnél. Ismeretes, hogy ez a hozamemelkedés búzánál 13, rozs. nál 27, kukoricánál 35, cukorrépánál 40 százalék.

— Hasonlóképpen ez állatállomány fejlesztését szolgáló különféle rendszabályoknak biztosíta- niok kell az állatállománynak a tervtörvényj avasletban előirt több mint 50 százalékos hozamnövekedését.

— Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat nagy figyelmet szentel a mezőgazdaság szocialista része fejlesztésének. Előírja, hogy az állami gazdaságokat, melyek következetesen szocialista nagyüzemek és amelyek min t minta gazdaságok a mező- gazdaság tudományos művelésének központjai, komoly gazdasági erővé fejlesszük a legközelebbi öt évben. Az állami gazdaságok példát mutatnak dolgozó parasztságunknak és kifejlődésükkel mindinkább fognak példát mutatni arra, hogyan kell magas termelési eredményeket elérni. Már az idén, amikor állami gazdaságaink még a szervezés nehézségeivel birkóznak, terméshozamuk messze meghaladta; a magán aajEdasásrok. tér.

A könnyűipar is igen gyors ütemben fejlődik

Megszüntetjük mezőgazdaságunk elmaradottságát

Új gépek ezre vei szereljük fel meglévő üzemeinket